Pesti Hírlap, 1905. május (27. évfolyam, 121-134. szám)
1905-05-14 / 133. szám
1905. május 14., vasárnap. ESTI HÍRLAP __________________35 És a Stefánia-úton valóságos kocsikorzó van ilyenkor. Egy- és kétfogatuak, gummikereküek és szimpla bérkocsik mind a víztorony felé tartanak.A kocsikban két-három, néha négy-öt ember is ül (egy sohasem) és ez mind a víztoronyig megy. Élvezi a tavaszi levegőt és a Stefánia-úton haladva, kíváncsian lesi a padokat, amelyeken néha szerelmes párocskák mutatkoznak. Oly bevett dolog már ez a víztoronyig való kocsizás, hogy nem alkuszik a taksáért sem a kocsis, sem az, aki a kocsiban ül. Olyan fix összeg ez a taksa, akár a három krajcár borravaló a kávéházban. De nemcsak a kocsis és az utas van berendezkedve a víztoronyig, de még a ló is, így a múltkor egy jókedvű párocska nagyon is szépnek találta a tavaszi éjszakát és tovább akart kocsizni a víztornyon is túl. Megmondták a kocsisnak, de ez hiába nógatta a lovat, az csak visszafordult a Stefánia-útra a város felé. A kocsis próbálta egy ideig, de aztán hátra szólt: — Nem lehet kérem, a ló nem megy túl a víztoronyon. És nem is ment, akárhogy nógatták". Tudta, hogy az éjjeli kirándulás csak a víztoronyig szól, se közelebb, se tovább, L. L. IRODALOM. * (Szerelmes asszonyok.) Szabóné Jankának tizennégy novellisztikus rajzát adta ki ily címmel a Petőfi társaság. Az írónőnek régóta méltányolt erényei, a humor derűjével enyhített sarkazmus, és főképen férfiasan biztos írásművészete, tetézve vannak meg ebben a vaskos, csinosan kiállított kötetben. Asszony alakjai inkább szerelmeskedők, mint szerelmesek; témái tehát önmagukban véve kényesek, mindazonáltal nincs egy sora, mely akár a legérzékenyebb prüderiát is sérthetné. Végtelenül decens stílusa teszi lehetségessé, hogy míg egyes darabjainak, mint a Vénusz tyúkjának, avagy a Nyári éjszakáknak tartalmát bizonyos fokú frivolitás nélkül el sem mondhatnók, az ő előadásában briliáns dokumentumai azon asszonyfajtának, amelyet a pikantériákban dolgozó írók puszta hatásvadászatból léhábbnál léhább világításba állítanak, holott szerencsétlenek ők, véralkatuknak, körülményeiknek áldozatai, legtisztábban Az első, az igazi és az utolsó című hosszabb rajzával igazolja ezt, amelynek idegen nyelven kellett volna megíródia, hogy érdeme szerint méltányolják. A többi között még csak a Messziről c. kis tragédiáról akarunk megemlékezni. Ennél művészibb irodalmi togjot régen olvastunk. Az értékes könyv ára 2 korona 40 fillér. * (A magyar viselet történeti fejlődése.) Ezzel a címmel jelent meg egy nagyobb szabású munkálat, amelynek dr Szendrei János a szerzője s amelynek kiadására az akadémia vállalkozott. A 174 szöveg közti képpel és 6 ábrával díszített 12 koronás kötet teljes bizonysága annak, hogy az akadémia mily könynyen bánik a pénzzel s hogy mily felületességgel vállalkozik egyes drága munkák kiadására. Eltekintve attól, hogy a magyar nemzeti viseletről már kitűnő könyveink vannak, már azért is fölösleges volt ennek a díszműnek a kiadása, mert úgyszólván semmiféle célnak sem felel meg. Az ilyen munkáknak elsősorban is olyanoknak kellene lenni, hogy a viseletét kellően szemlélhetővé tegyék s jó rajzokat nyújtsanak, mert hiszen e nélkül egy fabatkát sem érnek. Azután a képeknek lehetőleg hiteleseknek is kellene lenni. Nos hát Szendrei műve épen nem ilyen. Egykori rajzok és metszetek után, amelyek megvedlettek, elkoptak, elmosódtak, adja az illusztrációkat, amelyeknek legnagyobb része ki sem vehető. Ezek az ütött-kopott képek mindent mutatnak, csak a régi viseletét nem. Arról igenis bizonyságot tesznek, hogy annak idején a rajzolók igen kezdetlegesen végezték mesterségüket és hogy a rajz pontossága tekintetében megbízhatók nem voltak, de hogy a nemzeti viseletét kellően bemutatnák, szó sem lehet. A szerző a rajzok megválogatásában nemvolt túlságosan nagy igényű s úgy látszik, hogy mindent közreadott, ami a kezébe került, talán tudatában annak, hogy az akadémia tücsköt-bogarat kinyomat, ha annak némi tudományos színezete vagyon. Egyszóval ez az akadémia kiadás egyike azoknak, amelyekből a nyomdászon és a szerzőn kívül senkinek sincs haszna. * (Berzeviczy Albert beszédei és tanulmányai.) Két rendkívül vaskos kötetben kiadták „Beszédek és tanulmányok“ cím alatt Berzeviczy Albertneik, ki ez idő szerint még közoktatásügyi miniszter, az összegyűjtött munkái nagy részét. A képzőművészeti tanulmányain és útleírásain kívül minden beszédét, felolvasását és cikkét együtt ’találjuk itt, politikai, társadalmi, irodalmi, de legfőképen közoktatási kérdésekről. Közönséges halandók, mint például Deák Ferenc volt, rendesen csak a haláluk után jutnak az ilyen gyűjteményes kiadások kitüntetéséhez. Az eleven miniszterek azonban nagyobb urak Magyarországon, mint a halhatatlanok. Az összegyűjtött dolgozatokat egyébként finom, disztingvált stílus, erős formaérzék, szakavatottságra való törekvés, jó ízlés és miniszteri átlag-intelligencia jellemzi. * (Magyar Remekírók.) Ezen vállalatnak most jelent meg a második sorozata, mely tartalom tekintetében még az első sorozatot is felülmúlja. Báró Jósika Miklós, a csehek Magyarországon című hatalmas regénye (2 kötet), Tolnai Lajos, Báróné ténsasszony, Justh Zsigmond, a pénz legendája és Gányó Julcsa című elbeszélése és Herczeg Ferenc a pogányok című regénye alkotják e sorozatot. A kötetek mindegyikéhez Mikszáth Kálmán írt előszót. Az illusztrációk közül művészi szempontból kiválóak az írók arcképei, melyeket R. Hirsch Nelli rajzolt. A szövegképek közül Kimnach László, Túri Ödön és Pataky László rajzai szépek. A sorozat hatvan kötetből fog állani s ára 300 korona, megszerezhető csekély havi részletfizetésre is. * (Népszerű főiskola könyvtára.) A budapesti népszerű főiskolán (University Extension) tartott két előadás jelent meg könyvalakban. Az egyik Marcali Henrik előadása, melyet „a nemzetiség történetbölcseleti szempontból 4“ cím alatt tartott. Nehezen érthető gondolatmenet, rapszodikus előadás és germanizmusoktól hemzsegő stylus meglehetős élvezhetetlenné teszi a munkát, melyet nem ártott volna kinyomatás előtt alaposan átjavítani. A másik, dr Salgó Jakab előadása a szellemi élet hygiéniájáról értékes és alapos munka. A szellemi foglalkozást űzőket fenyegető veszedelem, a kimerülés s a paralysis tüneteit előidéző okokat ismerteti s fejtegeti a védekezés módjait. — Mindegyik kötet ára 2 korona. * (Osztrák-magyar közjogi munka.) Dr Tezner Frigyes bécsi egyetemi tanártól időszerű munka jelent meg e cím alatt: „Die Wandlungen der österriechisch-ungarischen Reichsidee. Ihr Inhalt und ihre politische Notwendigkeit.“ Azt a politikai harcot, amit a bécsi reichsrathban Magyarország ellen indítottak, tudományos köntösben akarja folytatni ez a könyv, mely a magyar „Bánffy-féle sovén törekvések“ ellen száll síkra s azt bizonyítgatja, hogy a két állam gazdasági különállása okvetlen maga után vonja a közös hadsereg teljes szétbontását is s a vámelkülönités árt a monarchia érdekeinek. * (A király közjogi felvilágosítása) cím alatt röpiratot irt dr Kalmár Antal. A szerző a nemzeti aspirációk jogosságát sok alapossággal és készültséggel fejtegeti s e célra a felség-folyamodvány külső formáját választja, miután a legaktuálisabb politikai szükség a király fölvilágosítása. * (Osztályharcok a XIX. században.) Dr Wolfner Pálnak, egy igen ügyes, alaposan megirt munkája jelent most meg, amelyet sok haszonnal forgathatnak mindazok, akik a sociális mozgalmak iránt nem az agitátorok útmutatása szerint akarnak érdeklődni. Rövid, értelmes, összefoglaló áttekintést adott e munkájában Wolfner, a tizenkilencedik század leglényegesebb osztályharcairól, végigmenve Európa minden jelentősebb államán. A könyv ára két korona. * (A politika rendszere.) (Alkotmány- és közigazgatástan), e cím alatt terjedelmes és értékes mű hagyta el a sajtót dr Ferenczy Árpád egyetemi tanár tollából. A szerző elsősorban a joghallgatók számára írta könyvét, ma azonban, midőn minden ember a politikával foglalkozik, sőt ehez érteni is akar, a nagyközönség is kiváló érdeklődéssel forgathatja ezt a könyvet, melyben a szerző székes enciklopédikus műveltséggel s egyszersmind alapos jogi tudással fejtegeti tárgyát. A munka a politikáról szóló általános bevezető cikkek után öt részre oszlik, melyekben külön-külön foglalkozik az állam fogalmával, formájával, törvényhozó hatalmával, végrehajtó hatalmával és közigazgatási feladatával. Különösen becsessé teszi a nagyközönségre nézve is a munkát az, hogy a szerző világos és magyaros stílusban ismerteti nemcsak a hazai, hanem a külföldi alkotmányokat is s művében kiterjeszkedik még a legaktuálisabb részletekig is. A Policzer-féle könyvkiadóvállalat kiadása s a Légrády Testvérek könyvnyomdájának kiállítása. Ára 8 korona.' * (Varsányi Gyula színművei.) Varsányi Gyulától, az ismert tehetséges poétától, két színdarab jelent meg egy kötetben. Mindkettő versben van írva. Az egyik „A rózsabokor“ egyfelvonásos vígjáték, a másik pedig „Kún László“ négyfelvonásos dráma. Az utóbbi elnyerte az akadémia Kóczándiját. A meggyilkolt Kun László király tragédiáját írja le a szerze színdarabban, erősen idealizálva a főhőst és kolfát; hazafias érzés lengi át az egész munkát, melynek versei gyorsan gördülnek. Az akadémiai Kóczán-alapítvány célja, hogy a magyar történelem összes korszakait dramatizálják fokozatos egymásutánban a magyar íók; e célt szolgálja Varsányi színműve. (Röpirat a választási reformról.) Hajdú Gyula röpiratot irt „Választási reform“ cím alatt melyben a helyes és helytelen elvek sajátságosan összekeverednek. A szerző úgy óhajtja a választási reformot, hogy az ne idézzen elő nemzetiségi veszedelmet, de megbontani kívánja a parlament szuverainitását azzal, hogy a törvényhatóságok többségének megnyilatkozása előidézhetné a képviselőház föloszlatását. * (A parlamenti választói jog terjedelme a nagyobb európai államokban.) Dr Harrer Ferencnek ily című cikksorozata, mely a Huszadik Században látott először napvilágot, most külön füzetben jelent meg. A kiváló alapossággal készült tanulmány ára 1 korona. * (A szabadalmi törvény revíziója.) Az Országos Iparegyesület megbízta iparjogvédelmi szakosztályának alelnökét, Kelemen Manó István mérnököt, hogy a szabadalmi törvény revíziójához készítsen tervezetet; ez a tervezet most elkészült és az Orsz. Iparegyesület kiadásában megjelent. Ara öt korona. * (Uj nevek.) Egész sereg uj nevű iró könyve jelent meg a könyvpiacon. A legtöbbet igen röviden lehet végezni. Barabás Atala, Kokits Győző, Tarczali Dezső, Solarszki Mici részint a prózának, részint a rímeknek buzgó dilettánsai, akiket kár lenne ridegebb szóval megzavarni ártatlan játékaiban. Öregségükre hadd legyen zavartalan emlék első és utolsó kötetük. Nagy Andor, A lőcsei papkisasszony c. kis kötetével valamicskével túllépi az ő mértéküket. Előadásának tisztaságából talán azt is remélhetjük, hogy idővel jelentőssé fog növekedni. Garai Ferenc: Hamis gyémántok c. novellás kötetében már túl van a kezdet kezdetén. Erre vall az életről való komoly, érett felfogása, ami témáit, még akkor is, ha nem épen újak, igen vonzóvá teszi. E mellett stílusa hű tolmácsolója gondolatainak és mindenképen írói színezetű, sok helyen művészi is. Egy szóval, őt, ha nem is elsőrendű, de megbecsülendő tehetségnek ítélhetjük. Kötetéhez Molnár Ferenc írt előszót. Jóryné Draskóczy Ilona: Egy újabban, sűrűn olvasott apró poémák szerzője Jórgné Draskóczy Ilona: Versek c. kötete úgyszólván az első verstől az utolsóig jó ismerősünk. Szó sincs róla, nem egyformán értékesek ezek a versek. És ez leginkább az ő szerelmi lírájáraáll, amelynek nincs káprázatos tüze, és nincs különösebb melegsége és eredetisége. Ami ebben a ciklusban megragadott bennünket, az már tulajdonképen kötetének második Mozaik c. részébe való, így a Hallucinatió is. Ebben a drámai hatású kis poémában már előtérbe lép érzéseinek elvontsága, altruisztikus egyénisége, amely szeret együtt érezni a szenvedőkkel, hogy azután szenvedéseiket átérezve, megvigasztalja őket. Finomra cizellált, a szív tüzétől kiizott tanácsok, vigasztalások nagyrészt a Mozaik darabjai, amiknek központjában ha nem egyszer a költő személyisége áll is, valami — és ez az ő sajátossága — még ezekből is kicsendül, ami őket fölébe helyezi az apró lyrai gügyögéseken. A formás kötetből mutatóul ezt közöljük: Sóhaj. Miért van nékem szárnyam? Nyugtalan, Magasratörő, szilajröptű szárnyam? Miért kell, hogy a messzeséget járjam, Csalfa céloknak átadva magam? S miért vannak sóvárgó falaim, Halk zokogások, érthetetlen vágyak, Amik valóra úgyse, úgyse válnak, Csak elrabolják csöndes álmaim? Ne lenne szárnyam, mi magasba van, Szűk határok közt itt hadd élnék békén, Apró tervekkel, mint madár a fészkén. S dal is csak egy fakadna ajkamon: Valami naiv együgyű kis nóta, Egy kis bölcsőre halkan ráhajolva. Csokonai megzenésített dalai. A magyar irodalomnak nagy jelentőségű ünnepe lesz e hó 21-én Debrecenben, a nagy magyar városban, melynek napsugaras, tiszta levegője dajkálta Csokonai Vitéz Mihályt, a magyar lírikusok egyik legkiválóbbját. A költő szülővárosában rendezendő ünnepségekre a Csokonai-kör, amely vendégül látja a M. T. Akadémia, Petőfi-, Kisfaludy-társaságoknak, az ország valamennyi irodalmi körének, számszerűit vagy hetven kulturális egyesületnek tagjait, s ez alkalommal díszes hangjegyfüzetben adja ki Csokonai összes megzenésített dalait.