Pesti Hírlap, 1906. június (28. évfolyam, 150-163. szám)
1906-06-01 / 150. szám
1906. junius 1., péntek. A PESTI HÍRLAP helyzet a mostani kormány részére bizalmat szerzett s a többség megbizik abban, hogy ez a kormány a rossz szerződések dacára is képes lesz gondozni az ország érdekeit. A javaslathoz ma este már a függetlenségi párt is, a parlament legnagyobb pártja, hozzájárult s a kormány illetékes tagjainak jelenlétében elfogadta a javaslatot. Ezt a tényt, a képen lehet akceptálni, hogy a kereskedelmi szerződések ratifikálása teljesen biztosítva van s ha a külföldön hitelképességünk iránt akár mesterséges módon előkészített kétségek mutatkoztak még, hát ezeknek most véglegesen meg kell szűnniök. * Holnap, pénteken, a képviselőház megkezdi az indemnitás tárgyalását. A kormány arra számít, amit "Wekerle a javaslat benyújtása alkalmával ki is fejezett, hogy az indemnitást a képviselőház egy nap alatt letárgyalja és megszavazza. A pártok vezetői is eképen adtak instrukciókat a párttagoknak, akiknek esetleg beszélő kedvük lett volna. A képviselőházi tanácskozó terem helyett a pártkör termében adtak módot nekik, hogy beszélő hajlandóságukat kielégítsék. A függetlenségi pártkörben a szónokok tucatjával jelentkeztek a ma esti értekezleten. Jelentőségében nyert az értekezlet és parlamenti szint és hatást szerzett az által, hogy nemcsak a függetlenségi miniszterek voltak jelen, hanem ott volt Wekerle Sándor miniszterelnök és Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter is, a miniszterelnök az indemnitást, a honvédelmi miniszter az újoncjavaslatot képviselvén. Tehát minden megjegyzés, minden kifogás és kritika eljuthatott az illetékes helyihez s a szónokok csupán csak a nyilvánosságot nélkülözték. Rendbe is hozták nemcsak az indemnitást, hanem az újoncozást és a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó javaslat dolgát is. Nem kell attól félni, hogy a többségi pártok részéről a javaslatok leggyorsabb elintézését bármily kis mértékben is akadályozzák. Ellenben a nemzetiségiek közül többen készülnek felszólalásokra azzal a célzattal, hogy a vitát legalább szombatra kinyújtsák. Valószínű azonban, hogy e törekvést sikerülni fog megakadályozni. A függetlenségi párt belső szenzációja megszűnt. Szatmári Mórnak a delegációból történt kibuktatását Kossuth Ferenc a pártértekezlet napirendje előtt tett nyilatkozatával orvosolta. Az érdekességekhez tartozott az a hír is, hogy a függetlenségi Olay Lajos a Fejérvárykormány vád alá helyezése dolgában pótindítványt akart tenni. Ez indítvány szerint Olay Lajos azt kívánta volna, hogy ne csak a Fejérváry-kormány volt minisztertagjait helyezzék vád alá, hanem az államtitkárokat is, így Szterényi József államtitkár is ama bajba kerülhetne, hogy vád alá helyezzék. Amint Kossuth Ferenc ezt ahírt meghallotta, nyomban hivatta Olay Lajost és rábírta, hogy leszereljen. Olay Lajos a pártfegyelem folytán az előterjesztéséről lemondott. Nevezetesebb dolog ma nem történt. A kormány azt tervezi, hogy július 15-éig nemcsak a kész javaslatokat tárgyalják le, hanem a költségvetést is. Akkor aztán következhetik hat heti nyári szünet, esetleg aratósztrájkkal élénkítve. De azt még föl kell jegyezni, hogy a mai nap folyamán olyan jelenséget lehetett tapasztalni, mintha a képviselő urak máris kimerültek volna. Tudniillik mára volt összehíva és kihirdetve a felirati bizottság alakuló ülése. De a meghívásra a bizottság tagjai közül csak ketten-hárman jelentek meg s igy az alakulást el kellett halasztani. A kereskedelmi szerződések. — A közgazdasági bizottság ülése. A képviselőt tsz közgazdasági bizottsága csütörtökön délelőtt 9 órakor gróf Batthyány Tivadar elnöklete alatt ülést tartott, melyen a kormány képviseletében Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter és Szterényi József államtitkár, a földmivelésügyi miniszter képviseletében Roth Lóránd osztálytanácsos vettek részt. Tárgyalás alá került a kereskedelmi miniszter törvényjavaslata, a gazdasági és kereskedelmi viszonyok rendezéséről. Gróf Batthyány Tivadar elnök az ülést megnyitván, mindenekelőtt meleg szavakkal emlékezik meg a közgazdasági bizottságnak hosszú időn keresztül buzgó és lelkes elnökéről, gróf Andrássy Tivadarról, aki a múlt évben, fájdalom, nagyon is korán, mint a nemzeti küzdelem egyik mártirja, elhunyt. Fölkéri ezután Földes Béla előadót, hogy a javaslatot ismertesse. Földes Béla előadó utal arra, hogy az előző kormány az állami életnek talán egyik ágában sem járt el oly rendkívüli vakmerőséggel, mint a gazdasági kérdések, nevezetesen a kereskedelmi szerződések terén. A nemzetnek nem volt alkalma ezekhez a kérdésekhez, amelyeknek rendezése pedig minden egyes állampolgárnak úgyszólván mindennapi érdekeibe vág, — hozzászólhatni, úgyhogy a nemzet akarata nem is érvényesült azzal a súlylyal, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy a nemzet érdekei hathatós védelemben részesülhessenek. Az előző kormány bizonyos tényleges állapotokat teremtett, amelyek előtt szemet hunyni nem lehet. Most az a feladat, hogy a tényleges állapotból átmenjünk a jogi állapotba. A leghelyesebb forma erre az volna, ha az összes, tényleg megkötött nemzetközi szerződések letárgyaltatnának. A törvényjavaslatnak nem is célja, hogy ezt megakadályozza, mivel azonban a helyzet gyors intézkedést igényel, ezt másként megtenni nem lehet, mint úgy, hogy a törvényhozás felhatalmazza a kormányt a kötött szerződések érvényben tartására. Szaló ezután részletesen ismerteti a javaslat tartalmát és elismeréssel emlékezik meg arról, hogy a tarifakérdésben a kormány megvalósította a nemzet egy régi óhaját és jogi állapotot teremtett. A javaslatot elfogadásra ajánlja. Nagy Ferenc némi aggodalmakat táplál a szóbanforgó javaslattal szemben. A törvényhozásnak a javaslat megszavazásával felhatalmazást kell adni oly szerződések életbeléptetésére, amelyeknek tartalmát nem is ismeri. Talán nem kellett volna okvetlenül ezen módhoz folyamodni amely szerint a kormány elődjének intézkedését úgyszólván csak saját girójával látja el. Hisz a szerződések be vannak terjesztve és letárgyalásuknak mi sem állja útját. Ha jók a szerződések, siettetett tempóban el lehet azokat fogadni; ha rosszak, akkor életbeléptetésükre felhatalmazást nem szabad adni. Ilyformán a javaslat megszavazása tulajdonképpen igen jelentékeny bizalmi nyilatkozat a kormánynyal szemben, de mivel szóló bizalommal van a kormány iránt, kész a javaslatot elfogadni. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter köszöni az előtte szóló bizalmát, szeretné azonban meggyőzni őt arról, hogy a kormány által kötött eljárás helyes is volt. A kormánynak és a törvényhozásnak első kötelessége az országot kivezetni a törvényen kívüli állapotból minden kérdésben. Erre két mód van. Az egyik az, hogy a törvényhozás a szerződéseket mind letárgyalja, de ez igen sok időt, heteket venne igénybe. A másik mód az, amelyet a kormány követ a tárgyalás alatt levő javaslatban, amelyben igyekszik mielőbb törvényes alapot adni a létező állapotoknak. Hogy a kormány az előző kormány intézkedéseit saját girójával látná el, az határozottan tévedés, ellenkezőleg a javaslat indokolása határozottan törvényteleneknek jelenti ki az előző kormány intézkedéseit. Amiről szó van, az tisztán a létező törvényes alappal nem bíró állapotoknak törvényes alappal való ellátása. Ez a mód, igaz, nem szokásos, de hiszen nem volt szokásos — hála Istennek — az sem, ami e kérdések terén az előző kormány alatt történt és most éppen az a feladata, hogy az országot teljesen szokatlan állapotból kivezessük. Tárgyi okokból is helyesebb ezt az utat választani. Lázár Pál helytelennek tartja azt a felfogást, mintha a kormány itt mintegy szankcionálná az előző kormány intézkedéseit. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kifejti, hogy ma exlex-állapot létezik a gazdasági kérdések és a külkereskedelem terén, amelyet mentől előbb meg kell szüntetni. Ezt nemcsak hetekkel, de napokkal sem szabad szükség nélkül meghosszabbítani. A javaslat hasonló az indemnitási javaslathoz. Itt is lehetséges volna a költségvetést letárgyalni hisz a költségvetés is alig tartalmaz új anyagot, mert az is inkább egy létező állapot kifolyása, de mivel az exlex-állapot megszüntetése sürgős, indemnitás megszavazásával kell a célt a budget terén elérni. A javaslatban foglalt intézkedések szükségesek azért is, hogy a kormány a még be nem fejezett szerződéses tárgyalásokat jogszerűen folytathassa. A vámtarifa és a szerződések később a törvényhozásban tárgyalás alá kerülnek és a tárgyalás alatt levő javaslat elfogadása a törvényhozás állásfoglalásának ezekben a kérdésekben elvileg nem prejudikál. Most nem történik egyéb mint a külkereskedelem terén a törvénytelen állapot ideiglenesen törvényes állapottá alakíttatik át. Kelemen Samu azt tartja, hogy a javaslatban foglalt intézkedések jelölik meg az egyedüli szigorú alkotmányos utat, amelyet a kérdés rendezésénél követni lehet. A javaslat kifejezetten arra hatalmazza fel a kormányt, hogy a szerződéseket életbe léptesse, amivel ki van mondva, hogy azok csak e törvényjavaslat elfogadásával lesznek érvényesek, addig pedig jogilag nem érvényesek. Ez minden aggályt eloszlat. Ság Manó szintén bizalommal viseltetik a kormány iránt, de kijelenti, hogy még ha nem is viseltetnék bizalommal iránta, mégis elfogadná a javaslatot, mert csak így keletkezhetik törvényes állapot. A javaslat nélkül egyenesen hallgatagon szankcionáltatnék az előző kormány eljárása. Lengyel Zoltán kéri, mondassék ki határozottan, hogy 1917-en túlterjedő lejárattal szerződések nem köthetők. Ezt az indítványt a részletes tárgyalás során elfogadták. A bizottság ezután a javaslatot általánosságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. A 2. második bekezdése Nagy Ferenc egy módosításának és Lengyel Zoltánnak az általános tárgyalás során benyújtott indítványának elfogadásával Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, Darányi Ignác földmivelési miniszter és Szterényi József államtitkár, továbbá Földes Béla előadó és Lázár Pál hozzájárulása után a következőleg állapíttatik meg: Fölhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy a külállamokkal 1907. évi december 31-én túl, de legkésőbb 1917. december végéig terjedő hatálylyal is a törvényhozás jóváhagyásának fentartásával kereskedelmi szerződéseket köthessen. Nagy Ferenc aggodalmakat táplál az 1917- iki határidő fixírozásával szemben, mert ez a lejárattal nem bíró szerződések tekintetében kezeinket megkötné. E részben különvéleményt is jelent be. A 3. §, Lázár Pálnak egy, a Szerbiával való szerződési tárgyalásokat érintő megjegyzése után Lengyel Zoltán egy stiláris módosításával elfogadtatik. . A javaslat ezzel részleteiben is elfogadtatván, a bizottság a javaslatnak a pénzügyi bizottságban és a Házban való képviseletével Földes Béla előadót bízza meg. A tegnapi napon a kereskedelemügyi miniszter által beadott és a bizottsághoz utasított jelentésekre előadókal a bizottság Nagy Emil, Ság Manó, Lehne Hugó és Lázár Pál bizottsági tagokat jelöli ki. A vámtarifa előadásával a bizottság Loehne Hugót, a kereskedelmi szerződések előadásával gróf Teleki Arvédet és az állategészségügyi egyezménynek előadásával Szilassy Zoltánt bizta meg. * — A pénzügyi bizottság ülése. — A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután négy órakor Széll Kálmán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a kormány részéről Wekerle Sándor miniszterelnök, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter, Popovics Sándor és Szterényi József államtitkárok vettek részt. Tárgyalás alá került a kereskedelmi miniszter törvényjavaslata a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről. A közgazdasági bizottság előadója, Földes Béla röviden ismerteti a javaslatot és a közgazdasági bizottság által rajta eszközölt módosításokat és a javaslatot elfogadásra ajánlja. Hoitsy Pál, a pénzügyi bizottság előadója, utal arra, hogy az 1899: XXX. törvénycikk szerint a kormánynak mindaddig, mig a régi tarifa ujjal helyettesítve nincs, még szerződési tárgyalásokba sem szabad volt bocsátkoznia, dacára ennek azonban az előző kormány a szerződéseket meg is kötötte. Ezzel kényszerhelyzetet teremtett, mert a szerződéseket most már törvényesen is életbe kell léptetni, ha nem akarjuk az országot kereskedelmileg elszigetelni .Ebben a kényszerhelyzetben szóló a javaslatot elfogadásra ajánlja. A bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadja és a közgazdasági bizottság által e javaslaton eszközölt módosításokhoz hozzájárul. Az általános választói jog tervezete. A belügyminisztérium törvény-előkészítő osztálya gróf Andrássy Gyula belügyminiszter személyes közreműködése mellett még a jövő hó folyamán megkezdi az általános választói jog törvénytervezetének első szövegezési munkálatait, amely főbb vonásaiban a volt belügyminiszter által készített törvényjavaslat irányelveit tartja meg, mindazonáltal az új törvénytervezetben lényeges módosítások lesznek. A belügyminisztérium ezzel egyidejűleg megkezdi