Pesti Hírlap, 1907. szeptember (29. évfolyam, 208-232. szám)

1907-09-06 / 212. szám

1907. szeptember 6., péntek. PESTI HÍRLAP, országban és 2 mozgóposta működött. 1884-ben a pos­ták száma 3408, a mozgópostajáratoké pedig 49. Ma már természetesen ez a szám is jóval meghaladja a kétszeresét. Nevezetes újítások a magyar igazgató­ság alatt 1869-ben a levelező-lapoknak behozatala, 1868-ban a távirati pénzutalványozás, 1871-ben pe­dig a magyar jelvényű bélyegjegyek. De ezek is csak részleges jellegű reformok, maga az intézmény egész rendszerében negyven év alatt óriási fejlődésen ment át. Egyetlen intézményünk sincs hozzá fogható, mely a közönség érdekét ilyen tökéletességgel és gyorsan szolgálná, úgy, hogy ezt a fejlődést egy ün­neppel, egy jubileumi dísznappal emlékezetessé ten­ni, nemcsak hogy kegyeletes, hanem jogos feladat is. A magyar postaintézmény a külföld előtt is becsü­letet szerzett a nemzetnek, de ezt az elismerést nem­csak a külföldről, hanem tőlünk is, derék munkával és lelkes iparkodással érdemelte ki. Ez adja meg ju­bileumi ünnepségének is a jelentőségét. SAKK. A karlsbadi sakkverseny. A Karlsbadban folyó nemzetközi mesterver­seny tizenkettedik fordulójáról következő távirati jelentés érkezett: Rubinstein Vezércselt ajánlott, amit Teich­­mann elhárított, azonban hibás kombinációba bo­csátkozott, ami a 27-ik lépésben vesztét okozta. A fiatal orosz nagymester, aki legutóbb Ostendében nyerte ezt a címet, ezzel az élre küzdötte föl magát. Ugyanis Maróczy szabadnapos volt, s ezáltal rivá­lisa a mai napon eléje került. A bécsi Vidmár vezércseles játszmában eldön­tetlen eredményt ért el Berger ellen 45 lépés után s igy ez idő szerint Maróczyval egyenlő fokot mu­tat föl. . .Danis, a csehek büszkesége, szabálytalan meg­­nyitású partiéban verte meg Tartakowert erőteljes királyszárnyi támadás után, 37 húzásban. Cohn olasz játszmát vesztett Schlechter ellen, ki finom pozíció játékával győzedelmeskedett 32 lépésben. Niemzovits vezérgyalog megnyitást kezdett Johner ellen s 21 lépést után nyert egységhez jutott. Leonhardt Juiy Lopez játszmában dr Olland erős elnézését kiaknázva, pozícióelőnyt szerzett, a­mit 46 lépés alatt nyerésre fokozott. Wolf is spanyol játszmában könnyű tisztes végjátékban kényszerítette Spielmannt az 53-ik lé­pésben kapitulációra. Chotimirskol­­skót cselt alkalmazott Satusé ellen, s miután ellenfele időzavarba került, a küz­delem 45 lépés után javára dőlt el. Janowski giuoco pianoban erélyes támadás után vívta ki a diadalt Mieses ellen 37 lépésben. Csigorin és Marshall királycsel játszmában mérkőztek, azonban a küzdelmet a 63-ik lépésben az előbbire nézve előnyösebb hadállásban félbeszakí­tották. A mesterek a tizenkettedik forduló után ezen sorrendben következnek: Rubinstein 9. Maróczy 8. Vidmár 8. Duras 7 (1). Schlechter 7. Niemzovits 6Ys. Leonhardt 6. Mieses 6. Teichmann 6. Salwe 6. Wolf 51/s (1). Marshall 5 (1). Csigorin 5 (1). Tartakower 5. Sipelmann 5. Berger 5. Janowski 5. Dr Olland 4Vi. Dus-Chotimirski 41/2- Cohn 2i/2:. Johner l/z. A tizenharmadik fordulóban következő ellen­felek kerülnek szembe: Maróczy— Cohn, Mieses—Tartakower, Salwe—Janovski, Berger—Chotimirski, Johner—Vidmár, Teichmann—Niemzovits, Spielmann—Rubinstein, Leonhardt—Wo! fi Míarshall—dr Olland, Schlechter—Csigorin. Duras szünnapos. Esti levél. •— Zöld színház. — . . A kultúrát úgy csinálják, mint a mozaik­­képet. Apró kis kockákat faragnak ki s azokat gonddal összerakják. A kultúra apró kocka­köveit sokan faragják, sokan dolgoznak raj­ta. A história is így készül: sokan hordják össze az adatait. Azért minden adatot, minden kis kockakövet meg kell becsülni, másképen a mi szegényes kulturhistóriánk képét sohasem tud­juk megalkotni. Egy pár igen értékes adatot, egy pár mozaikkockát találtam azok között a levelek között, amelyekkel Esti leveleimet az olvasók megtisztelték. A francia „Théátre de la natu­­re“-ök ismertetése alkalmából azt közük velem, hogy Magyarországon hol csináltak eddig kí­sérleteket a szabad ég alatti színielőadásokkal. Egy kassai kedves olvasóm igen ügyes magyar nevet is ad ennek a szabad ég alatti színháznak, elnevezvén azt „Zöld színház“-nak. Ez a név rajta is marad az efajta színházon. A kassai adat szerint már 1856-ban és 57-ben volt Kolozsvárott zöld színház a nagy sétány végén. Szép nagy jegenyefák vették körül. A színpadja homokkal volt behintve. A zenekara a pázsiton játszott. A színielőadásokat azonban gyakran zavarta az eső, azért abban is hagy­ták azokat és később egy Ullrich nevű cukrász rendezett ott tűzijátékokat. De a tűzijáték is mindig valami nemzeti ötletet produkált; pél­dául nagy volt a közönség örömrivalgása, mi­kor egy fekete-sárga forgó nemzeti színűre változott. A második zöld színház Temesváron volt 1874-ben. A Józsefvárosban állott nagy fák között a fedetlen színház; kevés vagy épen semmi díszlete s kétfelé húzható függönye volt. A harmadik zöld színház Pozsonyban volt az „Au“-ban. A páholyok a zöld bokrok között voltak. A színpad egy földemelvény volt. A né­meteké volt ez a zöld színház, de Győrből Beődi Balogh Gábor magyar társulatát átvitték húsz estére s a Peleskei nótárius így vonult be Press­­burgba. A negyedik zöld színház Keszthelyen volt a gróf Festetichek parkjában, de itt csak ritkán játszottak a főúri család kedvtelésére. Egy másik olvasóm, Ámon Ottó úr, a Justh Zsigm­ond kísérletéről a következőket írja: „Az amfiteátrum-szerűen, isten szabad ego alá épített színház Magyarországon sem teljesen ismeretlen, amennyiben Justh Zsig­­mond, az oly korán elhunyt illusztris író (Justh Gyula képviselőházi elnök testvérmescse) ilyent szt-tornyai birtokán már másfél évtizednél ré­gebben állíttatott fel műkedvelők részére. A műkedvelők a finomlelkű író-földesúr házi­­cselédségéből, béreseiből, mezei munkásaiból, munkásnőiből s az ú. n. „gányók“-ból kerültek ki, akiket Justh így akart a korcsmától és más sekélyes mulatozásoktól elszoktatni s egyszer­smind művelni, ami igen szépen sikerült is ne­ki. És nem népszínműveket játszottak itt, ha­nem klasszikusok (Sophokles, Moliére, stb.) műveit, a legegyszerűbb kellékekkel, jóformán minden díszletezés nélkül. A fedetlen színház a kastély melletti gyönyörű park közepén állott s talán áll még ma is, és a nézőtér, (mely alig volt valamivel nagyobb a színpadnál,) csak mintegy 50—60 embert fogadhatott be kényel­mesen egyszerre. Justh néhány meghívott ven­dégén kívül a nézők is valamennyien a nép fiai s leányai voltak, akik — természetesen minden belépődíj nélkül — felváltva tekinthet­ték meg a vasárnaponkint egy-kétszer megis­mételt előadásokat. A mindenkép érdekes elő­adások híre akkoriban bejárta az országot, ámde — sajnos, túl korán — meghalt Justh Zsigmond és a kicsiny színházban ettől fogva nem rendeztek több eladást, annál kevésbbé, minthogy az idegenben (francia földön) el­hunyt jóságos földesür- hült tetemeinek a fehér­­meszelésű, elárvult amfiteátrumocska­i teme­tőhelye lett .­­ így temetnek el Magyarországon sok életrevaló ideát. Az adatok teljessége kedvéért fölemlítem, hogy Jászai Mari is eljátszotta már Elektrát szabad ég alatt s művészetének erejé­ből és hatásából semmit sem vont le az, hogy hiányoztak a sablonos színházi requisitumok. A szórványos kísérletek csak azt bizo­nyítják, hogy a „zöld színház“, a természetes játékszín iránt hajlandóság és képesség is volt Magyarországon; csak a vállalkozási életre­valóság s a hivatalos pártfogás hiányzott. Ebből az alkalomból azonban figyelmébe ajánlom mindazoknak, akik a színházakhoz az állásuknál vagy a szívüknél fogva közel van­nak, hogy a magyar színészetre vonatkozó ér­dekes adatokat és reliqulákat ne engedjék el­kallódni. Szegény Váry Bela halála óta senki sem törődik a színészet történetével. Csak Várady Antal irogat egy-egy érdekes epizódot a magyar bohém­ világból. Valamikor réges­­régen egy országos színművészeti múzeum és könyvtár létesítését terveztem, sőt a könyvtárra érkezett első könyvadományok katalogizálását is megkezdtem az országos színészegyesületben. A Bényey István által rendezett színészeti kiál­lítás p pedig a múzeum számára szolgáltatott volna anyagot. Később a Népszínházzal, vagy a Nemzeti színházzal kapcsolatban az országos múzeum-tanács segélyével gondoltam megvaló­síthatni. Sehogy sem ment. Most, hogy a kul­tuszminisztériumhoz került a színészet, talán kiterjed valakinek az ambíciója ezekre az alko­tásokra is. Mert a reform-alkotások Magyar­­országon mindig csak egyes emberek ambíció­jából születnek. Zsolt: Napi hírek.­ ­— (Adakozás.) Újabban a következő adomá­nyokat kaptuk: A siófoki nyaraló ifjúság által ren­dezett műkedvelői előadás tiszta jövedelme, 45 ko­rona, az ingyentej céljaira. — A szárszói táncvi­galom tiszta jövedelme, 34 korona, a szünidei gyer­mektelepek javára ( Beküldő: Lévai Ilona tanitónő­­jelölt.) — Aszódról Hermann Lenke, Hermann Rózsa, Feinstadt Cica, Stern Berta, Kohn Rózsi és Deutsch Etelka gyűjtése, 28 korona, melyből 10 korona a gyermekvédő ligáé, 10 korona a tüdőbe­tegek szanatóriumáé, 8 korona a vakok intézetéé. — F. 1. Budapest: 20 korona, melynek fele Jókai szobrára, fele Tóth Béla síremlékére fordítandó. — Horváth Ferencnc úrnő, gödöllői nyaraló, egy nála kuglizó társaság nyereményét, 10 koronát, hozzánk juttatta szegény gyermekek nyaralására, vagyis a szünidei gyermektelepek részére. — Grosz­­mann Oszkár (Pécs) 6 koronát küldött, melyből vakok intézetéé 2 korona, nyomorék gyermekeké 2 korona, dadogóké 2 korona. — Böhm Emma (Bu­dapest, Svábhegy) 5 kor. az ingyentej javára. — Bártus A. (Újvidék) 5 korona a szünidei gyermek­­telepek javára s ugyanezen célra 2 korona a Dél­vidéki Kereskedelmi r.-társaságtól (Szabadka.) — I. S. (Budapest) a nyomorék gyermekek otthoná­nak 2 korona. — Ingyentejre: Kelemen József 40 fillér, Kelemen Jolán 40 fillér, Gönczi Irma 40 fil­lér, összesen 1 korona 20 fillér. — Végül N. N. (Budapest) az önkéntes mentőegyesület részére küldött be 10 koronát. — (Darányi Ignác miniszter a székely kiál­lításon.) A sepsiszentgyörgyi székely kiállítást szeptember 29-én nyitják meg fényes ünnepséggel. A megnyitásra Darányi Ignác földmivelésügyi mi­niszter is leutazik. A kiállítás, az eddigi bejelenté­sekből ítélve, igen jelentékeny lesz. Az utolsó be­jelentési határidőt szeptember 18-ára tűzték ki. A kiállításon számos élet, érem és oklevél kerül ki­osztásra. — (Kóburg Ágost)­ herceg súlyosan megbe­tegedett. A herceg vakbélgyuladásban szenved és alighanem műtétnek lesz kénytelen magát alá­vetni.

Next