Pesti Hírlap, 1908. augusztus (30. évfolyam, 184-208. szám)

1908-08-26 / 204. szám

_ — (Az öngyilkos humora.) A legnagyobb paradoxon van abban, hogy valaki jó kedvvel menjen a másvilágra. Legalább is esernyőfoltozónak kell lennie az illetőnek, mert emellett a bohém foglalkozás mellett még ez a furcsaság is megeshetik. Az alábbi história hőse ugyanis egy esernyőfoltozó. Latonovec Imrének hitták, amíg élt, de hétfő este nyolc óra óta néhaivá vált. A derék esernyőfoltozó Cseklész vasmegyei községben a 108. sz. gyorsvonat elé vetette magát s a vonat kerekei darabokra szaggatták. Életunt volt a jámbor. Darabonkint összeszedett földi maradványai között hevert két papírlap is, amelyeken a boldogtalan paraplécsináló ékes tót nyelven mondja el, hogy a világ iránt érzett utálata kergette a kétségbeesésbe. A drámai próza után azonban egyszeriben humoros elmélkedésbe kapott a megboldogult, amenynyiben a következőkép rekesztette be a világnak mondott búcsúját: — A pokolba megyek, ahol meleg lesz, bár igaz, hogy jaj annak, akinek ott fütenek. A menyországba is kerülhettem volna, ahol a bájos, kis angyali nőcskék enyelegnek, de mért csináljak én ott konkurrenciát a papoknak? . . — (Kávéházi munkások mozgalma.) A budapesti kávés ipartársulat elnöksége kedden délután a következő jelentést adta ki a kávéházi alkalmazottak mozgalmának az ügyében: A Népszava azt írja mai számában, hogy a kávéssegédek ellen indított akciója kudarcra kudarcot hozott a sárgákra és a velük tartó kávésokra. Az ipartársulatnak nem lehet hivatása, hogy mindazt a sok szándékos ferdítést, amelyet a két hét óta folyó mozgalom során az említett lap közölt, megcáfolja, hanem a nagyközönség tájékoztatására szükségesnek látja ezúttal is annak a kijelentését, hogy a sárgaegyesület napról-napra erősödik és épen a tuai napon nyolc különböző üzletben helyezett el alkalmazottakat. Valótlanok azok a híresztelések is, hogy az ipartársulati tagok nem tartják meg az ipartársulat közgyűlésének a határozatát. A valóság az, hogy az ipartársulat összes tagjai jelentkeztek az elnökségnél, kijelentve, hogy a megindított mozgalmat helyeslik és ahoz csatlakoznak. Az ipartársulat elnökségének tudomása van arról is, hogy a szakegyesület ügynökei sorra járnak a társulat vezető embereinél és könyörögnek, hogy a béke érdekében tegyenek közvetítő lépéseket, ezt a szerepet azonban senki sem vállalja. Ha a szakegyesület olyan szilárdan állana, mint ahogy a Népszava hirdeti, akkor nem óhajtaná annyira a békét, amelyre különben sem most, sem a jövőben nem lehet kilátása. A pincérek szervezetének küldöttsége megjelent szerkesztőségünkben és kijelentette, hogy: nem felel meg a valóságnak, hogy a vörösek örülnek az új egyesületnek, s hogy tömegesen fordítanak hátat a szakszervezetnek; nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a sárgák egyesülete egyre erőpbiklik, sőt inkább minden jel arra mutat, hogy nem életképes.A szakszervezet szerintük nem gátolja meg az egyesület működését; bizonysága az, hogy 3—1 üzletben a vörösek a sárgákkal együtt dolgoznak. A szakszervezet — mint mondják — a békét hirdeti és tagjait oly irányban oktatja, hogy a munkájukat sokkal kifogástalanabbul végezzék mint ezelőtt. (Bigámia hipnózisban.) Newyorkból írják: Érdekes eset foglalkoztatja ezidőszerint az itteni törvényszéket. Egy angol származású hölgy 1902-ben törvényes házasságra lépett Albanyban Locker nevű newyorki emberrel. 1907. szeptember havában azonban, noha tudta, hogy a tőle elváltan élő férje hol tartózkodik, felesége lett Coburn Vilmos nevű hollandi református papnak. Emiatt törvénybe idézték a bigámiában élő Lockernét, aki azzal védekezik, hogy amikor másodszor házasságra lépett, tulajdonképen nem volt beszámítható állapotban, mert Coburn őt előzőleg hipnotizálta, így tehát szuggesztió hatása alatt állott. A házasság ceremóniája alatt teljesen nélkülözte akaraterejét, s amikor a hipnózis ereje megszűnt, legott érezte, hogy törvénybe ütköző dolgot cselekedett. Az ügyet nagy érdeklődéssel tárgyalják a lapok. Az első férj azonban kétségbe vonja felesége védekezésének helyes voltát és azt állítja, hogy felesége ehez a mentséghez csak akkor folyamodott, amikor ő az általa nőtartás címén követelt összeg megfizetését megtagadta. — (Wahrmund a prágai német egyetemen.) Prágából táviratoztak. Szerdán jelent meg a német egyetem leckerendje, az 1908—9. tanévre, melyből kitűnik, hogy Wahrmund az egyetemen hetenként egy órán át az osztrák patronátusi jogról és két órán át az egyházi vagyonjogról fog előadást tartani. Ezenfelül Wahrmund egy héten egyszer egyházjogból szemináriumi gyakorlatokat tart. ■ * — (217 kilométer óránkint.) Newyorkból jelentik: Valamennyi eddigi, sebesség-rekord mögötte marad annak az eredménynek, amelyet a pennsylvaniai vasút egy különvonata a minap elért, a Pierstown és Warsaw állomások közt levő 14 és fél kilométer távolságot négy perc alatt futván be, ami óránként 217 kilométernyi sebességnek felel meg. —*■ (A Napoleon elleni merénylet.) Nemrégiben megemlékeztek a lapok Rudiónak Orsini volt barátjának azon állításáról, hogy Crispi is részt vett a 111. Napoleon elleni merényletben. A Corriere della Sera hasábjain most Lazio megcáfolja Rudio adatait. Crispi abban az időben Párizsban időzött ugyan, de a merényletről ép oly kevéssé tudott, mint a Londonban tartózkodó Mazzini. Orsini akkortájt a menekülőkkel haragban volt és azért nem is közölte velük tervét. Újabban Palamenghi-Crispi, volt képviselő, Francesco Crispi unokaöcscse szintén nyilatkozik ebben az ügyben. Szerinte gróf di Rudio, garibaldista őrnagynak, az Orsini-féle összeesküvés egyetlen élő részesének, a Crispi bűnrészességére vonatkozó állítása nem egyéb mesénél. Mayor des Planche washingtoni nagykövet feljegyzései erre vonatkozólag a következők: „A merénylet 1858. évi január hó 14-én történt . . . Francesco Crispi akkoriban a Boulevard Pigalle-on lakott, Cuchy határához közel, olyan házban, amelyben kívüle több emigráns is lakott. Ezek esténkint összejöttek, politikai társalgást folytattak, külföldi barátaiktól kapott értesüléseiket egymással közölték és . . . terveket kovácsoltak. A rendőrség természetesen valamennyiüket többé vagy kevésbbé, figyelemmel kísérte. A merénylet napján Crispi, aki mint rendesen, a szokott időben elköltötte frugális vacsoráját, hiába várta a társaság tagjait. Az időjárás hűvös volt és a távoli hely meglátogatása épen,seggel nem volt csábító. Egy darab ideig még dolgozgatott, majd utóbb, mikor vele lakóunokaöcscse hazajött, aludni tértek. A házbeliek már mindannyian aludtak, mikor éjféltájban arra riadtak, hogy a kapuajtót hatalmasan döngetik. Crispi kiugrott az ágyból és unokaöcscsét utasította, hogy nézzen utána a zaj okának. Időközben a döngetés megkétszereződött és felkiáltások hallatszottak: „A rendőrség! A rendőrség! A törvény nevében!“ Mayor des Planche ezután részletesen leírja a házkutatás lefolyását, továbbá, hogy Crispi papírjait lefoglalták és hogy Crispit magát a praefekturára szállították. „A rendőrbiztos megtette jelentését, a lefoglalt papírokat átvizsgálták. Crispi maga Pietri előszobájában üldögélt és hallgatva nézte a hivatalnokok sürgés-forgását. A róla beszerzett értesülések kedvezők voltak. Megállapították, hogy aznap este egy lépést nem távozott lakásáról. Vallomásából sem derült ki olyasmi, hogy tudott volna a merényletről. Hajnali négy óra tájban elbocsátották. Néhány nappal utóbb papírjait is visszakapta. Crispi Orsinit 1855-ben Londonban ismerte meg, illetőleg alg ismerte. Mazzininél látta, anélkül, hogy közelebbi érintkezésbe jutott volna vele. Sokkal fegyelmezetlenebbnek tartotta, hogy sem a jó ügynek jó szolgálatokat tehessen.“ Palamenghi-Crispi a fentiekhez meg hozzáteszi, hogy Francesco Crispi elszánt összeesküvő volt ugyan, amint azt 1859-ben álöltözetben véghezvitt szicíliai útján is bebizonyította, ahol pedig ugyancsak veszedelemben forgott a feje, hanem annál sokkal egyenesebb gondolkozása volt, hogy sem gyilkosságra vállalkozzék. (Elfogott szélhámos.) Lembergből táviratozzék . A krakói landesgeriechtnek kedden egy Dryez nevű embert adtak át, ki huzamosabb ideig Lembergben hamis név alatt élt. Dryez, különböző nevek alatt beutazta Galíciát, miközben idegen hatalmak részére kémszolgálatokat teljesített. Ezért egy izben hosszabb börtönbüntetést kellett kiállania. Dryez ezenfelül különbözőcsalásokat is követett el, így többek közt jómódú földbirtokosoktól nagyobb pénzösszegeket zsarolt ki azzal az ürügygyel, hogy sikerült egy kormányozható léghajót összeállítania. (Rablógyilkosság az erdőben.) Londonban, mint ottani tudósítónk táviratozza, nagy feltűnést, kelt Luard Seven tábornok feleségének meggyilkolása. Luard tábornok, aki feleségével együtt Oakszban lakott, hétfőn délután hatvannégy esztendős feleségével kirándult a helység közelében levő kiserdőbe. Minthogy az asszony nagyon elfáradt, Luard az erdő egyik kellemes helyén elhagyta és folytatta sétáját. Az volt a szándéka, hogy visszatér feleségéhez és hazakíséri, de azután mást gondolt és egyedül ment haza. Amikor felesége órák múltán sem jött haza, keresésére indult és az erdőnek csaknem ugyanazon helyén, ahol elhagyta, holtan találta meg. A gyilkos az asszonyt közvetetten közelből három revolverlövéssel megölte, azután ékszerét és pénzét elrabolta. A gyilkos az asszony gyűrűit oly erőszakosan húzta le, hogy az ujjak összetörtek. A gyilkosnak egyelőre nyoma sincs. Luard tábornok, aki körülbelül hetven esztendős, néhány év óta nyugalomban él. Aktív katona korában mint katonai szakíró szerzett magának iszpett nevet. (Himlőjárvány.) Krisztiániában, mint ottani tudósítónk jelenti, a feketehimlő járványos föllépése következtében a népiskolákat szeptember elsejéig bezárták. Eddig hetvenöt megbetegedés és ezek közül három haláleset fordult elő. — (Beiratkozások a kolozsvári egyetemen.) A kolozsvári magyar királyi Ferenc József Tudományegyetemen az 1908—9-ik tanév első felére a beiratkozások a tanulmányi-, fegyelmi- és békepénz-szabályzat 24. §-a értelmében 1908. év szeptember 1-én kezdődnek s ugyane hó 12-ig bezárólag tartatnak. Akik e határidőn belül valamely elháríthatatlan akadály miatt személyesen nem jelentkezhetnek, a tanulmányi-, fegyelmi- és bpkepénz-szabályzat 25. §-a értelmében ugyane határidőn belül tartoznak az akadályoztatásukat igazoló hiteles okmányokkal fölszerelt és az illető kár dékánjához intézett kérvényben elős egyeztetésüket kikérni s meghatározni azt az időpontot is, amikor személyesen megjelenhetnek s beiratásukat úgy a quaesturában, mint az egyes tanároknál teljesíthetik. E határidő azonban október hó 6-án túl az 1902. évi 84962. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet szerint csak az egyetem rektorának külön engedélyével és rektori engedélyiyel is csak október 14-ig terjedhet. (A fekete sugarak feltalálója.) Párizsból sürgönyzik. Henry Becquerel a bretagnei parton levő Le Croisie fürdőhelyen kedden meghalt. Becquerel nevéhez a legfontosabb fizikai vívmányok egyike fűződik. Ő fedezte fel ugyanis a fekete sugarakat s a radioaktivitást. Becquerel 1852. december 12-én Párizsban született. (Megmérgezett hercegi család.) Klein- Gulienickéből jelentik: Frigyes Lipót porosz herceg, valamint neje és leánya, Viktória Margareta hercegnő, akik húsmérgezés következtében megbetegedtek, a javulás útján vannak és néhány nap múlva fel fognak épülni. Berlinből táviratoztak: Frigyes Lipót herceg és családjának megbetegedését, mint megállapították, őzhúsnak az élvezete okozta. (Köpenick Besenicben.) A köpenicki kapitánynak — nem hiába tett szert világhírre — még mindig akad követője. Legutoljára Besenick-ben, Schwenitz közelében akadt. Nemrég egy ottani erdészhez egy elegáns fiatalember állt be gyakornoknak, ki Zaies von Hamburgnak nevezte magát. Az állította, hogy régi nemes családból származik és meglehetősen nagy lábon élt. A király születésnapján Zaies dragonyostiszti egyenruhában jelent meg és a helység lakóinak, akik nagy tiszelettel bántak vele, a vendéglőben sört fizetett. Az egyik vendégnek gyanús volt a tiszt úr viselkedése és amikor az őt meghívta sörözésre, nem fogadta el a meghívást, miközben a köpenicki kapitányra célozva, megjegyezte, hogy a tiszt úr úgylátszik a katonai fegyelmet nem ismeri. Zaies rákiáltott, hogy hallgasson, mert bezáratja. A megfenyegetett ember eltávozott és később az illetékes hatóságnál tudakozódott, ahol megtudta, hogy Zaics sem nem nemes, sem nem hadnagy, hanem parasztlegény. A csendőrség, mely neszét vette a dolgnak, Zaicsot letartóztatta és átadta a törvényszéknek, hol nemcsak egyenruha és nemesi név jogosulatlan viselése, hanem különböző szédelgések miatt is, melyeknek a segítségével többektől 2000 koronát csalt ki, kell majd felelnie. (A józsefvárosi állami gimnázium kibővítése.) A VIII. ker. állami gimnázium (Tavaszmező utca) annyira túl van zsúfolva, hogy annak kibővítésére sürgősen szükség lesz. A gimnázium I. és II. osztályából már parallel osztályokat állítottak fel, de ezek sem fogadják be az összes jelentkezőket. Most a miniszter megengedte, hogy újabb I. és II. osztályokat állítson föl az intézet, de mivel ezek az épületben el nem helyezhetők, ez idényben ezek a X. ker. Tűzoltó-utcai községi elemi iskola épületében lesznek elhelyezve. A beiratások ez osztályokba szept. 1-én lesznek a Tavaszmező-utcai törzsintézetben. (Meghiúsult merénylet.) Pápai István, a dévai aranybánya lokomotivezetőjének lakásába, mint dévai tudósítónk táviratozza. hétfőn éjjel ismeretlen tettes betört és az ágyban alvó lokomotiv vezető felnőtt fiát nagy konyhakéssel meg akarta szúrni, de a kés megcsúszott és a fiatalemberen csak kisebb sebet ejtett. A merénylő ezután elillant. Valószínű, hogy a merénylő valamelyik bányafelügyelőt akarta meggyilkolni, de az ajtót eltévesztette. Az utóbbi időben a felügyelők több bányászt följelentettek aranylopás miatt és azóta ez már a harmadik merénylet. A merénylő a lokomotiv vezető ajtajára krétával ezt írta: Megöltek, ahol találtak és orrodat, elküldöm emlékül. A csendőrség nyomozása eddig eredménytelen. (Elgázolta a vonat.) Prágából táviratoztak. A Ferenc József vasút pályáján, Beriesebau közelében, egy pályamestert és egy vasúti munkást, kik egy görbületnél javítási munkálatokat végeztek, két szembejövő vonat, megragadott és elgázolt. Mind a ketten meghaltak. (Trachoma Heves megyében.) Heves megyében ijesztő módon lépett fel az egyiptomi szembetegség. Ezideig 183 egiénen állapították meg a veszedelmes betegséget. Állítólag amerikai magyarok kosták haza ezt a fertőző kórt. 1 2 ________________________________ PESTI HÍRLAP , a ? 1908. augusztus 26., szerda.