Pesti Hírlap, 1911. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-18 / 66. szám
ital. március 18., szombat. ___________Pesti Hírlap____________ _________________________________________ I gyen ügyesen belevonja az egyes részek menetébe, így esett, hogy urániai darabnak rég volt olyan osztatlan sikere, mint az övének. Meleg, őszinte tapsok kényszerítették többszörös meghajlásra az egyes részek után; a tapsosok közt volt gróf Zichy János kultuszminiszter és Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke, volt kultuszminiszter is. * (Az operaházban) szombaton Lábia Mária, a berlini Vígopera művésznőjének fellépésével a Bohémélet kerül színre, amelyben a vendégművésznő Mimi szerepét énekli. A zenekart Márkus Dezső karmester vezeti. Ezután a Havasi gyopárt ismétlik meg. Vezényli Szikla Adolf, rendező Guerra Miklós. * (A Millió.) Ez a címe Berr és Guillemaud új bohózatának, amely Molnár Ferenc fordításában a Vígszínház legközelebbi újdonsága lesz. A Milliót a múlt évi októberben mutatták be és azóta folyton játszszák a vidám darabjairól híres párizsi Palais-Royalban, ahol párját ritkító sikert ért el. A Milliót a jövő héten adják először a Vígszínházban Tanay Frigyessel és Mészáros Gizával a két vezető szerepben. Szombaton az Ördög kerül színre, amelynek ez lesz a századik előadása. * (Hangverseny.) A Pap Zoltán által szerdán rendezett dalestélynek némileg pendamtja volt az a dalestély, amelyet az imént megalakult Turul férfikarénekegyesület, megalapítója és karnagya, Sztojánovics Jenő vezényletével rendezett pénteken, ugyancsak a Zeneakadémia nagy hangversenytermében. Sztojanovicsé az érdem, hogy nemcsak megalapította, de máris magas művészi nívóra emelte ezt a legújabb dalártestületet, amelynek magva a Budai Dalárda tagjaiból került ki, akikhez néhány vidéki dalárdista is szegődött. Ugyancsak Sztojanovicsé az ötlet, hogy ezt a dalárcsapatot kiviszi májusban a római kiállításra, hogy ott a német, olasz és finn dalárdák mellett a magyar dalos és a magyar dal is jusson szóhoz. Igazi minta-dalárda ez a Turul, csupa friss és üde hang, a tenoristák közül csaknem mindnek van magas c-je, a baszistáknak kontra c-je. A dirigensük, Müller Károly, szintén jeles zenész, a baritonistájuk, Horváth János, ma este még tenorszólót is énekelt, kiváló művészi sikerrel. Vagy negyvenöten vannak; mindegyiknek gomblyukában ott látható jelvény gyanánt a turul madár, — de kár, hogy frakknak gomblyukában hordják a legendás magyar ősmadarat; jobb volna, ha a magyar dalosok külföldi szereplésükön fekete attilát vagy dolmányt viselnének, kucsmával vagy kalpaggal, szóval öltözetükben is tüntetnének magyarságuk mellett. A mai bemutató műsora igen érdekes és változatos volt. A Sztojánovics által szerzett jelige eléneklése után három kuruc nótát énekeltek, különösen tetszett a Bujdosók éneke, amelyben Horváth János énekelte a szólót, társai pedig halk zümmögő kórusban válaszoltak. Nagy hatása volt a Pásztor dalnak is, melyet az Eladott menyasszony egy melódiája nyomán készített Sztojanovics és amelynek előadásában hihetetlenül finom piánokat produkáltak a dalárok. Kevésbbé tetszett a Magyar madrigál, amely voltaképen Szentirmay Elemér híres nótájának („Csak egy kis lány") parafrázisa, furcsa és sajátszerű, Régerre emlékeztető harmóniákkal és az eredetit kedves, ismert, lényegéből egészen kiforgató, különcködő variációkkal. Zajos sikert aratott még Eöry Szabó művészi cimbalom játéka, Pusztai Sándor hangulatos tárogató előadása, továbbá Palmgren Selim finn dalköltő néhány dalának nagyhatású előadása. Az egész hangverseny kiváló művészi sikerrel járt; magyar dalárdáink a turul jegyében fényes diadalt arattak. És aratnak remélhetőleg külföldön is. * (A Kamarajáték utolsó előadása.) Sikeres szezonját vasárnap este fejezi be az Országos Zeneakadémia színházi termében (VI., Liszt Ferenctér 12) a Kamarajáték Társulat Sámson és Deliléval, mely Sven Langet egy csapással a legnagyobb írók közé emelte. A főszerepet Feld Irén adja, aki ebben a szerepben aratta egyik legnagyobb sikerét. A többi főszereplő Gellért Lajos, Somlai Zsigmond, Salát Etel és Darvas. * (Az orsz. m. kir. színművészeti akadémia) szombaton saját színpadán (Uránia) Császár Imre tanár vezetése mellett vizsgálati előadást tart. Ez alkalommal szinre kerül Ibsen háromfelvonásos színműve: Nóra. * (Akadémiai Zenekar.) A folyó hó 27-iki magyar hangversenynek, amelyet Hubay Jenő dirigál, végleges műsora a következő: 1. Buttykay: „Salambo“ szimfónia (Flaubert regénye nyomán). 2. Liszt: Esz-dúr zongorakoncert, játszsza Bartók Béla. 3. Bartók: Első suite. Jegyek a „Harmoniá“ban kaphatók* * (A szerződés nélküli színészek) egy része április 17-én, hétfőn, jótékony célú matinét rendez a Saskör helyiségében. A jótékony cél érdekében szívességből közreműködnek a következő fővárosi művésznők és művészek: Hidi Irén, Klimóné Kováts Gizella, Bártfay Mari, Czajner Janka, Kellér Gyula, Szalay Gyula, Stoll Károly stb. * (Irodalmi előadás.) A Játékszín társaság szombaton délután fél négy órakor a régi zeneakadémia nagytermében ifjúsági irodalmi estélyt rendez, amelyen közreműködnek: Galambos Erzsike, Medgyaszay Vilma, G. Kápolnay Irén, Stefanics Elly, Szűcs Nelly, Berger Sándor, Faber Oszkár, Kertész Mihály, Matyó Sándor, Koboz Imre, Stein Frigyes és Szűcs Andor. * (A Doktor úr Hamburgban.) Mint launknak táviratozzák, csütörtökön este került szinre Molnár Ferenc 3 felvonásos bohózata, a Doktor úr a hamburgi Thalia-szinházban. A darabot végigkacagta a publikum. * (Északnyugati szinikerület.) E hó 15-én járt le az Északnyugati színikerület igazgatói állására a pályázat, melyre tizenketten adták be pályázataikat, akik a következők: Désy Alfréd, a debreceni színház tagja, Fehér Károly, az erdélyrészi II. kerület igazgatója, Fehér Vilmos Somogy-, Zala-, Tolna- és Baranya vármegyék kerületi igazgatója, Halász Alfréd, az alföldi vármegyék kerületi igazgatója, Hídvégi Ernő staggione (drámai társ) igazgató, Könyves Jenő staggione igazgató, Ladányi Imre (színész) és Molnár Gyula, a dunántúli vármegyék kerületi igazgatója, együttesen, mint társak, dr Márffy Károly a pozsonyi színház főrendezője, Mickey György újpesti színigazgató, Rácz Dezső az északmagyarországi vármegyék kerületi igazgatója, Sajó Vilmos, a Nagy Endre-kabaret elsőrangú művésze és végül Szőcs András beregszászi színművész. * (Magyar színészet Romániában.) Polgár Károly most délvidéki, ősztől kezdve pozsonyi színtársulata augusztus havában 12 előadást tart Bukarestben egy ottani színházban. A romániai magyarság nagy örömmel és lelkesedéssel karolja fel az ügyet s örömmel közli olvasóival, hogy a román kormány nem fog az előadások megtartása elé akadályokat gördíteni. * (A vig Nibelungok Berlinben.) Straus Oszkár darabját, A vig Nibelungokat, most adják Berlinben nagy tetszés mellett. A darab zenéje, amelyben sok fülbemászó melódia és eleven ritmus van és amely a finomabb zenei humort sem nélkülözi, kétségkívül Straus legsikerültebb szerzeményeinek egyike. A szöveg is, amelyet Rideamus írt, messze kimagaslik a mai operetteszövegek közül. Az előadás sem hagy hátra semmi kívánni valót. * (Haase Frigyes halála.) Haase Frigyes, a közelmúlt német színművészetének büszkesége, 85 éves korában, Berlinben meghalt. Igazi klasszikus nagy színművész volt. 1826. november 1-én, született, mint IV., Frigyes Vilmos lakásának fia. A király lett keresztapja és gondoskodott, hogy jó nevelésben részesüljön. Húsz éves korában királyi keresztapja segítségével a weimari színházhoz jutott, de pár évre reá már a király akaratából a berlini Schauspielhaushoz szerződtetik, ahol már ünneplés minden fellépte. Ausztriában, Hollandiában, Oroszországban, Amerikában járt vendégszerepelni és midőn Berlinbe hazatért, a német udvar mindig mint kedvencét fogadta. II. Vilmos is igen kedvelte. Haase elmondja emlékirataiban, hogy egy ízben a császár sajátkezűleg levelet írt neki, amelyben aznap este 8 órára Potsdamba hívta egy estélyre. A levél jelezte, hogy a ,,Wildpark“ állomáson kocsi fogja várni. Haase persze elutazott, de a gyorsvonat nem állott meg az állomáson. Haase megrántotta a vészféket, a vonat megállóit, de Haaset a csendőrök le akarták tartóztatni. Mire igazolta magát, az idő eltelt, úgy, hogy ő későn érkezett az estélyre. A császár fagyosan kérdezte: „Haase ur, bizonyára fontos ok miatt késett?“ Máskor sohasem urazta. Haase elmondta balesetét, mire a császár ismét nyájasan felelt: „Jól van kedves Haase“. Most már nem tette hozzá a fagyos ur szót. 1896-ban vonult nyugalomba Haase, mint a Berliner Schauspielhaus művésze és a Deutsches Theater megalapítója. Két ízben nősült. Első felesége Capitani Elise énekesnő volt. Második, felesége Echenhoff Elise színművésznő, akivel a művész most bekövetkezett haláláig boldog családi életet élt. * (A két grófnő.) Él Bécsben egy tőlünk elszármazott zeneszerző, Laszky A. Béla, aki az ottani, műsor tekintetében megfinomodott kabaretek és orfeumok egy felvonásos operetteseit írja. Az orfeum- és kabaret-színpad műsora itt Budapesten is megfinomodott a tekintetben, hogy rendes, sőt nem ilyés színházi erőket foglalkoztat, minélfogva Laszky operettesei itt is piacra találtak. A Royal-oriento már többet bemutatott ezekből az egyfelvonásosokból, a legsikerültebbet mindenesetre ma, pénteken, este. „A két grófnő“ a címe, a szövege az oroszfrancia háború idején játszik és mindenesetre bőséges alkalmat ad Laszkynak egész sor invenciózus zeneszámra. Az egyik grófnőt Kornai Berta játszotta igen ötletesen, míg a másikat Szalontai Ferike, akinek főleg az énekszámokkal volt sikere, tetszett még Sarkadi Vilmos, Vámos, Máthé és Bársony is. A zenekart a szerző dirigálta, akit az ötnegyedóráig tartó operette után a szereplőkkel együtt sokszor kitapsoltak. Képzőművészet. Grafikai kiállítás. Tizenöt évvel ezelőtt még nálunk alig beszéltek grafikáról. Míg künn a Nyugaton százával élnek a dúsan fizetett rajzoló művészek s az aquarellfestők egész tábora rendezi egyre-másra kiállításait, nálunk csak kisded művészcsapat harcolt a grafika, az aquarell- és pastellfestészet népszerűsítéséért. Népszerűségről még most sincs szó, de lassanlassan gyökeret vert nálunk is a grafikai művészkedés. Lassan kint kisded tábor verődött össze olyan művészekből, akik elsősorban a grafikát művelik. A Nemzeti Szalonban most megnyílt grafikai tárlat már számban népes és qualitásban erős kiállításról ad számot. Öröm nézni, hogy a 78 művész által produkált 450 műtárgy között alig akad kivetni való. Sőt az egész művészi anyag olyan, hogy kérkedhetünk is vele. Az állam által adományozott szép díjakat most már nem azért nehéz odaítélni, mert nincs elég pályázó, hanem, mert nagyon is komoly pályázók vannak. Hála istennek, ultra-őrületek sem rontják itt a levegőt. Aiglon (Sassy Attila), aki „Ópiumos álmok“ címen nemrég adta ki Beardsley tollára emlékeztető rajzait, itt is bemutatja ezeket a fantasztikus költői sejtéseket. Barta Ernő régebbi elismert név már a grafikában s ezúttal szénrajzokkal és vízfestményekkel szerepel. Berkes Antal élénken benépesített fővárosi utcarészletei helyett most három egészséges vízfestményt küldött be, Beron Gyula különösen rézkarcaival tűnik fel, melyek figurális és táj rajzokban egyaránt erősek. Baransky E. László vízfestményekkel és rézkarcokkal szerepel; igen artisztikusan hat Boemm Kitta vízfestményeinek gazdag kollekciója, melyekben az intérieur, csendélet és tájkép kitűnően van képviselve. Bottka Miklós felvidéki hetivására, Bükkerti Mariska gyümölcs, csendélete, Conrád Gyula rézbe karcolt olasz városrészletei, Csánki Dénes hollandiai tájrészletei, Verneczkyné Wolf Irma lussini kikötője mind említést érdemel. Edvi Illés Aladár elsőrangú erő a vízfestésben, „Falurészlet“ és „Lovak“ című aquarellje két mesteri alkotás. Erdőssy Béla Szentes vidékének hangulatait örökítette meg szép linoleum metszeteiben és rézkarcaiban, Frecskay Endre viszont a pastellfestésben erős. A „Betegszoba“ és a „Dűlő út“ című művei a legjobbak. Góth Móric frissen odavetett mesteri vízfestményeit szükségtelen újra fölfedezni. Garzó Berthold lőcsei udvarrészleteit, Götz B. Ernő mese illusztrációját, Gimes Lajos Adria menti vízfestményeit, Glatz Oszkár mesteri szénrajz portraitját és Gergely Imre Antoinette korabeli művészies illusztrációit sem szabad mellőzni. Háry Gyula specialista a ceruzával csodálatos könnyedséggel odavetett városrészletekben, Igaly István új tehetség a linóleum-metszet terén, Jaschik Álmos gazdag fantáziával megrajzolt stilizált mese-képeivel szerzett már magának nevet, Keményffi Jenő pastellel rajzolt szalonjai is közismertek. Kőrösfői-Kriesch Aladár tollrajzai és vízfestményei a mester nagy stíljét hirdetik, Kövér Gyula figyelemre méltó tehetség a grafika terén, Kron Jenő szép rézkarcait már sokszor dicsértük. Először tűnik fel Klimó István, mégpedig a szélesen megérzett szénrajzai révén. Kubinyi Sándor mezzo-tintoi, Kammerte Pál vízfestményei, Lénárd Róbert ismert szép rézkarcai, Lakatos Artur „Rajna-híd“-ja, Littkei Antal finoman érzett színes rajzai, Michalovits Miklós arab feje, Major Jenő nagy igazsággal festett pastelltájképei mind említésre méltók. Kiváló egyéniség Nagy Sándor, akinek gazdag költői fantáziája szinte