Pesti Hírlap, 1914. január (36. évfolyam, 1-13. szám)
1914-01-01 / 1. szám
iu14. január 1., csütörtök. Pesti Hírlap izén a delegációban olyan lelkesen védelmezte a parlamenti őrség lovainak élelmezési költségeit. * Olvassuk, hogy valamelyik bölcs vidéki ügyész a királyi ház megsértésének vádját emelte néhány úriember ellen, akik jókedvükben „Akinek nincs kánt ugató kutyája“ kezdetű nótát énekelték. Aranyba kellene foglaltatni ezt a bölcs férfiút, mert kár lenne, hogy az idő vasfoga megártson neki, így még aligha tett csúffá kormányrendszert hivatalbéli ember, mint ez az ügyész, aki régi-régi nóták üldözésére adta bús fejét. De meg ne áljon, ügyész úr, ezen az úton, hiszen annyi nóta van még ebben az országban, amely ellen ilyen módon el lehet járni. A „Jaj de huncut ez a szolgabíró“ nóta alapján közhivatalnok rágalmazása, „Zsidó, zsidó, rongyos zsidó“ nóta címén vallásellenes izgatás miatt lehet vádat emelni, ha már valaki esküt tett arra, hogy le akarja járatni véglegesen a magyar igazságszolgáltatás tekintélyét Nem elég az egy Balogh bácsi, már az ügyészek is kezdik? Újévi üdvözlések. A függetlenségi és negyvennyolcas párt tagjai csütörtökön délben tizenkét órakor üdvözlik a pártkörben gróf Károlyi Mihályt, a párt egy vezető elnökét. Az üdvözlő beszédet Sághy Gyula, a párt alelnöke, mondja. A képviselők innen együttesen átmennek Kossuth Ferenc lakására, akinél a párt újévi jókivonatait gróf Károlyi Mihály tolmácsolja. Utána Justh Gyulát és gróf Apponyi Albertet keresik fel, akiknél szintén gróf Károlyi Mihály lesz a párt szószólója. Gróf Khuen Héderváry Károly, a munkapárt elnöke, szerdán arról értesítette a pártot, hogy ágyban fekvő beteg lévén, nem jöhet Budapestre. A párt meleghangú távirattal üdvözölte a gyöngélkedő pártelnököt az új év alkalmából; a csütörtöki külön tisztelgés a párt elnökségénél elmarad. A munkapárt tagjai délelőtt fél tizenegy órakor a párt közhelyiségében gyülekeznek s onnan vonulnak fel testületileg a miniszterelnökség palotájába gróf Tisza István miniszterelnök üdvözlésére, azután pedg az országházba mennek, hogy Beöthy Pált, a képviselőház elnökét üdvözöljék, még az ágyú is visszafelé sül el, ha valaki bátran toppanik eléje. Senki se kételkedett a szavában, merthiszen a mellén ott csillogott a vitézségi érdemtallér. A nótái is jobbára hadi nóták voltak. Egynéhány meg is maradt a fejemben. Efféle öreg álgyak morgadoznak. Apró puskák is ropognak. Fejem fölött kard megfordul. Piros vérem földre csordul. Az említett napon tehát ott ülök a szobájokban, s tanulgatok, mig az öreg nyugodt mozdulatokkal roszogatja a dohányvágót. Egyszeresak belép az asszony és mondja az urának: — Adj négy krajcárt bélre. A fiókom kulcsa elveszett. — Keresd, — feleli félvállról az öreg. — Már mindenütt kerestem. Bizonyosan a piacon rántottam ki a zsebkendőmmel. Fizethetek most új kulcsért tíz krajcárt. Dehát addig is hogy nyúlok be? Az őrmester boszankodik, káromkodik. Jó ember volt, de minden csekélységre felfortyant , különösen ha pénzt kért tőle,a felesége. Náluk minden krajcár számon volt tartva. A hónap utolsó napján se volt szabad pénzért szólnia az asszonynak. — Megállj, — mondja végre, — megpróbálom egy görbe szeggel. S kiválaszt a szöges katulyából vagy három hosszú szeget, szinte araszosat. Dugja eleven szénbe, a kályhalyukba Fogja a kalapácsot, kiveti a vasalóból a vasat. Meggörbíti rajta a három szögnek a végét. Érdeklődéssel nézem, s ugyancsak elbámulok, mikor látom, hogy az egyik szeg kinyitja a zárat. Mondanom se kell, hogy lakatos volt valamikor ifjúságában az öreg, onnan maradt benne a nyitó tudomány. Bámultam. — Látod, — azt mondja, — mit tudok én egy görbe szeggel? Más nem tudná. Mer abban van a mesterség, hogyan nyomom fel a szöget a balkezem ujjával? Ezt nem tudják. Valami negyedóra múlva belép a boltosné: — Képzelje, — sápítozik nagy szemmel az őrmesternének, — a grófné kísért. Egész éjjel hallottam, ahogy sétált, nyögött a padláson. A grófné karácsonkor halt meg. Tudnivaló, hogy a ház a grófné háza volt, s nem kórháznak épült, hanem csak a grófi család lakta valamikor. A cselédek szobája akkor fenn volt a padláson. De mikor más lakók is költöztek oda, kellett a padlás. Tetőszoba csak egy maradt. A grófné azálcás és fehér rododendronjai várták ott a kémény enyhében a virágzásukat. Maga a grófné is feljárt oda és ön■tözgette tisztogatta a virágait. A grófné halála után a gróf azt a tetőszobát is idubeadta a boltosnak. Azokat a bolti élelmiszereket rakták oda, amelyeknek száraz hely való. Hát ott jár a grófné! Hosszan beszéli az asszony, hogyan ébredt fel, hogy rémüldözött, hogyan költötte fel az urát is. De abban a percben elszánt a kisértetjárás. Mikor megint elkezdődött, az ura már aludt. Megint felkölti, megint csend van. Harmadszor már nem merte felkölteni az urát. (Folyt. köv.) A román paktum nehézségei. A románokkal folytatott paktumtárgyalások ez idő szerint szünetelnek. A paktumtárgyaló-bizottság tagjai a vidéken vannak, hogy a román nemzeti komité tagjaival tanácskozzanak. Jól beavatott forrásból értesülünk, hogy a román nemzeti komité tagjainak többsége nem fog hozzájárulni a paktum-tárgyalóbizottság amaz előterjesztéséhez, hogy a román nemzetiségi pártot oszlassák fel. Ha a román nemzeti komité elhatározná a román nemzetiségi párt feloszlatását, ők azonnal megalakítják a radikális román nemzetiségi pártot. Tisza a Mihályiékkal való alkudozás meghiúsulása esetén a román főpapsággal és a mérsékelt románság vezetőivel fogja megpróbálni az egyezkedést. A mérsékelt románok ebben az esetben össze fogják hívni a román nemzeti konferenciát, amely ki fogja buktatni a mostani komité tagjait és olyanokat fog beválasztani, akik a paktumot a miniszterelnök kívánsága szerint hajlandók megkötni. Ez annál is inkább sikerülni fog, mert a legutóbb 1905. évi január hó 10-ikén Nagyszebenben tartott konferencián a román népet csakis ügyvédek és bankigazgatók képviselték, akik e megbízást nem a román néptől kapták, hanem a központi vezetőség szólította őket a konferencián való megjelenésre. Most az egyes választókerületek hét-hét olyan delegátust fognak a nemzeti konferenciára kiküldeni, akik a román nemzetiségi párt feloszlatása mellett fognak dönteni, így tehát a többnyire pap delegátusok a jövő évben megtartandó nemzeti konferencián nagyjelentőségű határozatokat fognak hozni. Ezzel az új komitéval fogja azután Tisza megkötni a paktumot. Ezáltal eléri azt, hogy az új román nemzeti komité feloszlatja a román nemzetiségi pártot és alakítanak egy román nemzeti munkapártot, amely Tisza kormányának szolgai támogatója lesz. — ha ugyan Tisza és a munkapárt élni fog még akkor.* Andrássy a románokkal való paktálásról. Gróf Andrássy Gyula hosszabb cikkben mond véleményt a miniszterelnöknek a románok kal folytatott paktumtárgyalásairól. — Csak az egész nemzet által tisztelt, nagyrabecsült államférfi erkölcsi befolyása volna képes normális időkben az örökölt felfogást átalakítani, a nemzet szívét a nemzetiségiekkel való paktálás politikájával megbékíteni, nem pedig a mai helyzetben a mai kormány. A választási korrupció és az erőszak által diszkreditált kormány iniciatívája csak megnehezíti az úgyis nehéz feladatot és biztos, hogy a román paktum megkötése ellenséges áramlatokat váltana ki. Erdély magyarságának őszinte ég természetes aggodalma: a soviniszta hangulatnak adhat új erőt, ami már egymaga nehézzé tenné a kedvező eredményt, mert csak a magyar társadalom által is osztott és helyeselt közelítés békíthet állandóan. A románokkal való külön paktálást csak akkor tudnám elfogadni, ha a paktum első pontja a nemzetiségi párt és minden nemzetiségi szervezet feloszlása lenne, ha ebben a tényben látnám annak a biztosítékát, hogy az első paktum az utolsó paktum is lesz, ha a paktum egyszeri cselekedetekkel ki is merülne, ha nem maradna a magyar állam valamely párttal vagy nemzeti szervezettel szemben kötelezett fél. Abban áll a veszély, hogy az egységes politika a nemzet egységes öntudatát, összetartozási érzetét teszi tönkre és társadalmi és gazdasági hódítással készíti elő azokat a változásokat, amelyek úgy is be fognak következni, amint megvalósíthatók, be fognak akkor is következni, ha róluk ma senki se beszél. A momentán békét a későbbi annál mérgesebb viszály váltaná fel, ha a nemzet becsületének védelme alá helyezett paktum a nemzetiségi szervezkedést elismerné, annak új erőt adna és a vele kötött egyezséget utólag a magyar állam és a nemzetiség mint két egyenrangú fél magyarázná, ha a jóhiszeműség kérdése is fel volna közöttük vethető. — Kimondhatlan mély aggodalommal nézem a jelenlegi kísérletezést. A nagy nyilvánosság előtt kérve kérem Tiszát: ne erőszakolja e kérdés megoldását, hagyja ezt olyan időkre, amikor az összes, sajnos, úgy sem elegendő politikai tudás s tehetség vállvetett munkára képes, amikor normálisak a viszonyok. Különben hitem szerint a helyes megoldás nem is kereshető a paktumok lejtőjén, hanem csak általános rendszabályok, bölcs és okos politika terén. És kérve kérem Tiszát, ne felejtse soha, hogy a nemzetiségi kérdést magyaroknak nem szabad a hatalmi küzdelem fergetegébe jutni engedni. Ne alkujuk el nemzeti államunk szép örökségét egy tányér pártpolitikai lencséért. * A hivatalos nyelv Boszniában. Szarajevó, dec. 31. A tartománygyűlés mai ülésében a nyelvhasználatra vonatkozó törvényjavaslatokról tárgyalt. A hat szakaszból álló tervezet a szerbhorvát nyelvet teszi meg hivatalos és oktatási nyelvvé az összes hatóságoknál, hivataloknál, Bosznia Hercegovina polgári közigazgatásának minden ágában, a belső és kifelé való szolgálatban egyaránt. A tartományi vasutaknál a belső szolgálatban a szerb-horvát nyelvet csak addig a határig használhatják, ameddig a katonai érdek azt megengedi. A szerb horvát oktatási nyelvvel bíró magániskolák csak akkor kaphatják meg a nyilvánossági jogot, ha a szerb-horvát nyelvet kötelező tantárgyként tanítják. A szerb horvát nyelv mindkét ága és írásjelei egyenjogúak és az összes hivatalos hirdetményeknél, nyilvános hivatalos felírásoknál és pecséteken alkalmazandók. A bosnyák-hercegovinai tartományi vasutaknál, valamint általában a kormányzatnál, senki sem alkalmazható, aki nem bírja a szerb-horvát nyelvet. Kivételes esetekben, ha a közigazgatás érdeke megkívánja, az alkalmaztatás megtörténhetik, de csak ideiglenes jelleggel, oly módon, hogy az illetők három éven belül tartoznak a szerb horvát nyelvet megtanulni. A már szolgálatban lévők három éven belül tartoznak megtanulni a hivatalos nyelvet, mert különben további hivatalban maradásuk csak kivételesen lesz megengedhető. A vitában elsőnek Bratics Ljubi képviselő (radikális szerb) szólott. Másik javaslatot terjeszt elő, melynek összesen két paragrafusa a horvát-szerb nyelvet a vasutak belső szolgálatában és az egész vonalon bevezetné. Andrics (radikális szerb) a javaslatban Bosznia nemzeti és politikai jellegének megsértését látja. A német nyelv további érvénye a vasutak belső igazgatásában csak az idegen tőke dominálását szilárdítja meg. Szimics Jovo (pártonkívüli szerb) elfogadja a javaslatot. Jelavics (horvát disszidens) szerint a javaslatnak a vasutakra vonatkozó része további konfliktusokra és elégedetlenségre fog alkalmat adni. 3