Pesti Hírlap, 1914. április (36. évfolyam, 78-89. szám)

1914-04-01 / 78. szám

1014. április 1., szerda.________________ Pesti Hírlap______ kében ilyen „kikerekítésre“ szükség volt. Jófor-­­­mán nincs ellenzéki kerület, melylyel szemben el nem követték azt, hogy vagy az egyes köz­ségeket úgy csoportosították, hogy az ellenzéki, illetve független szavazókat ellensú­lyozzák az úgynevezett gutgesinni jó kormánypárti szava­zókkal, vagy, ha a közelben már ilyen község nincs, úgy szétosztották a községeket, keresz­­tülugorva sokszor 4—5 közigazgatási járást, hogy az ellenzéki jelölt számára a szerteszét szórt községekben az ellenőrzést lehetetlenné tegyék. Ehhez hozzávéve a készülő munkapárti közigazgatási államosítást, nyilvánvaló az el­lenzék előtt, hogy milyen eszközökkel akar a nemzeti megnyilatkozástól félő munkapárt vá­lasztatni. Fölemlítették, hogy például a topolyai járáshoz csatolták a kerület székhelyétől hát­ron kilométernyire levő Ada községet, holott közben más kerület is van. Felforgatták a zsombolyai kerületet, amelyhez szintén negy­venöt kilométernyi távolságból csatoltak köz­ségeket, viszont a kerülethez tartozó több köz­séget Nagykikindához csatoltak nemzetiségi szempontok miatt. Vannak kerületek, ahol a tiszai oldalról csatoltak községeket a dunai oldalon lévő községekhez s olyan nagy rend­szertelenséggel, hogy egy-egy kerület öt főszol­­gabirósághoz tartozik. A tiszta függetlenségi Hajdúmegyében a kormány két kerületet akar magának megsze­rezni. Ennek érdekében például a hajdúnánási kerülethez csatolták Egyeket és Csegét, ame­lyek 30—10 kilométernyire vannak és megfe­lelő útjuk sincs. Megszüntettek számos szín­­magyar ellenzéki kerületet, köztük a magyar­­kanizsait (Lovászy Mártoné), a kápolnait (gróf Károlyi Mihályé). Másutt olyan községeket, vagy telepeket, ahol állami tisztviselők, vagy kormánytól függő nagyobb vállalatok vannak ellenzéki kerületben, kiszakították onnan és a messzebb eső munkapárti kerülethez csatolták. Nem csoda, ha ilyen kerületi beosztás mellett a munkapárt vérmes reményekkel néz a jövő elé és csak száz ellenzéki kerületre szá­mít. A néppártnak és alkotmánypártnak pe­dig nagy kegyesen tizenöt-tizenöt kerületet ten csukta le megint. A szíve olyan sebesen vert, hogy a csöndes szobában jól hallhatón hallott a dobogása. Ez alatt a szempillantás alatt azt látta, hogy szemben vele egy díványon ott ül a szőke asszony. Egymásra tett lábakkal, egy köny­­nyed, kecses, finoman asszonyi mozdulattal kicsit előrehajolva ül és gúnyosan, diadalmasan, a szemében lobogó gyűlölettel néz rá. Közte és az asszony között pedig egy férfi áll, egy isme­retlen, sápadt arcú, sötétnézésű, komor férfi és kis, fekete acélfegyvert szorongat a jobb kezé­ben. Ezt látta és borzongás futott végig a há­tán. Nem volt gyáva ember, de a helyzet ké­nyelmetlen és ijesztő volt és érezte, hogy régi szívbaja néhány perc múlva előveszi. Az idegen pedig mély, rekedt hangon rá­förmedt : — Mit akarsz itt ? A torka elszorult, nem tudott rá vála­szol­ni. Csengő női hang ismételte meg a kérdést : — Mit akarsz itt! Gerle fölnézett és a szívébe szorult han­gon mondta : — Hozzád jöttem A férfi közelebb lépett hozzá. — Ez az asszony a testvérem. Hogy mersz hozzá közelíteni ? Hogy mered az én fe­­h­ért­estű, fehérlelkű­ nővéremet elcsábítani ? Ki vagy te ? A szeme véreset lobbant és fölemelte a pisztolyt. — Mért jöttél ide ? — folytatta — Te nem azért jöttél ide, hogy ezt az asszonyt hűte­­lenné tedd az urához, mert ha azért jöttél volna, akkor én azonnal lelőnélek ! szánnak és a szociáldemokrata munkásság képviselőit tízre taksálják. Körülbelül tíz szerb, nyolc tót és huszonhét román egészítené ki a többi munkapárti mandátumot. Az országon a sor, hogy az ellenzék ha­talmas szervezkedéséhez csatlakozzék és ke­resztülhúzza a munkapárti számításokat. * Az Országos Kaszinó munkapárti moz­galmát hirtelen megakasztotta egy párhuza­mos mozgalom, amely még csak egymás közti beszélgetésekben nyilvánult meg, az t. i., hogy a kaszinó ellenzéki tagjai abban az esetben, ha Zlinszkyt és Beniczkyt tényleg kizárnák a ka­szinóból, hasonló indítványt adnának be Lu­kács László ellen, de egészen más indokolással. Lukács László v. b. t. t. volt miniszter­elnökről ugyanis, aki 1900 óta tagja a kaszi­nónak, a bíróság megállapította, hogy Európa legnagyobb panamistája és ha lovagias felfogás szerint ez még nem is lenne elég ok a kigolyó­zásra, ott van az a nyomosabb másik ok, hogy a képviselőház február 17-iki ülésén őrgróf ,Gallavicini György közbeszólás alakjában a kö­vetkező kijelentést tette Lukács László nevének említésekor: — Megvesztegetett miniszterelnök! Másnap aztán utólagos elnöki rendre­utasítás kapcsán Pallavicini a következő kije­lentésben ismételte meg vádját: — Állítom, hogy Lukács L­iszló meg volt vesztegetve! Lukács ezé­rt a sértő nyilatkozatukért sem lovagias, sem bírói úton semminemű elég­tételt nem vett, sem pedig — nem lévén katona — egyoldalú katonai becsületbíróság elé nem terjesztette ügyét. Lukács Lászlót tehát elinté­zetlen ügye miatt föltétlenül ki kellene zárni a kaszinóból.­­ Képzelhető, hogy ez a még csak csírájá­ban levő terv milyen konsternációt keltett első­sorban magában az Országos Nemzeti Mun­kapártban, amelynek Lukács az igazgatója, to­vábbá az Országos Kaszinó ama munkapárti tagjai között, akik Zlinszky és Beniczky ellen a hajszát megindították. Amint értesülünk, a Lukács ellen föl­merült terv miatt a kaszinóban máris nagyon Gerle fölemelte a fejét és a végsőkig feszí­tett bátorsággal azt mondta : — De azért jöttem. Az idegennek szikrázott a szeme és lihegve mondta : — Nem ! Nem azért jöttél! Hazudsz ! Vera. Mért jött ide ez az emer ? Az asszony fölállott, most már nem mo­solygott és olyan közel jött Gerléhez, hogy a férfi orrát megcsapta az ismerős, kedves par­­fümillat. — Azért jött — mondta az asszony ko­­molyan — azért jött, mert segíteni akar rajtad, szegény, kedves testvérkém. Ma reggel, amikor elmeséltem neki a te szomorú sorsodat, nagyon megsajnált és azt mondta, hogy este eljön és segíteni fog rajtad. — Így van ez ? — fölrmedt rá a férfi Gerlére. Gerle kábult fejjel bólintott igent — Azt mondta, hogy pénzt fog hozni neked — folytatta az asszony. — Sok pénzt. — így van? — harsogta a férfi. — így — bólintott Gerle. — No akkor elő a pénzzel! — szólt az idegen és intett az asszonynak. Vera odament Gerléhez és gyakorolt kéz­zel nyúlt bele a belső zsebébe. Kivette a tár­cáját és kivette a tárcából a benne levő pénzt. Sok pénz volt oda begyűrve, százasok, ezresek és az asszony odarakta őket mind az asztalra. — Az órát is, a láncot is ! — vezényelt a férfi és az asszony lekapcsolta az órát, kihúzta a láncot és sorra le a gyűrűket is. Gerle ellenkezni sem próbált. A fegyver a két szemének szegezve meredt rá és a homlo­kán hideg csöppekben gyűlt meg a szokatlan félelem verejtéke, megjuhászodtak a munkapártiak s az ügy bé­kés kibonyolítását rábízták a kaszinó elnökére, Wekerle Sándorra, továbbá Csathó Ferenc­ és Z­isznyai-Damó Tihamérra, akik most azon fáradoznak, hogy elejét vegyék a kaszinó vált­ságának. A békésebb fordulat ellenére azonban a minisztériumokban még ma is folyt a felülről való presszionálás. Íveket köröztek a kereske­delmi-, földmivelési- és pénzügyminiszter tisztviselők között, hogy a Zlinszkyhez és Be­­niczkyhez intézett felszólítást és kizárási indít­ványt aláírásukkal támogassák. De a tisztviselők körében — úgy értesü­­lünk, — megütközéssel utasították vissza az íveket és kijelentették, hogy ilyen csúnya haj­szához nem adják oda magukat, inkább kilép­nek a kaszinóból. Ez az újabb kudarc végre észretérü­l,ett még idejekorán a kaszinói hajsza megindítóit akikre egyébként a Lukács kigolyózásával fe­lelő ellenzéki terv mellett ugyancsak rendkívül kiábrándítóan hatott gróf Andrássy Gyulánál Brioniból küldött nyilatkozata is, amelyben Andrássy azt mondja, hogy nem hisz Zlinszky és Beniczky kizárásában. De amennyiben ez mégis megtörténnék, ő kilép a kaszinóból. Végül megemlékezünk még arról az el­lenzéki mozgalomról is, amely vidéki társaskö­rökben indult meg a katonák afférjával kap­csolatban A vidéki kaszinókban is a legna­gyobb visszatetszést keltette az a katonai fel­fogás, amely különbséget tesz polgári és kato­nai becsület között és amely a polgárok és ka­tonák közöt felmerült lovagias ügyeket egyol­dalú katonai becsületü­gyi választmány döntése elé utalja. Ezzel kapcsolatban felmerült olyan terv, hogy a vidéki kaszinók változtassák mins alapszabályaikat és ezentúl aktív katonatiszte­ket ne vegyenek fel a kaszinói tagok sorába. * Tisza Bécsben. __________________8 t Bécskát jelentik: Gróf Tisza István mi­niszterelnök, aki Pápára utazott, szerdán Bécs­be érkezik és ez alkalommal tanácskozni fog gróf Berchtold külügyminiszterrel. A miniszter­elnök valószínűleg kihallgatáson jelenik meg e királynál is. — Ezzel hát rendben volnánk — dör­­mögte a revolveres férfi. — Most még csak ezt kell aláírnod. Gerle hangtalanul kérdezte : — Mi az? — Mit törődsz vele? írd alá ! Különben megmondom. Egy kötelezvény és egyben nyi­latkozat. Kijelented benne, hogy ezt az asszonyt ezt az én fehérlelkű nővéremet, akarata elle­nére, orvul és erőszakkal a magadévá tetted ... Gerle felijedt: — Micsoda? — Magadévá tetted — folytatta a férfi nyomatékkal — és ezért neki ajándékba adod a pénzedet és az összes értéktárgyaidat. Köte­lezed továbbá magadat, hogy minden hónap elsején a bennfoglalt összeget neki kifizeted. Gerle szédülten fogódzott meg egy szék­ben. A pisztoly csöve ott villogott alig két lé­pésnyire előtte. Az asszony tollat mártott be a tentába és feléje nyújtotta. Gerle kábultan lépett előre és megadóan írta alá a sűrü betűs írást. — És ha fizetési kötelezettségednek nem tennél eleget — folytatta a fekete férfi — tudd meg, hogy a testvérem megmutatja ezt a kis írást az urának. Az az ember szegény ember, de imádja a feleségét és úgy bánik a­ pisztol­lyal, mint egy isten. Az asszony igenelve bólintott. A szobában csönd volt, nagy, nyomasztó, szívverést elállító csönd. Az idegen odalépett a villanygombhoz. Egy goromba mondatot dobott még Gerle felé. Azt mondta : — Most pedig takarodj ! És lecsavarta a villanyt. Gerle még állt egy pillanatig, aztán a vak

Next