Pesti Hírlap, 1914. április (36. évfolyam, 78-89. szám)
1914-04-01 / 78. szám
1014. április 1., szerda.________________ Pesti Hírlap______ kében ilyen „kikerekítésre“ szükség volt. Jófor-mán nincs ellenzéki kerület, melylyel szemben el nem követték azt, hogy vagy az egyes községeket úgy csoportosították, hogy az ellenzéki, illetve független szavazókat ellensúlyozzák az úgynevezett gutgesinni jó kormánypárti szavazókkal, vagy, ha a közelben már ilyen község nincs, úgy szétosztották a községeket, keresztülugorva sokszor 4—5 közigazgatási járást, hogy az ellenzéki jelölt számára a szerteszét szórt községekben az ellenőrzést lehetetlenné tegyék. Ehhez hozzávéve a készülő munkapárti közigazgatási államosítást, nyilvánvaló az ellenzék előtt, hogy milyen eszközökkel akar a nemzeti megnyilatkozástól félő munkapárt választatni. Fölemlítették, hogy például a topolyai járáshoz csatolták a kerület székhelyétől hátron kilométernyire levő Ada községet, holott közben más kerület is van. Felforgatták a zsombolyai kerületet, amelyhez szintén negyvenöt kilométernyi távolságból csatoltak községeket, viszont a kerülethez tartozó több községet Nagykikindához csatoltak nemzetiségi szempontok miatt. Vannak kerületek, ahol a tiszai oldalról csatoltak községeket a dunai oldalon lévő községekhez s olyan nagy rendszertelenséggel, hogy egy-egy kerület öt főszolgabirósághoz tartozik. A tiszta függetlenségi Hajdúmegyében a kormány két kerületet akar magának megszerezni. Ennek érdekében például a hajdúnánási kerülethez csatolták Egyeket és Csegét, amelyek 30—10 kilométernyire vannak és megfelelő útjuk sincs. Megszüntettek számos színmagyar ellenzéki kerületet, köztük a magyarkanizsait (Lovászy Mártoné), a kápolnait (gróf Károlyi Mihályé). Másutt olyan községeket, vagy telepeket, ahol állami tisztviselők, vagy kormánytól függő nagyobb vállalatok vannak ellenzéki kerületben, kiszakították onnan és a messzebb eső munkapárti kerülethez csatolták. Nem csoda, ha ilyen kerületi beosztás mellett a munkapárt vérmes reményekkel néz a jövő elé és csak száz ellenzéki kerületre számít. A néppártnak és alkotmánypártnak pedig nagy kegyesen tizenöt-tizenöt kerületet ten csukta le megint. A szíve olyan sebesen vert, hogy a csöndes szobában jól hallhatón hallott a dobogása. Ez alatt a szempillantás alatt azt látta, hogy szemben vele egy díványon ott ül a szőke asszony. Egymásra tett lábakkal, egy könynyed, kecses, finoman asszonyi mozdulattal kicsit előrehajolva ül és gúnyosan, diadalmasan, a szemében lobogó gyűlölettel néz rá. Közte és az asszony között pedig egy férfi áll, egy ismeretlen, sápadt arcú, sötétnézésű, komor férfi és kis, fekete acélfegyvert szorongat a jobb kezében. Ezt látta és borzongás futott végig a hátán. Nem volt gyáva ember, de a helyzet kényelmetlen és ijesztő volt és érezte, hogy régi szívbaja néhány perc múlva előveszi. Az idegen pedig mély, rekedt hangon ráförmedt : — Mit akarsz itt ? A torka elszorult, nem tudott rá válaszolni. Csengő női hang ismételte meg a kérdést : — Mit akarsz itt! Gerle fölnézett és a szívébe szorult hangon mondta : — Hozzád jöttem A férfi közelebb lépett hozzá. — Ez az asszony a testvérem. Hogy mersz hozzá közelíteni ? Hogy mered az én fehértestű, fehérlelkű nővéremet elcsábítani ? Ki vagy te ? A szeme véreset lobbant és fölemelte a pisztolyt. — Mért jöttél ide ? — folytatta — Te nem azért jöttél ide, hogy ezt az asszonyt hűtelenné tedd az urához, mert ha azért jöttél volna, akkor én azonnal lelőnélek ! szánnak és a szociáldemokrata munkásság képviselőit tízre taksálják. Körülbelül tíz szerb, nyolc tót és huszonhét román egészítené ki a többi munkapárti mandátumot. Az országon a sor, hogy az ellenzék hatalmas szervezkedéséhez csatlakozzék és keresztülhúzza a munkapárti számításokat. * Az Országos Kaszinó munkapárti mozgalmát hirtelen megakasztotta egy párhuzamos mozgalom, amely még csak egymás közti beszélgetésekben nyilvánult meg, az t. i., hogy a kaszinó ellenzéki tagjai abban az esetben, ha Zlinszkyt és Beniczkyt tényleg kizárnák a kaszinóból, hasonló indítványt adnának be Lukács László ellen, de egészen más indokolással. Lukács László v. b. t. t. volt miniszterelnökről ugyanis, aki 1900 óta tagja a kaszinónak, a bíróság megállapította, hogy Európa legnagyobb panamistája és ha lovagias felfogás szerint ez még nem is lenne elég ok a kigolyózásra, ott van az a nyomosabb másik ok, hogy a képviselőház február 17-iki ülésén őrgróf ,Gallavicini György közbeszólás alakjában a következő kijelentést tette Lukács László nevének említésekor: — Megvesztegetett miniszterelnök! Másnap aztán utólagos elnöki rendreutasítás kapcsán Pallavicini a következő kijelentésben ismételte meg vádját: — Állítom, hogy Lukács Liszló meg volt vesztegetve! Lukács ezért a sértő nyilatkozatukért sem lovagias, sem bírói úton semminemű elégtételt nem vett, sem pedig — nem lévén katona — egyoldalú katonai becsületbíróság elé nem terjesztette ügyét. Lukács Lászlót tehát elintézetlen ügye miatt föltétlenül ki kellene zárni a kaszinóból. Képzelhető, hogy ez a még csak csírájában levő terv milyen konsternációt keltett elsősorban magában az Országos Nemzeti Munkapártban, amelynek Lukács az igazgatója, továbbá az Országos Kaszinó ama munkapárti tagjai között, akik Zlinszky és Beniczky ellen a hajszát megindították. Amint értesülünk, a Lukács ellen fölmerült terv miatt a kaszinóban máris nagyon Gerle fölemelte a fejét és a végsőkig feszített bátorsággal azt mondta : — De azért jöttem. Az idegennek szikrázott a szeme és lihegve mondta : — Nem ! Nem azért jöttél! Hazudsz ! Vera. Mért jött ide ez az emer ? Az asszony fölállott, most már nem mosolygott és olyan közel jött Gerléhez, hogy a férfi orrát megcsapta az ismerős, kedves parfümillat. — Azért jött — mondta az asszony komolyan — azért jött, mert segíteni akar rajtad, szegény, kedves testvérkém. Ma reggel, amikor elmeséltem neki a te szomorú sorsodat, nagyon megsajnált és azt mondta, hogy este eljön és segíteni fog rajtad. — Így van ez ? — fölrmedt rá a férfi Gerlére. Gerle kábult fejjel bólintott igent — Azt mondta, hogy pénzt fog hozni neked — folytatta az asszony. — Sok pénzt. — így van? — harsogta a férfi. — így — bólintott Gerle. — No akkor elő a pénzzel! — szólt az idegen és intett az asszonynak. Vera odament Gerléhez és gyakorolt kézzel nyúlt bele a belső zsebébe. Kivette a tárcáját és kivette a tárcából a benne levő pénzt. Sok pénz volt oda begyűrve, százasok, ezresek és az asszony odarakta őket mind az asztalra. — Az órát is, a láncot is ! — vezényelt a férfi és az asszony lekapcsolta az órát, kihúzta a láncot és sorra le a gyűrűket is. Gerle ellenkezni sem próbált. A fegyver a két szemének szegezve meredt rá és a homlokán hideg csöppekben gyűlt meg a szokatlan félelem verejtéke, megjuhászodtak a munkapártiak s az ügy békés kibonyolítását rábízták a kaszinó elnökére, Wekerle Sándorra, továbbá Csathó Ferenc és Zisznyai-Damó Tihamérra, akik most azon fáradoznak, hogy elejét vegyék a kaszinó váltságának. A békésebb fordulat ellenére azonban a minisztériumokban még ma is folyt a felülről való presszionálás. Íveket köröztek a kereskedelmi-, földmivelési- és pénzügyminiszter tisztviselők között, hogy a Zlinszkyhez és Beniczkyhez intézett felszólítást és kizárási indítványt aláírásukkal támogassák. De a tisztviselők körében — úgy értesülünk, — megütközéssel utasították vissza az íveket és kijelentették, hogy ilyen csúnya hajszához nem adják oda magukat, inkább kilépnek a kaszinóból. Ez az újabb kudarc végre észretérül,ett még idejekorán a kaszinói hajsza megindítóit akikre egyébként a Lukács kigolyózásával felelő ellenzéki terv mellett ugyancsak rendkívül kiábrándítóan hatott gróf Andrássy Gyulánál Brioniból küldött nyilatkozata is, amelyben Andrássy azt mondja, hogy nem hisz Zlinszky és Beniczky kizárásában. De amennyiben ez mégis megtörténnék, ő kilép a kaszinóból. Végül megemlékezünk még arról az ellenzéki mozgalomról is, amely vidéki társaskörökben indult meg a katonák afférjával kapcsolatban A vidéki kaszinókban is a legnagyobb visszatetszést keltette az a katonai felfogás, amely különbséget tesz polgári és katonai becsület között és amely a polgárok és katonák közöt felmerült lovagias ügyeket egyoldalú katonai becsületügyi választmány döntése elé utalja. Ezzel kapcsolatban felmerült olyan terv, hogy a vidéki kaszinók változtassák mins alapszabályaikat és ezentúl aktív katonatiszteket ne vegyenek fel a kaszinói tagok sorába. * Tisza Bécsben. __________________8 t Bécskát jelentik: Gróf Tisza István miniszterelnök, aki Pápára utazott, szerdán Bécsbe érkezik és ez alkalommal tanácskozni fog gróf Berchtold külügyminiszterrel. A miniszterelnök valószínűleg kihallgatáson jelenik meg e királynál is. — Ezzel hát rendben volnánk — dörmögte a revolveres férfi. — Most még csak ezt kell aláírnod. Gerle hangtalanul kérdezte : — Mi az? — Mit törődsz vele? írd alá ! Különben megmondom. Egy kötelezvény és egyben nyilatkozat. Kijelented benne, hogy ezt az asszonyt ezt az én fehérlelkű nővéremet, akarata ellenére, orvul és erőszakkal a magadévá tetted ... Gerle felijedt: — Micsoda? — Magadévá tetted — folytatta a férfi nyomatékkal — és ezért neki ajándékba adod a pénzedet és az összes értéktárgyaidat. Kötelezed továbbá magadat, hogy minden hónap elsején a bennfoglalt összeget neki kifizeted. Gerle szédülten fogódzott meg egy székben. A pisztoly csöve ott villogott alig két lépésnyire előtte. Az asszony tollat mártott be a tentába és feléje nyújtotta. Gerle kábultan lépett előre és megadóan írta alá a sűrü betűs írást. — És ha fizetési kötelezettségednek nem tennél eleget — folytatta a fekete férfi — tudd meg, hogy a testvérem megmutatja ezt a kis írást az urának. Az az ember szegény ember, de imádja a feleségét és úgy bánik a pisztollyal, mint egy isten. Az asszony igenelve bólintott. A szobában csönd volt, nagy, nyomasztó, szívverést elállító csönd. Az idegen odalépett a villanygombhoz. Egy goromba mondatot dobott még Gerle felé. Azt mondta : — Most pedig takarodj ! És lecsavarta a villanyt. Gerle még állt egy pillanatig, aztán a vak