Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-17 / 197. szám
6 PESTI HÍRLAP 1914. augusztus 17., hétfő. — Miniszter úr — mondja a nyilt levél — meg nincs két hónapja, hogy a legnagyobb amerikai egyetem elnökének, Murray Butler békeapostol tiszteletére rendezett banketten ön volt az, aki felemelő szavakkal emlékezett meg az emberiség legfőbb javáról, a békéről. Franciaország szellemi elitjének megjelent legkiválóbbjai viharos helyesléssel kísérték az ön szavait és az idegen, aki az önök politikai érzelmeitől távol volt, szintén úgy érezte, hogy tapsolni kell a békeszózatnak. És most? Minden remény, minden észszerűség és igazságosság megsemmisült — elsősorban és legnagyobbrészt Franciaország eljárása által. Az is gyalázatos, hogy Oroszország egy szervezeti orgyilkos bandának, Szerbiának, védelmére állt, de Franciaország még szomorúbb meglepetést okozott az emberiségnek. Az a francia nép, amely az emberiség kulturfejlődésének legértékesebb eleme volt, háborús őrületbe dobta magát a cári birodalomért, olyan országért, melynek törekvései az övével teljesen ellentétesek és amely politikai eszközül a gyilkosságot állandósította. De ma erről nem akarok önnel számolni. Az európai őrület megindult számom útján és az már ott fel nem tartóztatható. De ha már háború kell hogy legyen, akkor önnek, miniszter úr, a francia kulturöntudat érdekében igen fontos kötelességei vannak. Kötelessége önnek odatörekedni, hogy a háború borzalmait gazságok ne tetézzék, amelyek a háború érdekében amúgy sem szükségesek. Az önök Rousseau-ja volt az, aki felállította a tételt, hogy a háború államnak államhoz való viszonya és nem szabad, hogy a békés polgárok életkörülményeit érintse. Hogy tartották be önök eddig prófétájuk híres mondását? Mielőtt még a háború megindult volna, a párisi mob — közte nemcsak azok, akik éheznek és rosszul öltözöttek — védtelen németeket, osztrákokat, magyarokat és németül beszélő svájciakat nyílt utcán és saját lakásukon szégyenletes módon bántalmaztak gyaláztak. A francia államhatalom nem sietett a megtámadott külföldi magánszemélyek védelmére. Meg vagyok győződve, hogy ezt az eljárást a franciák milliói és különösen azok, akik a nemzetközi konferenciákon hazájuk dicsőségére Franciaországot képviselték, nem helyeslik és a legnagyobb mértékben rosszalják. Ezeknek azonban nincsen hatalmuk arra, hogy rosszalásukat kifejezésre juttassák. Az ön kötelessége, miniszter úr, hogy a szép szavakat, melyeket nem régen mondott, tettekre váltsa és minden igyekezetével odahasson, hogy azokat a szabályokat, amelyek a nemzetek között a hadvezetésre nézve irányadók és amelynek teoretikus kiképzésére az ön nemzete annyit tett, be is tartassa, nemcsak a fenyegetett idegenek szempontjából, hanem a saját ifjúsága érdekében is, mert különben ifjúságuk egészen eldurvul. Kövessék a mi nemes császárunk példáját, aki a háború elején a foglyul esett szerb vezérkari főnököt szabadon eresztette. Ennyi nemességet önöktől nem is várunk, de igenis elvárjuk, hogy a békés idegenekkel ne komiszkodjanak és ne rabolják ki őket. Halálraítélt kém. Páris, aug. 16. A haditörvényszék egy francia kereskedelmi alkalmazottat, akit in flagranti kémkedésen értek, halálra ítélt. Még egy török Dreadnought angol szolgálatban. Konstantinápolyi híradás szerint az angolok lefoglalták a Törökország részére épült „Rashadieh" nevű második Dreadnoughtot s a két, egyenkint 1750 tonnás torpedóüzet is, amelyek árát pedig a török kormány már meg is fizette. A már előbb lefoglalt „Sultan Osman" és a „Reshadieh" hadihajókat nyomban besorozták az angol hajórajba s ma már „Agincourt" illetve „Erin" név alatt szolgálatot teljesítenek. Nagybritannia eljárása nagy elkeseredést és visszatetszést kelt egész Törökországban. Az angol-török feszültség, London, aug. 16. A Reuter-ügynökség azt a lapjelentést, hogy Anglia Törökországhoz ultimátumot intézett, valótlannak jelenti ki. 4 Új hadügyminiszter: Stockholm, aug. 16. S Hammarskjöld miniszterelnök lemondott a hadügyminiszterségről. Hadügyminiszterré Mörcke ezredest, az eddigi tárcanélküli minisztert nevezték ki. Hammarskjöld megmarad miniszterelnöknek. Sven Hedin agitációs körútja az oroszok ellen. Stockholm, aug. 18. Sven Hedin agitációs körútra készül Skandinávián keresztül és föl akarja szólítani a népet, hogy Ausztria-Magyarország és Németország iránt érzett rokonszenvét váltsa tettekre, hogy idejében elháríthassa az Oroszország felől fenyegető veszélyt. Sven Hedin hangsúlyozza, hogy ő nem gyűlöli az oroszokat, csak kötelessége, hogy honfitársait figyelmeztesse a veszélyre. Amióta Anglia új rezsimet kezdett, a svédeknek kettős okuk van az aggodalomra, mert Oroszország észak felé keres kijárót a szabad tengerre. Tiharyi hangulat Swabbart, Basel, aug. 16. A Frankfurter Zeitung tudósítója leírja, hogy milyennek találta Svájcot a mozgósítás elrendelése után: az ország nyugati részén még most is átutazóban vannak hazatérő francia hadkötelesek, akik nagy késéssel és csak immel-ámmal mennek hazájukba a zászlók alá. Egy francia őrnagy Davosban a következőket mondotta: — Ezt a háborút Németországgal nem Elzászért viseljük, hanem a szerb orgyilkosokért. Épen azért, ha tisztességes emberek akarunk maradni, akkor ebben a háborúban nem szerzünk jogokat Elzász-Lotharingiára! Az utakat, hidak és alagutak bejáratait szuronyos svájci katonák őrzik. A francia határ felé sűrű katonai kordon áll, amelynek egyes tagjai hangtávolságra vannak egymástól. A pályaudvarokat katonák őrzik. Kettős őrség áll a bejáratok előtt, aki nem akar utazni, nem léphet be. A svájci községekben óráról-órára katonai parancsokat olvasnak föl. Mindenki katona itt és a községi dobos hirdeti ki a legújabb katonai rendelkezéseket. A hadbavonulás napján csak a muníció kiosztására kerül sor, mert ma már mindenki katonai egyenruhában van Svájcban. Baselben megvertek egy embert, aki nem nyilatkozott szépen Vilmos német császárról. A svájci nép hangulata teljesen Németország és a monarchia mellett nyilvánul meg. Francia kémek. Köln, aug. 16. — Saját tudósítónktól. — A Kölnische Volkszeitung magánlevelet kapott Svájcból amely szerint Baselben francia kémösszeesküvést fedeztek föl és tíz kémet, akiknél több mint ötven postagalamb volt, elfogták. Lefoglaltak továbbá egy Belfortból érkezett automobilt, melyben a kémkedés egész programmját megtalálták. Az automobilban sok bombát is találtak. A kémeket a baseli fogházba zárták. Néhány nap előtt észrevették, hogy postagalambokat bocsátanak föl és az emiatt megindított nyomozás alkalmával fedezték föl a kémirodát. A monarchia és a háború. A király előtt. Bécs, aug. 16. Ő felsége tegnap délelőtt Károly Ferenc József és Frigyes főhercegeket, Krobatin hadügyminisztert és báró Bolfras főhadsegédet, délután pedig gróf Berchtold külügyminisztert külön kihallgatáson fogadta. Bécs, aug. 16. Gróf Szapáry Frigyes, a monarchiának Pétervárról visszahívott nagykövete, aki Svédországon és Németországon át tegnap Bécsbe érkezett, ma délelőtt ő felségénél különkihallgatáson jelent meg. Bécs, aug. 16. A király ma délelőtt Schönbrunnban külön kihallgatáson fogadta gróf Sturgkh Károly osztrák miniszterelnököt. Azután gróf Berchtold Lipót közös külügyminiszter jelent meg e ínségénél külön kihallgatáson. A trónörökös születésnapja. Bécs, aug.ló. Károly Ferenc József főherceg-trónörökös holnap, augusztus 17-én, lesz huszonhét éves. A trónörökös már ma számtalan gratulációt kapott. A Fremdenblatt vezércikkben üdvözli a trónörököst születése napja alkalmából és kiemeli a trónörökös rendkívüli emberi és katonai erényeit. A lap egyúttal közli, hogy a király születése napján a bécsi helyőrség katonai parádéja a háborúra való tekintettel elmarad. Károly Ferenc József főherceg trónörökös küszöbön álló születésnapja alkalmából a Fremdenblatt a következőket írja: A trónörökös mint katona ő felsége lovagias személyében látta mindig követendő példáját, épp úgy, amint mindig lebilincselték minden jó és szép iránt fogékony lelkét a habsburg lotharingiai ház hadvezéreinek, különösen Károly főhercegnek, az asperni hősnrk dicsőséges tradíciói. Maga a Károly főherceg név sokatmondó jelentőséggel bír arra nézve, hogy a monarchia komoly időkben mit várhat az ifjú trónörököstől. Tekintettel arra, hogy a trónörökös és fenséges neje, Zita hercegnő egész Ausztria szívét megnyerték, egészen bizonyos, hogy a holnapi világtörténelmi időkben megünneplendő születésnapján a legszívélyesebb szerencsekivonlatokban lesz része. A letartóztatott és szabadon bocsátott konzul. Bécs, aug. 16. Mint már jelentettük, a hatóságok letartóztatták Igelström volt sarajevói orosz konzult, viszonzásul a mi pétervári nagykövetségünk hivatalnokainak népjogellenes letartóztatására. Miután időközben kiderült, hogy Igelström súlyos beteg, elrendelték azonnali szabadlábra helyeztetését. Akik önként jelentkeznek. A háború tartamára önként belépni óhajtó egyének a felvételre irányuló kérelmeikkel elárasztják a honvédelmi minisztériumot. Az önként belépni óhajtó egyének a kérvény gyorsabb elintézése érdekében helyesebben cselekszenek, ha kérelmükkel aszerint, amint a közös hadsereghez vagy a honvédséghez akarnak belépni, a tartózkodási helyükön levő vagy ahhoz legközelebb eső közös hadseregbeli vagy honvédkiegészítő parancsnoksághoz fordulnak, mert azok vannak hivatva a szükséges felvilágosításokat megadni és az önként jelentkezőket besorozni. A köztünk maradt oroszok. Trencsénteplic, aug. 16. Trencsénteplícen negyvennél több oroszországi fürdővendég rekedt, akik ugyan a fürdőhelyről nem távozhatnak, de a legudvariasabb bánásmódban részesülnek. A király válasza a haditudósítók hódolatára. Bécs, aug. 16. Hivatalos jelentés szerint a sajtó-hadiszállás parancsnoka, Hoen ezredes, a következő táviratot kapta: » cs. és kir. apostoli felsége a haditudósítók hódolatát legkegyelmesebben köszönettel tudomásul vette. Bolfras gyalogsági tábornok." A király választáviratát Hoen ezredes az öszszegyült haditudósítóknak felolvasta, akik azt ő felsége viharos éltetésével fogadták. Öt millió arany. Salzburg, aug. 16. — Saját tudósitónktól. — A Salzburger Volksblatt jelenti a hó 13-iki kelettel. Tegnap és ma Salzburgon át ötvenhárom ládácskában öt millió frank aranyat szállítottak. Ezt az aranyszállítmányt az osztrák-magyar bank még a háború kitörése előtt küldte Párisba a Landerbank ottani fiókjának. A szállítmány a háború kitörésekor szerencsére még nem érte el Franciaországot, mert különben a franciák a pénzt elkobozták volna. A szállítmányt Németországban föltartóztatták és a berlini osztrák-magyar nagykövetség rendel