Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-27 / 207. szám

1914. augusztus 27., csütörtök. PESTI HÍRLAP álló őrjáratból jó, h­­a egy épségben jelentést tehe­tett a­ borzalmakról. Gondolni sem lehet arra, hogy innen csak egy szál katonát is elvigyenek. Sőt, kénytelenek tá­voli ezredeket idehelyezni, hogy némi rendet tud­janak tartani. Ez persze mindezideig nem sikerült és van nap, hogy négy-öt nagy középületet is fel­gyújt a bőszült tömeg. A mozgósítást tegnap óta egyáltalában beszüntették, mert híre ment annak, hogy a bevonulók fegyvereiket az oroszok ellen fog­ják felhasználni. Jellemző, hogy egész csomó kauká­zusi és u­krajnai ember konzulátusunk háza elé vo­nult, amelyről persze a címert már leszedték és ott abcugolták a­ cárt és a korrupt uralmat. Itt gép­fegyverek működtek és a tüntetők közül a hivata­los beismerés szerint százhetvenketten haltak meg. A kormányzói palota romokban hever és maga a kormányzó kénytelen volt egy hadihajóra mene­külni. Olyan komolyan dúlt a forradalom, hogy hadihajók vonultak fel és bombázni kezdték a fel­kelők által megszállt raktárakat. Ez ugyan sikerrel járt, de viszont maga a város is rémítőért szenve­dett, mert nincs ház, amely többé-kevésbbé meg ne sérült volna. A hadsereg sem megbízható már. Az izgatók olyan jól működtek, hogy most már nincs hatalom, amelyik c/.én a forradalmi szellemen változtatni tud-­ra. A­zo­­­k zás­ok, akik eddig a cárnak leg­hűbb csapatai voltak, szintén elpártoltak és növeli a zavart, hogy a tisztikar mit sem törődik ezekkel az eseményekkel és felséges nyugalommal látogatja a kedvéért most is nyitva lévő mulatókat. Persze azon nem­ lehetett csodálkozni, hogy tegnapelőtt há­rom tisztet agyonütve, vérbefagyva találtak egy­­félreeső utcában. A hadih­írekről csak úgy kiabál a valószínűt­lenség. Tegnap már Debrecent vettek be az oroszok és a franciák már Strassburg urai. Senki sem hiszi az ilyen híreket, mert néhány sebesült érkezett ide, akik csodákat mesélnek arról, hogy hogyan bánnak ott a katonákkal és hogy a lengyelek egyértelműen fellázadtak a cári uralom ellen. Mit hoz a jövő? Nem lehet megállapítani, de az védőszínű, hogy kiéhezett,"­rosszul ruházott és ki­u­zsorázott, forradalmi szellemtől átitatott néppel háborút nyerni nem leh­et.­ Namur végleges meg­hódítása.­­ Lossywy elesett. A Magyar Távirati Iroda jelenti Ber­linből. A nagy vezérkar jelenti: Az összes namuri erődök elestek. Vitéz védelem után Longwyt is bevettük. A német trónörökös seregének balszárnya ellen Verdimből és ke­let felől erős hadak nyomultak előre, ame­lyeket visszavertünk. Felső-Elzászt, jelenték­telen csapatok kivételével, Collmartől nyu­gatra a franciák kiürítették. Nagy csata a franciák északi seregével. Berlin, aug. 26. — Saját tudósítónktól. — Kopenhágán keresztül jelentik Parisból. A francia belügyminiszter kijelentette az újság­íróknak, hogy szombaton reggel nagy csata kez­dődött Namur és Charleroi között s h­ogy ez a harc három vagy négy napig fog tartani. A francia defenzíva a válság örvényében. Bécs, aug. 26. A „Neues Wiener Tagblatt" a francia ve­reség francia bevallásából megállapítja, hogy a német garde du corps bizonyára áttörte már; a verduni erődítési övet és a brit expedíciós csapa­tokat is defenzívára kényszerítették. Bécsből táviratozzák a Budapesti Tudósí­tónak. A francia offenzíva összeroskadt és a francia defenzíva válság örvényébe került. Ed­dig minden jól megy. Müin­lien, aug. 26. — Saját tudósítónktól. —­­A németek Longwynál aratott győzelmét döntőnek mondják. A franciák rendetlenül, pá­nikszerűen vonultak visza. Berlin, aug. 26. — Saját tudósítónktól. — A Lokal-Anzeiger jelenti: Metznél három­százhúszezer francia állt szemben a németek­kel. Ha sikerül a megvert francia hadsereget a Rajna-Marne-csatorna felé szorítani, úgy lehetséges, hogy az egész francia hadsereget foglyul ejtik. A National-Zeitung jelentése sze­rint a német hadvezetőség minden erejével azon igyekszik, hogy megakadályozza, hogy a fran­ciák újból gyülekezhessenek és igy állhassanak szembe a németekkel. Győzelmes harcok a Maas mellett. — Ujabb francia beismerés. — Paris, aug. 26. — Az „Eelio de Paris" jelenti a Maas mel­letti harcokról: Vasárnap négyszázezer francia és negy­venezer angol állott szemben a németekkel. Az afrikai csapatok a Maas nyugati oldalán ál­lottak fel s innen mintegy uralták az egész fen­sikot. A német gárda rohamot intézett, mire a szövetségesek és az afrikaiak meghátráltak. A németeknek legalább hét-nyolcszázezer embe­rük volt, a legjobb pontokon. A világ legnagyobb ütközete. Berlin, aug. 26. — Saját tudósítónktól. — A lapok számítása szerint, a Metznél tör­tént óriási csatában. 100 kilométernyi területe­n 310.000 francia és 900 ágyú állott szemben hasonló erősségű német csapatokkal. A harco­sok száma tehát összesen 600.000 ember lehe­tett, ami jóval felülmúlja a történelem eddigi legnagyobb csatáit. Részletek a mü­lhauseni ütközetről. — A francia generalissimus első szereplése. — Baden, aug. 26. A Neue Badische Zeitung legutóbbi számá­ban közli Camphausen Alfréd vasúti üzletvezetőnek, Strassburgból hozzáintézett levelét, amelynek tar­talma a következő: -Mint Strassburgban,szfu­gáló népfelkelő augusz­-­ tus 7-én több napi szabadságra mentem Mülhau­­se­nbe. Pénteken kora reggel hagytam el Strass­burgot és nyolc órai utalás után M­ilh­ausenbe ju­tottam, ahonnan a német hatóságok akkorra már Mülheimbe (Baden) visszavonultak. Este nyolc órakor egy német tüzérezred vonult keresztül a vá­roson Mülheim felé. Éjféltájban az akkor még nyitvalevő kocsmákban, beszélték, hogy a franciák már Brunnstadtban vannak, tehát alig néhány ki­lométernyire Mülhausentől. Szombaton délben egy kisebb francia drago­nyos őrjárat haladt keresztül a városon. Negyed órával később egy hadnagy vezetése alatt harminc, emberből álló német gyalogosszakasz haladt nyo­mukban. Este 6 órakor a 7-ik francia hadtest vo­nult be Mülhausenbe csengő zeneszóval. A hadtest, amelyet Belfortból és Besangonból tüzérséggel erő­sítettek meg, a következő csapattestekből állott: a 42., 135. és 23. számú gyalogezredekből, a 11. számú lovas­vadászokból, a 4. és 35. számú tüzérezredek­ből, a 48-as dragonyos és az 5. számú műszaki ez­redekből. A hadtest átvonulása éjjel 11 óráig tartott a részben francia érzelmű lakosság lelkes örömrival­gása közben. A francia csapatok nem az elhagyott kaszárnyákat keresték fel, hanem a nagy gyári rak­tárhelyiségeket. Vasárnap reggel a francia sereg nagyobb része a Rajna síkjára, az úgynevezett Hardtra vo­nult, m­íg Joffré tábornok délelőtt 11 órakor a vá­rosházán felolvasta Mü­lhausennek a franciák által történt végleges birtokbavételéről szóló proklamá­ciót, amelyet egyébként falragaszokon is közzé­tettek. Időközben a­ francia tüzérség a várost domi­náló Rehbergen állást foglalt. Amikor azonban dél­után 4 órakor az első német gránát lecsapott a nagy térre és ott forgácscsá zúzódott, óriási rémület és zavar szállta meg az előbb még lelkes lakosságot. Nemsokára azután felvonult a német gyalogság is a habsheimi repülőtér felől, mire különösen Burz­weiler mellett, rendkívül heves küzdelem fejlődött ki az ellenséges csapatok között. A késő esti órákban azután észrevehető volt, hogy a francia tüzérség­ tüzelése lanyhulni kezd, majd hirtelen megszűnik. Éjjel két óra tájban a franciák sortüzelése is­mét élénkebb lett, ez akkor történhetett, amikor a francia tüzérség Dornbac­hon keresztül a déli irány­ban elhúzódott. Hétfőn reggel megállapítható volt, hogy a franciák rendetlen futásban, kisebb csapatokban va­l In­ost d­e Mülho­usen utcáin, ahol kevéssel utóbb megjelentek a német ezredes, zárt sorokban és a franciák 36 órai birtoklása után ismét vis­ták a várost. A lippei herceg halála: Berlin, aug. 20­. A lippei herceg haláláról egy katona, aki részt vett abban a harcban, melyben a herceg elesett, , a következő részleteket beszélte el a „Berliner Lokalanzeiger" tudósítója előtt: — Heves harcok után augusztus 6-án reggel indultunk Lüttich ellen. Egy osztály, amelyhez én is tartoztam és amely az ezred­zászlót vitte. Frigyes Vilmos lippei herceg ez­redparancsnok vezénylete alatt még a reggel folyamán Lüttich északkeleti sáncai alá ért. A belga csapatok minden oldalról körülfogtak bennünket és szinte golyózáport küldtek ránk Őfensége parancsára közben állottunk fel hosszú ideig makacs ellenállást fejtettünk ki. Hogy a pontos helyzetet megállapíthassa, a herceg térdelő állásba emelkedett és távcsövé­vel kémlelte a közelgő osztályt. Épen mellette feküdtem a zászlón, és a herceg ezzel a pa­rancscsal fordult hozzám: „Emelje fel a zász­lót, hogy hamarább megtudják, hol vagyunk.^' Felemeltem a zászlót, meglobogtattam, mire az ellenség felénk irányzott golyózápora még job­ban megerősödött. Nekem kilőtték a kezemből a zászlót, a herceget pedig ugyanakkor egy go­lyó a mellén, a másik a nyakán találta. Lebuk­va, ezt a szót mondotta: „Üdvözölje .. .!" A mondatot már nem tudta befejezni. French tábornok az észak-franciaországi haderő főparancsnoka. Bécs, aug. 26. A Neue Freie Presse jelenti Berlinből. Pa­risból érkezett jelentések szerint French tábor­nok, az angol szárazföldi hadsereg parancsno­ka, az észak-franciaországi haderőnek, tehát nyilvánvalóan nemcsak az angol csapatoknak, hanem az északi francia csapatoknak is pa­rancsnokává neveztetett ki. • Sir John Denton French tábornagy, Angliá­nak Kitchener után legmagasabb rangú katonája. 1852-ben született, tehát most hatyanké£ éves. French katonai pályáját az angol haditengerészet­nél kezdte, ahonnan a nyolcvanas évek elején átlé­pett a­ lovassághoz. Az 1884—15-iki szudáni hábo­rúban igen kitüntette magát, később pedig­ 1890-ben, lord Kitchener mellett részt vett Szudán­­visszahódításánál is. Viktória királynő 1899-ben tá­bornoki rangra emelte és az aldershot lovasdandár parancsnokává nevezte ki. A búr háborúban Bulid tábornok főparancsnoksága alatt a lovasságot ve­zényelte és az olandslaegtei, rietfontaini, lombards­koppi és kolesbergi ütközetekben igen kitüntette magát, ő mentette fel Kimberleyt. Angliába vissza­térve az aldershoti hadtest, majd pedig 1007-ben Roberts lord nyugalomba vonulása után a brit had­sereg főparancsnoka lett. György király 1013-ban tábornagggyá és vezérkari főnökké nevezte ki és mint ilyen tárgyalt Cough lovassági tábornokkal, a n­eurraghi lovasdandár parancsnokával, aki dan­dára tisztjei nevében, mint ismeretes, az ulsteri for­radalom kitörésekor kijelentette, hogy mint ango­lok nem hajlandók harcolni angolok ellen. Az angolok segítő­ serege. Berlin, aug. 26. — Saját tudósítónktól. — A Berliner Tageblatt az angolok segítő seregét legföljebb 160.000 emberre becsüli. Nem valószínű­ azonban, hogy már ezt az egész haderőt hajóra szállították volna. Valószínű, hogy eddig csak 50.000 ember szállt partra. Anglia Indiából hazarendelt hadosztályai. Bécs, aug. 26. A „Reichspost" athéni kerülővel azt a lon­doni hírt kapja, h­ogy az angol hadügyminisz­térium Indiából két hadosztályt és egy dandár lovasságot rendelt haza. Németország berendezkedése Belgiumban. — Goltz tábornagy — főkormányzó. — Berlin, aug. 26. A Wolff-ügynökség jelenti: A belgiumi okkupált területek főkormányzójává a császár báró Goltz tábornagyot nevezte ki. A polgári igazgatást a császár Sendt aacheni főtisztvise­lőre bízta. Báró Goltz új tevékenységének meg­kezdésére már Belgiumba ment. ' '

Next