Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-27 / 207. szám
1914. augusztus 27., csütörtök. PESTI HÍRLAP álló őrjáratból jó, ha egy épségben jelentést tehetett a borzalmakról. Gondolni sem lehet arra, hogy innen csak egy szál katonát is elvigyenek. Sőt, kénytelenek távoli ezredeket idehelyezni, hogy némi rendet tudjanak tartani. Ez persze mindezideig nem sikerült és van nap, hogy négy-öt nagy középületet is felgyújt a bőszült tömeg. A mozgósítást tegnap óta egyáltalában beszüntették, mert híre ment annak, hogy a bevonulók fegyvereiket az oroszok ellen fogják felhasználni. Jellemző, hogy egész csomó kaukázusi és ukrajnai ember konzulátusunk háza elé vonult, amelyről persze a címert már leszedték és ott abcugolták a cárt és a korrupt uralmat. Itt gépfegyverek működtek és a tüntetők közül a hivatalos beismerés szerint százhetvenketten haltak meg. A kormányzói palota romokban hever és maga a kormányzó kénytelen volt egy hadihajóra menekülni. Olyan komolyan dúlt a forradalom, hogy hadihajók vonultak fel és bombázni kezdték a felkelők által megszállt raktárakat. Ez ugyan sikerrel járt, de viszont maga a város is rémítőért szenvedett, mert nincs ház, amely többé-kevésbbé meg ne sérült volna. A hadsereg sem megbízható már. Az izgatók olyan jól működtek, hogy most már nincs hatalom, amelyik c/.én a forradalmi szellemen változtatni tud-ra. Azok zások, akik eddig a cárnak leghűbb csapatai voltak, szintén elpártoltak és növeli a zavart, hogy a tisztikar mit sem törődik ezekkel az eseményekkel és felséges nyugalommal látogatja a kedvéért most is nyitva lévő mulatókat. Persze azon nem lehetett csodálkozni, hogy tegnapelőtt három tisztet agyonütve, vérbefagyva találtak egyfélreeső utcában. A hadihírekről csak úgy kiabál a valószínűtlenség. Tegnap már Debrecent vettek be az oroszok és a franciák már Strassburg urai. Senki sem hiszi az ilyen híreket, mert néhány sebesült érkezett ide, akik csodákat mesélnek arról, hogy hogyan bánnak ott a katonákkal és hogy a lengyelek egyértelműen fellázadtak a cári uralom ellen. Mit hoz a jövő? Nem lehet megállapítani, de az védőszínű, hogy kiéhezett,"rosszul ruházott és kiuzsorázott, forradalmi szellemtől átitatott néppel háborút nyerni nem lehet. Namur végleges meghódítása. Lossywy elesett. A Magyar Távirati Iroda jelenti Berlinből. A nagy vezérkar jelenti: Az összes namuri erődök elestek. Vitéz védelem után Longwyt is bevettük. A német trónörökös seregének balszárnya ellen Verdimből és kelet felől erős hadak nyomultak előre, amelyeket visszavertünk. Felső-Elzászt, jelentéktelen csapatok kivételével, Collmartől nyugatra a franciák kiürítették. Nagy csata a franciák északi seregével. Berlin, aug. 26. — Saját tudósítónktól. — Kopenhágán keresztül jelentik Parisból. A francia belügyminiszter kijelentette az újságíróknak, hogy szombaton reggel nagy csata kezdődött Namur és Charleroi között s hogy ez a harc három vagy négy napig fog tartani. A francia defenzíva a válság örvényében. Bécs, aug. 26. A „Neues Wiener Tagblatt" a francia vereség francia bevallásából megállapítja, hogy a német garde du corps bizonyára áttörte már; a verduni erődítési övet és a brit expedíciós csapatokat is defenzívára kényszerítették. Bécsből táviratozzák a Budapesti Tudósítónak. A francia offenzíva összeroskadt és a francia defenzíva válság örvényébe került. Eddig minden jól megy. Müinlien, aug. 26. — Saját tudósítónktól. —A németek Longwynál aratott győzelmét döntőnek mondják. A franciák rendetlenül, pánikszerűen vonultak visza. Berlin, aug. 26. — Saját tudósítónktól. — A Lokal-Anzeiger jelenti: Metznél háromszázhúszezer francia állt szemben a németekkel. Ha sikerül a megvert francia hadsereget a Rajna-Marne-csatorna felé szorítani, úgy lehetséges, hogy az egész francia hadsereget foglyul ejtik. A National-Zeitung jelentése szerint a német hadvezetőség minden erejével azon igyekszik, hogy megakadályozza, hogy a franciák újból gyülekezhessenek és igy állhassanak szembe a németekkel. Győzelmes harcok a Maas mellett. — Ujabb francia beismerés. — Paris, aug. 26. — Az „Eelio de Paris" jelenti a Maas melletti harcokról: Vasárnap négyszázezer francia és negyvenezer angol állott szemben a németekkel. Az afrikai csapatok a Maas nyugati oldalán állottak fel s innen mintegy uralták az egész fensikot. A német gárda rohamot intézett, mire a szövetségesek és az afrikaiak meghátráltak. A németeknek legalább hét-nyolcszázezer emberük volt, a legjobb pontokon. A világ legnagyobb ütközete. Berlin, aug. 26. — Saját tudósítónktól. — A lapok számítása szerint, a Metznél történt óriási csatában. 100 kilométernyi területen 310.000 francia és 900 ágyú állott szemben hasonló erősségű német csapatokkal. A harcosok száma tehát összesen 600.000 ember lehetett, ami jóval felülmúlja a történelem eddigi legnagyobb csatáit. Részletek a mülhauseni ütközetről. — A francia generalissimus első szereplése. — Baden, aug. 26. A Neue Badische Zeitung legutóbbi számában közli Camphausen Alfréd vasúti üzletvezetőnek, Strassburgból hozzáintézett levelét, amelynek tartalma a következő: -Mint Strassburgban,szfugáló népfelkelő augusz- tus 7-én több napi szabadságra mentem Mülhausenbe. Pénteken kora reggel hagytam el Strassburgot és nyolc órai utalás után Milhausenbe jutottam, ahonnan a német hatóságok akkorra már Mülheimbe (Baden) visszavonultak. Este nyolc órakor egy német tüzérezred vonult keresztül a városon Mülheim felé. Éjféltájban az akkor még nyitvalevő kocsmákban, beszélték, hogy a franciák már Brunnstadtban vannak, tehát alig néhány kilométernyire Mülhausentől. Szombaton délben egy kisebb francia dragonyos őrjárat haladt keresztül a városon. Negyed órával később egy hadnagy vezetése alatt harminc, emberből álló német gyalogosszakasz haladt nyomukban. Este 6 órakor a 7-ik francia hadtest vonult be Mülhausenbe csengő zeneszóval. A hadtest, amelyet Belfortból és Besangonból tüzérséggel erősítettek meg, a következő csapattestekből állott: a 42., 135. és 23. számú gyalogezredekből, a 11. számú lovasvadászokból, a 4. és 35. számú tüzérezredekből, a 48-as dragonyos és az 5. számú műszaki ezredekből. A hadtest átvonulása éjjel 11 óráig tartott a részben francia érzelmű lakosság lelkes örömrivalgása közben. A francia csapatok nem az elhagyott kaszárnyákat keresték fel, hanem a nagy gyári raktárhelyiségeket. Vasárnap reggel a francia sereg nagyobb része a Rajna síkjára, az úgynevezett Hardtra vonult, míg Joffré tábornok délelőtt 11 órakor a városházán felolvasta Mülhausennek a franciák által történt végleges birtokbavételéről szóló proklamációt, amelyet egyébként falragaszokon is közzétettek. Időközben a francia tüzérség a várost domináló Rehbergen állást foglalt. Amikor azonban délután 4 órakor az első német gránát lecsapott a nagy térre és ott forgácscsá zúzódott, óriási rémület és zavar szállta meg az előbb még lelkes lakosságot. Nemsokára azután felvonult a német gyalogság is a habsheimi repülőtér felől, mire különösen Burzweiler mellett, rendkívül heves küzdelem fejlődött ki az ellenséges csapatok között. A késő esti órákban azután észrevehető volt, hogy a francia tüzérség tüzelése lanyhulni kezd, majd hirtelen megszűnik. Éjjel két óra tájban a franciák sortüzelése ismét élénkebb lett, ez akkor történhetett, amikor a francia tüzérség Dornbachon keresztül a déli irányban elhúzódott. Hétfőn reggel megállapítható volt, hogy a franciák rendetlen futásban, kisebb csapatokban val Inost de Mülhousen utcáin, ahol kevéssel utóbb megjelentek a német ezredes, zárt sorokban és a franciák 36 órai birtoklása után ismét visták a várost. A lippei herceg halála: Berlin, aug. 20. A lippei herceg haláláról egy katona, aki részt vett abban a harcban, melyben a herceg elesett, , a következő részleteket beszélte el a „Berliner Lokalanzeiger" tudósítója előtt: — Heves harcok után augusztus 6-án reggel indultunk Lüttich ellen. Egy osztály, amelyhez én is tartoztam és amely az ezredzászlót vitte. Frigyes Vilmos lippei herceg ezredparancsnok vezénylete alatt még a reggel folyamán Lüttich északkeleti sáncai alá ért. A belga csapatok minden oldalról körülfogtak bennünket és szinte golyózáport küldtek ránk Őfensége parancsára közben állottunk fel hosszú ideig makacs ellenállást fejtettünk ki. Hogy a pontos helyzetet megállapíthassa, a herceg térdelő állásba emelkedett és távcsövével kémlelte a közelgő osztályt. Épen mellette feküdtem a zászlón, és a herceg ezzel a parancscsal fordult hozzám: „Emelje fel a zászlót, hogy hamarább megtudják, hol vagyunk.^' Felemeltem a zászlót, meglobogtattam, mire az ellenség felénk irányzott golyózápora még jobban megerősödött. Nekem kilőtték a kezemből a zászlót, a herceget pedig ugyanakkor egy golyó a mellén, a másik a nyakán találta. Lebukva, ezt a szót mondotta: „Üdvözölje .. .!" A mondatot már nem tudta befejezni. French tábornok az észak-franciaországi haderő főparancsnoka. Bécs, aug. 26. A Neue Freie Presse jelenti Berlinből. Parisból érkezett jelentések szerint French tábornok, az angol szárazföldi hadsereg parancsnoka, az észak-franciaországi haderőnek, tehát nyilvánvalóan nemcsak az angol csapatoknak, hanem az északi francia csapatoknak is parancsnokává neveztetett ki. • Sir John Denton French tábornagy, Angliának Kitchener után legmagasabb rangú katonája. 1852-ben született, tehát most hatyanké£ éves. French katonai pályáját az angol haditengerészetnél kezdte, ahonnan a nyolcvanas évek elején átlépett a lovassághoz. Az 1884—15-iki szudáni háborúban igen kitüntette magát, később pedig 1890-ben, lord Kitchener mellett részt vett Szudánvisszahódításánál is. Viktória királynő 1899-ben tábornoki rangra emelte és az aldershot lovasdandár parancsnokává nevezte ki. A búr háborúban Bulid tábornok főparancsnoksága alatt a lovasságot vezényelte és az olandslaegtei, rietfontaini, lombardskoppi és kolesbergi ütközetekben igen kitüntette magát, ő mentette fel Kimberleyt. Angliába visszatérve az aldershoti hadtest, majd pedig 1007-ben Roberts lord nyugalomba vonulása után a brit hadsereg főparancsnoka lett. György király 1013-ban tábornagggyá és vezérkari főnökké nevezte ki és mint ilyen tárgyalt Cough lovassági tábornokkal, a neurraghi lovasdandár parancsnokával, aki dandára tisztjei nevében, mint ismeretes, az ulsteri forradalom kitörésekor kijelentette, hogy mint angolok nem hajlandók harcolni angolok ellen. Az angolok segítő serege. Berlin, aug. 26. — Saját tudósítónktól. — A Berliner Tageblatt az angolok segítő seregét legföljebb 160.000 emberre becsüli. Nem valószínű azonban, hogy már ezt az egész haderőt hajóra szállították volna. Valószínű, hogy eddig csak 50.000 ember szállt partra. Anglia Indiából hazarendelt hadosztályai. Bécs, aug. 26. A „Reichspost" athéni kerülővel azt a londoni hírt kapja, hogy az angol hadügyminisztérium Indiából két hadosztályt és egy dandár lovasságot rendelt haza. Németország berendezkedése Belgiumban. — Goltz tábornagy — főkormányzó. — Berlin, aug. 26. A Wolff-ügynökség jelenti: A belgiumi okkupált területek főkormányzójává a császár báró Goltz tábornagyot nevezte ki. A polgári igazgatást a császár Sendt aacheni főtisztviselőre bízta. Báró Goltz új tevékenységének megkezdésére már Belgiumba ment. ' '