Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)
1914-11-15 / 287. szám
1914. november 15., vasárnap. PESTI HÍRLAP Az Angliában élő ellenséges államok alattvalóival való bánásmódot illetőleg azt mondja Asquith, hogy a bánásmód mikéntjének tekintetében többször ingadozott a kormány álláspontja. Az első alapelv, amely a kormányt cselekedeteiben vezette, az volt, hogy a gyanús egyéneket ártalmatlanná tegyék. Ez az intézkedés a háborút követő első két hétben megtörtént, de a kémkedés szálai oly végtelenül elágazottak, hogy a kémkedés nagy veszélye még akkor sincs teljesen elhárítva, ha az összes Angliában élő németeket lakat alatt tartják. A kormány azon a nézeten volt, hogy mint elővigyázati intézkedés kívánatos, hogy az összes külföldieket internálják, nem azért, hogy a teljesen ártatlan embereket állandóan fogva tartsák, hanem azért, hogy megfigyelés alá vehessék őket és megállapíthassák, hogy kiket lehet közülök szabadon bocsátani és kiket kell a közérdek szempontjából fogva tartani. Ezt a nehéz és veszélyes processzust most viszik keresztül. Időközönként természetszerűleg történhetnek tévedések. Ez az intézkedés azonban, amennyire a kormánytól függ , amennyire csak lehetséges, bizonyára nem vitetik túlságosan keményen és kegyetlenül keresztül, ha mindjárt kellemetlenségek járnak is vele és egyes esetekben elő is fordult keményebb bánásmód. Elsősorban az ország biztonságának érdeke jön tekintetbe. Asquith ezután a cenzúra eljárását védelmezi és hangsúlyozza, hogy minden intézkedés Franciaországgal közösen és megbeszélés alapján kell, hogy történjék. A szónok ezután a katonák hozzátartozóiról való gondoskodásról beszél és Bonar Law azon javaslatához csatlakozik, hogy e kérdés megoldására külön bizottságot alakítsanak. Támadás a felsőházban a kormány ellen. London, nov. 14. A felsőház ülésén Selborne lord bírálta az antwerpeni expedíciót, amelyre tengeri katonákat rendeltek ki, akik szárazföldi hadműveletre alkalmatlanok voltak. Sokan csodálkoztak azon, hogy Antwerpen védelmére tengerészeti dandárt rendeltek ki. A szónok kérdi, hogy volt lehetséges, hogy Cradok admirális hajóraját választották, hogy az angol lobogót egy német cirkálóraj ellen megvédelmezze. A nemzet pontos felvilágosítást követel. Selborne tiltakozik az ellen, hogy Churchill személyesen küld követeket idegen hatalmakhoz és hogy a saját nevében rendel ki egy tengeri dandárt, ahelyett, hogy azt a tengerészeti parancsnokság nevében küldték volna. A szónok dicséri Battenberg Lajos herceget és kijelenti, hogy az ellene intézett támadás nemzeti szégyen. A lordkancellár kijelentette, hogy egy nagyon jól szervezett titkos hírszolgáló rendszer állott fenn, amelynél azonban igen ravasz emberekkel állunk szemben. A háború kitörése idején nehezen lehetett megállapítani, kik vesznek ebben a kémszolgálatban részt és ennek következménye az volt, hogy a kémkedés elnyomására irányuló törekvések számos igazságtalanságot eredményeztek, ami azonban elkerülhetetlen volt. Egyébiránt a kormány teljes felelősséget vállal mindazért, ami Antwerpenben történt. Kitchener és az általános hadkötelezettség. Berlin, nov. 14. Páriából jelenti egy távirat Krisztiánián keresztül, hogy Kitchener az általános hadkötelezettség bevezetésével hatalmas angol hadsereget akar szervezni. Ezt a hírt egész Franciaországban nagy örömmel fogadták. A közhangulatnak az a fölfogása, hogy ha az erre vonatkozó törvényt Londonban elfogadnák, akkor a háborút a szövetségesek győzelmével sokkal gyorsabban be lehetne fejezni, mint enélkül Dovert kiürítették az angolok. Vlissingen, nov. 14. Egy ideérkezet hajó kapitánya azt állítja, hogy Dovert az angolok tegnap este kiürítették. A lakosság lázasan menekül. Német bombákat a footballjátékosokra! London, nov. 13. A lapok jelentése szerint Durham lord Sunderlandban beszédet mondott, amelyben sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy az angol ifjúság footballal tölti idejét. Sokkal jobban szeretné, ha a sunderlandi footballjátékosok egyenruhát hordanának a footballdressz helyett és azt kívánja, bár a németek bombákat dobnának a footballjátékosokra. Ez volna a legjobb módszer arra, hogy észre térítse az ifjakat. Végül kijelentette, hogy nem fenyegetőzés, ha kijelenti, hogy Anglia veszedelemben forog. Birói eljárás írországi lapok ellen. Köln, nov. 14. — Saját tudóeitónktól. — A Kölnisehe Zeitung jelenti a németalföldi határról: Írországban több lap ellen lázitó cikkek miatt birói eljárást indítottak. Ezt valószínűleg nem az angol kormány, hanem a katonai hatóság indítványozta. teglia és az északi államok. Tiltakozó jegyzék a semleges forgalom megsértése ellen. Stockholm, nov. 14. A svéd kormány meghívására Stockholmban hosszabb idő óta egyes semleges államok képviselői közt tárgyalások folynak, amelyek a hadviselő hatalmaknak a semleges kereskedelmet és a semleges hajózást érintő bizonyos intézkedései tekintetében együttes fellépést céloznak. E tárgyalások folyamán megállapodás történt arra nézve, hogy az illető hatalmaknál lépéseket tesznek bizonyos oly intézkedések miatt, amelyek aggasztóan zavarni látszanak a semleges forgalmat. A svéd, dán és norvég kormány a szóban forgó hatalmak képviselőinek hasonló szövegű tiltakozó jegyzéket nyújtottak át. Visszautasító angol válasz. Kopenhága, nov. 14. Az angol kormány visszautasította a semleges északi államok tiltakozását, amelyet az Északi-tengernek a semleges hajók elől való elzárása miatt terjesztettek elő. A semleges államok kereskedői ennélfogva itt-ott már megkezdték az angol áruk bojkottálását. (Reichspost.) Harcok a tengeren. A chilei tengeri csata új részletei. Rotterdam, nov. 14. — Saját tudósítónktól. — Az angol lapok ujabb részleteket közölnek a chilei partokon lefolyt csatákról, mely szerintük egyre titokzatosabb színben tűnik föl. Az angol admiralitás állítólag német források alapján már kimerítő jelentést tett közé, ezzel szemben azonban a Westminster Gazette konstatálja, hogy a kormánynak még nincsenek hivatalos értesülései és hogy a chilei angol követhez intézett kábeltáviratra az a válasz érkezett, hogy semmiféle angol hajó sem futott be az ottani kikötőbe. A Daily Chronicle azt írja, hogy az egész tengeri csata vagy koholmány, vagy vedia az összes, abban részvett angol hajók elvesztek. Sk gyarmatokon. A búr fölkelés München, nov. 14. — Saját tudósítónktól. — A Münchner Neuesten Nachrichten jelenti: A volt Oranje államban oly gyorsan terjed a felkelés, hogy már attól tartanak, hogy a búrok mozgalma át fog csapni a tulajdonképeni fokföldi gyarmatra is. Devett legalább is háromezer jól fegyverzett lovas búrt gyűjtött maga köré és folyton újabb erősítéseket kap. A vasúti közlekedés Kronstadt, Betlehem, Harrysmith között napok óta meg van szakítva. Devett régi taktikáját követi, melylyel réme lett az angoloknak és mely abból áll, hogy a kormánycsapatok kisebb osztályait túlsúlyban lévő haderővel megtámadja, foglyul ejti, el szedi tőlük a felszerelést és azután futni engedi az így ártalmatlanná tett katonákat. A Westminster Gazette megerősíti, hogy Jooste volt búr parancsnok is csatlakozott a transvaali felkeléshez. Csingtau japán kormányzója. Kopenhága, nov. 14. — Saját tudósítónktól.— Pétervárról jelentik: A japán kormány Csingtau és Shantung tartomány élére polgári kormányzót ültetett alkirályi ranggal. A mikádo rendeletileg háromszázötven japán hivatalnokot helyezett át Csingtauba és Shantungba. A japánok hadizsákmánya Csingtaunál. Peking, nov. 14. Az Exchange Telegraph Co. jelenti: A japánok Csingtaunál két ágyúnaszádot, egy torpedózuzót és öt szállítóhajót zsákmányoltak. Azt hiszik, hogy aszódokk segítségével könnyű lesz a Kaiserin Elisabeth nevű osztrák-magyar cirkálót a tengerből kiemelni. A balkáni helyzet. Bolgár és görög csapatok véres harca. Szófia, nov. 14. A Bolgár Táv. Iroda jelenti: A görög határon lefolyt és már jelentett harc négy napig tartott és csak tegnapelőtt este ért véget. Az álnok támadással meglepett bolgárok öt halottat és kilenc sebesültet vesztettek. A görögök vesztesége ismeretlen. A görögök az egész határon elosztott, aránylag jelentékeny haderővel észrevétlenül nyomultak előre. Támadásukat csak a határőrcsapatok bátorsága és a hirtelen segítségül hívott milícia tudta megállítani. A görögök először a határmenti mezőkön békésen dolgozó parasztokra lövöldöztek. A görögök eljárása nagy izgalmat keltett. Hír szerint a görögök a legutóbbi időben két bolgár helységet elfoglaltak. Görög jelentés a négynapos csatározásról. Athén, nov. 14. Az athéni távirati ügynökség jelenti. E hó 7-én bolgár katonái és bolgár egyének behatoltak arra a semleges területre, amely barátságos megegyezés folytán Isprica környékén létesíttetett. A görög katonák távozásra szólították fel a bolgárokat, akik azonban vonakodtak e felszólításnak eleget tenni. Még mielőtt tisztek csatlakoztak volna a katonákhoz, ütközet fejlődött ki, amely egész napon át tartott. E hó 8-án a bolgárok görög földön Ohicerki falunál futóárkokat létesítettek. Egy görög tiszt felszólította a bolgárokat, hogy a futó árkokat ismét temessék be. Minthogy a bolgárok megtagadták, harcra került a sor. Tizenhat bolgárt elfogtak, de ismét szabadon bocsátották. E hó 9-én egy bolgár szakasz a kissovói görög őrséget megtámadta, de visszaverték. Két görög katona megsebesült. F. hó 10-én a bolgárok, miközben a görög és bolgár kapitány tárgyalásokat akartak egymással folytatni, tüzelni kezdtek a temisii őrségre. Az ezt követő harc nyolc óra hosszat tartott. E hó 11-én Lovci kerületben volt harc. A bolgárok segélycsapatokat kaptak és gépfegyverekkel is fel voltak szerelve. A harc esti 8 óráig tartott. Mindeme incidenseknek azonban nem tulajdonítanak jelentőséget, Bulgária újra elutasította Oroszország kérelmét. Frankfurt, nov. 14. — Saját tudósítónktól. — Konstantinápolyból jelenti a Frankf.rg: Bulgária Oroszországnak azt a kérelmét, hogy hadihajóinak Burgas fekete-tengeri kikötőben védelmet biztosítson és tartózkodást engedjen, elutasította. Bolgár hangok a háború mellett. Szófia, nov. 14. A bolgár szociáldemokrata párt hivatalos közlönye, a Préporetz, vezető helyén a következőket irta: — A bolgár akciónak és politikának első és legfontosabb célja. Macedónia jetezaboditása