Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-11 / 70. szám

6 PESTI HÍRLAP 1915. március 11., csütörtök­. lehorgonyzott aknákon kívül szabad aknákat is használnak, melyeket az áramlás a tengerbe is kivisz. Egyes ilyen úszó aknák már Tenedos szigetéig is eljutottak. A nehéz török ütegek oly ügyesen vannak elrejtve, hogy az ostromlóknak minden egyes ágyút külön kell megtalálniok és elhallgattatniok. A Dardanellák ostromát vezető angol ten­gernagy részletes jelentése szerint a Bulair szi­getét őrző „Dublin" nevű csatahajót szombat­vasárnap négy lövés érte. Az angol aviatikusok kénytelenek nagyon alacsonyan repülni, hogy az ellenséges ütegeket felfedezhessék, miből ki­folyólag nagyon sokszor eltalálják ők­et a törö­kök. A 7-es számú gépet nyolcszor, a 172-es számút huszonnyolcszor találták el. Csütörtö­kön az egyik gép motorhiba miatt a vízbe hul­lott A rajta levő két tisztet kimentették. Egy francia páncélos pusztulása a Darda­nelláknál. — Egy angol dreadnought erősen, megsérült. — Konstantinápoly, márc. 10. Az Osmanischer Lloydnak a Dardanellák ostromáról szóló tudósításai érdekesen adják vissza az egyes napok történetét. A legutóbbi eseményekről a következő tudósítás szól: Március 6-án két cirkáló bombázta Darda­nos községet. A hajók a helység házait is lőtték, noha azok védtelenek. A bombázás kezdetén a helység lakossága a község mögött a szárazföld irányában elterülő mezőségre vonult vissza és így emberéletben egyáltalán nem esett kár. A kár mindössze az, hogy a helység mecsetjén lévő félhold leesett. A dardanosi őrség szikra­távírón jelentette az esetet a főparancsnokság­nak, amely automoilokon ütegeket szállított oda. Amikor az ostromló hajók figyelő kosaraikból észrevették ezt a mozdulatot, azonnal visszavo­nultak. Ebből az ügyből kifolyólag a hadiszál­láson megbeszélést tartottak és az eseményekből azt állapították meg, hogy az angolok humá­nusan bánnak az emberanyaggal, amennyiben nagyon kímélik az emberéletet és még egy esetleg kierőszakolható siker kedvéért sem teszik koc­kára. Hatodikán éjfél felé a török flotta táma­dásba ment át, még pedig nagy sikerrel, ameny­nyiben egy francia páncélos végleg tönkrement és egy angol dreadnought erősen megsérült. Negyed négykor hajnalban visszavonultunk. Hajóroncsok a szmirniai parton. Konstantinápoly, márc. 10. Szmyrnából jelentik, hogy az ár matrózsipkákat, egy ellenséges hajóról való egyéb tárgyakat és hajóroncsokat so­dort partra. Valószínű, hogy e tárgyak ellenséges aknakeresőről valók, melyet Szmyrna erődjei tüzelésükkel elsülyesz­tettek. Angol veszteségkimutatás, London, márc. 10. Hivatalos jelentés szerint az angol flotta vesztesége a Dardanellák elleni operációkban március 4-én 25 halott, 28 sebesült és három el­tűnt volt. Az Askold orosz cirkáló szerepe az ellenséges flottában. Konstantinápoly, márc. 9. Megbízható magánforrás szerint az Askold orosz cirkáló tegnap bombázta Vurlát, amely Szmirnától délnyugatra van. A tegnapelőtti és tegnapi nap folyamán az ellenséges flotta a szmirnai erődök ellen 239 lövést adott le. A Dardanelláknál hatalmas megszálló se­regre lenne szükség. Basel,­­márc. 10. Az angol francia flottának a Dardanellák ellen intézett támadásáról a Baseler Nachrichten katonai munkatársa a következőket írja: — Ha igazi sikert akarnak elérni, akkor megfelelően erős megszálló hadtestnek kell a Dardanellákon utat nyitnia. De ez sem megy olyan egyszerűen, mert február 25-e, a támadás megkezdése óta annyi idő múlott, hogy a törö­köknek elég alkalmuk volt védőcsapatokat össze­vonniuk. Már most, ha az angol francia meg­szálló hadtest gyönge, akkor egy túlerős ellenfél támadása fenyegeti, m­ihelyest a hajóágyúk kör­zetét elhagyja. Ha pedig nagyon erő­s­, akkor ezzel a főh­adszíntérrel vonnak el sok csapatot. Alapjában véve a németeknek csak hasznára le­het, ha a franciák és angolok mentől több had­osztályt küldenek Konstantinápoly ellen, mert akiket odakü­ldenek, azok hiányozni fognak Franciaországban. A katonai szakértő így végzi fejtegetéseit: — Ha Németországot legyőzték, akkor már nem olyan nehéz dolog a többi ellenfelet is lebírni. Ha azonban Németország győz, akkor mit sem érnek már a Dardanellák, vagy a perzsa öböl melletti, vagy a német gyarmatokbeli győ­zelmek. A Times tengerészeti szakértője a szárazföldi erődök ostromáról. Vlissingen, márc. 9. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Times tengerészeti szakértője a Darda­nellák bombázásával kapcsolatban lapjában a következőket irja: A régi időben mindenki azon a véleményen volt, hogy a szárazföldi ütegek tüze mindenkor precízebb, mint az úszó járművekre elhelyezet­teké és hogy a hadihajók harcképessége minden­kor a szárazföldi ütegeké alatt áll. Mégis a régi fából készült fregatták, korvetták és sorhajók há­rom emeletben egymás fölött elhelyezett néha több mint száz ágyúikkal, ha többen voltak és elegendően meg tudták közelíteni a partot, rend­kívül nagy tömegű és gyors tüzükkel mindenkor mihamar elhallgattatták a szárazföldi erődök rendszeresen sokkal kisebb számú ágyúit. Így például 1816-ban mikor az angol flotta Algiert bombázta, az angol hadihajók oly közelre mentek a parthoz, hogy például lord Exmouth zászlós­hajója a Queen Charlotte ötven méternyi távol­ságból lőtte a móló végén álló erődöt. Acrenél 1840-ben a hadihajók hétszáz méterre foglalták az erődök előtt állást, ahonnan azután szakadat­lan golyózáporral rövid idő alatt elnémították a vár védelmét. Ebben az időben pedig a hadihajók nagy hátrányban voltak a szárazföldi védművek­kel szemben, mivel fából voltak építve és így ha az ellenség izzóvörös ágyúgolyókkal lőtt, köny­nyen ki voltak téve annak, hogy kigyulladjanak és elpusztuljanak. Ily módon történt például 1854-ben Sebastopol előtt, ahol az egyesült an­gol-francia flotta horgonyozva ostromolta és lőtte Sebastopolt. A magaslatokon levő orosz erő­dök izzóvörös ágyúgolyókkal sok francia és an­gol hajót gyújtottak fel. 1855-ben Kinburn ostro­mánál a franciák ágyúiknak egy részét tutajokra szerelték fel, ezek azonban sehogy sem váltak be. Teljes sikert értek el az angol hadihajók Alexandria bombázásánál is. Ez volt azonban flottának a legutolsó nagysikerű ostroma, mert ezen időtől kezdve a szárazföldi erődöket oly rendkívül erősökre építették, hogy velük szemben a hadihajók napról-napra a siker kisebb remé­nyében vehették fel a harcot. Legeklatánsabb pél­da erre Santiago de Cuba ostroma. Mint isme­retes, Cervera tengernagy flottájának megsemmi­sítése után az egyesült amerikai hajóhad ostrom alá vette ezt a várost, de dacára óriási tüzérségi fölényének, nem tudott az erőd ütegeivel szemben sikert elérni. Hasonló kudarccal végződött Port-Artúr tengerfelöli ostroma is. Ezt a hatalmas orosz erődöt ugyanis a japán-orosz háború idejé­ben az egyesült, japán csatahajó flotta négy ízben vette ostromtámadás alá. Nyolcezer méterről lőt­ték ezek a páncélos szörnyetegek a legnagyobb­kaliberű ágyukból a kitűnően elhelyezett és meg­erősbített orosz erődöket, de egyetlen egyszer sem tudtak lényegesebb sikert elérni, úgy hogy a vár kapitulációja után a várnak tengerparti erőd­jei­­jóformán sértetlenek voltak. Hasonló a helyzet ma a Dardanellákban is, ahol a legmodernebb tengeri kolosszusok küzde­nek a legmodernebb szárazföldi erődök egyenér­tékű ágyúival. A különbség azonban az, hogy az ágyuharc itten tizenötezer méter távolságról fo­lyik és csak ritkán kisebb távolságból. A törökök lelőttek két angol hidroplánt. Berlin, márc. 10. Konstantinápolyból jelentik: Angol hidrop­lánok több ízben felderítő repülést végeztek a tengerszorosban. Csütörtökön két hidroplán is­mét felderítő útra vállalkozott. Az erődök heves tüzelést kezdtek ellenünk és két aviatikust súlyo­san megsebesítettek. A hidroplánok megsérültek és rövid harc után a tengerbe zuhantak A két aviatikust nem lehetett kimenteni, egy harmadik súlyos sebesülésével megmenekült. A tengerbe zuhant két repülőgép közül az egyiket harminc­nyolc lövés, a másikat hét lövés érte. Ellentétek a szövetségesek között a Darda­nella-kérdésben. Pétervár, márc. 10. A Rjecs polemizál március 3-iki szá­mában ama francia lapokkal, melyek Konstantinápoly birtokát Oroszországnak szánják, a Boszporust és a Dardanellákat azonban semlegesíteni kívánják. A lap többek között így ír: Konstantinápoly birtoka csak akkor értékes Oroszországra nézve, ha a tenger­szoros is orosz birtok lenne. Konstantiná­poly a tengerszoros birtokának csak ter­mészetes járuléka. A semlegesek és a bal­kán államok szabad hajózása természetesen nagyon fontos, de az áthajózás dolgában való döntés ép úgy megtörténhetik Péter­várott a szövetségesek közreműködése nél­kül, mint Parisban vagy Londonban. A tengerszorosnak és Konstantinápoly birto­kának szétválasztása csak azt bizonyítja, hogy az entente-sajtó nem érti Oroszország létérdekeit. Kívánatos volna, hogy az entente-sajtó ezt a kétségtelen igazságot jól megjegyezze magának. A lap március 4-iki­ számában pole­mizál a görög sajtó ellen, amely arra tart igényt, hogy a görög sereg foglalja el Konstantinápolyt. A Riecs nem tartja szükségesnek tiltakozni e görög kívánságok ellen, mert ezeknek teljesülése sokkal távo­­labb fekvő dolog, mint a dumában kifeje­zésre jutott óhajok. Ilyen körülmények kö­zött érdemes mérlegelni, vajon görög csa­patok egyáltalában igénybevehetők-e Konstantinápoly meghódítására. London, márc. 10. A Manchester Guardian a Nineteenth Centuryval polemizálva, kifejti, hogy ha Konstantinápoly orosz kézbe kerül, ez ko­moly veszedelme lenne az angol keleti ér­dekeknek. Versen­gé a Konstantinápol­yé­rt. Róma, márc. 10. A Gazetta del Popolo haditudósítója egy beszélgetést közöl, amelyet a cár főkamarásával, báró Poggenpohl követségi taná­cossal folyta­tott. A báró kijelentette, hogy az oroszok Midiá­ban partra ke­rülnek lépni, mivel az orosz flotta uralja a Fekete-tengert (?) Az oroszok tehát még az angolokat és franciákat megelőzni fognak Konstantinápolyba bevonulni. Egyébként elég optimisztikusan nyilatkozott az orosz hadsereg állapotáról. Oroszországnak, — mondotta — régebbi négy fegyvergyárán kívül, három újabb gyára van, melyben naponta hatezer fegyvert és húsz millió patront tudnak előállítani havonta. Japán négyszáz nehéz ágyút küldött, Japán lisz­tek jöttek Oroszországba, kioktatták az orosz tüzéreket, utána visszatértek hazájukba. Poggen­pohl tagadja, hogy az orosz hadseregben tiszt­hiány volna, novemberben háromszáz új tisztet neveztek ki, áprilisban pedig háromezerhatszáz új tisztet neveznek ki. Az egész orosz hadsereg a kaukázusi haderővel együtt négy millió ember­ből áll, amely mintegy száz hadtestre oszlik. Ehhez áprilisban nyolcszázezer újonnan kikép­zett katona jön a frontra, ugyanennyi érkezik augusztus havában. A háború szerinte Oroszor­szágban igen népszerű.

Next