Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-11 / 70. szám
6 PESTI HÍRLAP 1915. március 11., csütörtök. lehorgonyzott aknákon kívül szabad aknákat is használnak, melyeket az áramlás a tengerbe is kivisz. Egyes ilyen úszó aknák már Tenedos szigetéig is eljutottak. A nehéz török ütegek oly ügyesen vannak elrejtve, hogy az ostromlóknak minden egyes ágyút külön kell megtalálniok és elhallgattatniok. A Dardanellák ostromát vezető angol tengernagy részletes jelentése szerint a Bulair szigetét őrző „Dublin" nevű csatahajót szombatvasárnap négy lövés érte. Az angol aviatikusok kénytelenek nagyon alacsonyan repülni, hogy az ellenséges ütegeket felfedezhessék, miből kifolyólag nagyon sokszor eltalálják őket a törökök. A 7-es számú gépet nyolcszor, a 172-es számút huszonnyolcszor találták el. Csütörtökön az egyik gép motorhiba miatt a vízbe hullott A rajta levő két tisztet kimentették. Egy francia páncélos pusztulása a Dardanelláknál. — Egy angol dreadnought erősen, megsérült. — Konstantinápoly, márc. 10. Az Osmanischer Lloydnak a Dardanellák ostromáról szóló tudósításai érdekesen adják vissza az egyes napok történetét. A legutóbbi eseményekről a következő tudósítás szól: Március 6-án két cirkáló bombázta Dardanos községet. A hajók a helység házait is lőtték, noha azok védtelenek. A bombázás kezdetén a helység lakossága a község mögött a szárazföld irányában elterülő mezőségre vonult vissza és így emberéletben egyáltalán nem esett kár. A kár mindössze az, hogy a helység mecsetjén lévő félhold leesett. A dardanosi őrség szikratávírón jelentette az esetet a főparancsnokságnak, amely automoilokon ütegeket szállított oda. Amikor az ostromló hajók figyelő kosaraikból észrevették ezt a mozdulatot, azonnal visszavonultak. Ebből az ügyből kifolyólag a hadiszálláson megbeszélést tartottak és az eseményekből azt állapították meg, hogy az angolok humánusan bánnak az emberanyaggal, amennyiben nagyon kímélik az emberéletet és még egy esetleg kierőszakolható siker kedvéért sem teszik kockára. Hatodikán éjfél felé a török flotta támadásba ment át, még pedig nagy sikerrel, amenynyiben egy francia páncélos végleg tönkrement és egy angol dreadnought erősen megsérült. Negyed négykor hajnalban visszavonultunk. Hajóroncsok a szmirniai parton. Konstantinápoly, márc. 10. Szmyrnából jelentik, hogy az ár matrózsipkákat, egy ellenséges hajóról való egyéb tárgyakat és hajóroncsokat sodort partra. Valószínű, hogy e tárgyak ellenséges aknakeresőről valók, melyet Szmyrna erődjei tüzelésükkel elsülyesztettek. Angol veszteségkimutatás, London, márc. 10. Hivatalos jelentés szerint az angol flotta vesztesége a Dardanellák elleni operációkban március 4-én 25 halott, 28 sebesült és három eltűnt volt. Az Askold orosz cirkáló szerepe az ellenséges flottában. Konstantinápoly, márc. 9. Megbízható magánforrás szerint az Askold orosz cirkáló tegnap bombázta Vurlát, amely Szmirnától délnyugatra van. A tegnapelőtti és tegnapi nap folyamán az ellenséges flotta a szmirnai erődök ellen 239 lövést adott le. A Dardanelláknál hatalmas megszálló seregre lenne szükség. Basel,márc. 10. Az angol francia flottának a Dardanellák ellen intézett támadásáról a Baseler Nachrichten katonai munkatársa a következőket írja: — Ha igazi sikert akarnak elérni, akkor megfelelően erős megszálló hadtestnek kell a Dardanellákon utat nyitnia. De ez sem megy olyan egyszerűen, mert február 25-e, a támadás megkezdése óta annyi idő múlott, hogy a törököknek elég alkalmuk volt védőcsapatokat összevonniuk. Már most, ha az angol francia megszálló hadtest gyönge, akkor egy túlerős ellenfél támadása fenyegeti, mihelyest a hajóágyúk körzetét elhagyja. Ha pedig nagyon erős, akkor ezzel a főhadszíntérrel vonnak el sok csapatot. Alapjában véve a németeknek csak hasznára lehet, ha a franciák és angolok mentől több hadosztályt küldenek Konstantinápoly ellen, mert akiket odaküldenek, azok hiányozni fognak Franciaországban. A katonai szakértő így végzi fejtegetéseit: — Ha Németországot legyőzték, akkor már nem olyan nehéz dolog a többi ellenfelet is lebírni. Ha azonban Németország győz, akkor mit sem érnek már a Dardanellák, vagy a perzsa öböl melletti, vagy a német gyarmatokbeli győzelmek. A Times tengerészeti szakértője a szárazföldi erődök ostromáról. Vlissingen, márc. 9. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Times tengerészeti szakértője a Dardanellák bombázásával kapcsolatban lapjában a következőket irja: A régi időben mindenki azon a véleményen volt, hogy a szárazföldi ütegek tüze mindenkor precízebb, mint az úszó járművekre elhelyezetteké és hogy a hadihajók harcképessége mindenkor a szárazföldi ütegeké alatt áll. Mégis a régi fából készült fregatták, korvetták és sorhajók három emeletben egymás fölött elhelyezett néha több mint száz ágyúikkal, ha többen voltak és elegendően meg tudták közelíteni a partot, rendkívül nagy tömegű és gyors tüzükkel mindenkor mihamar elhallgattatták a szárazföldi erődök rendszeresen sokkal kisebb számú ágyúit. Így például 1816-ban mikor az angol flotta Algiert bombázta, az angol hadihajók oly közelre mentek a parthoz, hogy például lord Exmouth zászlóshajója a Queen Charlotte ötven méternyi távolságból lőtte a móló végén álló erődöt. Acrenél 1840-ben a hadihajók hétszáz méterre foglalták az erődök előtt állást, ahonnan azután szakadatlan golyózáporral rövid idő alatt elnémították a vár védelmét. Ebben az időben pedig a hadihajók nagy hátrányban voltak a szárazföldi védművekkel szemben, mivel fából voltak építve és így ha az ellenség izzóvörös ágyúgolyókkal lőtt, könynyen ki voltak téve annak, hogy kigyulladjanak és elpusztuljanak. Ily módon történt például 1854-ben Sebastopol előtt, ahol az egyesült angol-francia flotta horgonyozva ostromolta és lőtte Sebastopolt. A magaslatokon levő orosz erődök izzóvörös ágyúgolyókkal sok francia és angol hajót gyújtottak fel. 1855-ben Kinburn ostrománál a franciák ágyúiknak egy részét tutajokra szerelték fel, ezek azonban sehogy sem váltak be. Teljes sikert értek el az angol hadihajók Alexandria bombázásánál is. Ez volt azonban flottának a legutolsó nagysikerű ostroma, mert ezen időtől kezdve a szárazföldi erődöket oly rendkívül erősökre építették, hogy velük szemben a hadihajók napról-napra a siker kisebb reményében vehették fel a harcot. Legeklatánsabb példa erre Santiago de Cuba ostroma. Mint ismeretes, Cervera tengernagy flottájának megsemmisítése után az egyesült amerikai hajóhad ostrom alá vette ezt a várost, de dacára óriási tüzérségi fölényének, nem tudott az erőd ütegeivel szemben sikert elérni. Hasonló kudarccal végződött Port-Artúr tengerfelöli ostroma is. Ezt a hatalmas orosz erődöt ugyanis a japán-orosz háború idejében az egyesült, japán csatahajó flotta négy ízben vette ostromtámadás alá. Nyolcezer méterről lőtték ezek a páncélos szörnyetegek a legnagyobbkaliberű ágyukból a kitűnően elhelyezett és megerősbített orosz erődöket, de egyetlen egyszer sem tudtak lényegesebb sikert elérni, úgy hogy a vár kapitulációja után a várnak tengerparti erődjeijóformán sértetlenek voltak. Hasonló a helyzet ma a Dardanellákban is, ahol a legmodernebb tengeri kolosszusok küzdenek a legmodernebb szárazföldi erődök egyenértékű ágyúival. A különbség azonban az, hogy az ágyuharc itten tizenötezer méter távolságról folyik és csak ritkán kisebb távolságból. A törökök lelőttek két angol hidroplánt. Berlin, márc. 10. Konstantinápolyból jelentik: Angol hidroplánok több ízben felderítő repülést végeztek a tengerszorosban. Csütörtökön két hidroplán ismét felderítő útra vállalkozott. Az erődök heves tüzelést kezdtek ellenünk és két aviatikust súlyosan megsebesítettek. A hidroplánok megsérültek és rövid harc után a tengerbe zuhantak A két aviatikust nem lehetett kimenteni, egy harmadik súlyos sebesülésével megmenekült. A tengerbe zuhant két repülőgép közül az egyiket harmincnyolc lövés, a másikat hét lövés érte. Ellentétek a szövetségesek között a Dardanella-kérdésben. Pétervár, márc. 10. A Rjecs polemizál március 3-iki számában ama francia lapokkal, melyek Konstantinápoly birtokát Oroszországnak szánják, a Boszporust és a Dardanellákat azonban semlegesíteni kívánják. A lap többek között így ír: Konstantinápoly birtoka csak akkor értékes Oroszországra nézve, ha a tengerszoros is orosz birtok lenne. Konstantinápoly a tengerszoros birtokának csak természetes járuléka. A semlegesek és a balkán államok szabad hajózása természetesen nagyon fontos, de az áthajózás dolgában való döntés ép úgy megtörténhetik Pétervárott a szövetségesek közreműködése nélkül, mint Parisban vagy Londonban. A tengerszorosnak és Konstantinápoly birtokának szétválasztása csak azt bizonyítja, hogy az entente-sajtó nem érti Oroszország létérdekeit. Kívánatos volna, hogy az entente-sajtó ezt a kétségtelen igazságot jól megjegyezze magának. A lap március 4-iki számában polemizál a görög sajtó ellen, amely arra tart igényt, hogy a görög sereg foglalja el Konstantinápolyt. A Riecs nem tartja szükségesnek tiltakozni e görög kívánságok ellen, mert ezeknek teljesülése sokkal távolabb fekvő dolog, mint a dumában kifejezésre jutott óhajok. Ilyen körülmények között érdemes mérlegelni, vajon görög csapatok egyáltalában igénybevehetők-e Konstantinápoly meghódítására. London, márc. 10. A Manchester Guardian a Nineteenth Centuryval polemizálva, kifejti, hogy ha Konstantinápoly orosz kézbe kerül, ez komoly veszedelme lenne az angol keleti érdekeknek. Versengé a Konstantinápolyért. Róma, márc. 10. A Gazetta del Popolo haditudósítója egy beszélgetést közöl, amelyet a cár főkamarásával, báró Poggenpohl követségi tanácossal folytatott. A báró kijelentette, hogy az oroszok Midiában partra kerülnek lépni, mivel az orosz flotta uralja a Fekete-tengert (?) Az oroszok tehát még az angolokat és franciákat megelőzni fognak Konstantinápolyba bevonulni. Egyébként elég optimisztikusan nyilatkozott az orosz hadsereg állapotáról. Oroszországnak, — mondotta — régebbi négy fegyvergyárán kívül, három újabb gyára van, melyben naponta hatezer fegyvert és húsz millió patront tudnak előállítani havonta. Japán négyszáz nehéz ágyút küldött, Japán lisztek jöttek Oroszországba, kioktatták az orosz tüzéreket, utána visszatértek hazájukba. Poggenpohl tagadja, hogy az orosz hadseregben tiszthiány volna, novemberben háromszáz új tisztet neveztek ki, áprilisban pedig háromezerhatszáz új tisztet neveznek ki. Az egész orosz hadsereg a kaukázusi haderővel együtt négy millió emberből áll, amely mintegy száz hadtestre oszlik. Ehhez áprilisban nyolcszázezer újonnan kiképzett katona jön a frontra, ugyanennyi érkezik augusztus havában. A háború szerinte Oroszországban igen népszerű.