Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-07 / 126. szám

1915. május 6., csütörtök. PEST HÍRLAP Anglia és a háboru. Híveri George Anglia nehéz helyzetéről. (Anglia behozatala emelkedett, kivitele csökkent — A'áff?/ millió munkás elvo­nása. — Anglia már nem adhat muní­ciót a szövetségeseknek. — A deficit. —­­A papírpénz kibocsátása lehetetlen. — — Anglia harctéri gyöngesége. — A mu­nícióhiány.) London, más.­fj. Lloyd George kincstári kancellár az alsó­házban a költségvetés beterjesztése alkalmával a következőket mondotta: Elsősorban hangsúlyoz­ta azt, hogy pontos költségvetés felállítása rend­kívül nagy nehézségekkel jár, mert a háború tar­tama kiszámíthatatlan. Azt hiszi azonban, hogy a nyári hadműveletek a háború tartamának meg­ítélésére elég alapot fognak adni. A deficit fede­zésének nehézségét nem lehet elintézni azzal, hogy az országban igen nagy vagyon áll rendel­kezésre, mert­ az elhelyezett pénzt nagyon nehéz azonnal folyósítani. Ha a háború még egy esz­tendeig eltart, Angliának még 1.132 millió font sterlingre van szüksége, amiből 270 millió font sterlinget ú­i adókkal lehet fedezni. Így teh­át 862 millió szorul fedezetre. A háború hatása Angliára és Németországra nagyon különböző. Anglia be­vitele emelkedett, miert nemcsak hadianyagot vá­sárol, hanem más cikkeket is, mert 4 millió kitű­nő ipari munkást elvontak a munkától. Két millió a hadsereg és a flotta kötelékébe lépett, két millió pedig csak­is muníciót gyárt. Ezért emelkedett oly nagyon a bevitel, míg a kivitel­­em­tékenyen csökkent. Németország ellenben a tengerentúlról elzárva semmit sem tud behozni és saját segély­forrásaira van utalva. A hadügyminiszter szem­pontjából Anglia, a pénzügyminiszter szempont­jából Németország járt jobban. A német pénz­ügyminiszter, ha a háború hosszabb ideig tart, könnyebben financí­zh­atja külföldi bevásárlá­sait. A behozatal 1915-ben 464 millió fonttal múl­ja felül a kivitelt a tavalyi 130 millióval szemben. Ebbe még nincs beleértve Angliának és szövetsé­geseinek a külföldön eszközölt bevásárlása. A szövetségesek bevásárlásainak legnagyobb részét tényleg külföldön kell financírozni. A kamatok és szállítási díjak körülbelül 350 millióra rúg­nak. A külföldi vételekre tehát körülbelül 350— 450 milliót kell fordítani. Igen sok katonát állí­tottunk fegyverbe, most eljött annak az ideje, hogy tisztára pénzügyi szempontból nézzük a helyzetet és­­ügyelnünk kell arra, hogy a muníció előállítása a kiviteleket, melyekkel mi szövetsé­geinket támogatjuk, minél kevésbbé befolyásolják. Anglia nem tudja egyidejűleg a tengert uralni, a szövetségesek szükségleteit fedezni és a száraz­földi hatalmaknak egész lakosságát fegyverbe szólítani. Lloyd George ezután azokkal a módo­zatokkal foglalkozott­, amelyek mellett a hadiki­adásokra szükséges 1100 millió fontot elő lehet teremteni és azt mondotta, hogy a deficit eltünte­tésének egyetlen módja a papír véne kibocsátása. Egyetlen egy nemzetközi kereskedelemmel bíró ország sem teheti ezt, mert különben az arany eltűnne a forgalomból, az élelmicikkek rendkívül emelkednének, az értékpapírokat csak veszteség­gel lehetne eladni és mi a háború után még sokkal szegényebbek lennénk. Az egyedü­li helyes esz­köz azonban az ország megtakarított vagyonához folyamodni. Végül Lloyd George azt javasolta, hogy a jövedelmi adót tartsák meg mostani nagyságá­ban és még kijelentette, hogy ha a háború hosz­szabb ideig tartana, úgy a parlament kötelessége lesz mérlegelni, hogy a nemzetnek még milyen hozájárulása szükséges. Chamberlain csatlakozik az előtte szóló fejtegetéseihez, de kijelentette, hogy Anglia pénz­ügyi helyzetének megerősödése sem teheti jóvá a harctéri gyengeséget. Kritizálta azt a tervet, hogy a sört, pálinkát és a bort meg akarják adóztatni és kijelentette, hogy nem akar nehézséget okozni a kormánynak, de mégis szóvá kell tennie a mu­níció­hiányt. Kitchener figyelmeztetése még min­denkinek a fülében cseng. Asquith „megnyugta­tó"” szavai, melyeket egy szerencsétlen pillanat­ban Neucr­eastelben mondott el, nem nyugtathat­ják m­a a parlamentet.­­Szite azt hiszi, hogy régebben még nagyobb hiány volt munícióban. Lloyd George kijelenti, h­ogy a kormány különös igyekezettel iparkodik a muníció-kérdést megoldani. Henderson munkáspárti a következőket mondja: •­­ A munkáspárt elhatározta, hogy kerül minden olyant, ami a kormányt megakadályoz­hatná abban, hogy a­ háborút szerencsésen befe­jezze. A kormány is hagyja azonban pihenni a vitás kérdéseket. Szóló visszautasítja a munkások ellen felhozott ama rágalmat, hogy sokat isznak. A parlamenti tudósítók a söradó behozata­lát elejtettnek tekintik. Az alsóház ülése. (Grei­ a japán-chinai konfliktusról és Ja­pán követ­eléseiről. ) Amerikának Grey tu­domása szerint nincs szerződése Chinával. — Anglia és Amerika között nem folyt esz­mecsere a japán követelésekről. — A kor­mány felelősségre vonása a flandriai és dar­danellai akcióról. — Asquith nem­­nyilat­kozik.) London, máj. 6. Az alsóházban Grey külügyi államtit­kár egy kérdésre válaszolva, kijelentette, hogy a japán kormány közlései a Chinával folytatott tárgyalásokról bizalmas termé­szetűek, ennélfogva azokat most nem teheti fejtegetés tárgyává. A japán követelésekről ,eddig megjelent közleményeket nem tartja hivatalosaknak és pontosaknak. Snowden kérdezi, nem-e fog tenni Grey semmit sem addig, am­íg Japán, mely­nek már hatezer embere van Chinában, ka­tonai erővel Chinára rákényszeríti akara­tát és vajon Greynek nincs-e tudomása ar­ról, hogy Anglia szerződésszerűleg kötelezve van China integritását épségben tartani vagy vajon a szerződést papírrongynak te­kinti-e. Grey azt válaszolta, hogy Japán An­gliának és valószínűleg más országoknak is bizalmas közléseket tett tényleges követe­léseiről. Szóló a kérdést nagyjelentőségűnek tartja és közli, hogy Japánnal úgy az angol­japán szövetség általános céljait, mind pe­dig és elsősorban a japán követelések által érintett brit­ kereskedelmi érdekeket beható eszmecsere tárgyává tette. Az amerikai nagykövettel folytatott, nem formális ta­nácskozáson kívül Angla és az Egyesült­ Államok között nem folytak eszmecserék a japán követelésekről, Szólónak nincs tudo­mása­ arról, hogy Amerika és China 1900 óta valamilyen szerződést kötöttek. Infor­mációi szerint Hongkauban 39 japán tiszt és 63 közlegény van. Runciman kereskedelmi miniszter közli, hogy Angliából semleges európai államokba ez év január havában 1,129.000, februárban 1,287.000, márciusban 1,559.000 tonna szenet vittek ki. Beresford lord kérdezi, hogy a kor­mány ama nyilatkozata után, amely szerint minden egyes férfire és minden ágyúra Flandriában van szükség, hogyan hozza ez­zel- összhangba a Dardanellák elleni had­járatot. Nyilatkozzék erre nézve a kormány, hogy­ megnyugtassa az ország aggodalmait a dardanellai hadjáratnak a brit segélyforrá­sokra való visszahatásáról, közölje, vajon hajókat, muníciót, tiszteket és legénységet Flandriából vittek-e a Dardanellákhoz. Asquith a választ visszautasítja azzal az indokolással, hogy általános nyilatkozat most nem­ volna időszerű. Lloyd George beszédének hatása. — Kijózanító kép. — London, máj. 6. A Daily Telegraph­ írja: Lloyd George va­lóságos prédikációt tartott arról a témáról, hogy pénzügyileg mit jelent egy ilyen háború, még a leggazdagabb államoknak is és bizalomteljes, de kijózanító képet festett a helyzetről. Olaszország, Olaszország­ tárgyalása az entente­hatalmakkal.­ ­— Görögország kisázsiai érdekei. — Athén, máj. 6. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Szemben az ellenzéki lapok ama jelen­tésével, hogy Olaszország és az entente ha­talmak között Londonban már szerződést­ ír­tak alá, mely a kisázsiai görög érdekeket je­lentékenyen megkáros­itja, jól értesült he­lyen hangsúlyozzák, hogy még nem lehet szó ilyen egyezmény aláírásáról. Az erre vonatkozó tárgyalások még folyamatban van­nak. Ennek a megyegyezésnek az alapjai Görögország érdekeit sem a Keleten, sem másfelé nem érintenék. Görögország maga­tartását nem befolyásolhatná az sem, ha Olaszország és az entente hatalmak közt egyezményt irnának alá, Görögország ma­gatartásának megváltoztatása egészen más eseményektől függ. A szerdai minisztertanács, Róma, máj. 6. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A tegnapi minisztertanács tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a nemzet­közi helyzetről. Határozatot azonban nem hozott. Berlin, máj. 6. — .A Pesti Hírlap tudósítójától. — Mint a Berl. Tageblattnak Rómából jelentik, szerdán reggel ott újabb miniszter­tanács volt, mely a kamara megnyitási idő­pontjáról határozott. A politikai helyzetre általános hallgatás észlelhető. ) Nyomott hangulat Angliában. Kopenhága, máj. (). A National Tidende jelenti Londonból, hogy Angliában nagyon nyomott a hangulat ama ada­tok miatt, amelyeket Lloyd George az alsóházban a hadviselés költségeiről közölt. Ezzel szemben Asquith rendkívül optimis­ztikus beszéde egész sajátságos hatást tett. Vita a cenzúráról. London, máj. 6. Az alsóház keddi ülésén lord Crewe a cen­zúráról szóló vita folyamán kifejti, hogy a kor­mány nem kívánja, hogy a cenzúra elnyomja kormány ténykedéseinek kritikáját. Impressziója szerint a kormány az egyes miniszterek kritizá­lása elé semmi akadályt nem gördít Németország katonai erejének angol Cso­dálata. Hága, máj. 6. A Daily Chronicle írja: Nyilvánvaló, hogy a német birodalom erősségét emberben és hadi­szerekben ismét tévesen ítélték meg, mert meg­állapítható, hogy a németek ugyanegy időben, amikor a Haas és Moeel között a francia offen­zívát megállították és amikor az Yser mellett tért nyertek, ugyanakkor Oroszországban úgy délen, mint északon, igen erős és eredményes támadáso­kat végeztek. Fel kell tennünk, hogy Németország éhes a négyszeres sikerhez legalább 600.090 új katonát állított sorba. Olyan csodálatraméltó tel­jesítmény, amelynek bennünket is hasonló erő­feszítésre kell ösztönöznie. Betiltották az angol győzelmi fogadásokat. London, máj. 6. A kormány betiltotta a Lloyd-nál kötött fo­gadásokat, amelyek tárgya a szövetségesek győ­zelme, vagy veresége volt. A fogadások címén a Lloyd is április 20-ika óta eddig száztíz millió shillinget vett be készpénzben.

Next