Pesti Hírlap, 1917. november (39. évfolyam, 270-295. szám)

1917-11-01 / 270. szám

in­arest, 1917. mix, erfolyam, 270. (13,567.) szám. 'Csatornák, nevember C / ' l ' r ÖFIZETÉSI ARAK» , SZERKESZTŐSÉG 18 ................................38 K­f ______ ______ P m KIADÓHIVATAL: Félévre ...............19 „ MTW »n BM 9 I IR ■ M Pfe Budapest. V^császár-ut 78. Negyedévre........... 9 „ 60„ iSjJP g_ Ekrjr 9 9 M n B i 1 TELEFON: Cgy hóra.............. 3 „30,, Mg %. m A t, . SS 8» EUB 122-91 122-92 122-93 Egyes 8iám Ara helyben, ||| ^ B M M in «I fog R Mm 122 04 122—98. .idd­o.é.paj­.admo.lU I EBBW I .fcssgJI I 1 I 11» M! A’' IKL»“^ Apró hirdetések m apró hír­e- FIÓKKIADÓ HIVATALÍ­tási rovat élén közölt dijara, Budapest, Erzsébet-körút 1á­bla szerint számíttatnak. Telefon­s József 52—93. iniBWIll 1i III» IIMII ■! 1111111 III ■ ■Mill mu III ■CBBBWEBMWMBMZBBMaMMWHWMBMWaMMMBWMBOBMMBBMtWBMaBMlgggMMBBMBaMBmiÍMBM & reformáció és a magyar­ság. A fegyverek dörgő viharában szerény csöndben ülték meg ma a reformáció négy­­százados jubileumának ünnepét. A világ­­szenvedés megszaporitotta a szerencsétle­nek számát, akik reászorultak a hit vigasz­talására s a fajok tusája a nemzetek­­kebelé­­re kisebbítette a felekezeti különbségeket, így, amint nemrég felekezeti különbség nél­kül mindenki rokonszenvel kísérte a ma­gyar katholikusok bekegyülését, úgy talán elmondhatjuk, hogy felekezeti különbség nélkül tisztelettel fogadja mindenki a pro­testánsok szerény ünnepét is. Mi, akik a nemzeti eszme oltárán áldozunk legszíve­sebben, minden közéleti mozzanatot elsősor­ban a magyarság szempontjából vizsgálunk. A protestánsoknak e saját külön ünnepsé­gével is csak azért foglalkozunk, mert meg­találjuk benne azt az egyetemes vonatko­zást, amely minden más vallású magyar embert is érdekel. A reformáció ugyanis M­agyarországon összeolvadt a magyar nyelv kultuszával, a magyarság reneszán­szával, az alkotmányküzdelmekkel és sza­badságharcokkal. Voltak századok, amikor a református vallást és egyházat, magyar vallásnak és magyar egyháznak hívta a köznyelv. S nem lehet letagadni, hogy a reformáció a maga vallási igazságainak hirdetési módjával használt a magyarság­nak, a magyar nyelv kultuszának, vala­mint a maga szabad vallásgyakorlatáért való küzdelmeivel használt a nemzet alkot­mányos küzdelmeinek és politikai szabad­ságharcainak. Tehát mi a reformáció ü­nne­pét az összes többi felekezetinek nevében is nem exkluzív felekezeti, hanem ezen egyete­mes magyar szempontból köszöntjük. A reformátorok a népet akarták meg­győzni, tehát a nép nyelvén beszéltek és írtak. Így lett a reformáció Magyarorszá­gon az addig divatos latin helyett a magyar nyelvnek pártfogója. A nemzet nyelvén való prédikálás és írás s a magyar nyelvre lefordított biblia igy lett a magyar kultu­rális reneszánsz előkészítője. S mivel a re­­ormáció elnyomásával karöltve járt a nem­zeti elnyomatás, a­ vallási szabadságért való küzdelem mindig összeolvadt a politi­kai szabadságharcokkal Egymás után többször ragadtak fegyvert a magyar pro­testánsok s vallásuk szabad gyakorlata biz­tosításával együtt a magyar alkotmánynak és egyetemes politikai szabadságnak sze­reztek biztosítékokat a bécsi, nikolsburgi és linzi békekötésekben. A história filozó­fiája ma már nem tud oly szabatos pszicho­lógiai boncolást végezni a múlton, hogy megállapítsa, hogy a 17. század szabadság­­harcaiban hány százalék arányban szerepelt a protestánsok ragaszkodása vallásuk sza­badságához s hány százalékban a politikai­­szabadságvágy ! Tény, hogy a Bocskayak, Bethlenek, Thökölyek és Rákócziak fölke­léseiben az indító motívum mindig vallási volt a reformáció elnyomása miatt, de vég­eredményében mindegyik küzdelem a nem­zet politikai szabadságának is használt. Ma a nemzeti önállóságnak, az egységes nem­zeti állam politikájának oltára van min­den felekezet templomában. De a múlt­ban el kell ismerni a reformáció szerepét a magyar nyelv és szabadság uralomra jutta­­tásában. S azt se szabad elfelejteni, hogy a reformáció anticipálta a mai kor uralkodó eszméjét is: a demokráciát. Below és Boroevies hadseregei köze­lednek a Tagn­amentohoz, Palmanovát ked­den megszállták. A foglyok száma 120.000, a zsákmányolt ágyuké felülmúlja az 1000-et. Pahnanova megerősített város 2 kilo­méterre fekszik a határtól, Gradiscától pe­dig 15 kilométerre. Észak felé Udinevai vasút köti össze, amely déli irányban a Monfalcone—Latisana vasútvonalhoz fut éa S. Giorgio di Nogaronál kapcsolódik abba. Palmanovától a Tagliamentoig még 25 ki­lométer a távolság, ugyanannyi, mint I­di­­netól, de­­ha szerda esti hivatalos jelenté­sünk azt írja, hogy hadseregeink közeled­nek a Tagn­amentohoz, akkor Udinet nyil­ván már messze a hátuk mögött hagyhat­ták. Kedden volt egy hete, hogy Tolmeni­­nál áttörtük az olasz frontot. Ha szerdára elértük a folyó vonalát, akkor átlag 10 ki­lométeres menetteljesítmény fűződik az el­múlt hét nap harcaihoz. A keleti harctéren és a Balkánon az üldözés tempója sokszor nagyobb volt ennél, de nem sokabad feledni, hogy a helyzet a Tagliamento előtt még nem érett meg. Akkor fog megérni, ha északon démona, délem Latisana is a mienk lesz. Olaszországi offenzívánk egyébként tervszerűen folyik. Bizonyára most dől el, megállnak-e az olaszok a Tagliamentonál s fölveszik-e a döntő küzdelmet szövetsé­geseik segítségével, mielőtt Velencéig vo­nulnának vissza. Reuter-jelentés szerint magas állású olasz katonai körök az entente segítségétől azt remélik, hogy elhatározó csapást mérhetnek az osztrák-magyar had­seregre, „amely most első ízben ment át nyílt terepre“. Ha ez az utóbbi megjegyzés az olasz harctérre vonatkozik, akkor tény­leg helytálló, mert a délnyugati fronton tavalyi trentinoi offenzívánk éppen akkor akadt meg, mielőtt Asiagon és Arsieron túl nyílt terepre vih­ette volna át a harcot. El­lenben a keleti és balkáni fronton az osz­trák-magyar hadsereg már­­ jónéhányszor bizonyította be, hogy mozgó csatákra is rá­termett­­ Galíciában, Lengyelországban, Szerbiában, Romániában. Igaz, hogy min­denütt a német haderővel együtt vette föl a küzdelmet, de hisz Below csapatai az olasz síkságról sem hiányoznak. M­eglesz-e az olaszok máméi csatája a Tagliamentonál, nagyon kétséges. Ehhez Cadornának oly hatalmas tartalékra lenne szüksége, mint aminőt a franciák szerveztek Paris előtt, emellett a stratégiai feladat most kétszere­sen súlyosabb; először, mert Boroevics hadseregének déli szárnya a tengerre tá­maszkodik, nem úgy, mint Kluck serege 1914 szeptemberében; és másodszor, mert a tiroli front felől a harcba bocsátkozó ola­szok nem érezhetik magukat oly biztonság­ban, mint ahogy a franciák érezhették ma­gukat Lotharingia felől, ahol a német át­karolás veszedelmét elhárítva támadó sze­repre is vállalkozhattak. S legvégül: az olaszok nem győztek elég érdemet kovácsol­ni maguknak abból, hogy a marnei győze­lemhez tulajdonképpen ők segítették a franciákat álsemlegességükkel, mikor ha­tárukról elvonva csapataikat, lehetővé tet­ték a „latin nővérnek“, hogy ő is elvonja onnan s Paris elé vigye erőit. Ya.1011 T*yg­lalkozhatnak­ most a franciák és angolok arra, hogy alaposan meggy­engítsék frontj­jukat­­a németekkel szemben? A Stefani­­ügynökség jelentése szerint francia-angol haderők­­már­ megérkeztek az olasz hadin zónába A­ flandriai csatatéren kedden lezaj­lott a tizennnegyedik csata. Az angolok tá­madó frontja ezúttal is húsz kilométer volt, a fő támadás azonban alig tíz kilométer szé­lességre terjedt ki. A főlökés Passchandaele ellen irányult. Haig kitűzött célja tehát az volt, hogy végül mégis előretolja front­ját a flandriai dombvidékre. A cél érdeké­ben e dombvidék legdélibb részén, Chelu­­velt szakaszán, ■ kisérő offenzivát vitt ke­resztül. Terve újra meghiúsult. Kezdetben Passchandaele szakaszán vissza tudta szo­rítani a németeket, a falu is birtokába ke­rült és már-már az a helyzet állott elő, hogy az angolok kezdő sikerüket kiméle­­t­ Pál­manónál megszálltuk, közeledünk a Tagliamentoh­oz. A foglyok száma eddig 120,000, a zsákmányolt ágyuké több mint 1000. — Megalakult az Orlando-ko­mány. — Külügyminiszter: Sennino.­­ Az angolok veresége az új flandriai csatában. * * ll toaurhM O­rfw,scU tadpi ! "TMkilométer""TM Gracia -----■. ' ni ‘ . A Pesti Hírlap mai száma 8 oldal.

Next