Pesti Hírlap, 1918. augusztus (40. évfolyam, 177-203. szám)
1918-08-06 / 181. szám
— 1918. augusztus 6., kedd. tekintetben határozott eredményeket fogunk elérni. Az indítványokat ezután elfogadták. Hamis hir a cholmi népbiztos meggyilkolásáról. Kiev, aug. 4. — A Gel~s Kieva jelentése, mely szerint a stockholmi ukrán népbiztost, Gorcurist, meggyilkolták, nem felel meg a valóságnak. Ausztria-Magyarország moszkvai követe. — A hadifoglyok hazaszállításának kérdése. — Bécs, aug. 5. — (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Amint ismeretes, már régebben elhatározta Ausztria-Magyarország közös külügyi kormánya, hogy a moszkvaiszovjet kormánynál diplomáciai képviseletet létesít. Ennek vezetésével báró Franc eddigi kopenhágai ügyvivői bízták meg, akit egyidejűleg rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré léptettek elő. Az új követ azonban nem uazhatott el állomáshelyére, mert spanyol betegségben megbetegedett. Most azonban, hogy felgyógyult,elutazásának nincsen többé akadálya s mihelyt a moszkvai követség felállítása tárgyában még folyamatban lévő tárgyalásokat befejezik, a harminc-tagú követségi személyzettel együtt Moszkvába utazik. .Moszkvában egyelőre JoVere konzul vezetésével egy bizottság működik, amely különösen a hadifogoly-kérdéssel behatóan foglalkozik. A hadifoglyok hazaszállítása meglehetős nehézségekbe ütközik, mert egyes távol eső szibériai fogolytáborokkal alig lehet érintkezni. „Anglia mindenkor hajlandó a kielégítő békére vonatkozó javaslatokat mérlegelni." Berlin, aug. 4. — A Nordd. Alig. Zig-nak jelentik Rotterdamból augusztus 3-tól. A Nieuwe Jioterdamsche Kuran londoni értesülése szerint King szabadelvű képviselő ezt kérdezte tegnap az alsóházban, hogy az a beszéd, amelyet Simíts tábornok május 17-én Glasgowban elmondott, csak saját felfogását fejezi-e ki, vagy pedig az egész hadikabinetét. Azt is kérdezte Iving képviselő, hogy most, amikor az érdeme katonai tzilátásai gyorsan megjavultak, tesznek-e lépést annak a kipuhatolására, megvan-e a gyors és tisztességes béke lehetsége. Az első kérdésre Bonar Law azt felelte, hogy Smuts tábornok csak saját, véleményét fejezte ki...A második kérdésre kijelentette, hogy nagló ijedelemmel húzta el, megrettenve állott fel és rábámult az idegenre. Az arca elijedt ámulásán láttam, hogy itt valami rendkívüli történik. Előbb azt hittem, talán téved az idegen, valaki mást lát benne, mikor azt kérdi: „újra itt jár?""Hát volt ő valaha Itt, ezen a csöndes helyen? Tál járhatott itt, ahol ismeretlenül éltük át a legszebb egyedüliségét, amely ugy megtöltötte pillanataival, emlékeivel lelkünket, hogy már sohase lehetünk egyedül. . . És ő zavartan igent intett s megismertetett a férfival. De közben olyan elnémító, parancsoló pillantást vetett rá, hogy az rövid néhány közömbös szó után sürgős dolgok ürügye alatt elköszönt. Ekkor kitört belőlem a szörnyű világoslátás. — Te, te. — törlek, zuhogtak ki belőlem a rettenetes, halotti szavak, — hát te már jártál itt? Te azt az ösvényt, amelyen úgy haladtunk, mint két násztülő lélek a szerelem kathedrálisa felé, már tapostad egyszer? A roskadt temető sírfelirataiból te már ujjongva olvastad ki a magad eleven és gőgös jelenvalóságát? Te, te, itt nem egyedül jártál? Talán épen azzal a férfival, aki olyan brutálisan köszöntött rád? Nem, nem, valaki mással, akivel szintén így bújtál el a világ elöl, mint velem. Vagy talán csak vele, azzal bújtál el igazán s én csak arra voltam jó, hogy még egyszer eljöhess e helyre, hogy a régi emlékeidet újra végigéljed? Óh, én megalázott, elárult, kifosztott ember. Mellettem, az én kezemet fogva, az én forró számat elfogadva, te a másikat gondoltad magad mellé, az ő ölelése lendületét, az ő szája izét érezted. Mi voltam én melletted? Senki, semmi. Csal, az az emlék volt minden, valaki másnak az emléke, akivel itt egyszer, valamikor boldog voltál. . . " Forró könyök égte a lelkem mélyén, keserű, vad, lázadó könyök, amelyek leszivárogtak a vérembe és lassan, mint a halottat, a konzerváló méreg, preparáltak az örök múmia sorsra. Vége, újra halott vagyok, örök halott. fism most dacosan szorította össze a szép, kegyetlenül szenvedélyes száját, majd dölyfösen mondta: " — Ostoba vagy! Hát mondjuk, hogy igazait van. Hogy régi emlék hozott ide. Nem mindegy az neked? A tied voltam egy napig, a boldogság illúzióját ajándékoztam neked. Értsd meg: ez minden. A legtöbb. És csak neked adtam. Senki másnak. Téged ítéltelek méltónak arra: a te szenvedésedet, a te szerelmedet. Felékesítettem azt magammal, a legtöbbet adtam, mert bár az emlékemnek éltem, mégis az emlékemet árultam el veled. Mit akarsz? Légy boldog, légy hálás és légy alázatos! Nem, légy gőgös, nagyon gőgös, mert a legtöbbet kaptál, amit adhattam. . . Kétségbeesetten kiáltottam fel: — De a szived! A szived! Szomorúan, szinte szánakozóan nézett rám és fátyolos szemmel felelte: — Az nincs! Meghalt . . . Meghalt. Tehát ő is halott. Felálltam. Néztem magam elé merevült szemmel. Egy vonat futott be ekkor. Ellenkező irányba ment. Ugyanakkor érkezett a másik is, amelyen tovább akartunk utazni. Felültünk, mindenik a másik vonatra. Egy pillanatig még egymásra néztünk: két kifosztott ember, aztán a vonalaink elindultak és eltávolodtak. Két halott utazott tovább az emberek között, akik azt hiszik, hogy élnek... HÍRLAP az Otsshormmng m'nitenkor, híj'avdó a kielégítő bítrtrt vonatkozó javaslatokat mérlegelni. Asquith a tiszta békéről. London, aug. 4. —. (Reuter-ügynökség.) A háború kitörésének negyedik évfordulója alkalmából Asquith az Associated Press képviselője előtt áttekintést nyújtott az általános helyzetről és azt mondotta, hogy a szövetségesek a tiszta békéért (clean peace) küzdenek Azokhoz a haderőkhöz, amelyek rendelkezésükre állanak, járulnak az amerikaiak, akik a kritikus órákban a frontot oly vitézül védelmezték, valamint az állandóan küldött készletek. Az európai és amerikai gondolkodó közönség nagy tömegei meg vannak győződve, hogy harcuk hiábavaló lesz, ha mielőtt a fegyvert leteszik, el nem érjük legalább a kezdetét annak a nagy közösségnek, amely a világot átölelő igazságosságon épült fel,s amely a világ végéig minden háborút lehetetlenné tesz. A háború évfordulója, Lloyd George üzenete. — „Németország urai elvetették azt a józan megoldást, melyet az entente ajánlott félév előtt." — London, aug. 5. (Reuter-ügynökség.) Angliának a háborúba való részvétele negyedik évfordulója alkalmából Lloyd George a következő üzenetet teszi közzé, amelyet az egész egyesült királyságba, az angol gyarmatokon, valamint, az Egyesült Államokban augusztus 5-ikén este hoznak nyilvánosságra. — A háború negyedik évfordulóján azt üzenem az egész brit birodalomnak: tartsatok ki. E háborúban, nem önző célokért küzdünk. Azért szálltunk harcba, hogy kivívjuk oly nemzetek szabadságát, amelyeket nyers erőszakkal támadtak meg és kizsákmányoltak és be akarjuk bizonyítani, hogy egyetlen, még olyan hatalmas nemzetet sem lehet kiszolgáltatni a militarizmus jogellenes nagyravágyásának anélkül, hogy utól iat érje a világ szabad nemzeteinek veszedelmes megtorlása. Ügyünk győzelme előtt megállani bűn volna az emberiség jövője ellen. Tartsatok ki, mondom, mert a győzelemre való kilátásaink sohasem voltak oly fényesei, mint ma. Most van épen fél esztendeje, hogy Németország urai szándékosan elvetették azt a józan megoldást, amelyet a szövetségesek ajánlottak. Levetették végre a mérséklet álarcát, felosztották Oroszországot, rabszolgájukká tették Romániát és megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmat, amidőn arra vállalkoztak, hogy utolsó kétségbeesett támadás után legyűrjék a szövetségeseket. Kétségtelenül a szövetségesek seregeinek legyőzhetetlen vetézségéé az érdem abban, hogy a világ meghódításának ez az álma, amelynek kedvéért gőgjükben háborút indítottak, sohasem fog megvalósulni. A csatát azonban még nem nyertük meg. A hatalmas porosz autokrácia erőszakkal vagy csellel még mindig tartja magát, hogy elkerülje a vereséget és a militarizmus életét továbbra is bizosítsa. Nem próbálkoztunk úgy véget vetni a háború borzalmainak, hogy örökségül hagyjuk azokat gyermekeinkre. Minthogy magunkra rá Iillíüik e feladatot, el is kell azt végeznünk, mindaddig, amíg igazságos és tartós megoldásra jutunk. A világot a háborútól teljes bizonyossággal más után nem lehet megszabadítani. Tartsatok ki. Wilson és György király táviratváltása. London, aug. 5. — (Reuter-ügynökség.) Wilson elnök táviratot küldött az angol királynak, amelyben ezt mondja: Szives üdvözléssel nyújt kezet Angliának a háborúhoz való csatlakozásnak évfordulóján. E háborúban a civilizáció küzd a reakció ellen s az elnök együtt örvend a királylyal, hogy a két nemzet egymás mellet harcol a nagy ügyért. — György király ezt felelte: Sietek köszönetet mondani tisztelt elnök úr üdvözletéért, amelyet népeim szives méltánylással fognak olvasni és amely a közös ellenség ellen való harc folytatására bátorítja őket. Büszke vagyok rá, hogy haderőink az amerikai hadsereggel együtt harcolhatnak. Biztosíthatom felőle, hogy megmásíthatatlan elhatározással és teljes erővel kitartunk, amíg a jog győzedelmeskedni fog a jogtalanságon. Hasonló tartalmú táviratot küldtek a többi szövetséges állam fejének is. Ezekben a táviratokban még azt is mondja Wilson, hogy teljes biztonsággal reméli, hogy a győzelmes befejezés már nincs messze. Haig napiparancsa a háborít évfordulóján. London, aug. 5. (Reuter-ügynökség.) Haig tábornagy augusztus 4-én a következő napiparancsot adta ki: — A negyedik háborús év befejezése kritikus korszak végét jelenti. Most fokozott bizalommal tekinthetünk a jövőbe. Az orosz forradalom hatalmas ellenséges hadsereget szabadított fel a keleti fronton, melyet a nyugati frontra szállítottak át. Az ellenség terve az volt, hogy ezzel a hatalmas sereggel még az amerikai segítség megérkezése előtt döntő győzelmet arasson. Ez a terve meghiúsult. Az amerikai segítség helyreállította az egyensúlyt. Az ellenség első és hatalmas csapásai az angol frontot érték, amely azonban szilárdan megállott. Néhány nap múlva megállásra kényszerítettük az ellenséget. A negyedik háborús esztendő befejezésével az angol katona harci tulajdonságai és bátorsága változatlanul maradtak. 2700 milliárd márkát emésztett föl a háború- Berlin, aug. 1. — (Wolff-ügynökség.) A világháború összes költségei az elmúlt négy év folyamán 650—700 milliárd márkát tettek ki Ennek a roppant nagy összegnek egyharmad része sem jut a központi hatalmakra. A porosz és bolgár hadügyminiszter táviratváltása. Berlin, aug. 5. — Kisavov tábornok, belga hadügyminiszter a háború évfordulóján a haderő nevében táviratilag legjobb szerencvonatait fejezte ki Stein tábornok porosz miniszternek. Az első esztendők fegyvert írja — könnyűvé tették nekünk , hogy ügyünkért nagy fegyvertárs harcoljunk, bízunk benne, hogy hová válni fog kivívni, ügyünket az ellermisitésére irányuló törekvésünkbel Stein tábornagy választáviiste, hogy nehéz harcban állunk, nem lehet már kiragadni kezünk akaratunk és fegyvereink békére inteni ellenségeinket, amely meg Igáriának és Németországnak a v..jár. A társadalom és az A Pesti Hírlap szerkeszt.őségé adományok érkeztek: Az elesett katonák családjai Szimlerné Budapest 10 K. Szabó Etel A kaulszrváknak: N. B. L. .T. Bik A vak katonáknak: N. B. L. J. Kovács Péter Pál tp. 255. 10 K Erdős cp 7.80 K, Barta Zoltán Budapest csendőr Bneel.r.6 K. Erdős Győző 15 K. A rokkant katonáknak: Bartha Z.pest 21 K. A Vöröskereszt Egyletnek: Törő Pere Kie.ssevet.ier .lohann H..<o IC. Zanaotti Max Krcun Alfréd 4.73 K, Molnár Péter 4.75 K, nos '1 S5 K.