Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-15 / 268. szám

Budapest, 1318. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 88 K — ! Félevre 41 „ —«, Negyedévre 22 „ — „ Egy hóra 7­81„ Egyes szám­ára helyben és vidéken 30 fill-jr, pályaudvarokon. 43 k­ilér. tu­rdatli és apró birdatói dijszabna szerint. m 11. évfolyars(1 126$.;ÖM85). ^záar. november 15. : SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, V.. Vilmos és Razir-út II. TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122-94 122—98. (Éjjel 122-01 122—62 hívandó.) FIÓKKIADÓH HIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút . Telefon : József 62—ML A Román Nemzeti Tonu­scsal meskisselt a megegyezés. A románok fegyvereket kérnek a magyar kormánytól a rend fentartására. L­iászi hadügyminiszterre hárítja a kompetenciát. Proklamálták a cseh-szlovák köztársaságot. Vilmos csőszer Hlszpisdk­attzsát követelt az entente. Forradalom Belgiumban. Ha tönkre is megy az ember önhibáján kívül, még munkával és kitartással fölver­gődhetik újra,­­ csak a becsületét ne ve­szítse el. Ez az igazság illik egy egész nem­zetre is. A magyar nemzet, igazán önhibá­ján kivül, oly borzalmas helyzetbe került, hogy szinte mindene veszendőben van, min­denét el akarják venni s országát szét akar­ják darabolni külső és belső ellenségei. S rá­adásul az oláhok most a becsületünket is kérik, azt kívánják, hogy egész Erdélyt s ráadásul még több vármegyét engedjünk át nekik. Ez már igazán a nemzeti becsület kérdése. Erőszak elvehet tőlünk sok min­dent, de azt még visszaszerezheti a megnö­vekedett nemzeti erő, önként, megegyezés­szerűen, szerződésileg át nem engedhetünk az ország földjéből egy talpalatnyi területet sem. Ezt az egyedül lehetséges becsületes álláspontot foglalta el a magyar kormány­nevében Jászi miniszter ma az aradi ta­nácskozáson a román követelésekkel szem­ben s e tekintetben az egész magyar nemzet társadalmi és politikai különbség nélkül egységesen áll a kormány mögött. A tiszta magyar vidékeinek és váro­soknak oláh imperialista elhódítási szándé­ka mellett ma végre az egyik román VCI­T őszintén elárulta azt a titkos szándékát, hogy Magyarország jogtalanul követelt ré­szeit tényleg el is akarják szakítani a ma­gyar államtóá. Aradon tehát tulajdonképpen nem is magyar állampolgárokkal tárgyalt miniszterünk, hanem a mindenki által meg­vert Románia képviselőivel. Régi szövetsé­gesünk meg akarja ismételni velünk is azt a régi trükkjét, hogy a vesztett csata után bematirozzon egy idegen ország földjére. Mikor az egész világ számára lehetetlenné akarják tenni a hódítást, akkor a mi nem­zetiségeink Magyarország területét szét akarják hódítani. A román vezérek illegális terhet ellenségére csak az lehetett a helyes válasz, amit Jászi a kormány nevében adott, h­ogy t. i. ilyen megállapodásokat nem fo­gadhat el semmiféle magyar kormá­ny. •Tászi oly messze ment az előzékeny­ségben a román nemzetiséggel szemben, aminkről még rövid idővel ezelőtt a lesítus­zóbb agitátorok sem álmodhattak, a wilsoni elveknek oly liberális fdkálmatását aján­lotta föl, oly tá" és frab"-t önkormányzatot, " kínált, amit örömmel el kellett volna fogad­niok, ha a megegyezés lett volna jóhiszemű szándékuk. Hogy nem fogadták el a kínált barátságot, ez arra enged következtetni, h­ogy a romániai csapatok bevonulásában e esetleg hazai románjaink egy részének láza­dásában bíznak. De óvatosan mossák előre a kezüket, hogy a következményekért nem vállalnak felelősséget. Mi azonban minden esetleges kellemetlen következményekért csakis őket fogjuk felelőssé tenni.­­ A magyar kormány ezzel szemben azt az igen korrekt kijelentést tette, hogy vissza­tér arra az álláspontra, amit a fegyverszü­neti szerződés állapít meg, nevezetesen, egy Magyarország egész területe magyar közigazgatás alatt marad. Linder volt had­ügyminiszter ugyanis már aláírta Belgrád­ban az entente-tal a fegyverszüneti szerző­dést s ennek értelmében még a megszállásra kijelölt területen, is nemcsak a polgári, ha­nem a katonai közigazgatás is megmarad a magyar hatóságok kezében. Hogyan követel­hetnek tehát a győztes ellenfélnél is többet Magyarországtól a saját állampolgárai, akik nem hadviselő felek, nyíltan legalább nem ellenségek és nem győztesek? Kiemelkedő históriai momentuma volt az aradi tanácskozásoknak a magyarországi szociáldemokraták hivatalos állásfoglalása a jogtalan oláh követelések ellen. Bokányi Dezső oly erélyes és oly hazafias szavakkal utasította vissza a magyar munkásság ne­vében a románok követelését, hogy mond­junk le Magyarország területének egy ré­széről, hogy büszke lehet rá nemcsak a mun­kásság, hanem a magyar társadalom min­den rétege. Volt idő, midőn a hazafiatlan­ság igazságtalan vádjával illették a nemzet­közi szociáldemokráciát. Most ezzel a fér­fias, becsületes és bátor föllépéssel Bokányi és pártja örökre letörölte ez igazságtalan vád bélyegét. A sorsdöntő órákban árulja el mindenki legigazibb érzelmeit. A román vezérek állásfoglalása kínosan érint min­denkit ez országban, de meghatott szívvel s­álás elismeréssel adózunk a szocialisták h­azafiassága iránt. A polgárságnak és mun­kásságnak nemes összeforrása ez, mely még igen szép gyümölsöket teremhet a jö­vőben tartsuk fönn mindkét oldalon ezt a szép harmóniát. Mert erre a kritikus pillanatokban nagy szükség van. Mivel azonban bizonyos tendenciák bizonytalan helyzetet teremtenek az ország egyes részeiben s a kormánynak esetleg nem­ nyújtanak kellő nyugalmat a belső átalaku­lás békés keresztülvitelére, arra kérjük gróf Károlyi Mihályt, hogy azonnal, egy percnyi tétovázás nélkül, szikratávíró útján lépjen érintkezésbe az entente legközelebbi katonai parancsnokságával s effektuáltassa a most aláírt fegyverszüneti szerződés minden pontját, vagyis a magyar közigazgatás és a rend biztosítása, érdekében kérje engente­csapatoknak s lehetőleg angol és amerikai katonáknak azonnali bevonulását, mert min­denféle kalandos kísérletektől és kalandor betörésektől csak ez nyújthat biztonságot. De egy pillanatig sem szabad késlekedni! A Pesti Hírlap mai száma 12 oldal A fegyverszüneti szerződés aláírása Belgrádban. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bel­grádból: Linder Béla miniszter a magyar kor­mány nevében november 13-ikán este félti­zenkettőkor aláírta azt a katonai konven­,­ciót, amely az olasz fronton kötött fegyver­szüneti szerződésnek Magyarországra való alkalmazásáról intézkedik. Ezt a konvenciót az entente részéről a balkáni entente-had­erő főparancsnokának megbízásából Misics vajda, szerb generalisszimusz és Ilenius francia tábornok írta alá. Ez a konvenció azonos azzal a szöveg­gel, amelyet gróf Károlyi Mihály és Fran­ciet d'Esperey tábornok megállapított En­nélfogva Magyarország egész területén ma­gyar marad a közigazgatás. A Magyaror­szágot megszálló entente-csapatok főpa­rancsnoka Ilenrys­­­bornok, aki annak az óhajának adott kifejezést, hogy a magyar korm­ánynyal egyetértőleg mielőbb egy fran­cia hadosztályt küldhessen Budapestre. A trepszfürti területen tová­bbra is nis­kösigrig­yás retikeztík. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Linder Béla miniszter, akit a magyar kor­mány a fegyverszünet véglegesítésre kel-

Next