Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-03 / 258. szám
1918. nov( ir 3. vhr, au 4. Rendelkezéseinket hitek» ... « írd-A. .. a Máv. igazgatósába utaknak.' A 'rendelhető 'fvá,. elinek» aatozta. A Vasutas Szindikátus kadarat sz*rez a vasúti hálózat védelmére. A Vasutas Szindikátushoz érkező hirek szerint sok helyen még mindig tart a fosztogatás. A Vasutas Szindikátus a MÁV igazgatóságával és a hadügyminisztériummal folytatott tanácskozásokat a karhatalom megszervezése érdekében. Elhatározták, hogy egy zsoldos haderőt szerveznek a vasutak védelmére, amelynek élelmezéséről a vasút fog gondoskodni. Ez a haderő az egész ország vasúthálózatát fogja védeni. Ezenkívül a vasutasok nemzetőrséget szerveznek. A Vasutas Szindikátus a fizetések emelése és a természetben való ellátás kérdésében sürgős javaslatokat tett a kormánynak és így remélhető, hogy a vasutasok jólétéről és ellátásáról a legrövidebb időn belül gondoskodás történik. Egyébként a vasútak ma is rendesen közlekednek, minden remény megvan arra, hogy a forgalom napról-napra javulni fog. A visszatérő katonák lefegyverzése. A frontról visszaözönlő katonaságot egyes vizsgáló állomásokon fegyverzik le, ahol őket a katonatanács tagjai fogadják. A katonatanács felszólítja a katonaságot, hogy a lefegyverezés után teljes rendben folytassák útjukat hazafelé. A mentők beszámolója, Dr Kovács Aladár, a mentők igazgatója, írásos jelentésben számoit be a Nemzeti Tanácsnak az utóbbi napokban előfordult balesetekről. A jelentés számadatai örvendetesek, kidszül belülük, hogy az elmúlt három nap alatt mindössze 110 esetben kellett a mentőknek kivonulni és a 110 eset közül 16 embert kellett kórházba szállítani. Ez a jelentés is nagyszerű bizonysága a potoáa rendnek és fegyelemnek, mely a fővárosban a nevezatos napokban uralkodik A vidékről mindenünnen karhatalmat kérnek. • [ — Fölhívás a népúrségek megalakítására. — A vidéken mindenünnen karhatalmat kérnek a hadügyminisztériumból. Erre vonatkozólag a hadügyminisztérium kéri a vidéki közönséget, hogy lehetőleg saját embereiből és szervezeteivel gondoskodjék a közrend fentartásáról Egyedüli helyes lépés csak a polgárőrség megszervezése, amely a legközelebbi katonai parancsnokságoktól kérhet fegyvereket A kormány a népőrségek megalakításához már hozzáfogott A csendőrség létszámának tetemes felemelése iránt szintén a legsürgősebb intézkedések történtek, azonkívül a katonai rendőrség átszervezése, létszámának kibővítése szintén folyamatban van. A karhatalmi parancsnokság intézkedése folytán most állítják össze Budapest kaszárnyáiban a karhatalmi századokat. Több helyről azt jelentik, hogy a polgárság a helyi népőrségek szervezésétől távoltartja magát és a legkényelmesebb utat választja, hogy a régi módszer szerint a főispánok által karhatalmat kér. Ehelyett arra volna sürgősen szükség, hogy a polgárság is részt vegyen a munkássággal együtt és vele összhangban a helyi védelmi szervezetek (Népőrségek) megalakításában. Ha ezek a szervezetek bármi tekintetben útbaigazítást és felvilágosítást óhajtanának, azokat Friedrich István hadügyminiszteri államtitkártól közvetlenül megkaphatják. Megölték a kecskeméti ügyészt. — Rablások és fosztogatások. — A polgárőrség is a munkásság helyreállította a remlit. — Kecskeméten tegnap este a békés demonstráció a csőcselék nagyobbszabású fosztogatásává fajult. A fékevesztett tömeg behatolta törvényszék épületébe, szétdobálta az iratokat, felborította az íróasztalokat, majd Gyalokay királyi ügyésztől azt követelték, hogy az összes rabokat azonnal bocsássa szabadon. Az ügyész iparkodott a tömegnek megmagyarázni, hogy a törvényszék épületében nincsenek politikai foglyok, hanem olyan egyének, akik ártalmasak a közrendre és ezért ezek kibocsátása helytelen volna. A tömeg azonban nem hallgatott az ügyész szavaira és mikor az ügyész tovább is vonakodott a foglyokat szabadon bocsátani, több revolverlövés dördült el. Egy golyó Gyalokayt szíven találta, holtan rogyott össze Az est folyamán a rendőrségnek a szervezett munkásság segítségével sikerült helyreállt A Hencziszobor megsemmisítése. Az, ami a leigázott svájciaknak a Gassler kalapja az volt nekünk a hírhedt Henczi szobra. A Henczi-szobor szimbolizálta azt, hogy a Budavárát elfoglaló hős honvédek vére hiában ömlött, Henczi, akit legyőztek, Henczi, aki a Habsburg-dinasztia nevében Pest városátbombáztatta, halottan és eltemetve is hatalmasabb maradt az életéért és szabad jövendőért vérző nemzetnél. A nemzet szolga maradt, a Henczi-emlék pedig gőgös pöffeszkedéssel provokálta a magyarság minden hazafias érzését előbb Budavárában, majd amikor ott már bombával támadt ellene a népharag, a Ludováka Akadémiában, végül a Hadapród-iskolában. És ha pör támadt a élő nemzet és a halott Henczi között, Ferenc József, aki valójában soha sem tudott felejteni, mindig a hideg szobornak és neon a nemzetnek adott igazat ... A friss, forradalmi áramlat nem felejtkezett meg a magyar navizetnek erről az erőbe öntött gyalázatáról sem. A Hnezi-szobor ima délután óta nincsen többé. Erről ma este a következő hivatalos jelentést kaptuk: A hadapródiskola udvarán felállított Hencziszobrot a Nemzeti Tanács utasítására megfosztották történelmi szobor jellegétől. A budavári hősök vára meg sem ömlött Mária . . . A szobor megsemmisítése következő képein történt: Tolnay Károly budapesti kereskedő tegnap délután megjelent a hadapródiskolában, ahol kijelentette, hogy a Henczer szobrot meg akarja semmisíteni. A hadapródiskola vezetősége bizalmatlansággal s ellenszenvvel fogadta ezt a tervet Tolnayt felszólították, hogy igazolja magát és mutassa ki, hogy erre az eljárásra jogosultsága van. Tolnay erre azt felelte, hogy vagy megengedik neki a szobor megsemmisítését vagy pedig ötezer ember élén jön a hadapródiskolába vissza. Ennek a szobornak, Magyarország megaláztatása szégyenletes emlékének azonban el kell tűnnie a föld színéről. Hosszas tárgyalások következtek, végül az iskola parancsnoksága azt mondotta, hogy Tolnay hozzon írásbeli parancsot a Nemzeti Tanács részéről, akkor semmi kifogáásuk ellene, ha a szobrot megsemmisítik Tolnay Károly elment, megszerezte a szükséges írást és ma újra beállított a hadapródiiskolába. Ismért hosszas tárgyalások következtek. Végre is a hadapródiskola igazgatósága megengedte azt, hogy Tolnay szándékát végrehajtsa. Segítséget azonban nem adott neki a több mint négyszáz méter mázsás szobor szétbontásához. Tolnay eleinte maga dolgozott, azután egy Fazekas István nevű közbaka szegődött hozzá, hogy segítsen neki rokonszenves és hazafias bankájában. Ketten leszerelték a szobor elmozdítható részeit, úgy, hogy végül az egész Ilenczi-szobor egy alaktalan vörösréztömb lett, melynek 400 méter mázsa a súlya. A szoborról leszerelt részek 300 kilót nyomnak. Az anyag a legfinomabb vörösréz. A hadapródiskolában maradt réztömböt a Nemzeti Tanács fogja belátása szerint érrékesíteni, a leszerelt részeket bemutatják a vasárnapi népgyűlésen, azután a fölvett jegyzőkönyvvel együtt elhelyezik a Magyar Nemzeti Múzeumban. A hadapródiskola növendéképületének bejáratinál jobbra egy magyar géniusz, balra pedig egy méter magas Habsburg-címer állott az osztrák kétfejű sassal. Tolnay Károly erről a címerről sem felejtkezet meg és ezt a negyven kiló súlyos domborművet is magával hiózta. , Károly királynak is van egy szobra az akadémia kertjében, a hazafias fővárosi kereskedő ennek a szobornál? megkegyelmezett. A hadapródiskola parancsnoka úgy látszik még mindig nehezen érti meg azt, hogy ma változott időket élünk, mert nem kis szörnyűködéssel nézte Tolnay Károly munkáját és azt kérdezte tőle: — Nem fél attól, hogy a fejével játszik. A régi rend vissza talál jönni és akkor . . . Tolnay Károly azonban már nem fél a régi rendtől és a nemzet fellélegzelve ad neki igazat. Az a rend éppen úgy megsemmisült, mint az osztrák szoldateszka utolsó magyarországi silbakja, a Henzi szobor. Attól a régi rendtől, ma már senkinek sem kell félnie . . . Az érdekes aktusról a következő jegyzőkönyvet vették föl: Jegyzőkönyv felvétetett 1918. nov. 2-án a budapesti Hadapródiskolában Tolnay Károly, a Nemzeti Tanács megbízottja és Hennyey Emil tartalékos őrnagy, mint a hadapródiskola megbízottja jelenlétében. Tárgy: A budapesti Hadapródiskola udvarán felállított Hentzi-szobor megsemmisíttetett, mégpedig a következő módon: A géniusz által tartott babérkoszorú, továbbá a harcost jelképező sisakos feje, a Habsburg dinasztia címerével díszített védőpajzs, harcos buzogány, a vitéz kardja, egy bárd felsőrésze, marsallbot feje, két lándzsa főrész, öszszesen 9 (kilenc) darab eltávolíttatott. A tárgyak a szobor nevezetesebb részeit képezték, ezek eltávolításával a szobor elvesztette történelmi szobor jellegét. A tárgyak eltávolítását Tolnay Károly, a Nemzeti Tanács megbízottja, hajtotta végre. Kmf. A jegyzőkönyv helyességét igazolom: Hennyey Emil tart őrnagy a hadapródiskola képviseletében. A Nemzeti Tanács részéről Tolnay Károly, mint a N. T. megbízottja. Hajnal. Hi tani a i < . ki a ktp, hogy a tru.k',. t... ei.rh*s i'le . :n neuze isegti katon.'kee 1 ' z a*. ni' en óriási károkat okozott / ott strtf házit liraboltak és fölgyújtottak. A bőrgyárat teljesen kifoszlották. Az éjeza* ica folyamán megszervezték a polgárőrséget is, ugy, hogy ennek erélyes és hatályos működése révén ma már a teljes nyugalom és rend helyreállott. Délben az eddig zárvatartott üzleteket is kinyitották. A Kecskemét szomszédságában lévő többi városokban még mindig folynak a foszogatások és különösen Nagykőrösön, Félegyházán, Lajosmizsén öltenek nagyobb mértéket. Félegyháza Kecskeméttől kért segítséget és ma reggel az újonan szervezett polgárőrségnek egy nagyobb fegyveres csapata át is ment Félegyházára. A gödöllői kastélyban... Mikor Gödöllő felé halad a valamaa-fielv érdekű utasa, minden állomáson körbötön, kokárdás, pengangos puskája polgárokat üt, akik felszállanak a vonatra és csak akkor bocsátják azt útnak, ha mindenit rendben találnak. Komoly, derék férfiak, nagyobbára a környék gyárainak munkásai közül valók, kik higgadtan, tapintatosan őrködnek új világunk rendje felett. A gödöllői királyi kert kapujában két öreg magyar népfölkelő pipázik csendesen, fejük fölött két hatalmas magyar trikolort ver az ólmos, őszi eső. A kastély boltozatos kapualjában ellenben imár ideges, hangos német szót visszhangoznak az öreg falak: diplomata arcú, nagyobbára ősz udvari lakások vitatják az eseményeket Egy termetes, vállas főember viszi a szót és bécsi dialektusban magyarázza: — Persze, hogyha efféle Windásohgraetzféle emberek ... A többi nem igen mondja ki hangosan véleményét, óvatosan körül-körül néz, jönnek-mennek a kapu alatt az emberek, minek is vágjon a holnap elé szóbeszéddel egy óvatos udvari ember. A bőröndöknek, kis ládáknak, nagy ládáknak, kalapskatulyáknak, cilinderdobozoknak egész hegyei állanak a kapu alatt és bent a kastélyudvaron óriási teherautó áll hegymagasságnyira rakva mindenféle úti holmikkal: mindez megy a vasutra. Azaz, hogy csak menne, mert futva érkezik a kapuba egy jóarcú magyar százados és kihirdeti: — Parancs érkezett a hadügyminisztertől semmit sem szabad még elszállítani. Az udvari nép kelletlenül néz össze, de hiába, máris a kapuba áll a fegyveres őrség, fiatal, kis magyar önkéntesekba még a széles tölgyfa kapu félszárnya is csikordulva fordul be. A teherautó vezetője pattog, hogy neki parancsa van és máris kurblizza a gépet Reámordul azŐrség parancsnoka, hogy ne bolondozzék, svert ''t csak egy parancs van, amit kihirdettek, hogy Tinden itt marad. Kiderül, hogy nem is akart a Chaffeur meglépni, de tényleg parancsa van a ma-