Pesti Hírlap, 1918. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1918-12-25 / 302. szám
•A PESTI HÍRLAP 1918. december 25., szerda. Híptain c tevi nemzet autonomiájáról. Vix ezredes átirata szerint Pozsonytól Uzsokig húzódik a cseh demarkációs vonal. — Pozsony, Komárom, Kassa a béketárgyalásig a csehek kezére kerül. — Kolozsvárra román sereg vonult be. — Az új néptörvény külön ruszin kantont alakit Máramaros, Bereg, Ugocsa és Ung megye rutén lakta területeiből. 'A hivatalos lap reggeli számában új néptörvény jelenik meg, mely Máramaros, Ugocsa és Ung megye északi részeiből külön ruszin autonomiát alakit Mimkacs székheylyel. Ruszka Krajna lesz a neve az új országrésznek, mely nagyjából olyanféle viszonyba kerül az anyaországgal, mint amilyen viszonyban Horvátország volt ez ideig. Az új intézkedés célja az, hogy a ruszin nemzet önrendelkezési jogának érvényesítését gyakorlatilag lehetővé tegye. A ruthénlakta megyékben nagy cseh és ukrán propaganda folyik. Különösen a csehek milliókat szórnak ki az orosz nyelvű lakosság között azzal a szándékkal, hogy a Csehországhoz való csatlakozásra csináljanak közöttük hangulatot. Az új törvénytől a kormány azt a hatást várja, hogy általános megnyugvást keltsen a ruthének között és őket a magyar államisághoz való hűségükben megerősítse. Hiszen sem Csehország, sem Ukrajna nem honorálhatná jobban nemzeti sajátságaikat és önrendelkezési jogaikat, mint ahogy mi tesszük. Fontos hatást vár a kormány az új törvénytől külpolitikai téren is. Szerinte akkor, amikor a leggyöngébb és külföldi faj rokonai részéről legkevésbbé támogatott nemzetiségünkkel szemben így dokumentálják azt, hogy önrendelkezési jogukat tiszteletben kívánjuk tartani. Tehetetlen, hogy ez a béketárgyalásokon ne bizonyítsa szándékaink őszinteségét és becsületességét A kormánynak egyúttal gondja lesz arra is, hogy a rothén vidéken élő magyarságot az autonómiából megfelelő módon kikapcsolja és a magyar köztársasághoz való közvetlen kapcsolatát rendezze. Az új néptörvény igy szol. , 1918. évi X. néptörvény. Ir Magyarországon élő ruszin (ruther) nemzet autonómiáijáról. 1. f. A Magyarországon élő ruszin (ruttién) szereretet sajtit beligazgatásán.k, igazságsgftlgattatásanakc. közoltatásának, közművelődésének, vallása, gyakorlatának és nyelve használatának körében mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben teljes önrendelkezési jog illeti meg, amelyre nézve a jelen törvényben foglalt szabályok irányadók 2. §. Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ungrád megyék ruszinlakta részeiből Ruaska Krajna autonóm jogterület (kormányzósági terület) alakíttatik. Zemplén, Sáros, Abaúj-Torna és Szepes vármegyék ruszánlakta területeinek közjogi rendezése az általános békekötési t iigyőben marad. Ruszica Krajna határait a nemzetközi békeértekezlet végleges döntéséig ideiglenesen a Magyar Népköztársaság és Ruszka Krajna kiküldötteiből álló vegyes bizottság állapítja meg. 3. Ruszka Krajna minden autonóm ügyét saját szerveivel intézi. A Magyar Népköztársasággal közös Ügyeikben közös szervek járnak el ily közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy, állampolgárság, magánjogi és büntetőjogi törvényhozás, továbbá a gazdasági, a közlekedési és a szociálpolitikát érintő ügyek. 1. S. Russka Krajna törvényhozó szervei: 1. Autonóm ügyekben a ruszin nemzetgülzés. 2. A Kigyár Népköztársasággal közös ügyekben a magyarországi közös országgyűlés, amelyben 1. ruszin nemzetének népessége számarányában van megfelelő képviselete. 6. 1. Ruezta Krajna kormányzati szervek: 1. A mszt."krajnai miniszterium, 2. a ruszkakrajnai kormányzóság. 6. I. A ruaakakrajnai kriniszterium élén a ruszin nemzetgyűlésnek és a magyarországi közös országgyűlésnek egyaránt felelős ruszkakrajnai miniszter Al, aki közös ügyeikben a magyarországi népkormány egyenjogú tagja, autonóm ügyekben pedig legfelsőbb kormányzati szerv. Helyettese a államtitkár. A ruszkakrajnai minisztérium székhelye Budapest. 7. 1. A ruszkakrajnai kormányzóság élén a rusziai rajnai kormányzó áll A kormányzóság székhelye Munkács. A kormányzóság a ruszkakrajnai miniszter főfelügyelete és ellenőrzése alatt IL a 5. A ruszin nemzetgyűlés az 1913. L néptörvényhvd egyezően általános, titkos, egyenlő és közvetlen szavazással választandó. A magyarországi közös országgyűlés ruszin képviselőiről külön törvény fog rendelkezni. 9. 5. Ruvka Krajniban a nem ruszin nyelvű népesség helyhatósági éa, kulturális autonómiája biztonytant. 10. 9. Ruszka Krajnában az államkincstári földak, bányák és erdőségek a ruszin politikai nemzet törvényes képviseletének birtokába mennek át. 1. 5. E törvényt a rosakakrajnia miniszterrel egyetértve a magyarországi népkormány hajtja véstre, ugyanez teszi meg ugyancsak a ruszkairajnai miniszterrel egyetértve a szükséges átmeneti intézkedéseket is. A jelen törvény végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi fedezetről addig is, míg erre nézve állami és autonóm költségvetési törvény nem rendelkezik, a pénzügyminiszter gondoskodik, aki a ruszkai rajnai miniszterel egyetértve költségelőirányzatot állapit meg. 12. §. E törvény kihirdetésének napján lép életbe. Budapesten, 1918. évi december hó 21-én A cseh demarkációs vonal. Vyx alezredes a szövetségesek katonai küldöttségének vezetője, Károlyi Mihály miniszterelnöknek a következő jegyzéket nyújtotta elt Kegyelmes Uram! Van szerencsém Nagyméltóságod tudomására hozni — december 3-iki 89/L. sz. közlésem kiegészitéseképen, — hogy a szövetségesek keleti hadseregének parancsnokló tábornokától kapott utasitás szerint a csehszlovák állam által követelt határok — mint a szlovák föld történelmi határai — a következőképpen állapittattak meg: 1. Magyarország jelenlegi északi határa. 2. Magyarország nyugati határa a Dunáig. 3. A Duna folyó az Ipoly torkolatáig. 4. Az Ipoly folyó Rimaszombatig. (E város Szlovákországé.) 5. Egyenes vonal Rimaszombattól az Ung folyó torkolatáig. 6. Az Ung folyása az Uzsok-dombig. A végleges határok csak a békekonferencián lesznek a szövetségesek által egyetértően megállapítva. Kérem Nagyméltóságodat, adja ki a parancsot, hogy mostantól kezdve a magyar csapatok a 8., 4, 5., 6. pontokban megállapított vonaltól délre vonassanak vissza. Fogadja Nagyméltóságod nagyrabecsülésem nyilvánítását Vyx alezredes. A magyar kormány a jegyzéket átvette, azonban annak a cseh-szlovák állam történelmi határra vonatkozó passzusát, mint a históriai tényekkel meg nem egyezőt nem akceptálja. Ragaszkodik a Hodzsa Milánnal a demarkacionália vonalra nézve kötött megállapodáshoz és a jegyzékben brutálisan önkényes eljárást lát. Minden históriai alapot és a mai állapotot is arculvevő képtelen dolognak tartja a magyar kormány azt, hogy oly színmagyar városoknak megszállását, mint Pozsony, Komárom és Kassa, nemzetiségi alapon követelhessék. A kormány tiltakozó jegyzékét az igazságügyminiszter készíti és rövidesen át fogják nyújtani Vyx alezredesnek. A csehek túszokat hurcolnak magukkal. Igló, dec. 24. h .A csehek Telléri Gyulát, a Szepesi Lapok szerkesztőjét, magukkal hurcolták. Ugyanez a sors érte Bacsányi Józsefet is, az iglói Tót Nemzeti Tanács elnökét, aki a külön tót köztársaság egyik legfanatikusabb propagálója volt és igy a csehek működését rossz szemmel nézték. A csehek letartóztatták a nyitrai püspököt Gráf Batthyány Vilmos nyitrai róna. katfi. megvészongpöktt a csehek Nyitrán letartóztatták,' Jancsi dádé. — Legenda. — Irta: GÁRDONYI GÉZA. Karácson szent estéjén a kocsmában Ugyancsak verekedtek. Botok forogtak a fejek fölött. És kések villogtak, és palackok is szállongtak. A cigánybanda összehúzott nyakkal kotródott kifelé. Leghátul a brágós. Takarta szegény a szerszámát, ahogy lehetett. Hát a szerszámnak nem is történt baja, de bezzeg őneki magának: egy szódás palack a fejéhez tévedt. Csak eldőlt a brugójával együtt Meghalt Vén ember volt már, és eredetében nem is cigány. Mégishát cigánynak számítódott A banda fiataljai dádénak, vagyis apámnak szólították. Jancsi apó, — vagyhát cigányul Jártesi dádé, — még abban az órában feljutott a csillagokon túl a lelkek országába. Mások is érkeztek vele: urak, parasztok, asszonyok, gyermekek. Sokan, száznál is többen. Egy király is, — a korona a fején. Egy püspök is, — az ezüst-bot a kezében. Valamennyien olyanok, mint a Földön, de csak mint ahogy a kút vizében látszik az ember: fönt aki áll, lent i3 áll. Az Égben persze fordítva van az ügy: a földi test van lent, fönt az égi. A földi test elsemmisül. Az ígi mar a valóságos, bar e© esite* se meg, •i Hát megérkeztek. Megállnak egy szép téres mezőn, virágos pázsiton, tekintetes szép pálmafa alatt, aranyrácsos nagykapu előtt No tündökletes szép kapu. De persze az is csak olyan kapu, olyan pázsit és olyan pálmafa, hogy se aulya, se foghatósága. És gyönyörű madárkák, gyönyörű pillangók, szebbnél szebb virágok és tündérivilágosság a szivárvány színeiből Az érkezettek boldogan bámultak széjjel. Saimmogatták a finom gyöngyvirág-illatot A gyerekek mindjárt játszásba is fogtak a pázsiton. Mások is sétáltak arra, szintén vegyes társaság: parasztok és urak, férfiak és aszszonyok. Látszott, hogy odavalósiak, komolyak, nyugodtak, kissé gondolkodók. Egyik közülök, egy szép hajadon (rózsaszín blúzban, és verbéna-szín asoknyában) megállt és szomorú érdeklődéssel szemlélte az érkezetteket különösen a királyt. — A kapu minden órában megnyílik, — szólalt meg elnedvesülő szemmel, — mingyárt bemehetnek, akik meg mernek állani az Úr előtt. Jánosi dádé leghátul csak fülött Pislogott. Végignézett magán. Fekete ruha volt rajta, de viseltes. Nagy négyszegű folt a bal térdén, és vöröses* ^flg^a balvállán A leány őt ie megnézte, ahogy mellette elhaladt. _ — Aki pedig nem megy be, — mondta neki, — ideki marad: visszahuppolják majd a Földre vagy más csillagra. Egyszercsak átlebben a kapu fölött egy nagyszárnyú szép fehér lélek A pázsitra bocsátkozik a csoport mellett, de oly könnyen-lengőn, mint ahogy a szellő bocsát alá valami könnyű fehér selyem fátyolt — csak épphogy nem olyan lassan. — Boldogok ti, kik e szent éjen érkeztetek! — szólal meg édes üvegfuvola-hangon, hogy minden szív megreszketett belé, — az Úr maga jő ki ide ezen az érjen, és maga vezet be az üdvösségbe benneteket. Boldog aki érdemes reá. A csoport elámulva pislog. Egymásra is tekintetnek. S minfopik arcán meglát* Esik, mit gondol. — Király vagyok, mint ahogy ő is király volt — Püspök vagyok, főpásztora a Legfőbb Pásztornak. — Orvos vagyok , ő is gyógyította a betegeket — Gyáros vagyok: ezzemnyi munkásnak adtam a miatyánk kenyerét A többi lélek is csakhamar rátalál a maga érdemére: a tudós, a művész, a 25 anya, az iparos. Méga földmivelfinek mixneszvidámul ai arnai . "