Pesti Hírlap, 1920. március (42. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-02 / 53. szám
Vázolta ezután Herczeg Ferenc, hogy a ligának kétféle célja van: emberbaráti és kulturális. Emberbaráti célját abban látja, hogy a bujdosó, kiüldözött honfitársakat segíteni kell. Ha Európa hidegen nézi azt az égbekiáltó gyalázatot, hogy embereket kiüldöznek lakóhelyükről és nyomorúságba taszítanak, mert magyaroknak vallják magukat, akkor nekünk nem szabad cserben hagyni véreinket, akik értünk szenvedtek, akik a magyarságnak mártírjai. Tehát a ligának igen nagy és súlyos kötelességei lesznek. Kulturális téren szükségesnek tartom, hogy a Liga részt vegyem a magyar közvélemény irányításában abban az irányban, hogy a nemzeti érzés Magyarországon elmélyedjen. A nemzeti érzés alatt nem a szavaló, szónokló, sírva vigadó magyarságot értem, hanem azt a nemzeti szolidaritást, amely minden magyart testvérré és szerető társává tesz. Beszédét azzal fejezte be, hogy bízik az újabb ezer évben, hisz az örök Istenben és hisz Magyarország dicsőséges föltámadásában. A zajos éljemzéssel és tapssal fogadott beszéd után Köttevényi Nagy Olivér tartalmas beszédben vázolta a Liga céljait. Lányi Márton a nemzeti gondolat térhódításáról tartott előadást. Steuer György államtitkár hosszabb beszédben foglalkozott amagyarok és szerbek egymásrautaltságával. Hangoztatta, hogy biztosítani kell nemzeti kisebbségek jogosult népfaji és kultuss érdekeit és a nemzeti kisebbségeknek a magyarsággal való érzelmi és lelki egységeit. A magyar nép az osztrák diplomácia ügyefogyottságának kiszolgáltatva, a szerb nép pedig az orosz pánszlávizmus lidércfényétől ellkárpáztatva egyenetlenségbe és viszályba került egymással. Ez a két szabadságszerető nép most rabláncaiból felszabadulva együttműködésre van hivatva, de ezt csak a népszabadság és a kultúra megóvása és a magyar állam területi integritása alapján lehet elérni. Molnár József elnök indítványára egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy az alakuló gyűlésből táviratilag üdvözlik a magyar nemzeti kormányt és Horthy Miklós fővezért. Ezután megválasztották a tisztikart. A Liga elnökévé Klug Pétert, a szegedi siketnéma intézet igazgatóját, választották meg, majd a választmányt és igazgatóságot állították össze nagyrészt azokból, akiket a szerb, oláh megszállók a Bánátiból, Bácskából és Erdélyből elűzték. A megválasztott tisztikart a budapesti kiküldöttek üdvözölték, majd Zadravec István tábori püspök mondotta el záróbeszédét. Gyújtó hatású szónoklatában felhívta a hallgatóságot, hogy prudenciával, okossággal kezelje az irredentizmust. De ha majd eljön az idő, ütni fog az óra, akkor ha fegyverünk nem is lesz, karmainkat növeljük meg és úgy valósítjuk meg azt, hogy a megszállók kezét torkunkról levegyük. Este a színházban díszelőadás volt, amely alkalommal Herczeg Ferenc nagyhatású színművét, A fekete lovast adták. PESTI HÍRLAP 1920. március 2., kedd. A magyar kérdés és a politikai helyzet. Londoni meghívás eshetőségei. — A Pesti Hirlap kiküldött munkatársától. — Neuilly (Chateau de Madrid) február 26. Addig az időpontig, amíg ezeket a sorokatrom, a magyar delegációnak még mindig mizesen semmiféle biztos támpontja arra nézte, hogy megvalósul az az eshetőség, amelyire a minap a „Le Temps" megemlékezett, megírván, hogy a magyar delegáció esetlege meghispist kap Ixindonba. A delegáció most az intensívválaszra várakozik, azonban — ha nincsenek is túlzó reményeink s a most folyó béketárgyalásoktól nem sok jót várunk — mindaddig, amíg ez a válasz meg nem érkezik számolnunk lehet azzal az eshetőséggel, hogy ez a meghívás még mindig megérkezhetik. Itt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a „Le Temps", amelyik ezt az eshetőséget megemlítette, közel áll a francia külügyminisztériumhoz s mindezideig a magyar ügyekkel szemben meglehetős rosszindulatot tanúsított. Az kétségtelen, hogy a világpolitikai helyzet nem zárja ki azt, hogy a magyar béketárgyalások folyamán ilyen fordulat bekövetkezhessék. Mindaddig, amíg Franciaországban Clemenceau állt az ügyek élén és Párisban az ötös tanács működött, tudtuk azt, hogy melyik fórum az, amelyik a világ sorsát intézi? Akkor, amikor Amerika visszavonulásával az ötös tanács négyes tanácscsá zsugorodott össze, már megrendült ez a bizonyosság, Clemenceau bukása pedig egészen új helyzetet teremtett. Párisban megalakult a nagykövetek konferenciája, amelyik toma szerint átvette a négyes tanács intézkedési jogát. Ez azonban csak formaszerinti megoldás volt, a valóságban ma már nagyon nehéz megállapítani azt, hogy ki a béke ura? Mindaddig, amíg Franciaország élén állott, Clemenceau volt, aki a maga szívós és vad erélyével Wilson és Lloyd George ellenére is keresztül tudta vinni a maga akaratát. Az ő bukása óta azonban a legfontosabb tanácskozások súlypontja Londonba helyeződött át. Mintha egy nagyon ügyes angol taktika céljait látnók itt kibontakozni. A német, az osztrák, a bolgár békét még Párisban kötötték meg, a magyar békedelegáció is Parisba kapott meghívást. Mindezek a kérdések azonban csak második sorban érdekelték Angliát, míg a békeprogramm most következő része, a török béke ügye nagyon is az angolvilágpolitika elevenébe vág. A „Le Temps" és a „Times" között éles polémia folyik a török kérdésbeA „La Temps" pártfogásába veszi a törököket és meg akarja hagyni őket Konstantinápolyban, míg a „Times" azt követeli, hogy a törököket Európa földjéről ki kell szorítani. A „Le Temps"* emellett presztízskérdést csinál abból hogy a Fekete tengereik angol hajók angol capatokkal jelentek meg, amelyek állítólag arra valóak, hogy Törökországot szükség létét a szerződés aláírására kényszerítsék. Az 82 fős taktika az angol presztízs érdekében mintha am törekednék, hogy a török békét már T •••"donkan tárgyalják s mintha ebben a pillantban e Lloyd-George presztízse kezdene érvá,ige ülni. Azonban meddig a Lloyd-George presztízse? Egész sereg jelenség arra mutat, hogy Lloyd-George személyes befolyása saját országában is tünedezőben van. Lloyd-George népszerűsége Angliában ma meglehetősen ingadozik. És ennek két oka van. Az egyik ok az, hogy Lloyd George, mint Anglia világhatalmának képviselője, Párisban meghódolt a francia revans-eszme és imperializmus békecéljai előtt Ez ellen föllázad az angol nemzeti önérzet. A másik ok az, hogy Angliában ma már a legerősebb agitáció folyik az erőszakos és igazságtalan békék sorozata ellen és Lloyd-George-ot felelőssé teszik azért, hogy ezekhez az új háborúk és új zavarok magvát elvető békékhez hozzájárult. Lloyd-George ellen az Asquith vezérlete alatt áló liberálisok és a munkások pártja, a Labour Party részéről folyik a leghevesebb agitáció. A Labour Party a röpiratok áradatával ostromolja a Lloyd-George nevével összekötött erőszakos békékrendszerét. Norman Angell az erőszakos béke gazdasági következményeivel mutatja ki a párisi békemű tarthatatlanságát. Joseph King pedig maró szatírával mutatja ki azt a hipokrízist, amelyik ebben az alkotásban megnyilatkozik. A Labour Paty röpiratainak nagy sikerük volt az angol könyvpiacon. Asquith pedig, aki a Párisban kötött békék revíziójának a programmjával lépett föl képviselőnek, tudvalevően óriási többséggel került be a parlamentbe. Az angol viszonyok ismerői számolnak azzal a lehetőséggel, hogy Lloyd George egyik vagy másik kérdésben a parlamentben kisebbségben marad és akkor vagy új választásoknak is kell elkövetkezniük, vagy új parlamenti orientálódásnak, amelyikben már a Labour Party és a liberális párt is szerephez juthat. Mulasztás volna, ha itt nem jegyeznék föl, hogy más entente-országokban is egyre erősebb közvélemény nyilatkozik meg az erőszakos és igazságtalan békék rendszere ellen. Ide, vezethető vissza az, hogy Wilson elveszítette népszerűségét s az amerikai szenátus még minidig nem ratifikálta a német békét És ide vezethető vissza, hogy még itt, Franciaorságban is észlelhető bizonyos fokú meghiggadás. Már most az a kérdés, hogy a világpolitikai helyzetnek ilyen alakulásából milyen előnyöket várhatunk a magyar béke szempontjából? Elég nyomatékosan nem, lehet óvni a magyar közvéleményt a túlzott reménységektől. Kétségtelen, hogy itt egy olyan folyamat megindulását észlelhetjük, amelyik kedvezőbb atmoszférát fog teremteni a magyar kérdés megítélésére, de ne téveszszük el szem elől a következő szempontokat: 1. Ez a kedvező atmoszféra talán csak lassan, hosszú idő múlva fog kialakulni, míg a magyar béke a ma napirenden levő legsürgősebb kérdések között szerepel. 2. Az entente-kormányok ígéretekkel kötelezték le magukat a velünk szomszédos népek legtúlzóbb igényeinek kielégítésére s ennek az ígéretnek az ereje akkor is köti őket, ha, — amint jelek vannak rá — maguk is érzik az ellenünk elkövetett igazságtalanság lehetetlen és tarthatatlan voltát. 3. A kormányok mellett számolni kell a közvéleménynyel, az entente-államok közvéleménye pedig mai nap is nagy többségben ellenséges velünk szemben. Ez a rosszindulat ellenségeink évtizedes agitációs munkájának a sikere, amit — bár e tekintetben sem hiányoznak a kedvező jelek — eddig az ideig még nem sikerülhetett ellensúlyozni. .. Anglia számára Magyarország ügye nagyon alárendelt kérdés s ha mutatkozik is valami jóakarat irányunkban, a titkos diplomáciai tárgyalások során mindig meglesz benne a hajlandóság arra, hogy ezt a jóakaratot kisázsiai, vagy gyarmati rekompenzációk fejében, vagy talán anélkül is, föláldozza. Mindezek tekintetbe vételével, még azt sem szabadna döntő fordulatnak tekintenünk, ha csakugyan meghívást kapnánk Londonba. Lehet, hogy ez sem volna egyéb, mint az angol presztízs előtérbe nyomulásának újabb tünete, ami végeredményben nagyon kevés hatással volna a bélsfövételekre. Benda Jenő II legfelsőbb tanács ragaszkodik a magyar béketervezethez. Pars, márc. 1. (A Pesti Hírlap tát£ hatig tudósítása.) A Londonban ülése^r legfelsőbb tanács szombati ülésében Ít Manyarországnak a románok által való^tmintesével foglalkozott. A román kormány saját parancsnokainak ellenállására hivatkozik, ami az általa megígért kiürítést késlelteti. Vajda Vojvoda miniszterelnök kijelentette, hogy csak az esetben, ha a románok besszarábiai igényeit lehetőleg gyorsan kielégítik, juthat abba a helyzetbe, hogy a parancsnokokat engedelmességre kényszerítse. A legfelsőbb tanács nem adott a román miniszterelnöknek végleges választ. A legfelsőbb tanács foglalkozott Magyarországnak a békejegyzékére adott, válaszával is. A legfelsőbb tanács lényegében ragaszkodik a béketervezethez, különösen a területátengedésekre vonatkozó szakaszokhoz. A nemzeti hadsereg előnyomulása. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Amagyar nemzeti hadsereg csapatrészei folyó hó 28-án Kunhegyest és Etyeket szállották meg. Miután a román csapatok a Karcag—Xörös-torkolatvonaltól csak március 2-án vonulnak vissza, saját csapataink előnyomulása ezen napig szünetel. A lassúsággal vádolt békekonferencia- Neuilly, márc. 1. A Newryork Herald korholja a békeértekezletet azért, hogy oly lassan adja meg válaszát a magyar ellenjavaslatra és ezzel a versaillesi békeszerződés egyes rendelkezéseinek, különösen a Dunára vonatkozó intézkedéseknek végrehajtását késlelteti. A magyar válaszjegyzékek hatalmas tömeget alkotnak, amelyekre egy hónapig kellene kidolgozni a taszt. A nagykövetek tanácsa mérsékletre inti Romániát. Neuilly, márc. 1. A Newyork Herald értesülése szerint a nagykövetek tanácsa Elhatározta, hogy azoknak a magyar tiszteknek és polgári egyéneknek ügyében, akiket a románok a megszállott területen halálra ítéltek, mérsékletre hívják fel a román kormányt. Románia nem kap kölcsönt Bukarest, március 1. Az Adeverul jelenti: Vlad Aurél volt pénzügyminiszter kijelentette a tervezett külföldi kölcsönre vonatkozóan, hogy a kölcsön sikerének kevés kilátása van, mert a kormány erősen elhatárolta, hogy a követelt gazdasági engedmények közül egyet sem ad meg, még akkor sem, ha ezzel a román valuta további esését idézi elő. A román reakció garázdálkodása Genf, febr. 28. A Humanáté február 24-i száma borzalmas adatokat közül a román reakció garázdálkodásáról. A lap szerint a politikai elítéltek száma meghaladja a százezret. A haditörvényszékek ezerszámra ítélnek el ártatlan embereket. Nemrégen nyolc gyermeket ítéltek el összesen 96 esztendei fogházbüntetésre. Aki nincs megelégedve a román okkupációval, egyszerűen beledobják a Dnyeszterbe. Inculet és Ciugareanu miniszterek kijelentették a parlamentben, hogy büszkék ezekre az eseményekre. A magyar foglyok ezerszámra pusztulnak el a hóban és faa.