Pesti Hírlap, 1920. május (42. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-30 / 129. szám
2 Info REGÉNYE. / Irta: GÁRDONYI GÉZA. (8) / Az igazgató-asszony ránézett , intett neki: — Jöjjön. Ida dobogó szívvel követte. S mintha még a járása is súlyos titok volna az előtte haladó fehérkornétás vén szent-árnyéknak... Miért hivatta? Mit mond majd! Az igazgató-asszony az íróasztalához lépett. Aranykeretű ókuláját feltűzte, és az asztalán heverő céduláikhoz nyúlt- Az'egyik cédulát odanyújtotta Idának: — Olvassa, Telegramm volt az írógép-betűk. Csupa hiba a szavakban. Kérem, hogy Ida maradhasson még egy évet. Fizetem a költségét duplán. Kincs asszony a háznál, aki gardírozza. Ha netán apácza óhajtana Lenni, abba 18 készséggel beleegyezek. Kiadom a móringját csakúgy, mintha férjhez menne. Tíznap múltán szóval a Péter. Ida vállában hideg vonaglott. Szinte megkövülten bámult a telegrammra ? Nincs asszony a háznál. Hiszen éppen azért is kellene hazavinnie őt az apjának, hogy legyen otthon asszony is! ? . . . aki gardírozza. Minek nézik őt? Hát mért nevezik az érettségi bizonyítványt érettséginek, ha még pórázra való pincsi, aki megszerezte! ! Apáca óhajtana lenni. Dehogy óhajtana! A bejáró növendékeket mindig irigyelték ők, bentlakók. Mennyi gyönyörű titkot újságoltak! Fiatalemberek leveleit, fényképeit mutogatták. Táncvigalmakról, színházakról, eljegyzésekről, divatról csevegték. Bolondítóan szép új nótáikat dúdoltak az órák szüneteiben egy-egy sarokba vonulva, Rácsos kapu rácsos ablak . . . Jaj, nem győzték szombatonként elgyónni mindezeket a vétségeket De ha fenkó növendékei nem is voltak volna az iskolának, már csak azért se lépett volna be az apácai rendbe, mert minden csütörtökön káposzta volt a főzselék. S meg kellett ermiiök. A válogass a hét fő bum egyikébe ütközik. Engedetlenség is. ő többnyire a vasárnapi süteményével fizetett Papp Juliskának, hogy egye meg helyette, mikor az ügyelő apáca hátat fordít. Papp Juliska megette, néha még a másikét is megette, tíz-húsz fillérért, sőt egyszer bárom helyett megette. Éjjel beteg volt tőle mindig, de másnap cukrot hozatott a pénzen, ő néha attól is megbetegedett megint Szombatonkint aztán mindnyájan meggyónták alázatosan a csinyjedket — Mennyi a móringja? — szólalt meg az igazgató asszony. Nem érdeklődéssel kérdezte. Pergamenszin arca oly hideg volt mint a templom kövei. Aranykeretű okuláján át gondolkodó hideg szemmel nézett Ida arcára Mert bizony a növendékekről szóló naplóban Ida akaratosnak, makacsnak, csökönyösnek volt bélyegezve. Évről-évre egyre panaszosabban. Noha Ida éppen ezt az egy hibáját nem gyónta meg soha. Mert csak akikor volt akaratos, makacs, csökönyös, ha ártatlannal feddezték vagy büntették, vagy ha olyan ételt kellett volna megellnie, amely ellen a gyomra tiltakozott Nem érezte bűnének. A főasszony hát nem igen kívánta a •WIMIIII DIMIIW— —IIIBII IIIIIHHIIIII ÍSSZÜK nyájába. Mégis ihát ha jókora ,a móring, a szerzetben olyan helyre is állítható az efféle maga kényén járó, hogy végre is alkalmazkodik. — Mennyi a móringja? Ida felvonta a vállát Szinte bénult nyelvvel, alig hallhatóan felelt: — Nem tudom. —Az édesatyja soha ne beszélt róla*! / — Soha- ! — Mekkora a birtokuk? — Nem tudom. — Lehetetlen, hogy valamennyire ne tudnál — csak a pincénkre emlékszem, hogy sok a bordó benne, megszámlálhatatlan. Rég nem voltam otthon. A főasszony gondolkodva nézett az asztal sarkjára. — Hát majd az édesatyjával beszélem meg, ha eljön. Addig ott lakik a növendékszobáiban. Ilona testvér rendelkezik majd önnel. Ida bókolt és kábultan támolygott ki az ajtón. • Tíz napra rá vagy tán inkább tízezer évre rá megjelent az apja. Idát a zongorateremből szólította rá Ottilia mátert, s Ida szántó szédelegve sietett a látogatóterembe. Az apja még nem volt ott Majdnem negyedóra tert belé, mikor végre hallatszottak a lépései, — az igazgatói iroda felől . . . Tehát ott járt előbb. Fekete hosszú kabát volt rajta Az arcán friss beretválkozás. "A kalapját a kezében lógatta, s gondolkodva lépegetett, mintha a folyosó fehér-fekete betonlapjait olvasná. Ida médiás örömmel sietett feléje. Mese*. / Vidám írások. Négysoros megjegyzések. 1. Valuta Mór és Zürich. Valuta Mór egy nap vidáman fütyül másnap dörmög, miatt a medve, minden délben Zürichből sürgönyzik meg, hogy milyen legyen a kedve. 2. Izgalmas orvosgyűlés. Izgatottan kalimpált sok kéz és kiabált sok torok. Végre egyszer nem a betegeket, hanem egymást nyúzták, a tudós doktorok. 3. A divat múltja és jövője. Uszályos volt a női szoknya sokrig, aztán nem ért tovább, csak bokáig, térdig ér majd idén nyáron. A jövő évet alig várom. Szenes ember. lapi hitet V ."(Monarchista mozgalmak Lengyelországban.) Genfből jelentik a Pesti Hírlapnak, hogy Lengyelországban erős monarchista mozgalom indsult meg, amelynek célja a lengyel trón minél előbb való betöltésére irányul. E hít kapcsán érdekes rámutatni arra, hogy a Magyar Királyság Pártjában, a párt főtitkára, Laczkó Antal részéről már az elmúlt tél folyamán fölmerült az az indítvány, hogy a királyság eszméjének hullámait át kell vinni az ország határain túlra Lengyelországiba és Oroszországiba is, mert a bolsevizmiaa ellen a tekintély érintetlenségén alapuló monarchiztánus a legbiztosabb védelem. (Orvosok és a proletárdiktatúra.) A kommunizmus bukása után az Orvosszövetség vizsgálatot indított azok ellen az orvosok ellen, akik a proletárdiktatúra idejében tanúsított magatartásukkal az igazoltatásra rászolgáltak. Az Orvosszövetség a vizsgálatot, ahol az szükséges volt, nemcsak tagjai ellen rendelte el, hanem minden magyar orvos ellen, lévén a szövetség azon a helyes állásponton, hogy nemcsak tagjainak, hanem az egész magyar orvosi karnak erkölcsi fóruma. A vizsgálatok már mind befejeződtek, az ítéleteket meghozták, de senki előtt nem ismeretesek. Főig sérelmes ez az orvosi karra az Orvosegyesület tegnapi ítélkezése után és ma az a helyzet, hogy rosszul járt az a kommunista orvos, aki tagja volt az egyesületnek, de nem az Orvosszövetségnek. A Szövetség ítélkezése titkos, az egyesületé nyilvános. A közönség körében a legképtelenebb hírek vannak az orvosokról elterjedve, holott a megtévedt orvosok száma távolról sem oly nagy, mint ahogy híresztelik. Az orvostársadalomban a szövetség titkolódzása kínos megütközést keltett , mozgalom indult meg, hogy a szövetség vezetőségét szólítsák fel az ítéletek közzétételére, hadd lássa mindenki, hogy az orvosok között mily kevés támogatója volt a kommunizmusnak, másrészt pedig, aki bűnösnek bizonyult, vegye el méltó büntetését. (Esőzés.) A meteorológiai intézet jelentése szerint a pénteki nap folyamán itt-ott jelentékenyebb eső esett A csapadék mennyisége Szolnokon 83, Szegeden pedig 19 milliméternyi volt. Szenteleken 8, Püspökladányban pedig 7 millimétert tett ki az eső- Ezenkívül Szombathelyen, Sopronban, Egerben, Tárcákra és Pakson volt jelentéktelen, alig szába vehető zápor. A hőmérséklet az országban mindenhol magas, de a felhőzet ma megnövekedett. Magánjelentések szerint egyes hety£ken erősebb harmat jelentkezett, ami némileg pótolta az esőt A fővárosban szombaton délután gyorsan mintr eső mosta el az utcák porát. (Elégtétel a szombathelyi püspöknek.) A Károlyi-uralom idején gróf Mikes János szombathelyi püspök ellen politikai hajszát indítottak, a kormány zárlatot rendelt el a püspöki vagyonra, majd internálta az egyházfejedelmet. A keresztény irányzat felülkerekedésekor a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizottságot küldött ki a zárlat felülvizsgálására Haller István miniszter most értesítette a püspököt a vizsgálat eredményéről, megbélyegezve a politikái hajszát, meleg elismeréssel és dicsérettel emlékezik meg a püspöknek a Dunántúli hazafias és keresztény irányzata, forradalomellen.fi® mozgalmaikban vitt vezető szerepéről és magatartásáról, amelynek végül áldozata lett és minden tekintetben tisztázza Miké* püspök szerepét . (Adakozás.) A Pesti Hírlaphoz e héten a következő adományok érkeztek: Az oroszországi hadifoglyok hazahozatalára: Zábrák Dezső Intéző gyűjtése Pál" major, Iémész és Téglaházmajori lakosságtól 1137 K.— A jóregény gyermekeknek: Olasz Frank A. Newyork'100 K. Különböző célokra 100 koronám alul befolyt adomásyok összege fenyvelőségünkben megtekinthető adatok BBOTint 266 K. PESTI HÍRLAP Esti levél. — Háztartási tanács. — Ilyen is van. Minden családban a kényszer alakította meg. Miután a drágasággal szemben „tanácstalanul" áll több százezer háztartási tanács, ezek nevében egy pár alázatos megjegyzést bátorkodom tenni. Mindenekelőtt az összes vásárcsarnokokra e fölírást alkalmazzák: „Lasciate ogni speranza! Hagyjatok föl minden reménynyel!" A kofákkal, hentesekkel s mindenféle élelmiszerárusokkal boldogulni nem lehet. Egy napon szegény ember is vehetett borsót és Sanvaro Vendel boldogan citálta az Ember tragédiájából: „Még a borsón is szépet álmodom". Ma virradóra azonban visszaugrott minden a régi magas árba. Az árbetyárkodásra már valami külön statáriumot kell kiszabni. Aztán olyan árakat diktálnak Illetékes vagy Érdekelt urak egyes újságokba, amelyekért egyáltalán nem lehet vásárolni. Lehet, hogy Hivatalos ár kaphat ily olcsó áron, de Fogyasztó úr nem. A mészáros kiírja a 70 koronás árat, de mikor azért akar valaki vásárolni, akkor azt mondja: vigye el egy darabban az egész ökörcombot; ha csak egy kilót akar, az 120 korona. Akinek pedig csak egy negyed kilóra telik, annak ezért az árért — ha egyáltalán kiszolgálják — csak csontot adnak. Másutt az „olcsón" hirdetett hús büdös, romlott. Persze a tiszti orvosokat agyonterhelik irodai munkákkal, nem tarthatnak razziákat. Félhavi munkát tesz ki csak a tejutalványok kiutalása, melyekre vagy egyáltalán nem kapunk tejet, vagy csak moslékot. Két alaphibája van a mi élelmezésünknek. Az egyik az, hogy semmiféle hivatalos fejadagból nem élhet meg egy fej se, tehát a többletet árdrágítóktól veszi horribilis áron. A másik pedig az, hogy Hivatalos úr és Befolyásos úr mindig hozzájutnak a maximált áron bármihez, tehát ők s a Gazdag Úr nem érzik a drágaságot, csak a legszegényebb emberek. Rettentő hipokrízis dúl az egész jegyrendszer alatt: akik behozták és kormányozzák, sohase élnek a szerint. Szeretnék életemben egy minisztert látni, aki a saját rendelete szerint él s csak a hivatalos fejadag szerint eszik. Ez legfölebb Succi lehetne, a versenykoplaló. A szegény emberekkel való nemtörődés az oka annak is, hogy az egyetlen okos rendeletet, amelylyel vidékről a saját szükségletre kis mennyiségű élelmiszernek postán vagy kézi podgyászban való szállítását engedélyezték, visszavonták. Nagyon tele lehet az éléskamrája vagy a Wertheim-szekrénye azoknak az uraknak, kik ezt tették. Kérem, tegyék jóvá hamar. Hisz láthatják, hogy az árdrágítókat nem tudják letörni. Sőt maga az állam is árdrágító. Mikor a fa métermázsája Budapesten már 85 korona volt, az állam emelte föl egyszerre 120-ra. S mikor cukrot titokban már 100-ért is árultak, az állam 112-ért adja. Csak egy dolog használna: a fogyasztó közönség hetekig tartó bojkottja minden áruval szemben. De ezt is a gazdagoknak kellene elkezdeni. S ha nem teszik, akkor olyan rendelkezést kellene behozni, hogy egyes hírhedt árdrágító boltokkk nemcsak az eladót, hanem a vásárlót is le kellene tartóztatni. Zsolt, Í&O. május 30., vasárnap.