Pesti Hírlap, 1921. július (43. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
1921. míma L, péntek. PESTI HÍRLAP Karlsbadd a közepe. Hová megyünk nyaralni? — A pénz fejedelmei külföldre utaznak. — A javuló Balaton. — Roham atátrai fürdőkre. — Karlsbadban legnagyobb a csődület. — Pestre nem jönnek a külföldiek. A nagy ködfíjel mindenki elött: hol lehet tölteni az idén a ^nyarat ? A háború alatt leküzdhetetlenek voltak,^*!?, akadályok, s bár pénzünk roppant értékcsökkenése ma is egyik tornyosult gátja elsősorban a középosztály nyári üdülésének, mégis ebben az esztendőben, — a jegyirodákban az elmúlt utolsó négy hét adatai mutatják, — a fürdőszezon sokkalta nagyobb arányú lesz, mint volt bármikor a békeidőben. A valuta nagy akadály, de az elmúlt öt esztendő keservei után sokkalta fokozottabb a vágyakozás is: szabadulni mindenáron a poros fővárosból. És az idén már, hogy javultak a közlekedés viszonyai, sőt messze a magyar pénz mögött kullog az osztrák valuta s közeledünk a cseh koronához is, hihetetlenül terjed az utazás é a fürdőzés láza, felkerestük Gálos Kálmánt, a Menetjegyiroda vezérigazgatóját, aki a magyarországi és külföldi fürdőviszonyokról, az utazásokról, az egyes fürdőhelyekről, általában a nyaralás minden vonatkozásáról a következőkben volt szíves tájékoztató magyarázattal szolgálni: — Az idei nyaralási és fürdőforgalom még a békeévek forgalmát is felülmúlja. A közönségben különösen erős a vágy a külföldi nyaralás után. Ez a vágyakozás valósággal lázzá változott már. Okai ennek igen természetesek. A külföld a háború miatt, később pedig az óriás valutakülönbség folytán el volt zárva a magyar közönség előtt. A múlt évben még az utazás technikája is oly alacsony nevén állt és oly rossz volt a vasúti összeköttetés, hogy nem csőda, amikor most az első javulás jelei már érezhetők, a külföldre való törekvés elsősorban érvényesül. A gazdagabb és tehetősebb osztály külföldre megy, azt lehet mondani, tömegesen. Rendkívül sokan utaznak Bajoroszágba is és a német tengeri fürdőkbe, amelyekről meg lehet állapítani, hogy határozottan olcsók. A külföldi fürdők között utolsó helyen szerepel Olaszország, a még mindig igen magas Iira-árfolyam miatt. Hozzájárul a külföld felé való gravitációhoz az a szomorú tény is, hogy magyar fürdőnk nagyon kevés maradt. A budapestiektől és néhány kisebb fürdőhelytől eltekintve mindössze megmaradt a Balaton . . . A balatoni nyaralásnak rendkívül ártottak a télen már széltében elterjedt hírek a horribilis drágaságról, amelyek, sajnos, noha sokszor nagyítva kerültek forgalomba, alapjában mégis igazak voltak. Azok tehát, akik nem adhattak a kétszobás nyári lakásért minden ellátás nélkül, harmincezer, negyvenezer, sőt ötvenezer koronát, külföldre gravitáltak. Ma már azonban a Balatonon a helyzet lényegesen javult, az árakkal lejebb szálltak és így a fürdők és szállók szintén zsúfolva lesznek, nincs azonban kizárva, hogy számos villalakás üresen marad, de ennek hátrányát a villatulajdonosok maguknak tulajdonítsák. Ami az árviszonyokat illeti, azt lehet mondani, hogy Keszthely a legolcsóbb. Itt teljesen új strandhotelek épültek s napi 220 koronáért már teljes ellátás és szoba kapható. Hasonló árak vannak a kisebb fürdőkben, viszont azonban Siófok és Földvár lényegesen drágábbak, a nagyobb fürdőtelepek szobaárai is 100—200 korona közt váltakoznak. A balatoni fürdők helyzetét egyébként kedvezővé teszi, hogy a vasúti közlekedés a békebeli állapotot már csaknem egészen megközelíti. Hatalmas szimpátia nyilvánul meg azonban a magyar közönség részéről az elszakított Felső-Magyarország és a Tátra fürdői iránt A magyar kézben maradt cseh-szlovák fürdők ugyanis szövetséggé tömörültek és közös fürdőirodát tartanak fenn Itt a Menetjegyiroda helyiségében. Megkönnyítik a cseh vízum megszerzését s miután a mai valutaviszonyok mellett tarifáik valóban mérsékeltek, a magyar közönség valósággal megrohanta és lefoglalta az összes kapható szobákat. E tátrai és felsőmagyarországi fürdőkben harmincöt cseh koronától nyolcvan cseh koronáig terjed a teljes ellátás és lakás napi ára. Magyar koronába átszámítva tehát napi száz koronától kétszázötven koronáig. A legdrágább Tátrafüred, itt 120 cseh koronáig terjednek az árak. A napi ellátás szobával például Bártfán, Vihnyén, Szliácson, Pöstyénben átlag ötven-hatvan cseh korona, Trencsénteplicen hetvenhetvenöt cseh korona. A cseh állam területén levő fürdőkbe való tódulás valutáris szempontokból nem előnyös ugyan, de tekintve, hogy magyar tulajdonosok boldogulását mozdítja elő más külföldieké helyett és hogy talán a tömeges érintkezés elszakadt honfitársainkkal más szempontból is kedvező, a mérleg, úgy látszik, kiegyenlítődik . . . Az idén a legnagyobb csődület Karlsbadban lesz, amelynek, úgy a nemzetek sokfélesége, mint pedig látogatottsága tekintetében olyan idénye lesz, aminő még békében sem volt soha! Az idén nyáron Karlsbad lesz a világ közepe . . . Pedig az utazás nehéz, és kényelmetlen, a vonatokon helyjegyek nincsenek és a vonatonként egy hálókocsiban rendelkezésre álló helyek már július végéig elfogytak ...Azt lehet mondani, hogy a magyar nyaraló közönb-frre Tragiifffb?, diezen százaléka Kartebadba ment... A külföldiek? Külföldiek alig jönnek Magyarországra, aminek fő oka a szállóhiány, különösen Budapesten. Amíg ezen segíteni nem tudnak, még csak propagandát sem lehet csinálni az idegenforgalom érdekében. Ezek után lehet válogatni a fürdőhelyekben. De még mindig mennyien lesznek, nyaralásra vágyók, akik mégis Pesten maradnak! Róluk könynyebb volna statisztikátkészíteni. Beniczky nyilatkozik mentelmi ügyéről. Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselő az ismert mentelmi ügyére vonatkozó különböző híresztelésekkel szemben a következőkben nyilatkozott: — A mai lapoknak „Elsimul a Beniczky-ügy" című közleményeiben most már a harmadik alkalommal olvasom, hogy mentelmi ügyemet a színfalak mögött „kompromisszum" útján vagy „középúton" fogják elintézni. — Kijelentem, hogy ily közeledés senki részéről sem közvetlenül, sem közvetett módon, nem történt. Minden ilyen próbálkozás, bármely oldalról is kíséreltetnék, részemről teljes visszautasítással találkoznék. Mentelmi ügyem ama dolgok közé tartozik, melyek elvi jelentőségűek, tehát „középúton" el nem intézhetők. A mentelmi jog nem egyéni jog, hanem közjog, integráns része az alkotmánynak. Nemcsak nekem, hanem a nemzetérvosés minden tagjának és minden választóinknak kivétel nélkül joga van tudni, hogy engem, a szombathelyi választókerületébe igyekvő képviselőt útközben miért tartóztattak le? Tudni akarjuk, miért tartottak szuronyok között fogva hajnali öt órától este hat óráig, engem, az állam szabad polgárát, az ország ez év volt magas funkcionáriusát, a mentelmi jog védelme alatt lévő, az esküvel megerősített törvény védelme alatt levő nemzetgyűlési képviselőt? Ha a Btk. értelmeiben én okot szolgáltattam a letartóztatásra és a fogvatartásra, akkor jogunk van tudni és tudni akarjuk is, miért alkudoztak velem a szabadonbocsájtásról? És noha én minden alkudozást és minden föltételt a szuronyok között is kereken visszautasítottam, miért bocsátottak mégis szabadon este hat órakor? Miért nem indítottak ellenem azóta bűnvádi eljárást mai napig sem? Miért hagynak engem mindazóta és ma is a mentelmi sérelmét kiáltozó képviselő kobhurnusain lépkedni, ahelyett, hogy mint „lázadót" és „államfelforgatót" már húsvétkor, de legkésőbben ma a fegyházba ültettek volna egy minden lármát elnémító bírói ítélet alapján, melyet természetesen „őfelsége a király" nevében kell hozni és kihirdetni? — Mindezekre a kérdésekre köntörfalazás nélkül való egyenes és tiszta választ óhajtok. Ezért tehát súlyos hibát követnék el minden képviselőtársammal szemben összesen és külön-külön vétkeznék a nemzetgyűlés teljessége ellen, ha ennek az ügynek u. n. elkenésére kapható volnék. Hiszen valamennyiünk mentelmi jogát képviselem. Azonban, ismétlem, egy-két jelentéktelen és felelőtlen tapogatózáson kívül a másik oldalról ily irányban semmit sem iniciáltak, mivel, igen helyesen, mindkét oldalról a harcot késhegyig és azontúl fogjuk megvívni. Mert vagy az egyiknek, vagy a másiknak a porondon kell maradnia. — Néhány nap előtt azt olvastam, hogy a mentelmi ügy előadója, e hét végén terjeszti elő a nemzetgyűlés plénumában a jelentést. Ez az egyik oka annak, amiért mindeddig tartózkodtam attól, hogy egy, a miniszterelnök úrral szemben fennálló, egyébként igen sürgős tartozásomat kiegyenlítsem. Azt hittem, hogy az ő minapi felszólalására való válaszomat mentelmi ügyem közeli tárgyalása keretében tudom megadni, de mivel ma azt írják az újságok, hogy a mentelmi bizottság újabban fölmerült, előttem egyébként ismeretlen akadályok folytán a legjobb esetben a jövő hét közepén folytatja üléseit, valószínűleg hamarabb fogok felszólalásomra valami alkalmat keresni. Bethlen és Hegedűs Hódmezővásárhely díszpolgárai. Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága mai rendes közgyűlésén gróf Bethlen István miniszterelnököt és Hegedűs Lóránt pénzügyminisztert egyhangú határozattal a város díszpolgáraivá választotta. Hódmezővásárhelynek eddig Kossuth Lajos, Jókai Mór, Justh Gyula, gróf Tisza István és Kossuth Ferenc voltak a díszpolgárai. Megszűnt a közélelmezési és a kisgazdaminisztérium. A közélelmezési és a kisgazdaügyi miniszteri állás a mai nappal megszűnt. Ennek következtében a kormányzó Mayer János közélelmezési minisztert fáradhatatlan buzgalommal tett odaadó szolgálatainak teljes elismerése mellett állásától, nagyatádi Szabó Istvánt pedig a kisgazdaminiszteri teendők ellátása alól teljes elismerésének kifejése mellett fölmentette. A keresztény egyesülés pártját a sajtó novelláról. A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este hat órakor gróf Andrássy Gyula elnöklésével értekezletet tartott, amelyen megjelentek gróf Bethlen István miniszterelnök, Tomcsányi Vilmos Pál, gróf Ráday Gedeon, Siegipshalmy Lajos, Vass József és Bernolák Nándor miniszterek. Az értekezleten Tury Béla ismertette a sajtónovellát, amelyről megállapítja, hogy általános büntetőjogi szabályokat tartalmaz a sajtódeliktumok terén a régi törvénynyel szemben, amely kivételes elbánást biztosított. A javaslat lényege novelláris intézkedés az 1914. évi sajtótörvényre vonatkozóan és csupán a 35—36 és 38. szakaszok helyébe iktat új szakaszokat A felelősség kérdésénél megállapítja, hogy eddig szerzői felelősség volt, most pedig a közzétételi felelősség van kidomborítva. Indítványozza, hogy ne a felelős szerkesztő legyen köteles bizonyítani azt, hogy nincs része az inkriminált közlemény közreadásában, hanem a szerző igazolja azt, hogy volt® része abban a felelős szerkesztőnek. A kötelező gonndosság elmulasztása miatt a kiadói felelősség bővíttessék ki még olyképen, hogy a kiadói felelősség a felelős szerkesztői felelősséggel megosztassék s utóbbit ennek megállapításában megelőzze. Javasolja, hogy minden közlemény a szerző nevével jelenjék meg, minden oly közleményért pedig, amely nincs jegyezve, a felelős szerkesztő viselje a felelősséget. A rágalmazás és becsületsértés eseteiben tartasék fenn a fokozatos felelősség, az államellenes cselekményekben pedig a felelősség egyetemleges legyen. Lingauer Albin kifejtette, hogy a sajtókamara felállítása elkerülhetetlen része a sajtórefornak. Oly sajtókamarát sürget, amelynek tagjait a sajtóérdekeltség ajánlata alapján a kormány nevezné ki. Rámutat arra, hogy a forradalmi sajtó felelősségre vonására ez a törvény nem nyújt módot, mert visszaható intézkedéseket nem tartalmaz. Indítványozza, hogy a törvény érvényessége határidőhöz legyen kötve s hogy a kormány Ház-határozattal utasíttassék egy generális sajtójavaslat elkészítésére, amely a nyári szünet után kerülne tárgyalásra. Tomcsányi igazságügyminiszter kijelentette, hogy a párt észrevételeit a legvégső határig kész figyelembe venni s hogy a sajtókamara felállításától a kormány sem zárkózik el. Közölte még, hogy a kormány a novellát időlegesnek minősíti s a javaslat ezen az alapon készül. Bernolák népjóléti miniszter és Haller István rövid felszólalásai után Gerencsér István indítványozza, hogy a párt kérje fel a kormányt arra, hogy legkésőbb az ősz folyamán tűzze ki tárgyalásra a vármegyei közigazgatási és a választójogi reformot. A párt az indítványt elfogadta. Vass kultuszminiszter tájékoztatta a pártot a tanítók nyugdíjáról, a tanítói státusrendezésről, a budapesti tudományegyetem autonómiájáról készülőben levő javaslatokról. Hegyeshalmy kereskedelemügyi miniszter pedig az ipartörvény, a mérnöki rendkar, a lakásépítési, az üzleti záróra és a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatokat ismertette, végül Bernolák népjóléti miniszter fejtegette a munkásbiztosító törvényjavaslat részleteit és bejelentette, hogy a gyermek és rokkant védelmi javaslatokat, rövid időn belül elő fogja terjeszteni. . A keresztény egyesülés pártjában kialakult vélemények szerint a sajtónovella fél, legfölebb egy évi határidővel készüljön. A párt képviselőtagjai többségének az a felfogása, hogy a törvényjavaslat tárgyalását őszre kell halasztani. Ezzel a kívánsággal szemben a miniszterelnök, illetve a kormány ragaszkodik a javaslatnak szünet előtt való tárgyalásához. Tekintettel a pártok összességének kifejezésre jutott" óhajára, a kormány most már a nyári szünet elé akadályokat nem gördít és a vagyon- váltság és esetleg a sajtónovella letárgyalása után július 20-ától kezdődőleg hat-nyolc heti parlamenti szünetet fog javasolni a Háznak. Szünet után kerülnek sorra azután a sajtójavaslaton kívül a vármegyei közigazgatási és a választójogi reform javaslatai és egyéb resszortminiszteri javaslatok, amelyekkel a párt mai ülésén már jórészt foglalkozott Vasmunkások aminiszterelnöknél. Bettlen István miniszterelnök fogadta a Vas-és Féntmunkások Országos Szövetségének küldöttségét, amelyet Miakits Ferenc, titkár vezetett. A küldöttség emlékiratban mutatott rá a nagy munkanélküliségre, az óriási nyomorra és arra a szomorú körülményre, hogy Budapesten és környékén 6880, az ország egyéb területén pedig 2800 ember van munka nélkül. Bármint vizsgálják is a munkanélküliség okát, mondja az emlékirat, abban a munkásoknak szerepük nincs. Szükség van tehát arra, hogy az állam segítse őket. A memorandum arra kéri a miniszterelnököt, hogy lépjen érintkezésbe a munkaadókkal, hogy igyekezzenek munkásaikat megtartani. Kérik a közmunkák mielőbbi kiadását, és hogy a felemelt hátbért elsősorban tatarozásra fordítsák, így számos munkaalkalom nyílik. Az állam azért is gondoskodjék segélyről, mert főleg a lőszer- és fegyverggyári munkások váltak munkanélkülivé. A segélyek egy részét rója ki a kormány a munkaadókra, hozza be a nyolcórai munkaidőt, végül a kivándorolni óhajtó munkásoknak adjanak, ingyen útlevelet. Tegye azt is lehetővé a kormány , hogy az Államvasutak az elutazni akaró munkásokat díjtalanul szállítsák a táltosáérig.