Pesti Hírlap, 1922. november (44. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-01 / 249. szám

VJ- szakemberek véleménye szerint, oly nehezek voltak, hogy még képzett tanárok tudását is erős próbára tették. A szabad tételt néhány versenyző költői latin nyelven írta meg. Az általános eredmény mindazonáltal sikerben igen szerény, de pedagógiai és didaktikai tanulságokban annál gazdagabb volt. Voltak jeles tanulók számosan, kik egyáltalában nem tudtak megbirkózni a feladatokkal. A végső eredményt november3-án fogjákinnépies keretek között kihirdetni és ugyanekkor osztja ki Pintér Jenő főigazgató a győzteseknek a latin nyelvű díszokleveleket. Ugyanezen a napon újabb verseny lesza magyar nyelvből és a történelemből Az előbbin a stiláris képesség, az utóbbin a kritikai érzék megállapítása lesz a cél. Valamely későbbi napon tartják meg a matematikai és fizikai versenyeket A versenyeket a legélénkebb érdeklődéssel kísérjük annál is inkább, mert tudomásunk szerint ilyen versenyeket még sehol sem tartottak Európában. A kezdeményezés Pintér Jenő budapesti főigazgatóé, kitől már sok értékes újítást láttunk. Most megvalósított tervében az a koncepcció lappang, hogy a testi sport terén divatozó bajnokságokat meghonosítsa a szellemi mérkőzések terén és a diákok között. A budapesti győztes diákok ugyanis, még ebben az iskolai évben összemérik szellemi képességeiket a vidéki diákokkal és a győztes fiú lesz arra az évre az illető tudománynak bajnoka a diákvilágban. Tapasztalat igazolja, hogy ló versenyek lendítették föl nálunk a sportot, hogy a szellemi mérkőzések szintén fokozni fogják a diákok becsvágyát, a tanulásban és a tehetségük érvényesítésében, kétségtelen. v. r. I Sütei"tai n tuAr* 1922.november 1., szerda, 111 - A munkaközvetítőben. — Száz munkásra, százhúsz munkahely. — tanonc. — Cselédekben is nagy a hiány. A József utcában, a Magyar Királyi Állami Munkaközvetítő Hivatal épülete elött sok ember ácsorog. Akad közöttük mindenféle. Facér borbélytól kezdve, állásnélküli magántisztviselőig mindenféle fajta. Ha egy jobban öltözött férfi be akar menni a kapun, hárman-négyen is megszólítják: — Munkás tetszik? Bent az épületben a helyiségek ajtajain külön táblák jelzik, hogy ott melyik foglalkozási ág művelői várakozhatnak. Különösen sok helyiség van szállodai és éttermi munkások részére. A munkaközvetítő hivatalban a mostani murkásviszontokról az alábbi fölvilágosítást kaptuk: — A Magyar Királyi Állami Munkaközvetítő Hivatalban csak az ipar, kereskedelem, bányászat és közlekedés munkásait közvetítjük. Hétről hétre pontos kimutatást készítünk a jelentkező és elhelyezett munkásokról, de ez a kimutatás nem adja az egész ország munkaviszonyainak képét, mert hiszen maguk a szakszervezetek is foglalkoznak munkaközvetítéssel és teljesen nélkülözzük azokat az adatokat, amelyeket az iparszerűleg engedélyezett munkaközvetítők, cselédelhelyezők bocsáthatnának a statisztika rendelkezésére, így az adatok nem kompetensek, nem egészen pontosak, de körülbelül a helyzet az egész országban megfelel a mi, százalékos arányszámainknak. A budapesti munkaközvetítő szól a főváros, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Fejér vármegye egész területére. A vidéken hét fiókunk működik: Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett, Sopronban, Szegeden és Szombathelyen. A helyzet ma, körülbelül az. uo.xv. száz . munkakeresőre huss munkapiac esik, ami szinte munkáshiányt jelent. De a helyzet nem mindenütt ilyen rózsát, például Budapesten száz munkakeresőre csak kilencvenkét munkapiac, míg Győrben száz munkakeresőre csupán, hatvannégy munkapiac esik. Igen kedvező a helyzet a napszámosokra és gyári segédmunkásokra. különösek sok tanoncot keresnek, hétszer annyit, mint amennyi, jelentkezik. Napszámosokat most is napszámban keresnek az Állami Munkaközvetítő Hivatalban. Az ipari szakmunkások, magántisztviselők munkapiacainak száma jóval alul áll a jelentkezők számánál. Azért a szakmunkások egyes csoportjai között szintén van olyan, ahol a helyzet kedvező, így különösen árt ez az asztalosokra, cipészekre és szabókra. Nagyon sok éttermi női alkalmazottat is keresnek. Napszámos és ipari segédmunkás, az mindig kell, különösen most, amikor a szegedi fiók körülbell ötszáz útépítő földmunkást keres. A munkabérekre vonatkozóan megtudjuk, hogy egy falazó kőműves órabére ma körülbelül százötven korona. A lakatos szakmunkás és villanyszerelők órabére 50—80 korona. Napszámos húsz éven felül 53—60, kisegítő munkás 70—80 koronát kap óránként. Gyári munkásnőt 45—60 korona órabérrel keresnek. Mindenes cselédeket 1500—2000korona havi fizetéssel és ellátással helyez el a munkaközvetítő. A mosónő, aki házhoz jár, teljes ellátást és 300 koronát leér naponta. Ezzel szemben az Állami Munkaközvetítő Hivatal statisztikája szerintaz irodai tisztviselőnő, aki gépírónő, gyorsírónő, havi 4—8000 koronát kap. A hatósági munkaközvetítő legutóbbi heti kimutatása szerint foglalkozást kaphat 1243 ipari és 5 .kereskedelmi alkalmazott. Foglalkozást keres 1466 .ipari,és 165 kereskedelmi alkalmazott. Iparostanonc számára kínálkozik 385 hely, kereskedőtanonc részére 19 hely. Tanoncnak ajánlkozik 224 fiú. Házairtási munkára keresnek 94 nőt. Ilyen munkó viszont csak 6 nő keres. Nincs elég eledért! csillagvizsgáló épül a Svábhegyen. Hogy mentették meg az ógyallai obszervatórium műszereit? — A csehek a románokkal akarták ellopatni a legdrágább készülékeket. — „Az intézet felszerelésének megmentését a Füsti Hírlapnak köszönjük." A cseh megszállás óta Magyarországon a csillagászati megfigyelések szünetelnek. Az ógyallai csillagvizsgáló-intézet ma cseh kézen van s az intézet felszerelését csak nagy fáradság mellettsikerült némileg megmenteni. A magyar kormány minden lehetőt, elkövetett, hogy kulturaivónk érdekében a tudományos nemzetközi kapcsolatot a jövőben el tudjuk látni •• a legnehezebb időkben, nagy megerőltetések urán, mégis otthont adott a menekült ógyallai csillagvizsgálónak. Az ógyallai obszervatórium még a múltban vállalta u. i. a nemzetközi tudományos megfigyeléseket s ma szinte presztízskérdés lett, hogy kötelezettségének eleget tegyen. A menekült intézetet ideiglenesen több rekvirált svábhegyi villában helyezte el a kultuszminiszter, amelyekben tulajdonképpsak ideiglenes raktárhelyiségeket kaptak, mivel a fűszerek speciális épületekre szorulnak, amelyekben a műszerek beépítésére külön szaképítkezésre van szükség. Ma már abban a szerencsés helyzetben van az intézet, hogy a kormány Budapest városa és az ország kultúra iránt fogékony lakossága támogatás mellett európai modernségű berendezésnek vetette meg az alapját. Pár év múlva Budapest tőszomszédságában újjáéled az „Ógyallai Konkolyalapítványi Csillagvizsgálóintézet", amely versenyre lép a külföld több nagyobb obszervatóriumával. Az építkezéseknek ma már értékes, látható jelei vannak. A város a Svábhegyen, Budakeszi határában hét hold földterületet adott ingyen a célra. Az Eötvös-út mellett, a Sötét-vágás nevű erdőben épült fel részben s fog fölépülni a csillagvizsgáló. Tass Antal aligazgató, az intézet fáradhatatlan adós professzora, fogadott és kalauzolt. — Önök nem is tudják talán, — szólt, hogy az intézet legértékesebb felszerelésének megmentését a Pesti Hírlapnak köszönhetjük! Nagyot néztem, mert tudtommal egyik kollégám sem volt abban a helyzetben, hogy a szomorú csomagolásban részt vett volna . . . — Igen, — folytatta Tass aligazgató, — amikor a Pesti Hírlap 1918 dec. 7-iki számában ezeket olvastam: „A határ a Duna-vonal lesz, Pozsonyból kiindulva, Komáromot érintve, Ungvárig fog húzódni. . .", azonnal express-levelet intéztem a kultuszminiszterhez, hogy mit cselekedjek. Jó egy hétre kaptam meg a sürgöny-választ, hogy csomagoljak. — Megkezdtük a legértékesebb műszerek szétszedését. — lassan ment, mert mechanikusok hiányában magunk végeztük. — Becsomagoltuk az intézet hárm legnagyobb refractorát és sok segédműszert. Ma ez megbecsülhetetlen értéket képvisel. —• 1919 jan. 6-án egy vagyon-rakománnyal beállítottunk Budapestre. Az utazás roppant veszélyes volt, mert akkor napirenden volt a vonatok oktalan kifosztása, ezért jóeleve gondoskodtunk kísérő nemzetőrökről is. — A drága műszereket a tudományegyetem kozmográfiai intézeténél pincéjében helyeztük el. Ez a kényszer elhelyezés persze nem használt a finom műszereknek, de hasznavehetetlenül nem rongálódtak meg. A kijavításuk azonban tekintélyes összegbe fog kerülni. Azután visszatértünk agyallára s a további transzportok elszállítására készültünk. Ekkor azonban már késő volt, mert a csehek január 9-én elzárták a határt. — Sok értékes holmi maradt-e vissza? — volt a kérdésünk Tass Antal aligazgatóhoz. — Minden nagy értéket képvisel ma. Ott, maradt igen sok műszer, az egész irodai berendezés, laboratóriumi felszerelés s egy roppant értékes könyvtár. A magyar kormány intézkedésére mi Gyállán maradtunk, hogy az értékeken őrködjünk s azokat együtt tartsuk. Kimondhatatlanul szomorú napok következtek ránk. — Március első napjaiban az intézet alapítójának az özvegyek, megszállás okozta izgalmak következtében meghalt. Hamarosan, mintegy két hétre, jelentettek a cseh kormány megbízottai az intézet átvételére. Tízss Antal elszorult hangon mondja: „Életem legszomorúbb napjai." „A legborzasztóbb közjogi funkció . . ."" — Dr Kován György, a prágai egyetem adjunktus-csillagésza, karhatalommal arra szólított .111, 111 fel, hogy jegyzőkönyvileg és leltárilag adjak át mindent. Kijelentette azt is, hogy amíg a cseh állam iránt való hűségünk nincs bebizonyítva, ideiglenesen vezethetem az intézetet. Tass Antal irományai között turkál s elébem tesz egy jegyzőkönyvet, amelynek jobboldalán cseh nyelven, a baloldalán pedig magyarul ezeket olvasom : „A magyar állam nevében tiltakozunk az intézet birtokba vétele ellen, de az erőszaknak en ngedve, aláírjuk . . ." — Kován György prágai adjunktus ezután a leltározást kívánta. Elrökönyödve látta azonban, hogy a kupolák, amelyekben a legnagyobb refractorok voltak, üresek. „Mit jelentenek ezek az üres kupolák és üres műszerszekrények ? — szólt ingerülten. — Már nem tudom, mit feleltem. —• 1919-ben a magyar vöröshadsereg kétszer is betört a községbe, de a csehek pánikszerű menekülésénél több érdekes dolog nem történt Amikor felmutattam a vöröskatonáknak a cseh erőszak ellen való jegyzőkönyvi tiltakozást, háborítatlanul hagytak. Korán még egyszer kellemetlenkedett, el akarta az összes műszereket Prágába szállitani, de erélyes felszólalásunkra s a zsupán támogatásával terve nem sikerült. — Roppant fájt azonban a cseheknek, hogy az értékesebb műszerek Budapestre kerültek s mindent elkövettek, hogy azokat megszerezzék. Hiteles tudomásom van róla, hogy a románokkal formálisan el akarták lopatni, amikor azok Budapesten tartósíkodtak. Csak úgy sikerült megmenteni arománok elöl, nagy Kövesligeti, akinél ez ügyben kétszer , is jártak, kijelentette, hogy nem tud róla, hogy az egyetem pincéjében ilyen dolgok volnának. — Amikor 1920-ban minden remény elveszett, hogy rövidebb idő alatt a magyar uralom ismét felébredjen a megszállott területeken, mi is átjöttünk és 1920 december óta dolgozunk azon, hogy az ország elvesztett csillagvizsgálóját Budapesten felál lítsuk. Megmutatta Tass Antal a tervrajzot, amely pompás épülettömböt tár a szem elé. Az építkezés azonban rettentő pénzbe kerül, csak maga a főépület 40 millió koronát emészt fel Az eddig elkészült két épületben az észlelések a napokban már megkezdődnek, úgy, hogy a legszükségesebb tudományos feljegyzések már megtörténhetnek. Különös melegséggel beszélt Tass Antal aligazgató a társadalom kultúrérzékéről, amely az adományok terén megnyilatkozik. Edilig 500.000 K gyűlt össze, amelyből a szükséges segédműszereketSE próbálják beszerezni. Az új magyar csillagvizsgáló alapja tehát már le van rakva. A csehek elrabolhatták ideig-ótráig , f. . ógyallát, de kultúráját nem. A magyar csillagászok nem sokáig nézik az elborult eget, a magyar csillagok még Ógyallán is fel fognak jönni. B. Z. Andrássy tagadja Czernin vádjait. Gróf Andrássy Gyula válasza gr. Czernin Ottokár levelére. ... Egy estilap leközölte gróf Czernin Ottokár, a volt osztrák-magyar külügyminiszternek Molnár Bélához intézett levelét, melyben többek között azt... .í£ irja, hogy: „Tiszával és velem szemben, kik azt az Í? eszmét ápolták, siogy Károlyit el kellene fogatni * .„•, Andrássy ellenszegült, miután ez Tiszával szemben,, annak politikai magatartásáért kezeskedett, őfelsége is állandóan fogadta őt (nyilvánvalóan azért, mert őt Andrássy mindig ajánlotta.)" "Erre vonatkozóan gróf Andrássy Gyula, aki jelenleg Tiszadobon tartózkodik, a következő nyilatkozatot tette: — Czernin Ottokárt nyilván tökéletesen cserébenhagyta emlékező tehetsége. Amiket akérdéses levélben állít, az sohasem történt meg. Mindenesetre kényelmes dolog ma Tiszára hivatkozni, amikor ő már nincs többé az élők sorában. Ebben az időben egyébként nem is voltam olyan jó viszonyban Tiszával, hogy állásfoglalásait az én jótállásaimra építhette volna politikai dolgokban. De másrészt ki állott volna jót értem Tiszának, akiben őTisza, nyilvánvalóan az ellenfelét látta? Azt, hogy Tisza sörse akarta tartóztatni Károlyit, mégpedig Czernin óhajára, aki pedig a legjobb viszonyban látszott lenni Károlyival, csak most hallom először. — Károlyi nem egyszer mondotta nekem, hogy Czernin biztosan megerősítené pozícióját és megvédené igazát, ha erre őt megkérné. Természetesen aeki felel meg a valóságnak sosem, hogy őfelségénél audienciát eszközöltem volna úti számára. Ebben az időben erre módom sem lett volna, mert én is csak nagy ritkán jutottam be őfelségéhez, mégpedig csupán valami nagyobb válság idejében vagy hasonló alkalomkor. Mindenesetre mély sajnálatomat fejezem ki a felett, hogy Czertrin ezeket a leleplezéseket nem akkor tette, mikor az illetők, akikre hivatkozik, még életben voltak. Ezek akkor egytől egyig megcáfolták volna kijelentéseit. Ezek közül ma is csupán Károlyi Mihály van az élők sorában, forduljanak; tehát őhozzá. Költségvetés helyett indemnitás. A pénzügyi felhatalmazás, amelyet a júniussban összeült nemzetgyűlés a kormánynak adott, de ,decemberben lejár. A kormánynak az volt a szándéka... hogy az indemnitásokkal való kormányzásról áttér a költségvetésekre, s már decemberben teljes költségvetést nyújt be a parlamentben.A költségvetés öszszeállítása azonban különböző adminisztrácionális ... és pénzügyi nehézségek miatt még nem készült el, úgyhogy ismét indemnnitáshoz kellett folyamodni. A, indemnitást négy esetleg h hat hónapra kéri a kormány .