Pesti Hírlap, 1922. december (44. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
amely a földbirtokreform " sürgős "kieesztvételét elűzte ki céljául és tulajdonképen ez egyetlen cél érdekében alakult meg.."értesülésünk szerint rövidesen megszűnik, és tagjai csalakosnak az ellenzékipártszövetséghez, amelyrek "a földbirtokreform gyors keresztülvitele tudvalevőleg szintén egyik programmpontját képezi. A földreformblokk tagjait az késztette erre az elhatározásra, hogy : Szíriaá Mnték, akiknek csatlakozásául feltétlenül számítottak, mert a bloikk idegalakulásakor ezirányú készségüket határozottan kijelentették, a tegnap esti partvacsorán, amelyet a Pannonia-szazodában tartottak meg, nem vettek résguszit .Bálint ma értesítetteMeskó Zoltánt, hogy ő és hívei azért nem csatlakoznak a földreform-blokkhoz, mert az egységes párt kebelében Maller János vezetése alatt is alakultan agrárblokk és politikai okokból ebben a » tömörülésben óhajtanak: részt 'venni '! A megyei és városi tisztujitásokat és bizottság* tag választásokat elhalasztották. Az Akadémia segélyezését egyhangúlag megszavazták. — A kultuszminiszter a tudomány szabadságáért. — 1923-ban meglesz a közigazgatás reformja. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén úgy általánosságban mint részleteiben "elfogadták az Akadémia államsegélyéről szóló javaslatot és a megyei és városi tisztviselők, valamint törvényhatósági bizottsági tagok választásának elhalasztásáról szóló Fáyféle indítványt. Egyébként nyugalmas, csendes ülés volt. A tanácskozást Scitovszky Béla, majd Almássy László vezette. Az Akadémia segélyezéséről szóló javaslatnál Szakács Andor keveselte a segélyt, majd történelmi visszapillantást vetett az Akadémia működésére és kifogásolta, hogy a mostani arisztokrácia és a vagyonos osztály nem teszik meg kötelességüket a tudomány pártolása terén. Az Akadémia nem vindikálhatja magának az objektivitást, mert pl. Kossuth Lajosról sohase i vett tudomást. A tudománynak az a hivatása, hogy mindenben az igazat állapítsa meg. A javaslatot elfogadta. Jánosi Zoltán ellenzéki hivatását nem abban látja, hogy minden kormányjavaslattal szemben állást foglaljon, hanem, hogy a kormánytól függetlenül gyakorolja a kritika jogát. A mostani javaslatot a legnagyobb örömmel elfogadja.Az Akadémiát arra kéri, ne engedjen a politikai irányzatnak, hanem emelkedjék olyan" magaslatra", ahol elfogulatlanul foglalkozhatik úgy a múlttal, mint a jelennel. Hogy az Akadémia nem zárkózik el a kortól bizonyság rá, hogy 1918-ban Beöthy Zsolt., • Berzevíczy. Heinrich megjelentek a nemzeti tanács előtt, fogadalmat tettek, majd a nemzeti tanács rendelkezésére bocsátották magukat (Nagy zaj és ellentmondások). A javaslatot azzal a módosítással fogadja el, hogy a segélyt 24 millió kuronára emeljék fel. Greg Klebelsberg Kun© kultuszminiszter előrebocsátja hogy a mostani javaslat nem alkalmas arra, hogy irodalom- és mövészette,*téíei "vitai" folytassatják, majd kijelenti, hogy "tv ió kathelifajs", de azért hém' alifiliguli'effyettei felekezettel szemben, sem. Ugyanezt az elfogulatlanságot ígézi más felekezetek részéről és a katholikusokkal Isepaban. Köszönetet mond a pénzügyminiszternek, amiért lehetővé tette, hogy tudományos munkák kiadása céljaira 16 millió korona értékű papírt szerezhetett be. Hajlandó más tudományos intézeteket, így, a Petőfi Társaságot is állami támogatásban részesíteni az idei költségvetés keretein belül és szívesen bocsátkozik előzetes tárgyalásokba. Csodálkozik, hogy épen Várnai tett® azt az indítványt, hogy az Akadémát elszámo leisaKRrjy aacaagMOBaBaB^ lásra kötelezzék. Ez az intézkedés mélyen sértené a tudomány szabadságát és ha elfogadnák, kénytelen volna visszavonni javaslatát. Kornis professzor érdemes munkásságát védelmébe veszi, majd kijelenti, hogy mihelyt befejezte a tudományos és kulturális ügyekre vonatkozó javaslatok előterjesztését, ide fog jönni a népoktatás problémáival is. Pakots felhozta az ifjúság magatartását a színielőadások alatt. Kéri a Házat, ne törjön pálcát az hiúság felett, hanem gondolja meg, hogy mi mindenen mentek át ezek a gyerekek a közelmúltban. Reméli, hogy a kutatóintézetek a változott viszonyokkal egyidejűleg újra életrekelthetők. Kijelentései nem frázisok, hanem véresen komolyak az ő számára. Három év múlva lesz az akadémia centáriuma, addig fel kell ébreszteni a közönséget, hogy megtalálja szívét az adakozásra. Kéri a javaslat elfogadását (Éljenzés és taps.) (A Ház általánosságban egyhangúlag elfogadta a javaslatot. A részletes tárgyalás során úgy a Várnai, mint a Jánosi javaslatát elvetették). Személyes kérdésben, Farkas Tibor kifogásolta, hogy a belügyminiszter egy hírlapi nyilatkozatában kétségbevonta az ő szavahihetőségét. Rakovszky Iván azt femette erre, hogy a diskurzus nem úgy 'került "a lapokba, mint ahogyan lefolyt. A Fáy-féle indítványt Szilágyi Lajos nem fogadja el s kérdi a minisztertől, hogy a közigazgatási reformot a nemzetgyűléssel, vagy a kétkamarás országgyűléssel akarja-e letárgyaltatn. F-áy indítványát különösen azért helyteleníti, mert mélyen belenyúl a vármegyei önkormányzatba. Felhasználja az alkalmat, hogy szóvátegye a biharmegyei állapotokat, melyek szégyenteljesek s amelyek ügyében ő már följelentést, is tett, pici •várlevelet is irt « iiMuiszitTuök, de eredménytelenül. Kéiv.;a ,hogy le.galább»zt engedje meg, hogy.. a várijiegye ...elbáijtasson az alispánnal. •* Rothenstein Mór szerint "a bizottság tovább ment, mint Fáy Gyula, aki csak 1923 december végéig kívánta a meghosszabbítást, a bizottság pedig odamódosította a javaslatot, hogy az érvényesség addig tart, amíg a közigazgatás reformjáról szóló törvény elkészül. Ezért, nem fogadhatja el ajavaslatot. Nekik egyáltalán gyanús a dolog. Itt van valami, amit a miniszter még a bizottságban sem mondott el. Ha azért nem lehet választani, mert a mostani választási törvényt szűk, azon egy egyszakaszon javaslattalkönynyen lehet segítetni. Rakovszky belügyminiszter ismételten jört jelen-tette, hogy mindenkinek joga van k is javaslatot beterjeszteni (Meskó- Megrendelésre!). Ateg, megrendelésre is,joga van. Egyébként itt a most fennálló helyzetet hosszabbatjuk meg. Hlogy nem volt puccsról szó, azt ,őt bebizonyította, mikor jogos kívánságaikat honorálta. A bihari ügy elintézése a főispánváltozás miatt késett. Az Új főispán most vizsgálja a panaszt, ha, elkészül jelentésével, ő azonnal intézkedni fog. Arranem vállalkozhatik, hogy a forradalmi rendszerek vilanán, egy tollvonással, szauta pede elintézze a dolgot. (A szakaszt a Ház a bizottság szövegezésében fogadta el.) A 20-ik szakasznál Györki Imre szerint az egyetlen Itély 93.es törvényes alap úgy a képviselői, mint a törvényhatósági választásokra nézve a Friedrich-féle rendelkezés. Rassay Károly azt vitatja, hogy úgy a törvényhatósági, mint képviselőválasztás törvénybe van iktatva és a kormánynak csak a választás időpontjára való intézkedés van fentartva. Mi lesz akkor, ha 1923 végéig se csinálják meg a reformot? Az új névjegyzéket is csak a Friedrich-féle rendelet alapján lehet összeállítani. Kéri a belügyminisztert, szögezze le ezekben a kérdésekben álláspontját. Szilágyi Lajos közvetítő indítványt terjeszt be, mely szerint a jelenlegi rendelkezés alól a csonka vármegyéket vegyék ki. Az ő vármegyéjében pl.Ki a helyzet, hogy a virilisták többen vannak, mint a választott tagok. Itt tehát a a választott tagok számát ki kell egészíteni. Szakács Andor nem fogadja el a javaslatot, hanem új választásokat akar, hogy a nép is bejuthasson a törvényhatóságokba. Rakovszky miniszter citálja az 1915. VI. t.-c. 2. szakaszát és kijelenti, hogy lehetetlennek tartja, hogy az 1914 es alapon válasszanak ma is. Hiszi és reméli, hogy a közigazgatási reform 1923-ban elkészül. Szilágyinak azt feleli, hogy azzal, hogy itt ül a nemzetgyűlésben teljesen elismeri annak kompetenciáját. (A Ház a szakaszt a bizottság szövegezésében fogadta el.) A pénteki ülésen harmadszori olvasások lesznek és az adójavaslatok kerülnek sorra. Juan O' Nagyságárt. Szegény. imta Marcel Prévost* Fordította: Kosztolányi Dezső. (15) t * ' •f — A professzor, ugy látom, nagyon is meg van elégedve saját magával — mondta. — Van bizonyos szóbősége, de nem valami'nagy szellem. — Felesége különb." • ' ' . ' Saulnoisékról beszélt. — Jól lát — felelt Albini?. — Más'lett unokahúgóm Jeanne de Gueyse, kivételes tehetség: Jellemes is és értelmes is.; férje, jobbára neki köszönheti sikereit. Szerelmi házasság: A vidéki nemes, szegény fiatal lányt feleségül vette a gimnáziumi tanár. Abban az időben kezdte gyártani Saulnois az ilyen című tudományos könyveket, melyeket senki sem olvasott: A végtelen és a végtelenség. Az asszony keze alá 'vette. 'Sugallta, néki: ' „Egy francia kisváros lélektana' című sorozatát, mely úgy fogyott, mint valami regény. Bevezette a legjobb társaságba. Az előkelők filozófusa lett. Aztán tudományos társaságok tagja s az asszony bejuttatja még, az akadémiába is. Egyszerűen és kedvesen élnék. — Guilloux az mondja, nem a legjobban. Albiné kikelt: — Ugyan, Guilloux! Hát, komolyan veszi ezt a pletykás Guillouxt, ki dúl-fúl, hogy pár nagyszerű házasság isvan,, mert őneki nem sikerült révbe jutnia. Majd nyugodtabban folytatta.** Saulnoisryé hű, feleség, .csak, az ő. Albertjét vezeti, úgyszólván észresem vesz más, férfit.: A maga Guilloux barátja épen próbálkozik, nála, ezért dühöng. Minden csábítós varázsa., minden. A diplomata agyafúrtsága kudarcot vall e gömbölyű szőkeség hitvesi hőségén.: Tehát más oldalról támad és unokahúgom féltékenységét prób infijafelkelteni, mindenfelé azthíreszteli,hogy a férje megcsalja őt ' •' .— Hát ez nem igaz?... És a csinos Berthe Lorándé? — Ezt is Guilloux mondta! — vágott szavába Albiné. — Saulnoisnak volt pár kalandja, Párisban sok olyan asszony él, ki egymásután bolondul bele a híres emberekbe. De Berthe Lorándé, hallgasson rám, Vaugrenier és nézzen a szemembe. Berthe lorande barátnőm. Ismerem őt első könyve óta, mióta Páris felfedezte a jouyen-josasbeli szatócs elragadó leányában a nagy irónőt. Úgy ismerem az életét, mint a magamét. Tehát kijelentem, hogy Lorándé sohasem kötött úgynevezett egyezséget erkölcs és törvény között és nincs nála tisztességesebb nő. — De Saulnois . —-Saulndis bolondul utána, mint a többiek és udvarol neki. Nem gondolja, hogy Berthe magába tudja bolondítani a férfiakat, ha akarja? -- Guilloux épen azt veti szemére, hogy igen gyakran akarja. — Hát szemére lobbantják-e a gyémántnak, hogy szikrázik? "Berthe Lorándé, a szellem,érzés, Szenvedély bűvös tűzköre .... E tűz lángja, meleg. Vonzza a férfiakat és nőket s a férfiak megpörkölik magukat. Tehet-e erről Berthe? Különben majd megmondja maga, mert szeretném, ha megismerné. Legközelebb ebédre hívom kettőjüket és Trévonnét, fiával, nagyon kedves emberek. Tehát ne morcolja erős szemöldökét és hagyja abba ezt az embergyűlöletet. Hogy Maurice des Guilloux-val barátkozik, az hagyján, de, hogycsakis vele barátkozik . . . ebbe beleőrül. Egyfiatalemberek, ki olyan tehetséges, mint maga., nem szabad igy visszavonulnia. .Oly kevéssé hisz elméletében, hogy nem meri a világ elé vinni? Roger lalsn lelkeit és komolyan válaszolt. — őszintén szólva, grófnő, eltekintve minden elmélettől, érzem, hogy az ön társadalmától sok mindenelválaszt. A szegénységem, a származásom, a jellemem. Ugyan, micsoda regényes szavak! Paris leggazdagabb társasága kapva-kap az önfajta embereken, kik nélkül az unalomba és szellemtelenségbe fulladnának. És jól tudják, hogy még ők adósai önöknek! Ami a származását illeti . . . magam is törvényesített gyermek vagyok egy párisi modell leánya, ezt sohasem szégyellem és biztosítom, hogy emiatt, egyetlen ajtó sem zárult be előttem . . . Szóval, ha mindenáron azt akarja, hogy szemébe mondják, én nagyon kedves fiú és sok tikert jósolok. Csak legyen bátor. Ezekre az utolsó szavakra bármely más esetben és bárki mástól hallja, felháborodik a gyanakvó orvos, de Albine oly finom hangsúllyal, oly szemérmesen (nincs más szó rá) ejtette őket ki, hogy: Roger azt, a gyönyörűséget érezte, mintha valaki először simogatta volna meg. Ezt hebegte: — Bátornak kell lennem, grófnő, hiszen ön bátorít. Albiné is felkelt. Most, hogy otthagyták a teázóasztalt egészen közel állottak egymáshoz, szemtől-szembe. • — Grófnő, — szólt Roger kissé halk, akadozó hangon — esetlen és modortalan voltam, mikor idejöttem. Ilyen a természetem: ha valamely gondolat foglalkoztat, nem tudom, hol vagyok és kivel beszélek. De kétségbeesve távoznék innen, ha nem bocsátana meg. Hosszúkás női kéz nehezedett Roger sötét kabátujjára és meg nézte ezt az élő és tökéletes kezet, Roger hallgatta Albine válaszát. . .— Természetesen megbocsátok. Lázasan jött ide, Guilloux mérget oltott magába. A roham elkerülhetetlen volt, előre láttam. Amit Guilloux mondott, nem tudom és nem is kérdezem. Bizonyára sok mérges rágalmat mondott, annyi igazsággal kevergti, amennyi kell ahoz, hogy az ön hiszékegységét megnyerje. Nagyon könnyű meg*vádolni a nőket. Hiszen semmi sem bizonyítható, i ^ iFolyt. kev.) PJEgTI HÍRLAP. 1 922. ctecemfier L, pénteE ^ Anglia nem ellenzi a népszavazást Nyugat-Tráciában (?) Az orosz delegáció átvette a szövetségesek válaszjegyzékét. — Csicserin Berlinbe érkezett. — A törökök ragaszkodnak a követelt égei tengeri szigetekhez. A 1c .orosz delegáció ma kapta meg a szövetségesek válaszjegyzékét, amely tudatja a delegáció tagjaival, hogy a tengerszorosok kérdésének megvizsgálására kiküldött bizottság első ülését pénteken tartja. Rakovsky megelégedett azzal, hogy az est félydmást"megtáviratozta"Jsicserinnek a válasz szövegét. A-'őálló képviselőinek azt mondotta, hogy az orosz küldöttség mindaddig nem foglal állást lausannei magatartása tekintetében, amíg nem kap hazulról utasításokat. Csicserin különben már útban, van Lausanne felé, de ma útját Berlinben megszakította, állítólag csak néhány órára. Ma délután a német külügyminisztérium keleti osztályának vezetője lakomát adott, amelyen Csicserinen kívül dr Cuno birodalmi kancellár és Roisenberg birodalmi külügyminiszter is részt vettek.