Pesti Hírlap, 1923. március (45. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-16 / 61. szám
i1123. március 16., péntei. PESTI KIK LAP A magyar szabadság ünnepe. to Mkeats március tlsanötödikése. — Viszközgyülés a városházán. — A Petőfi-szobor megkoszorúzása. — Ünnepség az Országháztérer. — Klebelsberg kultuszmíniszter szózata. Igen hatalmas keretek között és impozánsul ünnepelte Budapest és az egész ország március tizenötödikét. Felhők borította, ólmos ég alatt, csaknem olyan hangulat időben, mint hetvenöt évvel ezelőtt. A főváros zászlódíszt öltött, s amelyből kivették részüket nemcsak a hivatalos lobogók, de rengeteg sok magánépület is. Déltájban az utcák képe vasárnapi színt öltött, bezárultak a boltok és minden irányból hullámzottak a tömegek az ünnepségek színhelyei felé. Sokszoros jelentőségű volt ez az idei március idusa, jelentőséges különösen, mert a független magyar nemzet egyre ocsudóbban tör ma már a márciusi ideálok felé, jelentőséges, mert amikor manapság az egész világnak csak eszmei tereken dokumentálhatjuk erőnket és nagyságunkat, akkor a legszebb magyar tűz újbóli feltámasztása nagybani bizonyság befelé is, kifelé is, és jelentésére a legkivált azért, mert ez az év Petőfi százesztendős születési éve és ezzel a ténnyel ez idén a márciusi ünnep még magasabb piedesztálra emelkedett. Petőfinek, a márciusi vezérnek, szelleme uralkodott idei ünnepségeink felett, őt tömjénezték beszédek és szívek, öt, aki ránkhagyott szellemi kincseinek birodalmából sugározza ránk ma is a hitet és erőt, őt, akinek ősereje, céljai és hagyományai ma is hivatva vannak vezérelni az ilmodott boldogság felé ezt a boldogtalan országot. A főiváros törvényhatóságának díszközgyűlése. Az ünnepségek sorozatát a taváros törvényhatósági bizottságának díszközgyűlése nyitotta meg, amelyet az Újvárosháza fényesen kivilágított közgyűlési termében tartottak meg díszes karzati közönség jelenlétében. Az elnöki emelvényennégy díszruhás huszár, kezükben a főváros címerével ékes zászlóval. Sipőcz Jenő főpolgármester ünnepi csendben nyitotta meg a díszközgyűlést a Budai Dalárda által intonált Hiszekegy után. A polgármester a következőket mondotta többek közt: — Ma, a 75 ik márkus idusán mutassa be mélységes hódolatát mélyen tisztelt közgyűlés ennek a lánglelkű magyarnak, aki vérünkből való vér volt, aki városunk falai között történeti szerepet töltött be és világhírre emelkedett. Az ő költői forrásából mindizázaz magyarnak teli kupával kell merítenie. Eftídi mellett, amibőn e helyről szent fogadást teszek a mélyen tisztelt közgyűlésnek, hogy minden erővel rajta leszek, hogy az az ifjúság, amely a mi városunk fala között a mi iskoláinkban kapja, meg tudásának alapjait, az igazi hamisítatlan Petőfi-szellemet ismerje meg. A zugó éljenzés után a közönség elénekelte a Himnuszt s ezzel a díszközgyűlés véget ért. A Petőfi-szobor alcakoszosúzása, a Petőfi-tér, a szobor körül a paloták nemzetisziű lobogódísszel és virágdísszel már reggelre teljes pompába borultak. A szobor körül négy hatalmas oszlop, zöld girland fűzi össze őket, apró zászlókat lenget a dunai szél. Címerekkel és virágokkal díszesek a házak ablakai. Díszbeöltözött lova,rendőrök és hatalmas sokaság a térségen. Egymásután érkeztek az iskolák növendékei tanáraik vezetésével, politikai és társadalmi egyesületei kitűtöttségei a koszorút, helyezteka szobor talapzata köré. Majd a főváros díszközgyűlésének lefejezése után zárt sorokban érkezett meg a törvényhatósági bizottság. A menet élén világoskék díszruhába öltözttt, városi huszárok vitték a hatalmas babérkoszorút. A törvényhatósági bizottságot Sipőcz Jenő főpolgármest'C rt, Kozáth János és .'• vek Ede alpolgármest :vk vezették a Vác -utcán és Piarista-utcán át. A ..,'..iL'ör körül ekkor már zászlóik alatt, várakoztak a ' vidéki törvényhatóságok küldöttei. A koszorúit teija-. n elboritották a szobor talapzatát. A katonazenek • Himnuszt, majd a Szózatot játszotta s az egész : •/.. sokfz er ember együtt értekelte a magyar imát. Sipőcz Jenő elhelyezte a díszes koszorút, a malynak szalagján a következő felírás olvasható: '. Petőfi Sándor századik születtlampiánakemlékére: Budapest székesfőváros közönség' •" Utána ismét re:sorakoztak a díszruhás hajdúi, és a küldöttség, ketvenc a ne.m felsorakozott hatalmas közönségtől, indult a Mária Valéria- és Akadémia-utcán :"Országház 'mti ünnepség szíjhelyére. , Budapest röv. törvényhatósági bizottsága. A főlépcső baloldalán helyezkedett az a Petőfi Társaság küldöttsége. Tizenegy óra után Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, majd pedig Vass József népjóléti miniszter. A vidéki városok küldöttségei is felvonultak. Az egyetemi tanács Bársony János rektor vezetésével. Ravasz László református püspök, báró Nagy Pál altábornagy, a honvédség főparancsnoka, Marinovich Jenő főkapitány. Izabella főherceg asszony leányával, majd József főherceg Auguszta főhercegasszonyával, Zsófia főhercegnővel és József Ferenc főherceggel Álgya Papp tábornok kíséretébe érkeztek. Klebelsberg kultuszminiszter üdvözölte őket. Féltizenkettőkor riadót fújtak a cserkészek, megérkezett autóján Horthy Miklós kormányzó és felesége Magasházy szárnysegéd kíséretében. A kormányzó Izabella és Auguszta főhercegasszony között foglalt helyet az emelvényen. A honvéd helyőrség zenekara Fricsay karnagy vezetésével rázendített a Himnuszra, majd az egyesített fővárosi dalárdák elénekelték a Hiszekegyet és a Szózatot Sipőcz Jenő megnyitóbeszéde után gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szólt a gyülekezethez s ünnepi beszédében többek közt a következőket mondotta: — Ma csak az esetben tudjuk újra felemelni nemzetünket, ha a magyar férfilelkeket áthatja az áldozatos hazafiságnak az a szelleme, amely Petőfi költészetéből árad felénk. Ez legyen a mai nap megemlékezéseiből ,levont első tanulságunk. És a közelmúlt nemzeti katasztrófái után is itt állunk megfogyva bár, de törve nem. Töltse meg ennek a mi csodálatos magyar tavaszunknak éltető lehelete a lelkeket a Petőfi "birodalmával. Félre a kishitüekkel, félre a baljósokkal, félre az álbölcsekkel, kik a maguk nagy okosságát és tapasztaltságát balsors jóslásával akarják fitogtatni. Olyan emberekre van szükségünk, akiknek nagy a hite, végtelen a bizodalma, akik a nemzet jövőjébe vetett tántoríthatatlan hitüket bele tudják oltani a tömegekbe. A magyar múlt tanúságot tesz a magyar jövő mellett. Ez a végtelen bizalom áradjon szét 1923 március 15i ünnepünkből szerte az országba. Adja Isten, ugy legyen! A kultuszminiszter beszéde után Pekár Gyula mondott beszédet, majd Paulay Erzsi adta elő Petőit „Élet vagy halál" című versét nagy hatással. A fővárosi iskolák dalárdája elénekelte a Talpra magyart és Bakó László, a Nemzeti Színház öröké tagja, a Nemzeti dalt szavalta el. Az ifjuság ünnepli Petőfit. Az egyetemi és főiskolai ifjúság délelőtt a Szbadság-téri irredenta-szobroknál tartott gyűlést-és itt a bajtársi egyesületek teljes számban megjelentek. A tér több pontján az ifjúság vezérei lelkes szavakal méltatták a nap jelentőségét, majd megkoszorúzták az Észak, Dél, Kelet, Nyugat szobrait. A diákok innen a Vigadóba vonultak, ahol tizenegy órakor kezdődött a hagyományos március 15-i viadói nagy,gyűlés. Az egyetemi énekkarok elénekelték a magyar Hiszekegyet, majd Balcsó Géza tartott lelkes megnyitó beszédet, utána Bakó László Petőfi-költeményeket szavalt Nagy tetszést keltett Nagy Iván, a MEFHOSz elnökének ünnepi beszéde, amelyet Záborszky Ilona énekszámai és Koczé Antal magyar nózek követtek. Oláh Béla, s a MAFC elnökének zárószavai után a vigadói nagygyűlés véget ért. Délután a Nemzeti Múzeum kertjében folytatódtak az ifjúság ünnepségei. Itt. Minár József egyetemi hallgató szavalta el a Talpra magyart, majd Vér Tibor mondott ünnepi beszédet.. Ezután tárogatós nóták zendültek fel a múzeum hatalmas oszlopai mögül és ezzel az ünnepségi véget is ért. Innen az ifjúság a Petőfi-szoborhoz vonult, ahol többen mondottak beszédet. A délvidék egyetemi hallgatók a vármegyeház közgyűlési termében tartották meg Petőfi-ünnepségüket s a gyűlés végeztével a Szabadság-térre vonultak, ahol ünnepi bszédek keretében megkoszorúzták a Dél szobrát Az Ébredő Magyarok Egyesülete a Petőf-szoborná Délután öt órakor az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai hosszú sorokban vonultak fel a Petői térre, hogy a százesztendős évforduló alkalmák hódoljanak" a lánglelkű költő emlékének és ünnepljék március 16 ét A hatalmas ünneplő tömeg ellepi diszes teret, és szónokok méltatták beszédeikben a Talpra Magyar hetvenötödik évfordulójának jelenségét. Beszédeket mondtak Hegedűs György nemzgyűlési képviselő, Budaváry László és Lukáchovi Lajos, az egyesület vezetői. A nemzet ünnepe az Országház téren. A kultuszminiszter beszéde. Már a kora délelőtti órákban valóságos népvándorlás indult az Országház térre is, ahol a nemzet ünnepelte, az egész magyarság március tizenötödikének hetvenötödik fordulóját. Pazar dísztöltőit az Országház tér. Nemzeti zászlókkal gazdagon fellobogózott volt a tér s a parlament palotája. A főbejáratnál délszaki növények, vörös bársony és színes drapériák. Az országház nagykapuján pedig Petőfi Sándor ötszörösre nagyított reliefje ragyogott a díszkes keretben. A parlament lépcsőit fel a főbejáratig vörös bársony fedte, az emelvényt pedig, amelyen a kormányzó foglalt helyei, pálmák és zöld ciprusok szegélyezték. Katonai díszcsapatok vonultak fel fél- tizenegy óra körül s elhelyezkedtek a hatalmas térségen "a klérus tagjai, az államhivatalok és társadalmi egyesületek. Majd az egyetemi ifjmag és a középiskolák fiú- és leány növendékei helyezkedtek el. Tizenegy órakor felvonultak a külöö"-nsiget. A ti minisztériumok küldöttsége, majd a tábornoki kar. Az ünnep hangulatát az esti órákban tüntetések lármája zavarta meg. Az É ébredő Magyarok Egyesületének ünnepsége a Petőfi téren délután hat óra tájban ért véget. A közönség szétoszlott. Egy ötszáz főnyi csoport azonban részben a Wesselényi-utcán, részben pedig a Rákóczi-úton át zárt sorokban az Erzsébet-körut felé haladt s útközben hangosan tüntetett. Amikor kiérkeztek az Erzsébetkörutra, ott újra egyesültek a húszas számú ház előtt, ahol „Az Est"1 kiadóhivatalának helyiségei vannak s tetőpontját érte a lármás tüntetés. Az utca járókelő közönsége sietve tért ki a négyes sorokban vonuló csapat elöl. A hetedik kerületi kapitányságról néhány perc zaulva Kalmár Béla rendőrfőtanácsos vezetésével havi főnyi rendőrcsapat sietett az Erzsébetkörútir, a aaog hangosan tüntető, nagyrészt fiatalemberekből álló tömeges szétoszlásra szólította fel. A tüntetők azonban nem engedelmeskedtek. Erre 37 intézkedő rendőrtiszt parancsot adott a szétoszlatásra. A rendőrök kardot rántottak s karcsappal verték szét a komoly fordulatra már menekülő ületeket. Ezeknek egy kisebb töredéke a Rózsa-utcában újra összeverődött, egy másik csapat pedig az Almássy-téren csoportosult. A Rózsa-utcai sereg zárt négyes sorokban haladt tovább, egészen a „Stádium" nyomda épületéig .Ak ott ugyancsak tüntetést rendezett, de ellenkező célzattal. Éltették Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselőt, aki megjelent a „Szózat" elsőemeleti szerkesztőségi helyiségének, erkélyén s beszédet intézett a tömeghez. Beszéde végén felszólította a tüntetőket, hogy rendzavarás nélkül oszoljanak szét. Ez később meg is történt. Kalafái remisíriótanácsos jódsmálle, Erzsébet-körútrakivezényelt rendőri csapat parancsnoka. Kalmár Béla rendőrfőtanácsos, csütörtökön este jelentést tett a szétoszlatásról Marinovits .Jenő főkapitánynak. E jelentés szerint a rendőri karhatalom a tüntetők közeledésekor már elhelyezkedett az Izzaéscet-körúton atelefonértesítésre. A rendőrfőtanácsos szerint két oldalról egyszerreérkeztek a tüntetők, mégpedig a Rákóczi-út felől é, a Wesselényi utcából kikanyarodva az Erzsébet körútra. A kétfelől érkező csapat ilyenformán közrefogta a rendőrséget, amely a tüntetés középpontjába került. A főtanácsos erre — mint jelentésében mondja — felszólította a tüntetőket a pzéteszkisiea. A tüntetők azonban nem engedelmeskedtek és eiert adta ki a parancsot, hogy kardlappal oszlassák szét őket. Kalmár Béla rendőrfőtanácsos szerint a helyszínen sebesült nem jelentkezett 1,egységért. Az egyetemi ifjúság tiltakozik és elégtételt kéz a lenfleri beavatkozás zuiszt i tüntetések lezajlása után a Tudományegyetem Aidájában mintegy kétezer főnyi egyetemi hallgató gyűlt ,őssze este kilenc óra felé. Igen izgalmas hangulatban tancskozások indultak meg. A gyűlés folyamán megjelent az aulában Kusmik Pál rektor és ifjabb Cs. Kálmán műegyetemi tanár, akikkel a diákság vezérei a rektori szobába vonultak és eladták panaszaikat. Elmondták, hogy nem provokálták a rendőrség közbelépését és véletlenül talákoztak az Erzsébet körúton avval a csoportta amely szintén a Rózsa utca felé igyekezett, hop üdvözölje a Szózat szerkesztőjét. Kijelentette, hogy egyhangúan tiltakoznak a rendőri brutalitáso.•.ellen és az illetékes felettes hatóságoktól eléggést fognak kérni. Megállapították, hogy a fel Szat során hét egyetemi hallgató szenvedett sérüléseket Közülök kettőt még a Rózsa utcában látott el ket sekkel egy magánorvos. A sérülésekről is jegyzi, könyveket vettek fel. A rektor azután beszédet intézett az ifjúsághoz és arra kérte őket, hogy csendisen széledjenek el, a panaszokról szóló jegyzőkönyveket pedig maga fogja illetékes helyre juttani. Este tizenegy órakor az aulából eltávoztak a egyetemi hallgatók. Tüntetések az ünnepségek után. 3 Rassay egységes liberális pártot követel Az Erzsébetvárosi Kaszinó ma este társasvacsorát rendezett Rassay Károly tiszteletére, amelyenRassayt, a beteg Ugron Gábor helyett, a kaszot társelnöke, Soltész Adolf üdvözölte hangsúlyozva az egységedibér.-.kis polgárság megszervezésének szükségét. Passag Károly többekközött ezeket mondta: — Ha végignézünk a tizenkét ponton, azt kell látni, hogy azoknak alapelve a szabadság, egyetértés és testvériség nincsen meg sem a társadalmi életben, sem a politikában. Ma nemzeti gyász van, idegenek vagyunk saját otthonunkban. A tizenkét pont kívánta a felelős kormányzatot, ez nincs meg. Követelte a népképviseletit, ez sincs meg, helyette az erőszak képviseletét látjuk. Követelte a szaluid sajtót és mi szabad sajtó helyett szellemi terrorral, mely a sajtót megüli. Eltűnt a jogegyenlőség, mely nem a határban pusztult el, hanem a háború után felszabadult alacsony szenvedélyek áldozatává lett Tovább kell küzdeni a mai rendszer ellen azzal, határozottsággal és férfiassággal, amelyre a választóinknál, tett ígéret, bennünket kötelez. A március eszméket a polgárságnak kell diadalra vienni és ennnek első feltétele a polgárság megszervezése, egyesítése, mert nincsen ma olyan szervezetlen, erő, min a polgárság. Szervezve van a reakció és szervezv van a munkásság is, de nem tudnak szervezkedni a polgárság dolgozó milliói és szervezetlenül "tein tölthetik be hivatásukat. Én szívesen működöi, együtt a szervezett munkássággal, de csak audit amíg érdekei a polgárságéval azonosak. Főclm azonban az, hogy létrehozzuk a szervezett polgársá egységét és ezért a célért kész vagyok minden áldozatra. Már csak azért is létre kell jönnie az egységes liberális pártnak, mert a közönségnek már nem apró taktikák és kritikák kellenek, hanem szabatosan körülírt politikai elvek. — Magyarország katasztrófája az hogy olyan patikusok, mint gróf Hadik János, Vázsonyi Vilma Ugrón Gábor, Sándor Pál, Bárczy István. Sztenm József eddig nem tudták megtalálni ír, együttműkölés utját. Amely pillanatban a közérdek azt követe, hogy a vezérek egymással kezet fogjanak, nincs egy új sérelem és nincs egyéni szempont, amely utja állhatná annak, hogy összefogjanak és megteremts« a liberális polgárság egységét..