Pesti Hírlap, 1926. december (48. évfolyam, 274-299. szám)
1926-12-01 / 274. szám
hiába próbáljuk elkerülni. Gyöngék vagyunk hozzá, meg teljességgel tehetetlenek vagyunk vele szemben. Ezt te is beláthatod! Évekkel ezelőtt már felmerült bennem ehhez hasonló valami, még odakinn voltunk a harctéren mindketten. És valahogy ösztönösen húztam-halasztottam azt, hogy személyesen találkozhassak vele. És évek teltek el, míg végre mégis idejöttem. Miért? Mert a Végzet úgy rendelte, hogy semmiképen se kerülhessem őt ki. Hagyjuk hát. A megoldáson ráérünk gondolkozni, mikor majd égetően sürgős lesz. Valójában öntudatlan, vak reménykedés élt bennem, hogy talán a dolog kettejük közt mégsem fog békésen elintéződni. És titokban arra gondoltam, hogy akkor csakugyan... csakugyan én következhetem. Anélkül, hogy bármi becstelenséggel vádolhatnám ezért magamat bármikor is. Mert láttam, hogy én is mély hatást tettem Flórára. Ezt azonban Doornbergnek már nem mondtam, nem lett volna ildomos. Végre is, csakugyan nem küzdhet az ember a sorsa ellen és ha engem már boldogtalanságra ítélt a végzetem, legalább ne igyekezzem megmérgezni egy másik ember amúgy is gyönge reményeit. Doornberg azonban alighanem megsejtette, min tűnődöm, mert újra megszólalt: — Igazad van, belátom. De talán nem veszed rossz néven, ha kijelentem, hogy abban az esetben, ha ... ha az én dolgom nem sikerülne Flórával... legboldogabb lennék, ha esetleg... téged ... boldognak tudnálak vele. Mert te te megérdemled, sőt jobban megérdemled, mint én. Felém nyújtotta meghatottan a kezét, úgy folytatta: — És ha Isten ne adja, tényleg igy fordulna a dolog, nagyon kérlek. Róbert, állj elő te.. . nehogy ni-'s megelőzhessen. Más, akit sohase érthetné rn ."Csuba se tudná boldogítani aki csak a szépségére vágyvik... Róbert! Hidd el, még a síromban , megnyugtatna engem az a tudat, hogy ez igy lesz .. ha egyszer már én nem jöhetek számításba . . . Ezt a kézfogást nem lehetett visszautasítani. Éreztem szavai mögött az őszinteséget, a meghatott szeretetet mindkettőnk iránt. Melegen kezet szorítottam vele és azt feleltem: — Bízzuk Istenre a dolgot, de hidd el, az a legforróbb kívánságom, hogy holnap ilyenkor már boldog légy. És hidd el, én is csak megleszek valahogy. Hiszen tulajdonképen nem is gondolhatnék arra, hogy családot alapítsak most. Nem a korom miatt, de ... nem tudom, ismered-e anyagi helyzetemet ? — Nem, igazán nem — felelte Doornberg. — Tudod, szűkös évjáradékból élek — magyaráztam neki. — Nagybátyám, akitől majd tekintélyes vagyont fogok örökölni, egészséges öreg ember és éltesse is az Isten. Szóval... Nem fejezhettem be a mondatot. Az ajtón kopogtattak. — Szabad! — mondottuk ketten is egyszerre. Az ajtóban Doornberg egyik cselédje jelent meg. A kezében távirat. Alázatosan szólt: — Ez ma reggel érkezett, nem sokkal azután, hogy elutaztak ezredes urék. Doornberg kivette kezéből a táviratot és elolvasta a címzést. Aztán odanyújtotta nekem. — Ez neked szól, Róbert — mondta. Csakugyan nekem szólt. Gyorsan felbontottam. Legelőször is az aláírást néztem meg hirtelen izgalmamban. Az inasom küldte. A távirat tartalma csak pár szó volt: „Koerber titkos tanácsos úr meghalt, jöjjön nagyságod azonnal, uradalmi ügyész itt várja. — A nagybátyám — mondtam megrendülve — meghalt. Könnyek lepték el a szemem, amikor arra gondoltam, hogy félbeszakított mondatomat ilyen tragikusan fejezte be a sors. Hirtelen dúsgazdaggá vált szegény ember aligha fogadta még olyan szomorúan hatalmas öröksége hitét, mint én ezt. (Folytatjuk.) J0 PESTI HIRLAP 1926. december 1., szerda, Haiptistikai vita a francia képviské lázban* Briand visszautasította a Németország elleni támadásokat. Párizsból jelentik: A kamara ma délelőtt folytatta az általános vitát a külügyminisztérium költségvetéséről Az első szónok a radikális baloldalhoz tartozó Marcel Plaisant volt, aki mint Franciaország delegátusa részt vett a Nemzetek Szövetsége legutóbbi ülésszakán. Fejtegetéseiben a Nemzetek Szövetségével foglalkozott,, amelynek sikere srinte attól függ, hogy mennyi tekintélyt tud magának biztosítani A Nemzetek Szövetségének közvetítenie kell tagjai között, nevezetesen Franciaország és Németország közt. Örömmel hallottak tegnap arról a kedvező hatásról, amelyet a német-francia közeledéstől várnak, de nem szabad átadniuk magukat sem időelőtti reménykedéseknek, sem pedig túlzott aggodalmaknak. A szónok bizalommal viseltetik a kormány iránt abban az irányban, hogy folytatni fogja Németországgal a tárgyalásokat, de azt kívánja, hogy a kormány a legnagyobb haszonnal értékesítse a kezében levő zálogokat Stresemann német külügyminiszter bizonyos szavainak nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani. Egyébként Franciaországnak nem kell javaslatokat tennie. Inkább az a teendője, hogy megmaradjon előnyös védelmi állásában és bevárja mások javaslatait. Franciaország várhat. A kamara délutáni ülésén Briand külügyminiszter közbevetett megjegyzésekkel ismételten részt vett a vitában. Mikor a Marin-csoporthoz tartozó Soulier képviselő azt állította, hogy Németország visszakövetelte Eupent és Malmédyt, Briand ezeket mondotta : — Van önnek egyéb érve elég. Felesleges, hogy valótlan tényeket hozzon ide. Nem igaz, hogy Locarno után Németország határkiigazítást követelt volna. Amikor beszéde végén Soulier azt a kérdést intézte Briandhoz, kinek van hát igaza, a kamara külügyi bizottságának-e, amely Briand nyilatkozata alapján kijelentette, hogy a francia politika a békeszerződés kereteihez igazodik, vagy pedig a francia sajtónak, amely ugyancsak Briand egyik nyilatkozata alapján ,azt hangoztatta, hogy a francia politika a locarnói szerződés kereteihez igazodik, Briand ezt válaszolta: — A bizottsági ülés után egyetlen újságíró előtt sem fejtettem ki nézetemet. Ha ön az újságírók szóbeszéde alapján akar nemzetközi politikát folytatni, akkor önt nem lehet komolyan venni! Briand közel kétórás beszédben válaszolt a vita folyamán elhangzott felszólalásokra. Mindenekelőtt nyilatkozott a francia tuniszi politikáról, ismertette a francia kormánynak a kínai eseményekben való álláspontját és szólt a francia-olasz incidensekről, amelyek Franciaország közvéleményét jelentékenyen felizgatták. Azután Locarnóról, Genfről és Thoiryról nyilatkozott. Hangsúlyozta azt a nézetét, hogy tartós béke Németország és Franciaország megegyezése nélkül nem érhető el. A locarnói politikának célja volt lehetővé tenni, hogy a nemzetek közti konfliktusokat jogi úton intézzék el. A legnagyobb jelentőségű dolog, hogy Németország tagja a Nemzetek Szövetségének. Ily messze-i ható jelentőségű politikától azonban lehetetlen három hónap alatt messziről látható eredményeket várni. Briand élénk sajnálatát fejezte ki azon, hogy Stresemannak a birodalmi gyűlésen mondott legutóbbi beszédét a francia sajtóban való tökéletlen közléssel jelentőségében teljesen félremagyarázták és tévesen érelmezték. Wirth volt birodalmi kancellár beszédét is töredékesen közölték, ennélfogva a beszédet nem lehetett teljes jelentőségében méltatni. Nagyhatású beszéde után, melyet Briand mély érzéssel adott elő, a baloldali szárnynak Marincsoportja kivételével valamennyi párt élénk ovációban részesítette a minisztert. A beszéd nagyjában véve nem egyéb, mint ünnepélyes hitvallás a locarnói politika mellett, melyet Briand folytatni szándékozik. Briand hangsúlyozta még, hogy Locarno a Nemzetek Szövetsége politikájának tettreválását jelenti. Németország önként írta alá azt a szerződést, amely Vel elismeri a francia határt és minden konfliktusnak erőszakkal való elintézéséről lemondott. Abban a pillanatban, amikor Németországot a Nemzetek Szövetségébe felvették, a bocarnei egyezmény életbelépett. A franciák nem azért mentek a Rajnavidékre, hogy Németországot megalázzák, hanem mint bizonyos zálogot szálltuk meg a Rajna-vidéket, amely nekünk garanciául szolgál. Mindenekelőtt a biztonságok problémája vár megoldásra. Most az szükséges, hogy az eddigi ellenőrző szervezet helyébe a Nemzetek Szövetsége lépjen. Locarno óta Franciaország a Rajnavidéken számos engedményt tett s a német birodalom panaszainak kilenctizedrészével számot vetett.. A két ország közti viszony javulására már nem egy lépés történt. Ez nagy haladás, amely messzemenő biztonságot garantál. A miniszter végül még egyszer utalt arra, hogy az ellenőrzőbiztonság megszűnése és tevékenységének a Nemzetek Szövetségébe való átvétele után Franciaország biztonsága nemcsak nem lesz csekélyebb, hanem a jövőben növekedni fog. Amikor Briand elhagyta a szónoki emelvényt, Poincaré miniszterelnök kezet fogott vele. L JVéme£orszngra nézve áldozat a Népszövetségbe való belépés. Berlin, nov. 30 A birodalmi gyűlés mai ülésén a megszállt területek minisztériuménak költségvetéséről szóló vitában Bell miniszter kijelentette, hogy a birodalmi kormány minden áldozatot meghoz, hogy hazafias kötelességeit teljesíthesse. Németország Locarnóban, Genfben és Thoiryban rendkívül nagy áldozatokat hozott s ujabb áldozatokat jelentett a Nemzetek Szövetségébe való belépése. De ha mint egyenjogú tag a Nemzetek Szövetségébe belépett, akkor evvel a további megszállás s a német területen való idegen igazságszolgáltatás nem egyeztethető össze. A francia becsületet és önbecsülést minden tisztelet megileti, de a német nép is igényt tart becsületének tiszteletére és a kultúrnevzeteket megillető méltánylásra. Németországnak valóban ígéreteket tettek s az ígéretek be nem tartása nagy csalódást keltett. A rajnavidéki bizottság rendeleti rendszerének revíziója a legfontosabb feladat. A megszálló csapatok kihágásai és túlkapásai a legutóbbi időben ijesztően megnövekedtek. Nem kevesebb mint 55 komoly természetű eset hozta a lakosságot nagy izgalomba n. görög kormány lemondott. Athén, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A rojatisták és a köztársaságiak vezetői tovább tárgyalnak a koalíciós kormány megalakításáról. Remélik, hogy a tárgyalás kedvező eredménnyel fog járni. Kondilcs kormánya ma lemondott hogy a további tárgyalásokat megkönnyítse. Csicserin Berlinbe érkezett. Berlin, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Csicserin, orosz szovjet külügyi népbiztosa, ma Berlinie érkezett. Néhány napig marad a német fővárosban, azután a Majna melletti Frankfurtba utazik, ahol szakorvosi kezelésnek veti alá magát. Választások Oroszországban. Moszkva, nov. 30. (A Pesti H Hrlap tudósítójának távirata.) A szovjet választást január 1-től március 31-ig fogják megtartani. Paul Claudelt washingtoni nagykövetté nevezték ki. Párizs, nov. 30. (A Pesti Hírlap Juósitójának távirata.) Paul Claudel tokiói francia nagykövetet Franciaország washingtoni diplomáciai képviseletével bízzák meg. Claudel hivatásos diplomata. Már harminc évvel ezelőtt francia attasé volt a washingtoni nagykövetségen és azóta különböző államokban képviselte Franciaországot. A pápa felemeli a bíbornoki kollégium tagjainak számát. Róma, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A pápa azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a bíbornoki kollégium tagjainak számát hetvenről nyolcvanra emelje. Ezt a lépést a lakosságnak különböző európai államokban, de különösen Amerikában és Ausztráliában való szaporodásával indokolják, de másrészről a Vatikán lehetővé akarja tenni azt is, hogy a vatikáni szolgálatban érdemeket szerzett egyéneket ezzel a méltósággal felruházhassák. 1iz osztrák kormány és az ellenzék kibékülése. Bécs, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A nemzetgyülés mai ülése után már nem lehet kétség az iránt, hogy a Ház időelőtti föloszlatása nem került szóba. A gyűlésen Sever szociáldemokrata képviselő általános meglepetésre azt az indítványt terjesztette elő, hogy a népjóléti bizottságnak a szociális törvényhozásról előterjesztendő jelentésére a jövő év március közepéig adjanak haladékot. Az indítványt egyhangúan elfogadták, ami a kormány és az ellenzék közötti kibékülést jelenti. Seipel kancellár diadalt aratott és a választási határidő kérdésében folytatott harcban is ő győzött. Az angol bányászok több kerületben megkezdték a munkát. London, nov. ,30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Southampton-Wells és Yorkshire szénkerületek bányamunkásai elhatározták, hogy a munkát haladéktalanul megkezdik. A jelentékenyebb bányakerületek közül még csak Durham és Cumberland nem kötötte meg a szerződést a bányatulajdonosokkal.