Pesti Hírlap, 1927. július (49. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-10 / 154. szám
Az állat hipnózis csodái. Egy világhírű artista mutatványai. Az állatok hipnotizálásának jelenségei évszázadok óta foglalkoztatják már a tudományos világot, nem is szólva a hindu kígyóbűvölők mutatványairól, amelyek szintén az állati hipnózison alapulnak. A tudomány feljegyezte egy Schwendtner Dániel nevű német tudós nevét, aki már 163-ban megemlékezik egy „experimentum mirabile"-ról, amely kakasok és tyúkok mesterséges elaltatásáról szól. Ma már tudjuk, hogy ez a mesterséges elaltatás egyszerű hipnózis. Újabban, amióta az emberi hipnózisnak már alig vannak problémái, különösen sokan foglalkoznak az állatok hipnotizálásának kérdéseivel. • Egy idő óta egy Labero nevű világhírű artista mutogatja magát Bécsben, akinek állathipnózisai az egész tudományos világ érdeklődését fölkeltették. Labero ugyanis nem elégszik meg az eddigi eredményekkel, tudniillik veszélytelen és ártalmatlan állatok, főleg háziállatoknak hipnotizálásával, hanem bámulatos mutatványokat végez óriáskígyókkal és szeliditetlen oroszlánokkal is. Ismeretes, hogy az óriáskígyó az állatvilág hipnotizőrje. Ez a titokzatos erő teszi lehetővé az óriáskígyó táplálkozását, mert az az állat, amelyre ránéz, rögtön dermedt álomba merül, és a kígyó ebben a hipnótikus tehetetlenségében falja föl áldozatát. Ismeretes azonban az oroszlán hipnotikus képessége is, amely előtt valósággal megdermednek a nálánál gyengébb állatok. Az ulóbbi kutatások beigazolták, hogy az állat akaratereje testi erejével áll arányban. Az óriáskígyó és az oroszlán azonban erősebbek az embernél, és épp ezért érdekesek azok a mutatványok, amelyeket Labero végez és amelyek a tudomány számára azt az eredményt jelentik, hogy az emberi akaraterő erősebb a legerősebb állat akaraterejénél is. Labero tehát nem olyan állatok hipnotizálását mutatja be, amelyek az embernél gyengébbek, hanem olyan állatokét, amelyek nemcsak erősebbek az embernél, hanem az emberek legveszedelmesebb ellenfelei is egyúttal. Bizonyos azonban, hogy ezeknek a hipnótikus mutatványok végzéséhez nem elég az egyszerű akaraterő, hanem véghezvitelükhöz az a különleges hipnótikus hatalom is szüksége, amely csak igen ritka esetben jut egy-egy embernek osztályrészül. Sztzslázt rigmusok• Thalia, jojcakát. Most már a melegnek bősze jő: Oroszországon is győz e hő. Sőt, János bácsi is egyetért ebben: Eb vesz , színházat ilyen melegben! Aludni térnek — tente csak, tente! — Magyar mándli, moszkovita mente S amely után ugy epedt az árva, Tábla kerül a kapura: — Zárva! Xari/sáff titka. Lám, Törzs Jenő kapós fajta S épp ez hozza bajba: Több színházak kapnak rajta, Még pediglen bajba. (Dalamér.) MOZI. Hogy állítják elő a nyersfilmet? A mozi diadalmenete egy emberöltő óta a jelentős iparok egész sorát támasztotta életre. Ezek közé tartozik elsősorban a nyersfilmek előállítása. Az amatőrfényképezés a szarulemezek mellett már sok év óta ismerte a filmet, de a fényképező filmekben való szükséglet a fotografálás nagy elterjedtsége ellenére is aránylag olyan csekély volt, hogy nagybani gyártás nem fizetődött ki. De a sok kilométer hoszszúságú filmek előállítása óriási vállalatokat keltett életre, amelyek a technika legújabb vívmányai szerint gyártják a fényérzékeny szalagot. A filmgyártás rendkívüli figyelmet és óvatosságot kíván, mert nyersanyagként és üzemi eszközökként a legtűzveszélyesebb anyagokat használják fel. A celluloid, amelyre a fényérzékeny réteg rákerül, kollodiumgyapjúból áll elő. Minthogy ez tűzveszélyes, csak ötven százalékos nedvességtartalommal és mindig horgannyal bélelt ládákban szállítják. A nyersanyagfilmgyárban az első munka abból áll, hogy a kallódiumgyapjú celluloiddá alakuljon. Nedvességtartalmának eltüntetése után evégből először is fel kell oldani alkohol-aether vegyfrlékben, amelyhez még glicerin, ricinusolaj és kámfor van keverve. Az oldás nagy vörösrézdobozokban megy végbe, vagy 24 óráig tart, amíg a szilárd, fehér gyapjú sárgás, mézforma folyadékká változik át, amelyet aztán desztillálnak. A mmka további folyamata az, hogy az oldatból öntőgépeken folyamatos celluloidszalag gyártódjék. Két nagy hengeren vezetett végtelen vörösrézszalagfelület öntőasztalként szolgál, amelyre vékony hasadékon keresztül a feloldott kallodiumgyapjú kifolyik. A hasadék szélessége és a mozgásban tartott vörösrézszalag gyorsasága adják meg a celluloidnak a vastagságát. Ez a vastagság általában 0.1 és 0.2 milliméter közt ingadozik. A celluloidutak normális körülmények közt 54 centiméter szélesek és egy öntésben 300 méter hosszúságban is előállíthatók. Minthogy az alapnak fényátbocsátónak,ecész siknak és azonfelül ellentállóképesnek kell lennie, sokévi tapasztalatot és a legnagyobb gondot igényel az előállítása. 15 PESTI HÍRLAP Erre az alapra vonják aztán rá a fényérzékenyréteget, az i. .n. emulziót. Ennek az elő- és összeállítása, ami sötét kamrában megy végbe, gyáritok. Különféle emulzió van, aszerint, hogy negatív vagy pozitív filmhez kell. A pozitív filmekhez brómezüstből és klórezüstből való emulziót használnak; a negatív filmre brómezüstből és jódezüstből való réteg jön, amihez még más pótanyagokat, az u. n. szenzitilizátorokat is kevernek, amik a fény- és színezékenységet növelik. Ha az emulziót csak úgy egyszerűen rá akarnák rakni a celluloidalapra, akkor nem ragadna meg. A celluloidot tehát előbb vegyi úton durvítani kell. Ez a preparáló gépek útján történik. A filmszalagot az egyik oldalán belemártják a gépbe alkalmakból és savakból álló oldatba, aztán hengereken forró levegőre való kitevéssel szárítják. Az alapot az emulzióval vörös világítású helyen kell leönteni, nehogy a film időnek előtte kapjon világítást. Az öntözőgépek épúgy alkotják, mint a preparálógépek. Az alap belemerül az emulziós oldatba és tovasiklása közben magához vonja a szükséges emulziós réteget. A fényérzékeny réteg vastagsága csak 0,02 milliméter. A réteg óvatosan szárítandó, természetesen szintén sötét helyen. A következő munkaetappok: a filmnek szalagokra való vágása, lyukasztása és csomagolása. A normális mozifilm 35 milliméter széles, az egész nyersfilm szélességéből tehát a precíziós vágógépek 14 filmszalagot hoznak ki. A film, hogy lepergethessék a felvételnél vagy a színházban, mind a két oldalon perforálandó, amely lyukasztási munkának nagyon gondosan kell történni. Ehhez külön gép van, amely egy óra alatt vagy 450 méter filmet lyukaszt. Ezután a filmek végül fénymentesen becsomagolandók. Meg kell jegyezni, hogy a gyártás egész ideje alatt a port távol kell tartani és gondoskodni kell állandóan egyenletes temperaturáról. Kétmillió méter oktató- és kulturfilm. A filmnek, minden idők legelterjedtebb népszórakozásáinak, amely népszerűségben legyőzte az antik világ székházát, sőt a ma millióinak legkedveltebb mulatságát, a sportot is, egy másik nagyszerű értékéről ali£ veszünk tudomást. E szinte felbecsülhetetlen érték pedig a mozgóképnek oktató, ismeretközlő, műveltségterjesztő,a tudománynépszerűsítő és nevelő készsége illetőleg alkalmassága, ami már-már a nyomtatott betűvel veszi fel sikerrel a versenyt. A filmnek ez újabb elhivatottságát és e téren már elért eredményeit a legmeggyőzőbben bizonyítják Günther berlini professzornak most közzétett adatai. Günther a kulturfilmekre vonatkozó adatok bő tárházát nyújtja. Néhány darab híjján 6000 oktató és kulturfilm adatait sorolja fel Günther professzor adattárában. Az összesen több mint kétmillió méter negatív hosszúságú 6000 film között a legtöbb (1515 drb.) földrajzi tárgyú. Ezután következik 1032 filmmel a bányászat, ipar és általános technikai csoport, míg a mathematikai vonatkozású filmeket mindössze 13 darab képviseli. Jellemző, hogy az 1515 földrajzi tárgyú film közül 847 Németországra vonatkozik, míg Magyarországról mindössze 1 film szerepel a kötetben. E négy film közül 3 az elszakított területeket és 1, amely a „Die Hortobágypuszta bei Debreczin" címet viseli és csupán 165 méter hosszú, képviseli a mai Magyarországot. Ugyanekkor 40 film 11.076 méter hosszúságban ismerteti az osztrák köztársaságot, de még a sarkvidékeknek is 11 film jutott 15 798 méter hosszban. A német történelemről — a világháború kitöréséig — 38 film készült, amelyek közül ötöt a magyar származású Cserépy rendezett. Külön csoportban vannak felsorolva a világháborúról, valamint a háború utáni időkről és a békeszerződésekről, valamint azok következményeiről készült filmek. Fölösleges megjegyezni, hogy magyar történelmi vonatkozású film egyáltalán nem szerepel a jegyzékben. Népjóléti tárgyú film 277 van forgalomban Németországban, amelyek közül 25 csupán a vakok és egyéb nyomorékok gyámolításáról és gondozásáról szól. 476 film a különféle sportokkal foglalkozik, amelyek között 4 filmmel a bikaviadal sportja is szerepel. Kerek 100 mesefilm adatait is megtalálhatjuk Günther profeszor adattárában, amelynek „aktuális felvételek" csoportjában 51 oly film fordul elő amely temetési szertartásokról készült, míg 18 film — az orvosi filmek között — szülészettel foglalkozik. És így tovább, úgyszólván nincs kérdés vagy tudományág, amelyre a német oktatófilmgyárosok figyelme ki nem terjedt volna és amelyet a német alaposság a kötetben el nem skatulyázott volna. Reméljük, hogy Günther tanár adatai végre meggyőzik a közönyösöket, sőt a film ellenségeit is, arról, hogy az oktatófilmügy létezik és hogy ezz.il — akár akarják, akár nem — a modern pedagógiában és az iskolán kívüli népművelés terén immár számolniok kell. I. M. * (A főpróbák ellen.) Említettük már, hogy az amerikai filmgyárak megszüntették az új képek newyorki főpróbáit. Most azt is kimondták,hogy a nyugati partvfiléken, tehát Los Angeles körül sem rendeznek többé főpróbát. Három órai tanácskozás után, amelyben Will Hays, a filmcár is részt vett, hozták meg a határozatot. A főpróbák ellen azokat az érveket hozták fel, amelyeket a színházi főpróbák ellen is szoktak felsorakoztatni: túl sokan látják ingyen a képeket. A kritikusok olyan részleteket is kritizálnak, amelyek utóbb kimaradtak. Ha csak vetítőteremben mutatják be a képet, nagyközönség nélkül, a hatás erőtlenebb stb. A nagy gyárak mind aláírtak a megegyezést a főpróbák megszüntetése tekintetében, de alig hihető, hogy az új rend állandó lesz.