Pesti Hírlap, 1927. július (49. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-07 / 151. szám

­ 1927. július 7 . csütörtök. PESTI HIRLAP FŐVÁ­R törvényhatóság A főváros, ha a zárószámadások tárgyalására nem hívják össze a törvényhatóságot, szerdán tar­totta a nyári szünet előtt utolsó közgyűlését Napirend előtt Büchler József elmondotta, hogy úgy mint három­negyed évvel ezelőtt, most megint különböző ki­járók nevei és kijárások körülményei forognak közszájon s ugy mint annak idején Acél századost, most egy bi­zottsági tag nevét emlegetik. Akkor is ő tette meg a bejelentést a közgyűlésnek, most is kötelességének tartja bejelenteni, amit Angyalffy Sándor törvény­hatósági bizottsági tag személyével kapcsolatban megtudott. Hegedűs József bizottsági tagtól tudta meg az erre vonatkozó adatokat, amelyeket bejelen­tett a főpolgármesternek is Dr. Ripka Ferenc főpolgármester közli a köz­gyűléssel, hogy egy pártközi konferencia után Büch­ler nála maradt, elmondott bizonyos dolgokat, neve­ket mondott, amelyeket ő mind feljegyzett, később magához hivatta és meghallgatta azokat az egyéne­ket, akikre Büchler hivatkozott, majd Angyalffyt is magához hivatta és közölte vele, hogy a hallottak után jó volna, ha legalább középítési bizottsági tag­ságáról lemondana, miután a vád főképen ily irányú közéleti működése ellen irányul. Angyalffyt ő an­nak idején felhívta, hogy jelentse az esetet az igazoló­választmánynak. Úgy tudja, hogy ez nem történt­meg mostanáig, d­e viszont ő sem tehet többet, mert írásos bejelentés mai napig sem érkezett. Hegedűs József személyes kérdésben kér szót. Tegnapelőtt­*egy levelet kapott Czech Károly követő­mestertől, amelyben Czech azzal vádolja Angyalffyt, hogy egyenesen kiuzsorázza a követőmestereket. Angyalffy, aki a középítési bizottság és több albizott­ság tagja s akinek kátránytermékkereskedelmi válla­lata van, azt hangoztatja, hogy akik nem őnála vá­sárolnak, nem kapnak városi munkát. — Aminthogy nem is kapnak. — állapította meg Hegedűs. Czech levelében több esetet sorolt fel, amelyek ezt az állí­tást igazolják. Elmondta, hogy ő hosszú időn át vá­sárlója volt Angyalffynak és bizonyos időn át szokott munkálatokat kapni; később azonban észrevette, hogy Angyalffynál 10 százalékkal drágábban kap minden árut, mint másutt. Erre kimaradt tőle. Mi­kor ritkultak a megrendelések Angyalffy számára, olyan arányban ritkultak a fővárosi munkák is. Ké­sőbb, amikor újra megígérte Angyalffynak, hogy nála rendel, megint szóba is került a neve, kapott felhívást, de közben, úgy látszik, egy Obendorfer nevű vállalkozóval állapod­ott meg­ Angyalffy, mire ő kimaradt. Czech végül elmondja a levélben, hogy sokáig habozott, de végre is rászánta magát, hogy ezt a dolgot nyilvánosságra viszi. Angyalffy Sándor személyes megtámadtatás címén kért és kapott szót. Előadta, hogy háborúban megrokkant százados, mindig becsületes ember volt, konkurrensei indítottak hajszát ellene, egészen alap­talanul. A rágalmazókat bíróság elé fogja állítani, önmaga ellen pedig megteszi az igazolóválasztmány­nál az összeférhetetlenségi bejelentést és kéri a köz­gyűlést, hogy amíg ezek döntenek, tartsa függőben a maga véleményét. A közgyűlés ezután áttért a napirend tárgyalására. Borvendég Ferenc tanácsnok ismer­tette a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését a székesfőváros üzemi gazdálkodásának megszerve­zése céljából 1926-ban kiküldött 12-es üzemszervező bizottság javaslatáról, amely mint ismeretes, 48 üze­met vizsgált meg, köztük 9 részvénytársasági formá­ban működőt, s amely jelentés az üzemszervező bi­zottság munkájának első részét tartalmazza. Vagyis azt, hogy a 12-es bizottság, mely üzemeket tart meg­szüntetendőknek. Ilyen üzemet­kötöt talált. A többi üzemek további sorsára nézve az őszi hónapokban, mikor a végleges üzemkeretek megállapítására kerül a sor,­­ tesz majd a bizottság javaslatot. Ledermann Mór volt az első felszólaló, aki a bi­zottság és a tanács által fenntartandónak minősített élelmiszerüzem kérdésében különvéleményt terjesztett be, amely az azonnali megszüntetésről szólott. Ledermann szavainál a karzat hirtelen tapsolni kezd, mire a elnöklő főpolgármester felemeli a kezét és figyelmezteti a karzatot, hogy tartózkodjék tetszés, vagy nemtetszés nyilvánításától, m­ert ha mégegy­szer megtörténik, karhatalommal azonnal kiürítteti. A teremben nagy lárma támad. Dinich Victor inge­rülten közbekiált: Megvan rendezve az egész. A zaj csillapodtával Ledermann azzal fejezi be szavait, hogy különvéleményére névszerinti szavazás elrendelését kéri. Dr. Glücksthal Samu ismerteti ezután az üzem­szervező bizottság kiküldésének előzményeit. Elismeri és hangoztatja, hogy a főváros adminisztrációjának nem feladata sem az ipari, sem a kereskedelmi, sem a mezőgazdasági tevékenység. Ezeket az üzemeket részben már megszüntetésre ítélte az üzemi bizottság, részben beolvasztja őket más intézménybe, hogy szükségszerű működést fejtsenek ki. van azonban egynéhány, amelyet egyelőre fenn kell tartani Ezek kö­zött elsőnek a Községi" Élelmiszer Üzemet. Ezután rá­mutatott azokra a fontos érdekekre, amelyek az üze­mek létesítését a háború alatt szükségessé tették. Hangoztatja, hogy felszólalása nem ipar- és kereske­delemellenes, hanem velük teljesen együtt érez. han­goztatja hogy a főváros üzemei közé nem valók olya­nok, amelyek ipari és kereskedelmi tevékenységet fejtenek ki, de még hónapok kellenek, amíg megálla­pítják, hogy melyeket kell lefaragni a közönség meg­károsodása nélkül. Várják be annak a bizottságnak a BOSZ utolsó közgyűlése, javaslatát, amelyet teljes bizalommal küldtek ki az üzemi kérdés megvizsgálására s amely az ősszel vég­leges javaslattal fog jönni. Kéri az előterjesztés vál­tozatlan elfogadását. Utána Vértes Emil beszélt az üzemek sürgős megszüntetése mellett, mert a kereskedő és iparos társadalom, amely a közterhek legnagyobb részét vi­seli s amelynek az ország és a főváros felvirágoztatá­sában oroszlánrésze van, nem hajlandó tovább tűrni a hatósági üzemek egyenlőtlen fegyverekkel küzdő konkurrenciáját. Bresitovszky Ede (szoc. dem.) fejtette ki a szo­ciáldemokrata párt községi frakciójának álláspont­ját. Sorra vette az egyes üzemeket. A temetkezési in­tézetnél megállapította, hogy már jelentkeznek a magánvállalkozók, akik egymásra licitálnak, hogy melyik kapja meg. A kegyeletnek erre a szomorú terére nem szabad beengedni az üzleti kapzsiságot és a fővárosnak nem szabad megengedni, hogy ezen a monopóliumon a legkisebb rést is üssék. Este 8 órakor az elnök a vitát félbeszakította és közölte a bizottsági tagokkal, hogy az Interpelláci­ókra kerül a sor. A vitát csütörtökön délután 5 óra­kor folytatják Bejelentette azt is, hogy reggel egész­sége helyreállítására külföldre utazik és ezért már most bucsút vesz a törvényhatóság tagjaitól. Az el­nök ezután a közgyűlés éljenzése között az ülést 10 percre felfüggesztette. Interpellációk a drágaságról. Az első interpelláló Brolzer Sándor (demokrata) volt, aki a kereskedelmet sértő egyes intézkedések tárgyában terjesztett már régebben be interpellációt, de az interpelláció egyik közgyűlésről a másikra ma­radt, míg végül ma elmondhatta. Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a hatóságoknak ten­niök kellene, hogy olyan kereskedelem és olyan for­galom létesüljön, amely földrajzi helyzetünkből fo­lyik. Az interpellációt kiadták a polgármesternek. Utána Pakots József (demokrata) interpellált a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár rt. üzletvitele tárgyában. Elmondotta, hogy a Vásárpénztár ügy­viteléről már több ízben megsürgették a jelentést, mindezideig azonban hiába. Vajna Ede tanácsnok nyomban válaszolt az in­terpellációra. Bejelentette, hogy a jelentés kész, csak épen még a Vásárpénztárra felügyelő bizottság elé terjesztik, azután a közgyűlés elé kerül. A közgyűlés nem vette tudomásul a választ és igy az ügyrend értelmében ezt a kérdést a legköze­lebbi közgyűlésen újból kell tárgyalni Egy öreg kritikus emlékeiből. Gróf Zichy Géza is Mahler Gusztáv. Gróf Zichy Gézával született intendáns került az operaház élére. Igazi főur, a legelőkelőbb arisz­tokrata család sarja, magának az uralkodónak kedves embere, nagytekintélyű tagja a főrendiház­nak, lelkes műbarát, a legpuritánabb jellem, tetötöl­talpig gavallér, erőskezű diktátor. Csak sajnos, Zichy Géza több is volt. Maga is művészember, nemcsak világhírű (balkezű) zon­goravirtuóz, hanem alkotó zenész is. Annak idején, amikor színpadi művei: „Alár", „Roland mester", a „Rákóczi"-trilógia, a „Gemma"-ballet az opera­ház színpadán bemutatóra kerültek, a nemes kom­ponistának sok jóakaratú dicséretben, de ép annyi rosszindulatú gáncsoskodásban is volt része. Meg­vádolták, hogy alkotásainak technikai kivitelénél, főleg a hangszerelésnél mások segítségét is igénybe vette. (Mintha azt ma nem tenné meg minden má­sodik, dilettáns operett-író.) Ma egy bizonyos dis­tanciából nézzük a főúri zenész-művész alkotásai . Zichy Géza kegylesei — de sokan voltak — odáig mentek hizelkedésükben, hogy komolyan indítvá­nyozták a sajtóban egy magyar Bayreuthnak a föl­él­llását, ahol évente előadták volna a Rákóczi-triló­giát. Evvel a bizantinizmussal szemben állott a vas­kalaposok antagonizmusa, akik Zich­y Gézának nem tudták megbocsátani, hogy — ha talán keve­sebb szaktechnikai felkészültséggel — de minden­esetre sokkal több tehetséggel rendelkezett, mint ők. Ehhez az ellenséges falanxhoz csatlakozott a sajtó tekintélyes része. A Rákóczi-trilógia egy része a következő helyzetjelző szavakkal kezdődik: erdő­ben vagyunk. A mű előadása után a nevezett kri­tikusok abban állapodtak meg, hogy bírálataikat valamennyien ezekkel a szavakkal fogják bevezetni­. „Erdőben vagyunk?" Az igazságot itt is középen találjuk. Zichy Géza nem teremtett világraszóló mesterműveket, de alkotása telve volt hazafias magyar lelkesedéssel és sok művészi szépséggel és értékkel. Művészi és haza­ias szempontból méltánytalanság, hogy a magyar kir. Operaház vezetői Zichy Géza összes műveit a feledésnek adták át. A „Nemo" például érdemes lenne A drágaság kérdése. Ezután egy szomorúan aktuális kérdés követke­zett: a drágaság. Egymás után álltak fel az interpel­lálók, hogy a drágaság kérdését minden oldalról megvilágítsák. Gál Benő (szoc. dem.) kezdte, majd utána Lázár Miklós (Dolgozó Kispolgárok) azt fejtegette, hogy nem a drágaság tünetein kell a gyógyítást kezdeni, hanem az okokat kell megszüntetni. Ezek az okok: először a túladóztatás, azután pedig a bankok és a kartelek. A tavalyi zárszámadásokból mutatta ki, hogy negyven milliárddal több folyt be az élelmisze­reket sújtó terhes illetékekből, mint amennyi elő volt irányozva. Ez a sok mindenféle címen kijáró illeték mind drágnja az élelmiszereket, de drágítják a bankok, a kartelek és természetesen a forgalmiadó is. Ezek ellen kért orvoslást. Dr. Weiler Ernő (demokrata) szintén a drága­ság ellen kért intézkedést, majd a drágaság ügyében interpellált dr. Bieber József keresztény községi párti is. Csillag Ferenc szociáldemokrata arra kérte a polgármestert, hasson oda hogy a szentmargitszigeti belépőjegyek árát a bérlőtársaság, illetőleg most már a közmunkatanács szállítsa le. Meg is szabta mind­járt, hogy vasárnap és hétköznapon egyformán 16 fillérben állapítsák meg a belépőjegyek árát. Utána dr. Posta Sándor (Dolgozó Kispolgárok) panaszolta el interpellációjában egy régebbi inter­pellációjának sorsát. A venereás betegségek elleni küzdelemben kért annak idején intézkedést, de még választ sem kapott. Ezt a választ sürgette meg ma. Végül dr. Lobmayer Jenő tanácsnok válaszolt az elhangzott interpellációkra. A közgyűlés éjféltájban ért véget. — A fővárosi közmunkák tanácsa ellenőrzi a füstemésztő készülékeket. Mint ismeretes, a köz­munkák tanácsa még 1922-ben elrendelte, hogy a fő­városi gyárak kéményeiket füstemésztő készülékkel lássák el. Ezt az intézkedést a fővárosi gyáraknak 1927 július 1-ig kellett volna foganatosítani. Kiderült azonban, hogy a gyáraknak 90 százaléka nem teljesí­tette ezt a rendelkezést és a rendelkezés teljesítésének elmulasztása miatt rengeteg panasz érkezett a fő­városi közmunkák tanácsához, különösen Budapest északi részéből, ahol a legtöbb a gyár és amely vidé­kén a gyáraknak füstje valósággal tűrhetetlenné fer­tőzi a levegőt. Különösen sokat szenved a gyárak füstjétől a Margitsziget, amelynek pedig épen az volna a hivatása, hogy ott a főváros közönsége friss levegőn üdülést találjon. Ezek a panaszok indították most a közmunkák tanácsát arra az elhatározásra, hogy a legsürgősebben ellenőrizni fogja, hogy mely gyárak nem teljesítették a közmunkatanács rendel­kezését és ellenőrzés után a legerélyesebb eljárást in­dítják ama gyárak ellen, amelyek nem szerelték fel kéménye­kre a füstemésztő készüléket. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. A Pesti Hírlap olcsó jegyakciója. Szigligeti Ede örökbecsű népszínművét, A ci­­gó,ny-t, újítja föl vasárnapi délutáni előadásán a Budai Színkör. Rózsahegyi Káliztán és Molnár Aranka játsszák a főszerepeket ezen az előadáson, amelyre a Pesti Hírlap előfizetői és olvasói még válthatnak néhány jegyet. Holnap, pénteken este, megismételjük a Beke­tow-cirkuszban a juliusi attrakciós műsor díszelő­adását, olcsó jegyakciónk keretében. PÉNTEK (Július 8.) Beketow-cirkusz. Szenzációs új műsor. Kezdete 8 órakor. V­­­.SÁRNAP (július 10.) Budai Szinker. A cigány. Kezdete 3 órakor. C3 Bill IBOOO korona) értékben a Pesti Hirlap fő- és fiókkiadó-­ hivatalai (V., Vilmos császár-nt 78., VII. Erzsébet­* körút 1., I., Krisztina-körút 13­., II., Margit-körút A M E L T E 1­6/b, IV., Váci-utca SO., VI., Andrássy-út 1., Újpest, István-m 1. és Kispest, Kossuth­ tér 11. szám) szin­házjegy-, valamint könyvvásárlásnál a vásárolt je­gyek,illetve könyvek árába a kedvezmény értéke erejéig betüt. F­lőfizetőknek nem kell a bonokat beszolgáltatniok, 40 FILLÉR példányonként vásárlóknak igen. Érvényes egy hónapig. M­t 15

Next