Pesti Hírlap, 1932. június (54. évfolyam, 119-142. szám)

1932-06-02 / 120. szám

1­932. június 2., csütörtök, PESTI HÍRLAP Eckhardt interpellációja a Lichtenstein-hercegségbe kisibolt vagyonokról. Eckhardt Tibor másik interpellációjában a r­észvénytársaságok fokozottabb ellenőrzését köve­telte. Ellentétben Teleszkyvel azt a felszólítást intézi az igazságügyminiszterhez, hogy eredményesebben foglalkozzék a közgazdaság káros kinövéseivel. A Magyar Kender-, Len- és Jutaipar rt. viselt dolgait tette szóvá igazságügyi szempontból. Gaal Gaszton­­nak a közgazdasági Sobri Jóskákról és Rózsa Sán­dorokról tette kijelentése pontosan ráillik a vállalat vezetőinek gesztióira. Ez a vállalat a konjunktúra idején mezőgazdasági gründolásai során megalakí­totta a Pyramis rt-t, melynek vezetője Szász Ernő, a Magyar Kender vezetője volt. Ez érdekkörébe vont egy meglévő társaságot, a Takarékpénztárak Köz­ponti Jelzálogbankját, majd a Lichtenstein herceg­ségben lévő ismeretlen vállalat megszerezte a Ma­gyar Kender részvénytöbbségét s ugyanekkor meg­szerezte a Takarékpénztárak Központi Jelzálogbank­ját is. Ulain Ferenc: Nem Orffy az ügyésze ennek a takarékpénztárnak? Eckhardt: A vállalatok megbuktak, sőt azok ellen bűnvádi eljárás is indult, amely eleinte rosz­­szul festett, mert a PK által adott szakvélemény alapján megszüntették az eljárást. A bűnügyek elkö­vetése 1922-ben kezdődött, a bűnvádi eljárás 1925-ben indult meg, a PK jelentése pedig, melyről a vizsgá­lóbíró állapította meg, hogy hamis adatokat tartal­maz és amelynek alapján megszüntető végzést hoz­tak, 1926-ban kelt. Három évig, 1929-ig folyt a nyo­mozás, amely kiderítette a valódi tényállást. 1931-ben fejeződött be a vizsgálóbírói vizsgálat, azóta az érde­keltek részéről bűnügyi technikázás folyik. Ha így halad a dolog, majd 1942-ben lesz ítélet, pedig a bűn­cselekmények elkövetése ma is változatlanul folyik. Hogyan lehetséges, hogy a PK a­­tényeknek meg nem felelő, könnyelmű kijelentést tett? A vizsgáló­bíró megállapította, hogy még az igazgatóknak sem engedtek betekintést a könyvekbe, egyéni számlát vezettek különböző álnevek alatt, a jegybanktól ka­­pott nagyobb hitelkeretet a vállalat igazgatói egyéni célokra használták, dollárhiteleket vettek fel, ame­lyeket soha sem könyveltek el az intézetnél, érték­papír-letéteket sikkasztottak és egyéni célokra fordí­tották, hamis mérleget készítettek. Dinnyés Lajos: És még szabadon vannak. Eckhardt: Amikor a vizsgálóbíró megindította a nyomozást és 53 millió volt a hiány, megvásárol­ták a Takarékpénztárak Jelzálogbankját 28 millió papírkorona váltóval, mert saját intézetükben már nem volt semmi pénz. Ennek a vállalatnak a nevé­­ben újabb nagyobb hitelt vettek igénybe s amikor minden pénzt kiszívtak a gazdaközönségből, a jegy­bankból, engedték a vállalatokat összeomlani. (Anda­­házi Kasnya Béla: Közben ketten kormányfőtanácso­sok lettek.) A büntető eljárást nem folytatták végig, mert a károsult részvénytársaság visszavonta a föl­jelentést; a tisztviselők kijelentették, hogyha a vál­lalat vezetői hozzányúltak a pénzhez, úgy érezték, hogy ők is megtehetik ezt. Ez a vállalat mint a jutó­­kartel tagja a magyar kormány részéről évi kétmil­lió pengő vámvédelemben részesül. Elmondta ezután, hogy rendszeresen vitték ki a tőkéket a külföldre. Andaházi-Kasnya Béla: Tessék felvilágosítást kérni dr. Görög képviselőtől. (Felkiáltások: Ki az?) Nem tudom, az útlevele erre a névre van kiállítva. Andréka megmondja. Eckhardt: A deviza Al Caponek üzelmeiket a törvény kijátszásával folytathatták. Emberek Lichten­stein hercegségbe és Svájcba négy-ötszáz millió pen­gőt siboltak ki. Lichtenstein hercegség kicsiny is.OO0 lakosú állam a svájci és osztrák határon. 4500 la­kosú fővárosában, Vaduzban, 2500 részvénytársaság van, tehát minden lakosra két részvénytársaság jut. A hercegség miniszterelnöke dr. Beck nevű ügyvéd volt, aki a törvényhozással meghozatta azokat a küz- és magánjogi törvényeket, amelyek a valutasibolás­­nak nemzetközi exterritorialitást biztosítanak. Ami­kor nemzetközi pozícióját jól körülbástyázta, ott­hagyta pozícióját és elment ügyvédnek. Prospektust adott ki arról, hogyan lehet oda pénzt kisibolni. Nem is kell kimenni oda, hogy valamelyik vállalat holdingot alapítson, elegendő a dr. Beckhez szóló levelezőlap-értesítés a költségek eljuttatásával. (Fel­kiáltások: Kik vittek ki pénzt?) Báró Gerliczy Félix 45 milliónyi vagyont mentett ki. Pénzt vitt ki a Ró­bert bácsi néven ismert Feinsilber, továbbá Ben Blu­­menthal is egy Lichtenstein hercegségbeli holding nevére kebeleztetett be fiktív kölcsönt. Az ott lévő hol­dingban van a Magyar Kender részvénytöbbsége is, ami módot nyújt arra, hogy a vállalat akkor fizes­sen osztalékot és adót, amikor akar, mert a holdin­gon keresztül utolérhetetlenül nyoma vész minden anyagi eredménynek. Erős a gyanúja, hogy az el­múlt tíz évben kiszívott óriási összegek végeredmé­nyében a Lichtenstein hercegségbeli holdingban van­nak. Ez önkényes módon rendelkezik minden va­gyontárggyal, hitbizományt létesíthet, kijátszhatja az emberek örökösödési igényét. A 2500 részvénytár­saságban húsz milliárd aranyfrank tőke hever. Eb­ből él a hercegség adminisztrációja és az uralkodó herceg, valamint a felesége, Guttman Eliz bárónő. Ezeket a botrányos visszaéléseket kötelessége a kor­mánynak megszüntetni. (Felkiáltások: Be kell csukni őket! El kell kobozni a vagyonukat.) A kormány azonnal vonja meg ezektől a holdingoktól a jogse­gélyt, intézkedjék, hogy semmiféle Lichtenstein her­cegségben üzlet Magyarországon ne legyen értékesít­hető a jövőben, itteni érdekeltsége pedig szoros zár alá kerüljön. A kapitalizmust vissza kell helyezni er­kölcsi alapra. (Általános helyeslés.) Téglássy Béla a vidéket elárasztó földpengő­­agitáció ügyében interpellált. Zsi­­mond Gyula a földteherrendezés kiterjesz­tését, kamatlábcsökkentést, az árverések azonnali felfüggesztését sürgette. Nem bízik a kormánypárti gazdák megmozdulásában, mert nem tudnak szaba­dulni a pártfegyelem bilincseitől. Felhívás! A Székesfővárosi m. kir. Pénzügyigazgatóság (V., Szalay­ utca 10.) felhívja a t. közönség figyelmét arra, hogy az 58. m. kir. Államsorsjáték sorsjegyeiért da­rabonként 3.5 pengőt mielőbb küldjön be, mert a­­ sorsjegy csak ez esetben bír nyerési értékkel. A hú­zást már f. hó 7-én feltétlenül megtartják. Aki a hozzáküldött sorsjegyeket nem tartja meg, úgy id­étlenül adja vissza, vagy küldje vissza annak, akitől kapta. 5678 m­ ­­i­­ NAPI HÍREK. Ezüstróka. Meg kell védelmezni az ezüstrókát. Nagyon ki­kezdték Pesten. Ha rongyrázásról szól a nóta, ha exisztenciák bukásáról, kifizetetlen adósságokról, váltókról, sikkasztásokról, szökésekről, markóról, öngyilkosságról, azonnal szóba kerül az 1500—2000 pengős ezüstróka is, amit a bizonyos inkriminált úr felesége vagy barátnője viselt istennői vállán. Az ezüstróka valóságos társadalmi vörösposz­tóvá nőtte ki magát. Ezzel izgatják az izgatásra éhes polgárokat. Hogy Á. B. három nappal a csődje előtt, vagy a letartóztatása előtt vette a felesége ezüst­­rókáját . . . Hogy C. D. felesége épp akkor érkezett haza a Dunaparti korzóról drága ezüstrókájával, amikor az ura leugrott a negyedik emeletről . . . — Hja, — mondják, akik mindig mondanak valamit — az ezüstróka! . . Az ilyen Mondják úr vagy asszonyság gondo­latmenetét lehetetlen más útra csalogatni az ezüst­róka mellől. Ezek egész szerencsétlenségünk forrását és pénzügyi összeomlását épp úgy az ezüstrókában látják, mint mások Lillafüredben. Szerintük, mindenféle csalások, zsarolások, lo­pások festői és tragikus végromlása az ezüstróka, amelynek túl gyors karrierje tagadhatatlanul össze­esik váratlanul gyors anyagi romlásunkkal. 1931 tavaszán jelent meg először az ezüstróka, fokozott mértékben a divat piacán. Akkor, amikor már min­den falevél gazdasági válságról suttogott. 1931 tava­szán, minden nő álma egy ezüstróka volt és ebből az álomból még 1932 tavaszán sem óhajtottak feléb­redni. Az álom és valóság azonban nem karöltve járó ikertestvérek. Még csak nem is rokonok. Inkább ellenségek. És hiába álmodoztak a nők az ezüstróká­­ról, ezer nő közül, talán száznak ha valósággá vált az álma Ha azonban nem több, csak ez a száz jelenik meg a Duna-korzón, ez a száz ezüstróka már olyan bűnjel, amellyel az egész pesti társadalmat be lehet feketíteni. Hogy milyen flancoló, milyen könnyelmű, milyen rongyrázó még most, a 12-ik órában is! . . . Bizonyos, hogy száz ezüstróka a Buchwald­­székek rövid frontján, méltán gondolkodóba ejtheti még azt is, aki nem szokott tömegpszichével foglal­kozni. És ebből a szegény kis száz ezüstrókából ál­lapítja meg a korzó alkalmi filozófusa a pesti társa­dalom genreképét, ami aligha hasonlít a valósághoz. Hogy pénzgondok nyomják és nyomták már a há­ború előtt is a pesti embert, egészen bizonyos. Mi­kor volt a világon elegendő pénz és­ mikor volt és lesz egyenlő igazsággal elosztva? A mi társadalmunk túl fogékony az e­llené­r­­i­ kiemelkedés, a kiválasztottság fogalmával szeremen és ezért túl sokat ad a látszatra. Ez a társadalom fellázad a szegénység fizikai finomtalansága ellen és ezért felülről-lefelé, mind-mind képletes ezüstrókát akar venni az asszonyának. Talán azért is, mert tudja, hogy a gazdagság és jólét jeleit csak az asz­­szonyon lehet elhelyezni. Szegény ezüstróka! Örüljünk, hogy még ezt is látunk és hagyjunk békét annak az egy-kétszáz ezüstrókának. Talán ötszázezer pesti asszonynak úgy sincs és nem is lesz. És ne legyen annak a néhány száznak se, aki így vagy úgy, de valahogy még meg­tudja venni? L. T. — A pécsi egyetem uj jogi dékánja. A pécsi Tudo­mányegyetem jog- és államtudományi kara az 1932—1933. tanévre dékánjává dr. Zirisztics Sándo­r egyetemi tanárt választotta meg. — Fogadási idő a honvédelmi minisztériumban. A nyári időszak tartamára a honvédelmi miniszter a neki alárendelt összes központi szervek részére a felek foga­dási idejét a következőképen szabályozta: Június 1-étől júl­ius 15-éig, valamint augusztus 26-ától szeptember 15-éig 12 órától fél 2 óráig, szombati napokon 11 órától 12 óráig. július 16-ától augusztus 25-éig 11 órától 12 óráig, szeptember 16-ától pedig a rendes fogadási idő (12 órától fél 3 óráig) lép ismét érvénybe. — A francia követ szabadságon. De Vienne buda­pesti francia követ rövid szabadságra Párizsba utazott és körülbelül két hetet tölt távol Budapesttől. Távolléte alatt a követség ügyeit báró E. de Beaugerger első titkár vezeti ügyvivői minőségben. — A weimari Goethe-Társaság elnökének előadása az Akadémián. A Tudományos Akadémia által a nemzet­közi tudományos együttmunkálkodás ügyeinek intézése cél­jából alakított Magyar Nemzeti Bizottság június 4-én dél­után 5 órakor az Akadémia heti üléstermében Berzeviczy Albert elnöklésével ülést tart. Petersen Gyula berlini egye­temi tanár, a weimari Goethe-Társaság elnöke és Thiene­­mann Tivadar, az Akadémia tagja, tartanak előadást Goethéről. — A budapesti egyetem új dékánjai. A budapesti magyar Pázmány Péter tudományegyetem négy kara szer­dán tartott kari ülésében választotta meg a jövő tanév dékánjait, majd a fakultás négy rektorválasztót (elektort) küldött ki, akik a jövő héten választják meg az egyetem új Rector Magnificusát. Az egyetem hagyományai szerint a jövő tanévre a hittudományi kar tanárai közül választ­ják a rektort. Az egyetemi almanach adatai szerint ez­úttal dr. Trikót József professzor van soron. A kari ülé­sek választása alapján dékánok lettek: dr. Schütz Antal a hittudományi karon, dr. Szladits Károly a jog- és állam­­tudományi fakultáson, dr. Szabó József az orvosi karon és Németh Gyula a bölcsészeti karon. Rektorválasztók­ként kiküldte a hittudományi kar dr. Schütz Antal, dr. Wolkenberg Alajos, dr. Martin Aurél rendes tanárokat és dr. Marczell Mihály magántanárt; a jogi kar dr. Kotter Antal, Navratil Ákos, Szandtner Pál és Exner Kornél ta­nárokat; a bölcsészeti kar Hekler Antal, Gombocz Zoltán, Buchböck Gusztáv és Pach Árpád tanárokat; az orvostu­dományi kar Grósz Emil, Vámosi Zoltán, Frigyesi Jó­zsef és Darányi Gyula tanárokat.­­ A lengyel Pen-K­lub megjutalmazott egy ma­gyar regény-fordítást. Varsóból jelentik: A lengyel Pen-Klub kétezer zlotys fordítási díját Tomcsányi János nyugalmazott tanfelügyelőnek ítélték oda Reymont Parasztok című regényének magyarra forr­dításáért. — A Mátyás király gyalogezred ünnepe Sopronban, Sopronból jelentik. A Mátyás királyról nevezett 5. gyalog­ezred Bécs elfoglalásának évfordulóját ünnepséggel ülte meg, melyen áldozott az osztrák fővárost elfoglaló Mátyás király emlékének. Zenés ébresztő után a Deák­ téren a het­venhatotok emlékművénél Zambó Dezső tábori esperes tá­bori im­ér­t, vitéz Horkay evangélikus tábori lelkész imát mondott. Vitéz Kiss János ezredes ezredparancsnok ünnepi beszédében a legigazságosabb király hadvezéri jelentősé­gét méltatta és megkoszorúzta az emlékművet. A közönség, melynek soraiban vitéz Shvoy István altábornagy vegyes­­dandárparancsnok, Thurner Mihály polgármester, Gévay- Wolff Lajos alispán is helyet foglalt, a Városház­ téren lévő Mátyás-házhoz vonult, ahol vitéz Kiss János ezred­parancsnok megkoszorúzta az emléktáblát. — A dunántúli református egyházkerület intéző­bizottságának határozatai. Pápáról jelentik: A dunántúli református egyházkerület intézőbizottsága Antal Géza püspök és Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok elnök­­lésével ülést tartott. A pápai teológiai akadémia mostani igazgatójának megbízatása lejárt és addig is, amíg az őszi gyűlés megválasztja az új igazgatót, július 1-ével Tóth Endre professzort bízták meg az igazgatói teendők ellátá­sával. A pápai főiskola rendszeres teológiai tanszékére egyhangúlag Török István h. tanárt választották meg. A teológiára elsősorban dunántúli ifjakat, ezek közül is a jelesen és jól végzetteket lehet felvenni. A pápai gimná­zium rajztanári állására, helyettesi minőségben Tóth Sán­dort alkalmazták s ugyanebben az intézetben, a jövő isko­lai évtől kezdve, az V. osztályban fakultatív tantárgyként bevezetik az angol nyelvet. A főiskolai igazgatótanács me­legen üdvözölte az egyházkerület illusztris főgondnokát, Balogh Jenőt, aki a lemondott Dókus Ernőt követi az Egyetemes Konvent elnöki székében. — A román orvosok budapesti tanulmányútja. Szerdán délelőtt a romániai orvosok folytatták Buda­pest különböző kulturális intézményeinek megtekin­tését. Délután megnézték a királyi Vár belsejét, majd a Halászbástyát, azután a Svábhegyre és a Jánosh­egyre autóztak. Szvnezsényi Zoltán, a Buda­­pest­ Fürdőváros Egyesület igazgatója, kalauzolta az orvosokat. Este gróf Károlyi Gyula miniszterelnök adott teát a vendégek tiszteletére a miniszterelnöki palotában A párbaj ellen. Zsieskó Zoltán a legutóbbi párbajokkal kapcso­latban az állam beavatkozását sürgette. Mindenek­­előtt az ellen tiltakozott, hogy a katholikus egy­ház tiltó parancsát állandóan lábbal tiporják. Lehe­tetlenség, hogy rendőri asszisztenciával, a hatóság tudtával laktanyákban, vívótermekben párbajok foly­hatnak. Nyugaton a legszigorúbban büntetik a pár­bajt, nálunk feszélyezettnek érzi magát az ember, ha vallási vagy más­okra hivatkozva, megtagadja a párbajozást. Nem értékesebb-e a bíróság erkölcsi elég­tétele, vagy a bocsánatkérés? Az utóbbi időben a pár­bajok olyan komolytalanná váltak, hogy mosolyogva beszélnek a viaszkkal töltött pisztolyokról és a ko­molytalan föltételű párbajokról. Ferenc József idejé­ben, akit Európa első gavallérjának tartottak, egy miniszternek, ha párbajozni akart, le kellett monda­nia rangjáról. Fölhívta a kormányt, hogy sürgősen tegye meg a törvényhozási intézkedéseket a párbaj megszüntetésére. Az ülés este 9 óra előtt végződött, csütörtökön 12 órás ülésen tárgyalják a földmivelésügyi tárca költ­ségvetését. 5 ^ ^kigöm­ör. faas €pu(bp cc ^uw 'BUDAPEST^. VÖRÖSMARTY-TÉR1

Next