Pesti Hírlap, 1936. július (58. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-01 / 148. szám
y BUDAPEST, 1936. Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként 10 pengő 80 fillér Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 10 fillér, vasárnaponként 32 fill., a Pesti Hírlap Vasárnapja nélkül 12 fillér 1 936 JUL LVIII. ÉVFOLYAM: 148. (18.986) SZÁM. Pesti /Ifb .SZERDA, JULIUS 1. Szerkesztőség: Vilmos császár-ut. 78. Telefons 1—122—95. Főkiadók: Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztőségnél. Erzsébet-körut 1. Tel. 1—352—96. A fiókok jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük Kinevezések az iparügyi minisztériumban, a postánál, az OTI-nál és a MARS-nál. f4 Mit főznek Genfben? Irta: Nagy Emil. Sokféleképen lehet megítélni a Nemzetek Szövetségének genfi intézményét s különösen nekünk magyaroknak eddig nem sok örömünk tellett Wilson gondolatának gyakorlati megvalósításában, mert abban a nemzetközi igazságtétel eszméjének szolgálata eddig nagyon tökéletlenül jutott érvényesüléshez, de azért mégis csak el kell ismerni, hogy az emberi civilizáció végnélküli országútján nagy haladást jelent az, hogy ötvennél több nemzet képviselői a legnagyobb nyilvánosság mellett vitatják meg a nemzetközi politikai kérdéseket, titkos, ellenőrizhetetlen tanácskozások régebben uralkodó rendszere helyett. De azt a közmondást is ismerjük, hogy sok szakács elfőzi a levest s az előttünk álló napok genfi eseményei fogják csak megmutatni, hogy amit ott főznek kavargó, sistergő, nagy üstökben, abból olyan étel lesz-e, ami a nemzetek százmillióinak boldog egészségére szolgált Mert akármit főznek is ott a nagyurak, az az egy bizonyos, hogy főztjüket végeredményben nekünk, békés polgároknak kell megemésztenünk s ha a genfi konyhából egészségtelen ételek kek ki, az a mi gyomrunkat károsítja. Akin most már semmi kétség se fér, hogy a nemzetközi palotában egyúttal temetés is haz. Temetni fogják azt a fogalmat, amiről nyálc hónap óta tonnaszámra folyt a tinta s mi szankcióknak szoktunk nevezni és szinte farsa érzés lesz az, hogy nem írhatunk többé újságcikkeket a szankciók hatásáról és várható eredményéről, mután a szankciók friss sirkantja felett el kell immár némulnia minden vitának. Requies cat in pace, nyugodjék békében. De hitünk szerint a halál gyászos gondolatát nyomon követi a feltámadás eszméje s ebben hisznek a nagyhatalmak képviselői is, de az alapszerződés ama szakaszainak reformmunkája, ami mögött az egyetemes biztonságot védő szankciók új formában életrekeltése rejtőzik, elmarad az őszi ülésszakra, szüreti időre. Az igazi bölcsesség azt sugallaná, hogy a szankciók megszüntetésével kapcsolatban egy füst alatt végeznének mingyárt Abesszínia jövendő sorsával is, ami végeredményben úgy se lehet más, mint az olaszok által kimondott bekebelezés végleges jogi elismerése, no de azt megértjük, hogy ennyi bölcsesség rövid idő alatt nem születhetik meg s úgy Anglia közvéleményét, valamint a Franciaországban uralomra került baloldali front híveit lassan-lassan akarják hozzászoktatni ahhoz a gondolathoz, hogy a fasiszta birodalmi törekvés győzelmét jelentő addiszabebai trikolor véglegesen ott lengjen és ne csak tényleg, hanem teljes nemzetközi jogi erővel az olasz-abesszin császárság felett. Megértjük ezt a halasztást, de azért lelkünk mélyéből sajnáljuk, mert az európai állapotok megbomlott egyensúlyának teljes visszaállítása-semmiképen se képzelhető el más módon, mint csak úgy, ha Itália afrikai vágyainak beteljesülése, illetve abessziniai törekvései győzelmének diplomáciai elismerése után egész lélekkel beleszólhat újra az európai békét biztosító nagy kérdések elintézésébe, amiben bennünket elsősorban a dunavölgyi probléma józan, bölcs és igazságos megoldása érdekel. De ehhez a helyes állapothoz az is hozzátartoznék, hogy elsősorban Franciaország, de mellette Anglia is lássák be, hogy a rajnai sáv katonai megszállása Németország részéről nem jelentett háborús támadásra szóló előkészületi cselekményt, hanem inkább csak a túlzó versaillesi eszmevilág egyik szerencsétlen egyoldalúságának a nemzeti szuverenitás jegyében való lefaragása volt, ami semmiesetre se jelenti azt, mintha Németország meg akarná támadni Franciaországot. Hisz most már igazán a vaknak is látnia kellene, hogy Németországnak csakis kelet felé szóló ambíciói vannak, de Elzász-Lotharingia visszafoglalásáról, amely tartományt csak a nagy Bismarck nagy tévedése révén kebelezték be a német birodalomba — a német nemzet véglegesen lemondott. Csak ha ez a józan belátás egyértelműen és igazán uralomra jut úgy Párizsban, mint Londonban, akkor következhetik el Európában a valóban békés és egészséges helyzet, amit csakis Anglia, Franciaország, Olaszország és Németországnak a béke eszméjének jegyében való összefogása biztosíthat. Ha Európa politikai bölcsei ezt nem tudják megcsinálni, akkor genfi és Genf körüli összes bölcsességük egy hajítófát se ér s mindaz, amit enélkül kieszelnek, csak múló érvényű toldozás-foldozás, aminek maradandó értéke nem lehet. * A Daily Express világgá bocsátott egy furcsa hírt, amelyik ha igaz lenne, azt jelentené, hogy Párizs és London ennek az egye-* dül helyes békeútnak homlokegyenest ellen-* kezőjére akarnak lépni. Azt jelenti ez az elter* jedt angol lap, hogy a francia és angol politi-* kusok abban törik a fejüket, hogy egy nagyi angol-francia-orosz új entente-cordial-t hozzanak létre, amit Eden, Blum és Litvinov ütnének nyélbe. Ha ez igaz lenne, — amit ugyan nem tudunk elképzelni — akkor joggal követelhetjük, hogy azonnal, tüstént csukják be a genfi palotát, mert akkor minden, amit ott mondanak, beszélnek, ígérnek és terveznek, nem egyéb bárgyú képmutatásnál. Mert hisz egy ilyen alakulatnak temé-* szetes ellenhatása lenne egy német-olasz-* lengyel egymásratalálás, amit kísérne az a következmény, hogy a többi nemzetek már most kezdjék meg annak a fontolgatását, hogy háború esetén melyik oldalra akarnak állni.. Ez a fantasztikus terv visszahozná az 1914 előtti helyzetet s még csak elképzelni is képtelenség, hogy a béke eszméjét olyan elszántan képviselő Anglia a genfi gondolatnak teljes sutbadobásával ilyen katonai szövetséget akarna létrehozni. Hisz ez azt jelentené,hogy a józanul megfontolt és hidegen cselekvő Anglia osztoznék a francia idegességben, ami pusztító erővel nehezedik Európára. Azt is jelentené egy ilyen alakulat, hogy a két nagy nyugati nemzetnek szovjetek miatt fáj a feje. A Népszövetség közgyűlése megkezdte az olasz-abesszín ügy tárgyalását. Van Zeeland belga miniszterelnököt választották a közgyűlés elnökével Felolvasták Olaszország emlékiratát. — Az olasz újságírók tüntetése a négus ellen. A négus a közgyűlésen tartott beszédében kijelentette, hogy további harcol országának felszabadításáért. Genf, jan. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának telefonjelentése.) A Népszövetség közgyűlése elé a közönség nagy várakozással pillantott, az államférfiak részéről viszont az az igyekezet érzett, hogy lehetőleg simán és gyorsan végezzenek a napirenddel. Eden, aki mint a tanács elnöke, a közgyűlést megnyitotta, kizárólag a formaságokra szorítkozott, majd pedig az óriási szótöbbséggel elnökké választott belga miniszterelnök mondott elnöki megnyitót. Van Zeeland említette a Népszövetség mostani nehéz helyzetét, de részletekre nem tért ki. Holott éppen neki, aki novemberben, mikor a pótrórmesroz,aukció elrendelését elvben elhatározták, a Népszövetség békítő közbenjárását sürgette, jogában állott volna leszögezni, hogy a mostani válságot általában helytelenül ítélik meg és a probémát hibásan állítják fel. Nemcsak a kollektív eljárás bukott meg, hanem a békéltető eljárás is, amit Laval soha egy percig sem hagyott figyelmen kívül és aminek halaszthatatlan szükségességét Sir Hoare Samuel már novemberben felismerte. Mindkét államférfinak állásába került előrelátó politikája. Van Zeelandnak megvan az az elégtétele, hogy ma a közgyűlés elnöke, holott novemberi felszólalása után, amikor a katolikus államok nevében a Népszövetség és elsősorban a nagyhatalmak békéltető közbenjárását sürgette, a szankció-hívek népes és zajos táborából a legélesebb bírálatok özönével árasztották el. (Felvételeink a Képes Pesti Hírlapban.) A mai közzétett nagyon nyugodt hangú olasz jegyzék is visszapillant ezekre a fejleményekre. Ezzel a jegyzékkel Olaszország ismét fölveszi a kapcsolatot a Népszövetséggel és azzal a kijelentésével, hogy hajlandó az etiópiai civilizációs fminkálatok és újjászervezés menetéről a Népszövetséget rendszeresen értesíteni, megkönnyíti a további eljárást, mert a népszövetségi mandátumokhoz hasonló rendszer bevezetését teszi lehetővé. Ez azon* ban későbbi kérdés. E pillanatban a Népszövetség nem számít másra, mint arra, hogy a hazaiak egyenként bejelentik a megtorló intézkedések • 1- függesztését. A bekebelezés k*‡•›~.'•-élA* nem hoz és a Népszövetség kerül tárgyalásra. Argentína képviselője volt az első, aki mind a két kérdést szóvátette. A bekebelezéssel kapcsolatosan a keletafrikai viszályt azonban egy szóval sem említette, csupán elvi szempontból beszélt, azokról a nemzetközi jogi elvekről, amelyeken az amerikai államok békés együttműködése alapszik. Ezeknek az elveknek a megerősítését kéri a Népszövetségtől is. Alkalmasint a további szónokok is, szóvá fogják tenni a bekebelezés el nem ismerésének kérdését, de határozatot nem hoznak, így kívánja elkerülni a közgyűlés azt, hogy Olaszoország és a Népszövetség közötti újabb súrlódásra adjon alkalmat. Haile Szelasszié mai felszólalását a közgyűlés