Pesti Hírlap, 1937. május (59. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-14 / 108. szám
3037. május 14., péntek. PESTI HÍRLAP Darányi miniszterelnök képviselőházi beszédének német visszhangja Berlin, máj. 13. A Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz Darányi Kálmán miniszterelnök képviselőházi beszédéről a következőket írja: „Bizonyos, hogy ez a beszéd kiábrándítólag fog hatni különböző spekulációk számára, mert a magyar miniszterelnök beszéde alaposan véget vet különböző, a valóságtól távol álló híreszteléseknek, amelyek az utóbbi időben azt a látszatot akarták kelteni, mintha Magyarország hajlandó lenne arra, hogy Németországhoz fűződő évszázados barátságát és a római jegyzőkönyvek aláíró államaihoz fűződő bizalmi viszonyát elcserélje politikai agyrémek ellenében. „Tény az, hogy a magyar miniszterelnök ugyanakor tanúságot tett amellett a felfogás mellett, hogy a fennálló baráti kapcsolatok nem zárják ki a más államokhoz való közeledést. Ehhez azonban két feltételt fűz, amelyeknek egyaránt észszerű és mérsékelt jellegét hangsúlyozni kell, mert Darányi feltételei valóban az igazi békepolitika magvának és folytatása egyetlen lehetőségének tekinthetők. „Az egyenjogúság követelésének jogossága fellett tulajdonképpen ma már nem is lehetne vitatkozni. Az egyenjogúság alapelve abszolút tétel. Éppen ezért e természetes tényt nem is szabad politikai alkudozás tárgyává tenni. „Darányi követelése arra irányul, hogy végre helyreálljon az életnek az egyenlőség színvonalán álló természetes helyzete. Szervesen összekapcsolódik ezzel a követeléssel Darányinak az a megállapítása, hogy csal igazságos kisebbségi politika vezethet a danavölgyi népek békés együttélésére. Ez a régi magyar követelés nemcsak a szerződésileg biztosított jogoknak felel meg, amelyeket Magyarország a ráerőszakolt békeszerződésekből a magyar lakosság javára átmentett, de megfelel ez a követelés valóban az észszerűségnek és a tapasztalatnak is. „Kiváncsiak vagyunk, vajjon milyen visszhangja lesz Darányi nyilatkozatának a világ közvéleményében, különösen pedig azokban az országokban, amelyek számára a szerződéses kötelezettségek végrehajtása állítólag szívügyet jelent és amelyek igényt tartanak arra, hogy a békés haladás minden lehetőségét a maguk kezdeményezése számára biztosítsák. „A Népszövetségnek is újból alkalma nyílnék arra, hogy e kérdésben nyíltan szint valljon. Darányi programmja megmutatja a jelenlegi ellentétek áthidalásához vezető járható utat és ezért konstruktív lehetőségeket nyújt a Duna völgyében uralkodó áldatlan viszonyok tehermentesítésére és megmásítására. _______ Az olasz fascio az olasz király tiszteletére rendezendő ünnepségeken Az olasz királyi pár Budapestre érkezése alkalmával a magyarországi olasz fasiszták fiale Sulliotti ezredes, az olasz fasio magyarországi rendkívüli megbízottja rendeletére testületileg részt vesznek mindazokon az ünnepségeken, amelyeket az olasz királyi pár tiszteletére rendeznek, így a pályaudvari fogadtatáson, a hősök emlékművénél, az olasz királyi és császári követségen és az egyéb nyilvános ünnepségek alkalmával. Piroska férjhez megy Irta Bydeshusky László A műhely csendjében éleset koppant az olló, Józsi, a segéd, megadással hajolt egy elnyűtt kabát fölé. Szemben vele a mester, Lebenye János, orra hegyére csúszott szemüvege fölött mélán nézett a levegőbe. — Készül a ruhám, Lebenye bácsi? — Az ajtóban Gorcsák úr állt, vidáman, frissen. Lebenye felrezzent, arcára széles mosoly derült. — Isten hozta, kedves Gorcsák úr. Éppen most szabom. Finom ruha lesz, nem fogja elnyűtni soha. Gorcsák úr a váratlanul pénzhez jutott ember fölényességével legyintett. — Nem fontos. — Tudom, tudom — alázatoskodott Lebenye. .— Remélem, ezután is nálam rendeli ruháit. Gorcsák úr enyhe undorral nézett szét a műhelyben. A gyűrötten lógó ócska ruhák, a sarokban tüzesedő vasaló kellemetlen bűzt árasztottak. — Itthon van Piroska? — kérdezte. Lebenyének megcsillant a szeme. ,, Nem, kedves Gorcsák úr, sajnos, nincs itthon. De minden pillanatban megjöhet. Gorcsák olyan mozdulatot tett, mintha bele akarna karolni az öreg Lebenyébe, de aztán meggondolta magát. — Nézze, Lebenye bácsi, beszélni szeretnék magával, de négyszem között — tette hozzá jelentőségteljesen. Lebenyével forgott a műhely, de igyekezett nyugodtnak látszani. — Tessék, Gorcsák úr, tisztelje meg lakásomat. Gorcsák követte az öreg Lebenyét a levegőtlen, sötét udvari szobába. Lebenye széket tolt ,eléje. .............. . . _________ — Parancsoljon, Gorcsák úr! Foglaljon helyet! Gorcsák, amint leült, rögtön a tárgyra tért. — Nézze, Lebenye bácsi, maga tudja, hogy nekem van mit aprítani a tejbe. Akit én feleségül veszek, annak jó dolga lesz. Piroska nagyon tetszik nekem. — Oh ... Gorcsák úr... akadozott nevető szemekkel Lebenye. — Én olyan ember vagyok, aki nem nézem, mije van Piroskának, akármilyen szegény, feleségül veszem. No, mit szól hozzá? Szegény Lebenye. Állt szótlanul, megilledetten. — Kedves Gorcsák úr . . . én nem is tudom . . . nagyon hirtelen jött . . . pedig egész életemben arról ábrándoztam, hogy majd egyszer itt hagy az én Piroskám . . . elviszi valaki . . . Köszönöm a megtiszteltetést. Megmondom Piroskának. — Jól van, Lebenye, majd visszajövök a válaszért. Gorcsák elment. Lebenye visszament a műhelybe, verejtékes homlokát törölgette. — Phü, te, Józsi . . . szép napot értem meg. Gorcsákné lesz Piroskából! Nem fog többé vasalót melegíteni, foltot tisztítani, takarítani. A birtokán él majd, napfényes, szép, úri házban. Gyöngyélete lesz a lelkemnek. — Nem való hozzá Piroska! — robbant ki Jóska. — Nem-e? Hogy az én Piroskám nem hozzávaló? Elhallgass, te bolond! Hát mit gondolsz, miért taníttattam, kinek neveltem? Talán bizony ilyen magadfajta szegénylegénynek?* A segéd szemében szomorúság és kétségbeesés fénylett. — Na, hagyjuk, Józsi. Nem akartalak bántani, csak ne avatkozz a családi dolgaimba . . . A további beszédnek Piroska érkezése vetett véget. — Itt vagyok, apus — rontott a műhelybe. — Ebédeltél már?. — Nem én, kislányom, megvártalak. Gyere, mert fontos mondanivalóm van! Piroska kedves, fiatal arcán meglepetés látszott. Ránézett a segédre, rögtön észrevette, milyen sápadt és szomorú. Kedvetlenül követte apját. Józsi sokáig maradt egyedül. Dologtalanul ült maga elé meredve. Egyszer csak ismerős hang riasztotta fel. — Jó napot! Hol van a mester? Józsi úgy nézett Gorcsákra, mint valami utálatos szörnyre. Kelletlenül morogta. —• Majd kihívom. Odament a kis ajtóhoz és beszólt: — A Gorcsák úr van itt. Azzal visszaült asztalához, elővette az elnyűtt kabátot és olyan dühösen varrta, hogy a tű sziszszenve surrant át az ócska szöveten. —Jó napot, Gorcsák úr. — Lebenye arca szürke és komor volt. — No, Lebenye bácsi, mi újság? Megmondta neki? — Meg. — És mit mondott? Lebenye rövid habozás után kinyögte: — A lányom köszöni a megtiszteltetést, de... — Micsoda? Azt akarja mondani, hogy Piroska nem jön hozzám feleségül? Lebenye kényszeredetten, de határozottan felelt: — Bizony azt. Gorcsák dühbe gurult, arca vörös lett, szemei kidülledtek. — Nahát! Ez kellett nekem . . . Így bánnak el velem! Nem kell az úriember, mi? Nem kell a szép élet . . . inkább a rongyos szegénység . . . Erre már Lebenyében is megmozdult a vér, az ő szeme is villámokat szórt. — Az én leányomat nem lehet megvásárolni! Nyugodjék bele! — Nyugodjam bele? Ha a ragyogóját! Ez a köszönet, amiért ki akartam emelni ebből a vacak 3 Indanthren /Sasétt már a kiraktónőjével? Idei nyaralásához, illetőleg falun való tartózkodásához bizonyosan ő is az indanthrenfestésű holmikat fogja ajánlani, akár elegáns ruháról, egy egyszerű blúzról, vagy dirndli ruháról van szó. Indanthren - anyaggal nincs semmi vesződségünk, az ilyen ruhaholmit gyorsan és fáradság nélkül moshatjuk, mert színe nem fakul sem a víz, sem pedig a napbehatására. A fürdőholmirtás természetesen elsősorban fontos, hogy indanthronfestésű anyagból legyen. Románia kisebbségellenes belpolitikája veszélyezteti a világbékét - írja egy francia képviselő Párizs, máj. 13. A francia sajtó aggodalomteljes cikkeket szentel Románia kisebbségellenes belpolitikájának. A Petit Journalban Pierre Bloch képviselő rámutat arra, hogy ez a politika súlyos veszélyeket rejt magában s a kisebbségek üldözése nyílt ellentétben áll a szerződések intézkedéseivel. 1 — Az angol képviselőházban Adams képviselő április 20-án felhívta az angol külügyi kormány figyelmét arra, hogy a romániai nemzeti és vallási kisebbségek ellen tervbe vett megkülönböztető intézkedések törvénytelenek, — írja a francia képviselői — Jogunk van attól tartani, hogy a világbékét veszélyeztető súrlódások fognak bekövetkezni. — A romániai szellemi munkások egyleteinek szövetsége nagygyűlésének munkarendjére a következő kérdést tűzte ki: A kisebbségeknek a szabad pályákról való kiszorítása. A román ügyvédek szövetsége értekezletén követelték a romániai ügyvédi kar „románosítását". Úgy látszik, hogy Romániában fütyülnek a nemzetközi kötelezettségekre és a faji kiválasztás elveit akarják alkalmazni. A francia diplomácia, — mint azt már tapasztalatból tudjuk —, nem akar beleavatkozni szövetségeseinek belpolitikájába. De a jelen esetben ennek az elvnek az alkalmazása bűnös közöny volna. tartósabbak, élesebbek, erősebbek, keményebbek rosszak és A HOSSZ|___ NYÍLÁSSAL