Pesti Hírlap, 1938. április (60. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
1938 április 1., pántét PESTI HÍRLAP. Az új román kormány kiáltványban hozta nyilvánosságra programját Bukarest, márc. 31. A lapok az építő munka kormányát üdvözlik a második Cristea-kormányban és fenntartás nélkül helyeslik az új kormányprogramot, amelyet Cristea Miron pátriárka miniszterelnök kiáltvány formájában hozott nyilvánosságra. A kormányprogram főbb pontjai a következők: az állam szerkezetének reformja, a közigazgatás egyszerűsítése, a bürokrácia lefaragása, a közpénzek kezelésének fokozottabb ellenőrzése, ötéves gazdasági munkaterv, amelyet, szakértőkből álló bizottság fog elkészíteni, elsősorban a hadsereg felfegyverzésének, a mezőgazdaság támogatásának, a közlekedési utak kiépítésének, a népegészségügy fejlesztésének, valamint a parasztság és a munkásság minél erősebb foglalkoztatása jegyében. Románia külpolitikája folytatja a kiáltvány — az állandó nemzeti érdekek parancsoló szükségességét tartja szem előtt és célja a béke fenntartása, valamint az ősi román terület megvédelmezése a jelenlegi végleges országhatárok között. Az új román kormány továbbra is ragaszkodik hagyományos szövetségeseihez és barátaihoz és ápolni kívánja a baráti kapcsolatokat az összes többi államokkal is, különösen pedig a szomszédállamokkal. A vasgárda a kormányválság hátterében Párizs, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az Information értesülése szerint a román kormány átalakítása annak a nyomásnak a következménye, amelyet a vargárda fejt ki továbbra is a királyra. A király igyekszik ellenállást tanúsítani és most folyik az utolsó fejezete a királyi ház és Zelea Codreanu közötti harcnak. Thierry francia követnek Bukarestből való elutazását is a romániai belpolitikai események miatt halasztották el. (Sz.) Nyugdazták a román képviselőház és szenátus tisztviselőit Bukarest, márc. 31. Az Epoca című lapot öt napra indokolás nélkül betiltották. A hivatalos közlöny rendelettörvényt közöl, amely a képviselőház és a szenátus tisztviselőit és alkalmazottait nyugdíjazza. „Nem szabad többé Erdélyről írni. Bukarest, márc. 31 A Cristea-kormány által tervbe vett közigazgatási reform, a csütörtökön elterjedt hírek szerint el fogja törölni az egyes országrészek történelmi megjelölését. Nem szabad többé Erdélyről, Bukovináról és Besszarábiáról írni, az egyes vidékeket csak megyéjük szerint szabad megjelölni. Új megyebeosztást is hajtanak végre és a történelmi országrészek határain fekvő megyék beosztását a történelmi határok tekintetbevétele nélkül állapítják meg. Ezek a megyék tehát két országrészre fognak kiterjedni, hogy ezzel is dokumentálják a történelmi határok megszüntetését. Lerida városa lángokban ál! A vörös csapatok kétségbeesetten igyekeznek elhárítani a nemzetiek előnyomulását A Pesti Hírlap és az International News Service különtudósítójának jelentése. Copyright by Pesti Hírlap, Salamanca, márc. 31. Lerida város minden része ég. Az aragóniai hadszíntéren Franco tábornok irányítja a Lerida elleni utolsó nagy támadás előkészületeit. A vörös védők erélyes ellenállásával szemben Yaquez tábornok csapatai, amelyek főleg marokkói egységekből állnak, délről és északról körülzárták a várost, nyugaton pedig Franco csapatai három kilométerre közelítették meg a város belsejét, de ott igen erős ellenállásra akadtak. A vörös csapatok földből és betonból erődszerű állásokat építettek és ott kétségbeesetten igyekeznek elhárítani a nemzetiek benyomulását. A városban egész házsorok égnek. A vörös csapatok Lerida körül több petróleumtartályt felrobbantottak, vagy felgyújtottak, de ezzel sem tudják feltartóztatni az előretörő nemzeti hadsereget. Leridától délre Fraga mellett a Cinca folyó zsilipeit kinyitották, a víz kiáradt és elsodorta az utászok által rögtönzött hidakat. Az utászok gyorsan erősítést kaptak és így rövid idő alatt helyreállították a hidakat. Francia légelhárító ágyuk tüzeltek a francia terület fölött elszálló» nemzeti bombavető gépekre A Pesti Hirlap és az International News Service különtudósítójának jelentése. Copyright by Pesti Hirlap, Perpignan, márc. 31. A francia légelhárító ágyuk tüzeltek a spanyol nemzeti bombavető repülőgépekre, amelyek Portbou bombázása után francia terület fölött szálltak el. A portboui vasútállomáson, amely a repülőtámadás célpontja volt, Barcelonának szánt élelmiszerekkel megrakott francia vonatok álltak. A Festi Hírlap angol vezércikke brit politikai körökben az érdeklődés első vonalába állította a csehszlovákiai magyar kisebbségi kérdést Madane képviselő nem tartja kielégítőnek Chamberlain válaszát — A Festi Hírlap londoni tudósítójának telefonjelentése — London, márc. 31. Angol politikai körökben az utolsó napokban a Pesti Hírlap angol cikke nyomán élénk eszmecsere folyt a csehszlovákiai magyar kisebbségek helyzetének rendezéséről. Értesülésünk szerint a Lordok Házának, valamint az alsóháznak számottevő része igen nagy súlyt helyez arra, hogy a brit kormány, amidőn a középeurópai egyensúly fenntartása céljából Prágának tanácsokat ad a német kisebbség helyzetének megjavítására, ne mulassza el ugyanolyan súllyal latbavetni tekintélyét a magyar kisebbség érdekében is. Tény az, hogy a Pesti Hírlap cikke az angol politikai életben a magyar kisebbségi kérdést ismét az érdeklődés első vonalába hozta. Ha valamikor szükséges volt az angol politikai közvélemény lelkiismeretéhez szólni, ugy annak most volt az ideje. A cikk hatását láthatjuk a parlamentben is, ahol csupán e héten három kérdést intéztek e tárgyban a miniszterelnökhöz. Madane képviselő kijelentette előttünk, hogy a miniszterelnöktől szerdán kapott válasszal nincs teljes mértékben megelégedve és nem nyugszik, amíg kielégítő választ, illetve ígéretet nem kap arra nézve, hogy a magyar kérdés rendezését a brit kormány az általános béke érdekében vállalja. Rhys Davies képviselő is újabb interpellációt jegyzett be, amely így szól: „Kérdem a miniszterelnök úrtól, várjon a további európai összeütközések megelőzése céljából hajlandó-e lépéseket tenni egy dunai értekezlet sürgős összehívására, amely alkalmas lenne a középeurópai és keleteurópai kisebbségekkel kapcsolatos megoldatlan kérdések rendezésére.“ A parlamenti magyar csoport tagjai nagy érdeklődéssel olvasták a Pesti Hírlap angol kiadását és Sir Robert Gower a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a vezércikkről. A Pesti Hírlap különszámából többszáz példányt eljuttattunk az öszes politikai és újságírói klubokhoz, valamint az angol pártok fővárosi és vidéki központjaihoz. Leonard Plugge konzervatív képviselő a Pesti Hírlap angol vezércikkének elolvasása után kijelentette előttünk, hogy az ő véleménye szerint is az utóbbi hetek alsóházi vitái nem ölelték fel kellő formában a Közép-Európában megoldásra váró összes kérdéseket. A Pesti Hírlap vezércikkében felvetett kérdéseket eddig csak nagy általánosságban érintették. De ez nem jelenti azt, hogy a magyar kisebbségek helyzetének megjavítására Anglia nem helyez éppen olyan nagy súlyt, mint a német-osztrák csatlakozás folytán időszerűvé, illetve veszedelmessé fejlődött szudétanémet kérdésre. A kisebbségi kérdés és a békeszerződésekből származó igazságtalan helyzetek rövidesen tárgyalásra kerülnek és megnyugtatja a magyar közvéleményt, akkor minden angol törvényhozó az igazság és az erkölcs szellemében fog segíteni megoldani az összes magyar problémákat. Taylor tengernagy, konzervatív képviselő a következőket jelentette ki előttünk: — Teljesen egyetértek a Pesti Hírlap vezércikkével. Évek óta hirdetem, hogy Közép-Európában igazságos helyzetet kell teremteni, úgy a kisebbségek, mint a határmódosítás terén. A történelmi igazság nem várat magára sokáig és előbbutóbb azok jóslata fog beteljesedni, akik a háború utáni igazságtalan békeszerződések folytán Közép- Európát Európa puskaporos hordójának nevezték. Ma még nem késő békés után józan megállapodást létrehozni, — ezt ajánlom a békéért aggódó összes embereknek. Lord Astor levélben köszönte meg az angol vezércikket, amelyet nagy érdeklődéssel olvasott. Ez a vezércikk csak megerősítette eddigi álláspontját a dunavölgyi helyzet békés megoldását illetően. Sommerset Maxwell konzervatív képviselő szintén kifejezte a Pesti Hírlap angol kiadásában fölvetett magyar kisebbségi kérdés iránti rokonszenvét és kijelentette előttünk, hogy ebben a kérdésben minden tekintetben támogatni fogja az angol parlamentben a magyar csoport munkáját. ________________ Léderer Lajos. „A francia népnek sem az úgynevezett spanyol köztársaságért, sem pedig Csehországért nem szabad háborút viselnie“ Henriot francia képviselő előadása a békeszerződésekről — A Pesti Hírlap párizsi tudósítójának telefonjelentése — Párizs, márc. 31. Philippe Henriot jobboldali képviselő csütörtök délután a sajtó barátainak egyesületében nagyszámú és előkelő közönség előtt érdekes előadást tartott az időszerű külpolitikai kérdésekről. Henriot a békeszerződéseket és a háború óta folytatott francia politikát tette felelőssé azért, hogy a diplomáciai helyzet az utóbbi években Rohamosan Németország előnyére változott meg. Ausztriát és Magyarországot — mondotta — úgy osztották fel St. Germainben és Trianonban, mintha szeletekre vágva akarták volna a Dunamedencét a német óriásnak feltálalni. Éppen Csehország, amely ma Európát hívja segítségül, volt a háború óta a legfőbb akadálya a dunai népek összefogásának. Ugyanazok a cseh államférfiak, akik ma az Anschluss következtében bomladozni látják országukat, azt mondották még röviddel azelőtt, hogy a Habsburg-restaurációt casus bellinek tekintik s igy maguk egyengették a csatlakozás útját. Arra a kérdésre, hogy Franciaország szövetségi kapcsolatainál fogva hadat viseljen-e Csehországért, ha megtámadnák, az előadó határozott nemmel válaszolt. Véleménye szerint a francia népnek sem az ugynevezett spanyol köztársaságért, sem pedig Csehországért nem szabad háborút viselni. Csehszlovákia — hangoztatta — nem egységes nemzeti állam. Történelmi múltja mindössze a békeértekezletig terjed, amidőn Ausztriának és Magyarországnak egy-egy kihasított részéből tákolták össze és egymás iránt ellenséges, vagy bizalmatlan cseheket, németeket, tótokat, magyarokat, ruténeket és lengyeleket zártak össze határai között. Jellemző, hogy az állam gerincét alkotni hivatott csehek és tótok tizenkilenc év alatt megegyezésre sem tudtak jutni egymással, nemhogy nemzetté forrottak volna össze. A csehek ma egyedül állnak az összes többi nemzetiséggel szemben. Csak nem fog Franciaország harcba szállni azért, hogy Csehszlovákia lakosságának a felét megakadályozza abban, hogy óhaja szerint rendelkezzék sorsáról. Megemlékezett Henriot 1935 őszén Esztergomban tett látogatásáról és arról a mély benyomásról, amelyet a Bazilika terraszáról nyíló látvány gyakorolt reá, midőn alig pár kilométerre a magyar fővárostól megpillantotta a cseh uralom alá jutott magyar területet. Csehországot szerinte eddig is csak mesterségesen tudták fenntartani. Ha Németország, Lengyelország és Magyarország ellenséges magatartást tanúsítanak vele szemben, belső bajainál fogva széthullásra van ítélve. Henriot földrajzi lehetetlenségnek tartja, hogy a cseheknek a jelen körülmények között Franciaország katonai segítséget nyújtson. A franciacseh szövetség megkötése óta a helyzet teljesen megváltozott s ma a francia hadsereg egy Aliig felfegyverkezett Németországba és a rajnai erődvonalba ütköznek. A szónok végül a francia-olasz közeledés és a stresai hármas front visszaállítása mellett foglalt állást viharos tetszéssel fogadott beszédében. Honti Ferenc.