Pesti Hírlap, 1938. április (60. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-30 / 96. szám

8 TALLÓZÁS A VILÁGSAJTÓBAN • Az önzetlen pénzügyminiszter, Sir John Simon most terjesztette be az új brit­ költségvetést a képvi­selőházban s így érthető, hogy a francia-angol tár­gyalások főszereplői mellett ő­ foglalja el a londoni nagy lapokban a díszhelyet. A britek mindig nagy érdeklődéssel viseltettek pénzügyminisztereik iránt, nemcsak mert az ő szájukból tudják meg mindenkor, hogy gazdagodott, vagy szegényedett-e a Birodalom, hanem azért is, mert a pénzügyminiszterséget náluk veszi körül a legtöbb titokzatosság,­­a legtöbb meg­csontosodott hagyomány, így például kevesen tudják, hogy maga az angol elnevezés: „chancellor of the Exchequer“ egy középkori szokásra emlékeztet: egész a XVI. század közepéig az évi fizetésre beérkező „tör­zsi megbízottak ” a királyi ház kincstárnoka elé kész­pénzben számolták le adójukat, egy hosszú asztalra, amelyen előzőleg, valóságos hálózatot rajzoltak fel, úgy hogy minden törzsre, vagy nagyobb városra kü­lön kocka esett ... Egyébként a mostani költségvetéssel kapcsolat­ban, a londoni News Chronicle kiderítette, h­ogy Sir John Simon pénzbeli áldozatot hoz azért, hogy Nagy- Britannia pénzügyeinek, intézője lehessen. Tudniilllik ebben a minőségében csal: 5000 font sterling évi fizete­tést húz, hetek 20.000 fonttal kevesebbet, mint ameny­­nyit ügyvédi minőségében, mint a legkiválóbb jog­tudorok egyike, átlagban megkeresett. Amikor megkérdezték tőle, szívesen mond-e le erről a 20.000 fontról, mosolyogva felelte: — Nem törődöm vele ... Ha az ember egy 150 milliárdos költségvetéssel bűvészkedik, nem lehet többé tisztában a számok értékével . . . ♦­­ Az indiánok eredete. Az indiánok eredete már régóta foglalkoztatja a tudósokat. Különösen az Egye­sült Államokban tanulmányozzák behatóan ezt a kér­dést. Újabban az előkelő yankeek körében ugyanis nagy divat családfájukat az indiánokig, mint Amerika őslakóiig, visszavezetni. S ha­ már itt tartanak, azt is szeretnék tudni, honnét származnak az „őseik“? Most, mint a New York Times-ben olvassuk, döntő fordulathoz érkezett az indián-kutatás. Miss Francis Densmore, az ismert néprajzi szakértő, olyan adatokat hozott nyilvánosságra, melyek megerősítik a régi hiedelmet: az indiánok Kínán, Japánon és a Behring-szoroson át kerültek Észak-Amerikába. Ős­hazájuk valószínűleg India volt. Miss Densmore a Pueblo-törzseknél japán és kínai elemekben gazdag harcidalokra bukkant, másrészt háziszőtteseikben fel­ismerte a hindu színezés és formanyelv több saját­ságát. Még a pueblo-tájszólásban is számos japán, kínai, vagy hindu eredetű szavat és szóképet talált, így a modern népkutatás komoly nyomokból kiindulva teheti majd meg azt a hosszú utat, mely a „rézbőrűe­­ket“ a történelem előtti időkben, ki tudja, milyen óriás kataklizmák, vagy népvándorlások nyomására, egyik világrészből a másikba vezette. Mit szólnak ehhez az amerikai előkelőségek? Meg­felel-e­ nekik a hindu eredet? New Yorkban máris szájról-szájra jár egy szellemes milliomoslány meg­jegyzése: — Most már tudom, miért rokonszenvezem any­nyira Gandhival!­s . Franciák és idegenek. Franciaországban a pénz­ügyi válság és a spanyol je­enekülők beözönlése ismét az" érdeklődés előterébe hozta az idegenek letelepe­désének és a nem kívánatos külföldiek kiutasításá­nak bonyolult kérdését. A párizsi Marianne nagy ankétet nyitott erről. Az ankét keretében közéleti tényezők szólalnak meg. Scapini Georges, a francia parlament híres tagja (a háborúban vesztette el a szeme világát), így ■ nyi­latkozik: * — Kár az‘idegenkérdésbe politikát­ keverni. Nem értem például, miért irányult az első intézkedés a nálunk élő fehér­oroszok ellen. (Scapini itt több cári tábornál, ismeretes kiutasítására céloz.) 1914-ben bol­dogok voltunk, hogy ezek az emberek a mi oldalun­kon harcoltak. Most, hogy a forradalom elűzte őket hazájukból és nálunk, a szövetségesnél kerestek me­nedéket, mi is becsukjuk előttük az ajtót. Ez igazán nem­ nevezhető pártatlan eljárásnak. Utasítsák ki az összes szélsőbaloldali és jobboldali agitátorokat, bár­milyen nemzetiségűek legyenek is, rendben van, ez­zel egyetértek. De csak a­ zavarosban halászók ellen kell fellépni, még­pedig azonnal és erélyesen. Héraud Marcel képviselő, volt miniszter vélemé­nye a következő: — A probléma megoldása nagyon nehéz. Mit te­­gyünk? Állapítsuk meg az idegenek bejöveteli enge­délyeit bizonyos kvóták, arányszámok alapján, mint az például az Egyesült Államokban történik? Ez vé­gét vetné annak a régi francia hagyománynak, amely országunkat a földkerekség legelső menedékhelyévé teszi. Inkább utasítsunk ki mindenkit kérlelhetetlen szigorral, aki a legcsekélyebb­ mértékben, akár politi­kai téren is vétkezik biztonságunk és törvényeink ellen. Még egyet: a kiutasítás előtt ítéljék az illetőket nem két-három hónapos börtönre, mint az most tör­ténik, hanem jóval hosszabb elzárásra . . . Franco csapatai folytatták előnyomulásukat Bilbao, ápr. 29. A salamancai nemzeti főhadiszál­lásról érkező hírek szerint a támadást mindenütt meg­nehezítik a felhőszakadások, amelyek az utakat jár­hatatlanná tették. A felázott országutakon a vonat­csapatok alig tudnak előrejutni és a lövegek elakad­tak a térdig érő sárban. A nemzeti csapatok azonban a köztársaságiak kétségbeesett védekezése ellenére mégis folytatják az előnyomulást. Franco tábornok csapatai Castellon de la Plana kikötőváros felé halad­nak és a hadihajók ágyútüze is támogatja őket. Cue­­vasnál a barcelonai csapatok ellentámadásait véresen visszaverték. A tervelt szakaszon a nemzetiek előnyo­­mulása lassúbb, mert a barcelonai kormány minden rendelkezésére álló erősítést odavetett. " Ugatás címén eljárást indítottak a pozsonyi püspök ellen Pozsony, ápr.­lu. Mint ismeretes husvét vásár napján hármas szentté avatás volt a Vat­ikánváros­­ban. A szentté avatottak között volt Dobold lengyel jezsuita páter is. Szem­léből a tiszteletére a po­zsonyi jezsuita templomban ájt­atosságot­ rendeztek s német., rhagyar if a szlovák nyalva szentbeszédek is elhangzottak. Bit­­áik a püspököt, aki­ a szentbeszé­­d­et tartotta, a templomba­­ m­egjelent dbjektivek fel­jelentettél­, hogy beszédében a­, köztársaság ellen izgatott. A Slovak erélyesen cáfolja, hogy a szent­­beszédekben politika lett volna és felháborodva uta­­staa vissza a 4­ tud.ö. ebeni ab­igeníút eljárást. .. PESTI HÍRLAP 1938 április 31-. szombat albán királyi pár Am­erikába készül nászútra Zog király szeretne találkozni Roosevelttel Párizs, ápr. 29. A New York Herald durazzói je­lentése szerint valószínű, hogy az albán királyi pár az Egyesült Államokba megy­ nászútra. Zog király ki­jelentette, hogy már régóta vágyik erre az útra és szeretne személyesen találkozni Roosevelt elnökkel..­­ A királyi pár csütörtökön a Hitler birodalmi kan­­í­­ellártól kapott gépkocsin sétautat tett. A gépkocsit J ■Geraldine királyné vezette.­­ A francia sajtó hosszú jelentésekben számol be­­ a tiranai királyi nászról. Az Intransigeant Apponyi Geraldine grófnő személyén át nagy elismeréssel adó­zik a magyar faj s különösen a magyar hó kiváló t­­lajdonságainak. . Az a bűvös vonzóerő, amely a magyar nőből ki­árad — írja —, a társadalmai ranglétra fokain felfelé haladva egyre növekszik. Az előkelő osztályok asszo­nyai már az Árpádok korában fontos helyet foglaltak el a nemzeti életben intelligenciájuk, bátorságuk, te­vékenységük révén. Ennek tudható be, hogy a magyar alkotmány s a magyar erkölcsök hétszáz évvel meg­előzték a nyugati törvényhozást. Magyarországon a nő már az Árpádok korában széleskörű jogokat élvezett. A cikk ismerteti Mary angol anyakirályné nagy­anyjának, Rhédey Claudia grófnőnek történetét s meg­­­állapítja, hogy Apponyi Geraldine grófnő, aki most­­ Albánia trónjára lép, csak tovább folytatja a magyar nő fejedelmi hagyományait. Gróf Ciano visszaérkezett Rómába Róma, ápr. 29. Gróf Ciano olasz külügyminiszter csütörtökön délután Durazzóban kétórás megbeszélést folytatott Zog albán királlyal Albánia és Olaszország együttműködéséről. Gróf Ciano este azután visszatért Tiranába, ahonnan pénteken reggel a Baiulenere cir­káló fedélzetén visszaindult Olaszországba. Búcsúzta­tására megjelent a kikötőben a miniszterelnök a kor­mány tagjaival, az angol, a jugoszláv és a török követ, továbbá Durazzo polgári és katonai hatóságainak kép­viselői, valamint a tiranai, durazzói s shijari fascio ki­küldöttei. A hajó elindulásakor az összegyűlt tömeg lelkes rokonsze­nvvet tüntetett az olasz külügyminisz­ter mellett. Ciano külügyminiszter pénteken délután a Bandenere cirkálón Bariba érkezett, ahonnan vas­úton folytatta útját Rómába, ahová éjjel érkezett meg. (MTI.) Esőre hajló idő A­ időjárási helyzetet hazánk­ szempontjából nagy­fokú bizonytalanság jellemzi. Legvalószínűbb, hogy bo­rús és esőre hajló marad az idő, bár a keleti részeken átmenetileg tarthat még a felsőbb felhőzet. Számolni kell azzal is, hogy inkább a nyugati h­­őhatás fog terjesz­kedni és a keleti hőcsúcsértékek lemorzsolódnak, de itt is megtörténhetik, hogy kisebb enyhe hullám a meleg Románia felől átmenetileg még emeli őket. Hivatalos időjelentés A Meteorológiai Intézet je­lenti április 29-én este: Nyu­­gat-E­urópában és Közép­­E Európa nyugati felén az óceán északibb tájairól áram­lik dél felé párás levegő és Németország délkeleti szélén találkozik az Olaszországon és a Kárpátok medencéjén át észak felé törő levegővel. Ez a Földközi tenger , felől Jön és ugyancsak nagy pá­ratartalma miatt Olaszor­szágban, a Balkán északnyu­gati részén és hazánk nyu­gati felén esőzést idéz elő. A nap­­ folyamán sok helyen volt lényeg­esen lecsapódás,­­Békéscsabán , zivatar. . A hő­mérséklet napközben az or­szág délkeleti részén 18, kö­zépső területein 16, de a nyugati megyékben csak 11 fokra emelkedett, este be alig általában 11—15 fok között váltakozott. Budapesten esti 9 órakor a hőm­ér­sé­klet 11 Celsius fok, a tengerszinti© átszámított légnyomás 759 milliméter, alig változik. Várható időjárás a követ­kező 24 órára: Mérsékelt szél. Több helyen eső. Néhány he­lyen zivatar. A hőmérséklet kissé süllyed. Vízállás. Buna: Baja—Új­vidék közt apad, másutt árad,­ Alacsony vízállásul Béró —46, Pozsony 114, Ko­márom 243, Budapest 172, Paks­­62, Baja 144', Mohács 161. Dráva: Barcs —51, Drá­­vaszabollcs 45. Száva:­­Őröd 313. l­isza: Tokajig apad. • le­­jebb árad, Vásárosnaményig alacsony, Tokaj—Cs­ongrád közt magas, másutt közepes vízárlású. Tiszaújlak 62, Vá­­sárosnam­ény 222, Tokaj 470. Tiszafüred 490. Szolnok 314. Csongrád 449. Szeged 442. Szamosi Csongor 326. Körös: Körösszakáll 14. Békés 292. Gyoma 330. Marót: Makó 171.­­ Balaton: Siófok 84. velencei­­ tó, Agard 46. A revíziós nagygyűlés a világsajtóban Az a hatalmas nemzeti megmozdulás, melyet a Magyar Revíziós Liga vasárnapi nagygyűlése jelen­tett, az egész világsajtóban nagy elismerésre és szinte példa nélkül álló visszhangra talált. A már eddig ismertetett lapokon kívül most újab­ban a „Berliner, Börsen -Zeitung“, a „Leipziger Neueste Nachrichten“, a „Deutsche Allgemeine Zeitung", a „Münche der Neueste Nachrichten", a „Hamburger freundenblatt“, a „Frankfurter Zeitung“ és a „Ber­liner Tageblatt“ számolnak be hosszasan az esemé­nyekről. Valamennyi lap kiemeli az impozáns kere­teket és a megjelentek nagy számát. Hangsúlyozzák, hogy a nagygyűlés világosan kimutatta a magyar nép törhetetlen akaratát a revízió megvalósítása kérdé­sében. A szónokok beszédeiből különösen azokat a részeket emelik ki, melyek a Felvidék visszacsatolá­sára vonatkoznak. Nagy figyelmet szentel valamennyi német lap a határozati javaslatnak is. A gyűléssel szemben tanúsított felfogásra talán a „Neuigkeits Welt-Blatt“ mutatott rá a legjellemzőbben, amikor kifejti, hogy „német részről is nagy figyelmet szen­teltek ez ünnepélyes megnyilatkozásnak. Ismét kife­jezésre jutott, hogy a­­ magyar nép továbbra is­ erősen kitart, a trianoni békediktátum revíziójának követe­lése mellett. A Magyar Revíziós Liga — folytatja a német lap —,­­az a szervezet, mely e célkitűzésekért folyó küzdelem élén áll. Munkája a külföld figyelmét azon magyar követelésekre irányítja, melyek kielégí­tése nélkül a cseh kérdés megoldása nem remélhető.“ Az olasz sajtó, ugyancsak bő beszámolókat közöl az eseményekről. A „La Tribuna", a „Giornale d’Ita­­lia“, az „Il Secolo“, a „Resto del Carlino“, a „Gaz­­zetta del Popolo“, az „Ultime Notizie“, a „Stam­pa“ stb. valamennyien rámutatnak ezzel kapcsolatban a magyar kérdésre és azokra a követelésekre, me­lyek a nagygyűlésen elhangzottak. Nagy figyelmet szentelnek az olasz lapok a gyűlés impozáns külső megnyilatkozásainak is, kiemelve azt az óriási töme­get, mely ez alkalommal összesereglett. Azok a bő ki­vonatok, melyeket valamennyi lap a beszédekről le­közöl, világosan mutatják, milyen na­gy jelentőséget tulajdonítanak ez eseménynek. Ki kell emelni, hogy a határozati javaslatot valamennyi olasz újság szóvá­­teszi és tartalmilag ismerteti. Feltűnő az a nagy érdeklődés is, mely a francia sajtó részéről tapasztalható. A már ismertetett lapköz­­leményeken kívül behatóan foglalkozik a nagygyűlés­sel a Le Temps, a Matin, a Petit Parisien, a Figaro, a T. Oeuvre, az Action Francais­e, az Epoque, a Journal des Debats­ és­­ még több más lap. Valamennyien a revíziós mozgalom ily és erős feléledéséről és a Csehszlovákiá­val szemben fennálló magyar követelésekről írnak. A­ gyűlésnek igen nagy jelentőséget tulajdonítanak, mely alkalmas módon dokumentálta a magyarság szilárd és törhetetlen kitartását a revíziós gondolat mellett. A francia sajtó is szóvá teszi az impozáns és hatásos külsőségeket. Szokatlan nagy érdeklődést tanúsítanak a svájci lapok. A Neue Züricher Zeitung, a Basler Nachrichten­, a Der Bund, Journal de Geneve, a Gazette de Lau­sanne, a Le Travail, a Journal des Nations, a Telepress stb. valamennyien ismertetik a vasárnapi revíziós nagygyűlést, kiemelve, hogy azon több mint 50 ezer ember vett részt és valamennyien lelkesen tüntettek a revíziós gondolat mellett. A Neue Züricher Zeitung vezércikkben foglalkozik az eseménnyel. Ennek során rámutat a magyarság revíziós törekvéseire, melyeket a nagygyűlésen elfogadott határozati javaslat alapján ismertet. Ez — írja a svájci újság — Csehszlovákia nemzetiségi problémáit az önrendelkezési elv alapján óhajtja elintézni. Véleménye szerint a nagygyűlés vi­lágosan rámutatott arra, hogy a magyarság a trianoni béke területi rendelkezéseinek a revízióját óhajtja. Szép visszhangja volt a gyűlésnek a lengyel és angol sajtóban is. Úgy a Times, mint a Daily Mail be­számolóikban rámutatnak, mily hatalmas tömeg vett a nagygyűlésen részt, melynek számát több mint 50 ezerre becsülik. Az angol kapek is rámutatnak arra, hogy a magyarság a trianoni szerződés revízióját bé­kés úton, az önrendelkezési elv megvalósításával akarja keresztülvinni. Hitler érkezésének napja nemzeti ünnep Olaszországban Róma. ápr. 29. A hivatalos lap rendeletet közöl, amely szerint május 3-a. Hitler érkezésének napja az ország egész területén nemzeti ünnep lesz. Május 5-e, amikor a vezér­kancellár Nápolyba érkezik, Nápoly­ban és a környező tartományokban, május 9-e pedig, amikor Firenzében lesz Hitler, Toscana területén szá­mít nemzeti ünnepnek. Mussolini miniszterelnök pénteken megszemlélte a Via del Trionfi-n a Hitler kancellár tiszteletére ren­dező katonai parádén résztvevő csapatok felvonulá­sát. A Duce előtt 30.000 főnyi katonaság 2500 lóval, 600 gépkocsi, 320 hernyókerekű vontatókocsi, négyszáz páncélos gépkocsi, 200 m­ozsárágyú és 400 ágyú vonult el Mussolini, aki első ízben viselte a birodalom első tábornagynak egyenruháját. Starace párttitkár, had­ügyi államtitkár, a hadügyminisztérium másik három államtitkárának és a fasiszta milicia vezérkari főnö­kének társaságában szemlélte meg valamennyi fegy­vernemnek négy órán át tartó felvonulását. Portugália elismerte Franco uralmát Lisszabon, ápr. 29. (inf.) Portugália hivatalosan el­ismerte a nemzeti Spanyolországot. Salazar minisz­terelnök a parlament ülésén a képviselők éljenzése közepette bejelentette, hogy a portugál kormány jegy­zékben közölte Franco tábornokkal, hogy mostantól kezdve a spanyol nemzeti kormányt ismeri el Spa­nyolország egyetlen törvényes kormányának.

Next