Pesti Hírlap, 1939. szeptember (61. évfolyam, 199-223. szám)
1939-09-02 / 200. szám
BUDAPEST, 1939 LXI. ÉVFOLYAM 200. 119.930) SZÁM SZOMBAT, SZEPTEMBER 2 Előfizetés a Képes Vasárnappal és a Képes Pesti Hírlappal együtt egy hóra 4.5 pengő, negyedévre 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára 8 fillér, vasárnap 12 fillér (a mellékletek nélküli Pesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-út 78. Telefon 112-298. Főkiadók: Vilmos császár-út 78. Tér 112-298. Erzsébet körút , Tel. 135-298 A fiókok jegyzékét vasárnaponként az apróhirdetések élén közöljük Gróf Teleki Pál miniszterelnök felhívása Magyarország népéhez! A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny szombati száma gróf Teleki Pál miniszterelnök következő felhívását közli: „MAGYARORSZÁG NÉPÉHEZ! Az európai helyzet ma súlyosra fordult. Az államok egész sorozata, köztük több közismerten semleges állam, különleges intézkedéseket tett az ország rendjének, a termelés folytatólagosságának és a lakosság mindennapi élete lehető zavartalanságának a biztosítására. A vezetésem alatt álló kormány természetszerűleg hasonló elhatározásra jutott és mindazokat az intézkedéseket megteszi, amelyek szükségeseknek látszanak a közbéke és a gazdasági élet folytonosságának fenntartására. Hogy az a nyugalom és hidegvér, amelyet heteken át a fegyelmezett magyar nemzeti közvélemény ország-világ előtt tanúsított, továbbra is megőriztessék, a kormány el van szánva megakadályozni mindent, ami az ország lelki és anyagi életét megzavarhatná és ezért kormányrendeletekben az alábbi rendelkezéseket lépteti életbe: a kivételes hatalom életbeléptetéséről; az egyesülési jog korlátozásáról; a gyülekezési jog korlátozásáról; a kitiltás, a rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezésről (internálás); a sajtóellenőrzésről (belföldi cenzúra); a külföldi sajtótermékek ellenőrzéséről; egyes anyagkészletek zár alá vételéről; az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazottak munkaviszonyára vonatkozó egyes rendelkezések hatályának ideiglenes felfüggesztéséről (a munkaidő korlátozásának és a fizetéses szabadságnak felfüggesztéséről), az árak színvonalának rögzítéséről. Ezeket a rendeleteket a szükség szerint más kormányrendeletek is fogják követni. Elvárom Magyarország józan lakosságától, hogy általános közérdekből, valamint minden egyes polgár jól felfogott egyéni érdekéből teljes erővel arra fog törekedni, hogy a hatóságok hazafias munkáját megkönnyítse. Budapest, 1939. évi szeptember hó 1. napján. GRÓF TELEKI PÁL magyar királyi miniszterelnök.“ Németország és Lengyelország között megkezdődtek a hadműveletek Angliában és Franciaországban elrendelték az általános mozgósítást Az olasz minisztertanács úgy határozott, hogy semmiféle katonai műveletet nem kezdeményez Az angol kormány felszólította Németországot, hogy vonja vissza csapatait Lengyelországból Két nagy európai nemzet, melyekhez Magyarországot évszázados baráti kapcsolatok hagyományai fűzik, csütörtökről péntekre virradó hajnali öt óra negyvenöt perc óta háborút visel egymás ellen: ez a tragikus tény, mely e végzetes hajnali órát megelőző napok eseményei után nem hatott ugyan teljesen meglepetésszerűen, de sorsdöntő jelentőségében kiszámíthatatlan következmények előjátéka lehet. Huszonöt évvel a világháború után Európa nagy nemzetei megint háborús állásokban sorakoznak fel egymással szemben. Ebben az órában, amikor minden igaz ember és jó hazafi lelke telitve van hazája és az emberiség sorsa iránt érzett mélységes aggodalommal, mikor nemzetek sorsa kerül mérlegre, egy hang, mely az emberi lélek mélyéből tör elő, e tragikusan súlyos tényekkel szemközt is reménykedve kérdezi, nem lehetséges-e, hogy az utolsó pillanatban valamilyen csodaszerű fordulat megmenti a békét? A háború e pillanatban még lokalizált, a két nemzet között az első hadműveletek zajlanak, s Európa nagy és örök tájai ez órában még nem alakultak át egyetlen csatatérré, melyen elvérezhet és elpusztulhat minden, ami e földrészen emberi, erkölcsi és anyagi érték. a* ■■ — t Megvalljuk, ez órában nincs már sok jogunk e reményre. De amíg él a lelkekben az erkölcsi parancs és a felelősségérzés, hinni kell abban, hogy a végzetes után megtorpan Európa, s a fegyverek szavát elhallgattatja a béke érvelése. Ismételjük: ez órában nincs már sok remény e fordulatra. Magyarország az ezeréves nemzet férfias nyugalmával és hősies önfegyelmével fegyelmezetten áll e viharban, s minden nemzeti érdekének védelmére felkészülten, a baráti nemzetek sorsa felett érzett keserű érzésekkel, de a jó lelkiismeret nyugalmával áll őrséget ezeréves őrhelyén. Most, amikor ez a hősies és tragikus földrész, Európa, történelmének talán legnagyobb válságát éli, még mindig reméljük, hogy a közeli órákban nem lesznek eredménytelenek a béke megmentésére, a háború lokalizálására, a fegyverszünetre és a békés tárgyalásokra irányuló kétségbeesett erőfeszítések. Európában — ez időszerint még csak Németország és Lengyelország között — ez órában már hadműveletek folynak, az angol és francia általános mozgósítást elrendelték, s az angol alsóház pénteki ülése után nem kétséges többé, hogy a két hatalom teljesíti Lengyelországgal szemben vállalt kötelezettségeit, de a háború még nem tört ki, s amíg a végzetes esemény be nem következett, nem akarunk hinni egy új európai, vagy éppen világháború tragédiájában.* Pénteken hajnalban, olyan határincidensek után, melyeket német és lengyel részről különféle beállításban adtak hírül, megindultak a két hatalom között az ellenségeskedések, s Hitler kancellár a hadsereg részére kiadott napiparancsában utasította a német véderőt, hogy „mostantól kezdve az erőszakkal szemben erőszakkal védekezzen“. A birodalmi gyűlést a berlini Kroll-operában délelőtt tíz órára hívták össze. Hitler kancellár tábori szürke egyenruhában érkezett a gyűlésre, s Göring bevezető szavai után elmondta beszédét, melyet szívszorongva hallgattak a rádió hangtölcsére előtt a világ népei. Hitler beszédében feltárta a danzigi kérdésnek a versaillesi szerződésben gyökerező, történelmi előzményeit, ismertette a lengyel és az angol kormánnyal folytatott jegyzékváltás tartalmát, s bejelentette, hogy Lengyelország elutasító magatartása következtében nem marad más választás a Birodalom számára, mint fegyveres erővel oldani meg azokat a kérdések