Pesti Hírlap, 1939. szeptember (61. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-02 / 200. szám

BUDAPEST, 1939 LXI. ÉVFOLYAM 200. 119.930) SZÁM SZOMBAT, SZEPTEMBER 2 Előfizetés a Képes Va­sárnappal és a Képes Pesti Hírlappal együtt egy hóra 4.5 pengő, negyedévre 10 pengő 80 fillér. Egyes pél­dányszám ára 8 fillér, vasárnap 12 fillér (a mellékletek nélküli Pesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-út 78. Telefon 112-298. Főkiadók: Vil­mos császár-út 78. Tér 112-298. Erzsébet­ körút , Tel. 135-298 A fió­kok jegyzékét vasár­naponként az apróhir­detések élén közöljük Gróf Teleki Pál miniszterelnök felhívása Magyarország népéhez! A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny szombati száma gróf Teleki Pál miniszter­­elnök következő felhívását közli: „MAGYARORSZÁG NÉPÉHEZ! Az európai helyzet ma súlyosra fordult. Az államok egész soro­zata, köztük több közismerten semleges állam, különleges intézkedése­ket tett az ország rendjének, a termelés folytatólagosságának és a lakos­ság mindennapi élete lehető zavartalanságának a biztosítására. A vezetésem alatt álló kormány természetszerűleg hasonló elha­tározásra jutott és mindazokat az intézkedéseket megteszi, amelyek szükségeseknek látszanak a közbéke és a gazdasági élet folytonosságá­nak fenntartására. Hogy az a nyugalom és hidegvér, amelyet heteken át a fegyelme­zett magyar nemzeti közvélemény ország-világ előtt tanúsított, továbbra is megőriztessék, a kormány el van szánva megakadályozni mindent, ami az ország lelki és anyagi életét megzavarhatná és ezért kormány­rendeletekben az alábbi rendelkezéseket lépteti életbe: a kivételes hatalom életbeléptetéséről; az egyesülési jog korlátozásáról; a gyülekezési jog korlátozásáról; a kitiltás, a rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helye­zésről (internálás); a sajtóellenőrzésről (belföldi cenzúra); a külföldi sajtótermékek ellenőrzéséről; egyes anyagkészletek zár alá vételéről; az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazottak munkaviszonyára vonatkozó egyes rendelkezések hatályának ideiglenes felfüggesztéséről (a munkaidő korlátozásának és a fizetéses szabadságnak felfüggesztéséről), az árak színvonalának rögzítéséről. Ezeket a rendeleteket a szükség szerint más kormányrendeletek is fogják követni. Elvárom Magyarország józan lakosságától, hogy általános közér­dekből, valamint minden egyes polgár jól felfogott egyéni érdekéből teljes erővel arra fog törekedni, hogy a hatóságok hazafias munkáját megkönnyítse. Budapest, 1939. évi szeptember hó 1. napján. GRÓF TELEKI PÁL magyar királyi miniszterelnök.“ Németország és Lengyelország között megkezdődtek a hadműveletek Angliában és Franciaországban elrendelték az általános mozgósítást Az olasz minisztertanács úgy határozott, hogy semmiféle katonai műveletet nem kezdeményez Az angol kormány felszólította Németországot, hogy vonja vissza csapatait Lengyelországból Két nagy európai nemzet, melyekhez Ma­gyarországot évszázados baráti kapcsolatok ha­gyományai fűzik, csütörtökről péntekre virradó hajnali öt óra negyvenöt perc óta háborút visel egymás ellen: ez a tragikus tény, mely e vég­zetes hajnali órát megelőző napok eseményei után nem hatott ugyan teljesen meglepetéssze­rűen, de sorsdöntő jelentőségében kiszámítha­tatlan következmények előjátéka lehet. Hu­szonöt évvel a világháború után Európa nagy nemzetei megint háborús állásokban sorakoz­nak fel egymással szemben. Ebben az órában, amikor minden igaz ember és jó hazafi lelke telitve van hazája és az emberiség sorsa iránt érzett mélységes aggodalommal, mikor nemze­tek sorsa kerül mérlegre, egy hang, mely az emberi lélek mélyéből tör elő, e tragikusan sú­lyos tényekkel szemközt is reménykedve kér­dezi, nem lehetséges-e, hogy az utolsó pillanat­ban valamilyen csodaszerű fordulat megmenti a békét? A háború e pillanatban még lokalizált, a két nemzet között az első hadműveletek zaj­lanak, s Európa nagy és örök tájai ez órában még nem alakultak át egyetlen csatatérré, me­lyen elvérezhet és elpusztulhat minden, ami e földrészen emberi, erkölcsi és anyagi érték. a* ■■ — t Megvalljuk, ez órában nincs már sok jogunk e reményre. De amíg él a lelkekben az erkölcsi parancs és a felelősségérzés, hinni kell abban, hogy a végzetes után megtorpan Európa, s a fegyverek szavát elhallgattatja a béke érvelése. Ismételjük: ez órában nincs már sok remény e fordulatra. Magyarország az ezeréves nemzet férfias nyugalmával és hősies önfegyelmével fegyelmezetten áll e viharban, s minden nem­zeti érdekének védelmére felkészülten, a ba­ráti nemzetek sorsa felett érzett keserű érzé­sekkel, de a jó lelkiismeret nyugalmával áll őrséget ezeréves őrhelyén. Most, amikor ez a hősies és tragikus földrész, Európa, történelmé­nek talán legnagyobb válságát éli, még mindig reméljük, hogy a közeli órákban nem lesznek eredménytelenek a béke megmentésére, a há­ború lokalizálására, a fegyverszünetre és a bé­kés tárgyalásokra irányuló kétségbeesett erő­feszítések. Európában — ez időszerint még csak Németország és Lengyelország között — ez órában már hadműveletek­ folynak, az angol és francia általános mozgósítást elrendelték, s az angol alsóház pénteki ülése után nem kétsé­ges többé, hogy a két hatalom teljesíti Lengyel­­országgal szemben vállalt kötelezettségeit, de a háború még nem tört ki, s amíg a végzetes ese­mény be nem következett, nem akarunk hinni egy új európai, vagy éppen világháború tragé­diájában.* Pénteken hajnalban, olyan határincidensek után, melyeket német és lengyel részről külön­féle beállításban adtak hírül, megindultak a két hatalom között az ellenségeskedések, s Hitler kancellár a hadsereg részére kiadott napiparan­csában utasította a német véderőt, hogy „mos­tantól kezdve az erőszakkal szemben erőszak­kal védekezzen“. A birodalmi gyűlést a berlini Kroll-operában délelőtt tíz órára hívták össze. Hitler kancellár tábori szürke egyenruhában érkezett a gyűlésre, s Göring bevezető szavai után elmondta beszédét, melyet szívszorongva hallgattak a rádió hangtölcsére előtt a világ népei. Hitler beszédében feltárta a danzigi kér­désnek a versaillesi szerződésben gyökerező, történelmi előzményeit, ismertette a lengyel és az angol kormánnyal folytatott jegyzékváltás tartalmát, s bejelentette, hogy Lengyelország elutasító magatartása következtében nem ma­rad más választás a Birodalom számára, mint fegyveres erővel oldani meg azokat a­ kérdések

Next