Pesti Hírlap, 1941. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-23 / 18. szám
Tegnap és Cyrano Nem merem hangosan mondani,de nekem nagyon tetszett a felújított „Cyrano“. Talán, mert ritkán járok színházba.S ha elmegyek, néző vagyok, aki gyönyörködni akar, vagy ásít. A részletek kevéssé érdekelnek. Színházban az élményt akarom, azt a pillanatot, mikor derengeni kezd festett vásznon és köszörült szavakon" túl a költészet. André Roussaux a Figaro egyik legutóbbi számában revideálja a századvég francia irodalmát Rostandtól Proustig, s megállapítja, hogy a „Cyrano“ az új nemzedék számára valószínűleg nem az a remekmű már, mint volt a kortársak számára negyven év előtt. „A nagy költészetet máshol találjuk meg“ — írja. — „De a Cyrano-t olvasni kell, s nem kell szégyelni, ha gyönyörködünk e műben.“ Nem szégyellem. . A felújított „Cyrano“-nak rossz sajtója volt Tóth László megvédte a színművet egy kritikájában: azt kérdezte, csakugyan olyan nagy bűn-e, ha egy színdarab „teátrális“? Azt hiszem, ez a helyes szempont Egy színdarab sokféleképpen lehet teátrális," de bizonyos,, hogy nem színdarab többé, hanem az. Lehet, hogy ízlésem helytelen és elavult, de éppen ez a színpadiasság ragadott él, ez a szárnyaló dagály, ez az öntudatos felsőfok, ez a kemény líla, mely nem alkuszik, hanem kivágja a rezet, irodalomról és hősiességről, szerelemről és halálról, szépről és rútról Olyan nagy bűn ez? ... Ismerek másféle bűnöket színpadon is, például a mértani unalmat amely szabályos, hibátlan, csak éppen em kell senkinek. Lehet hogy ez a színdarab dagályos, de el tud vinni ez az áradás, negyven esztendő után sem lankadt sodra. Talán mégis ez a fontosabb, színpadon. Gyanítom, hogy Shakespeareben sem azt , a képességet csodáljuk, mellyel felépíti logikus jelenetekben angol urak magánügyeit, hanem a józan önkívületet, mikor rikolt egyet a tengerről, vagy a halálról, vagy a boldogságról, mikor azt mondja: ,j és Kelet arany ablakát kitárta!“ Ez Shakespeare. A többi, — Shakespearenél is — nem több és nem kevesebb, mint szükségszerűen színpad. Miért keresem Rostandban Ibsent vagy Hauptmannt, amikor nincs benne? Lehet, hogy a „Cyrano“ nem „nagy költészet“. De tagadom, hogy száz éven belül mégegyszer meg tudják mi a férfi tragikumát, a szellem hősiességét, a hős magányát ilyen biztos hangütéssel, ilyen tudatos színpadiassággal. Költészet, nagy költészet... mi a költészet,, ha ez a vallomás nem az? Egy költő áll a magányban és a homályban, s tökéletes szavakkal súgja a dadogó embereknek mindazt, amit azok éreznek és kifejezni képtelenek. Áll a homályban, mert sorsa a magány. Egyedül van, mert súgni kell az embereknek. Mindent tud az érzésről, de le kell mondania az érzés világi élményéről. Vállalja az emberi sorsot, de nem alkuszik szellemével. Csakugyan, mindez nem költészet? Ilyen gazdagok vagyunk, ilyen szigorúak lehetünk?: Justh Zsigmond írja naplójában Taine-ről, hogy azért ítélt, mert ítélet közben tanulni akart. De Taine, szegény, csak kritikus volt, aki meg akarta ismerni és magyarázni az igazságot Jules Renard, az óvatos és okos, a hűvös és kétkedő, 1897 december 28-án ezt írta naplójába: Egy remekművel több van a világon, örüljünk. Pihenjünk. Sétáljunk. Menjünk színházból színházba és hallgassuk meg az utolsó vackokat: nyugodtak vagyunk. Van egy remekmívünk, melyhez visszatérhetünk, amikor, tetszik... Igen, a láz az egészség tanujele! Mennyire boldog vagyok! Milyen jól érzem magam .. . . Rostand barátsága megvigasztal azért hogy későn születtem s márnem élhettem Victor Hugo családi környezetében.“ E sorokat egy színpadi szerző írta, kortárs. Olyan ember, akinek színnek színpadi hallását irodalmi ízlését a legkényesebbek is elismerték. Régen■ írta, egy másik világban, negyvenhárom év előtt „Cyrano“ bemutatója napján. Márai Sándor. ■ 1*. ."IHyiHpipPWBH Nemeskishindi Komposght Nándor tábornok, országos légvédelmi parancsnok, hivatalba lépése alkalmából fogadtaa budapesti napilapok munkatársait s előadást tartott előttük a légoltalom időszerű kérdéseiről. A közelmúlt villámháborúk tapasztalatai alapján vázolta a légoltalom időszerűségét és szükségességét, amikor a bombázógépek működési sugara már többezer kilométert ért el A légoltalom nemcsak az ország önvédelme, hanem a lakosság munkájának zavartalan biztosítása is és tapasztalatok alapján lehet állítani, hogy a légi támadásokat a helyesen megszervezett légoltalom csak átmeneti eseményekké teszi. Megvannak a védekezés lehetőségei, de azokat meg kell szívlelni, végre kell hajtani és alkalmazni. Az önvédelem elsősorban a lakóházi óvóhelyek útján történik és a szükségóvóhelyek értékét is bebizonyították a most dúló, háború tapasztalatai .. . A ház pincéje legtöbbször nem omlik össze és ez magyarázza, hogy a háborúban legutóbb elpusztult városoikban, és községekben a pincék 75%-a sértetlen maradt Varsóban 16.000 .lakóház közül 12.000 ház pusztult el és ezekben mindössze 70 olyan pince volt, amely beomlott Ez a házaknak alig 0,5%-át jelenti. A pinceóvóhelyek életvédelmi alkalmassága bebizonyosodott. Ennek szem előtt tartásával született meg a szükségóvóhelyek létesítését elrendelő honvédelmi miniszteri rendelet Gondoskodni kell ,azonban az önvédelem helyes megszervezéséről is. Az önvédelemrőlmindenkinek tájékozottnak kell lenni. A légoltalmi őrségparancsnokok és helyetteseik kiképzésének tehát minél előbb meg kell történnie, mert rájuk vár a feladat, hogy amit tanultak, azt átültessék a lakók lelkébe és felkészüljenek az önvédelemre. A tábornok végül hangsúlyozta a szükségóvóhelyek kiépítésének fontosságát, a légoltalmi iskolák elvégzésének szükségességét az önvédelem helyes megszervezésére, és hogy lehetőleg mindenki lépjen be a Légoltalmi Ligába, amely létünket kívánja biztosítani Az országos légvédelmi parancsnok rövid ismertetése után a parancsnokság vezérkari főnöke jelezte, hogy a közeljövőben hatóságilag fogják szigorúan ellenőrizni a lakóházak előírt légoltalmi felszereléseit. Dr. Kazinczy Gábor műszaki főtanácsos, a szükségóvóhelyek miniszteri biztosa adott rövid tájékoztatást ezután arról, milyen irányelvek alapján oldják meg egységesen a szükségóvóhelyek építését Budapesten. Különösen a vészátjárókra hívta fel afigyelmet, amely ennek a munkának egyik jelentős része lesz, nehogy az esetleg beomló, vagy a kijárattól elzárt óvóhelyekben tartózkodók mentése hosszú időt vegyen igénybe. A fővárost körzetekre fogják osztani és ezekre egyes építőmestereket jelölnek ki, akik a legracionálisabban tudnak hivatalosan megállapított díjszabás mellett mindent elkészíteni Szigorúan ellenőrzik a lakóházak légoltalmi felszerelését Komposcht Nándor tábornok: „A légi támadásokat a megszervezett légoltalom átmeneti eseményekké teszi”1 Megoldás előtt a Berlini-tér rendezése Tervpályázatot a villamosforgalom megoldására! A Berlini-tér rendezésének kérdését hivatalos körök már négy év előtt felvetették. A nagyfontosságú kérdés — miként már jelentettük — rövidesen a Közmunkatanács elé kerül A Beszkárt még nem közölte végleges elgondolásait, de valószínűleg Lázár Jenő miniszteri tanácsos, a Közmunkatanács mérnöki osztálya főnökének álláspontját fogadja el a tiszta kereszteződés alakjában. Mindezek a körülmények újból a Berlini tér felé irányítják a közérdeklődést A Pesti Hírlap az elmúlt években már többször felhívta az illetékesek figyelmét a tér helyes rendezésére. Tervpályázatot kell hirdetni! A tér rendezési tervei már készen vannak, a Beszkárt elgondolásait azonban még nem ismerjük és e tekintetben csak sejtésekre vagyunk utalva. A villamos vágányok lefektetése és a tér rendezése két különálló kérdés, annyival is inkább, mert a vágányokat bármikor föl lehet szedni és átépíteni (amire a közelmúltban már számos példa volt), viszont házakat lebontani és fölépíteni húsz-harminc éven belül nem igen lehetséges. Ajánlatos lenne, ha a Beszkárt ismertetné elgondolásait és a főbb alapelvek szem előtt tartásával tervpályázatot hirdetne, mert a helyes megoldásra csak ei adna lehetőséget Szakértő vélemény Schuster István műszaki tanácsos 1936- ban ,a Pesti Hírlapban részletesen foglalkozott a Berlini tér rendezésének helyes megoldásával Most, újból Schustler tanácsoshoz fordultunk, aki az alábbiakban a szakember tájékozottságával vitatja meg igen érdekesen és helyesen a bonyolult kérdést . A különböző irányokból összefutó főútvonalak találkozásánál a megsokszorozódó forgalom nagyobb területet igénylő elosztása — úgymond — szükségszerűvé teszi a tér kialakulását Kézenfekvő, hogy a gyakorlati követelményeken túl a város ilyen exponált pontjainak külső megjelenését is szigorúbb mértékkel bíráljuk és velük szemben■ városszépészeti tekintetben is az átlagosnál magasabb kívánalmakat támasztunk. — A Vilmos császár-út—Szent Istvánkörut és a Váci-út—Teréz-körut csatlakozó vonalainak szimetrikus elhelyezéséből önként adódik a tér délkeleti oldalának a részarányosság kihasználásával egyenes homlokzattal való lezárása. Ilyen megoldásnál csupán a Jókai-utca betorkolása hathatna zavarólag. Ennek elkerülése céljából a lezárásra ismét magától adódik az a hely, ahol a Jókai-utca, a Vilmos csárszár út és a Teréz-körút szimetria tengelyét metszi. A Jókai-utcának kapun át történő bevezetését az utca ferde irányának leplezése teszi indokolttá. Ez az elgondolás egyúttal hangsúlyozza az egész homlokzat egységességét és elősegíti ennek nagyvonalú kialakítását . A meglevő adottságokban rejlő, kézenfekvő városképalakító tényezőket az ismertetett megoldással ellentétben a hivatalos terv kétségkívül nem használja ki. Mint annak idején a Pesti Hírlap már közölte, a Jókai-utca áthidalása, továbbá a két MÁV-épület között a Teréz-körutat a Jókai-utcával összekötő fölösleges köznek beépítése, valamint a kibővülő tér nagyobb távlata következtében megengedhető nagyobb épületmagasság a terv anyagi megoldását is számottevő áldozatok nélkül lehetővé teszi. A beépíthető területben mutatkozó, legfeljebb 300 négyzetméterre tehető hiányt ugyanis a teret lezáró épülettömb két sarkon tervezett 600—800 négyzetméter alapterületű toronyháznak 2—3 emelettel a rendes épületmagasság fölé emelése bőségesen pótolja. A leghelyesebb megoldás — A Berlini tér rendezésének mind városképi, mind közlekedési szempontból leghelyesebb megoldása a Pesti Hírlapban annak idején már a térképpel együtt ismertetett terv. Ennek az elgondolásnak az alapján az összes közlekedési kérdések is könynyen megoldhatók. A kibővített téren mind a villamosvágányok, mind a járműforgalom számára elegendő hely van. A fenti szakértői vélemény is igazolja többször hangoztatott álláspontunkat. A hivatalos tervnek ilyen irányú megváltoztatása a közületekre többletkiadást nem jelent Annak megoldását most már semmi sem akadályozza, miután az ideiglenes épületek engedélye a közeljövőben lejár és a Közmunkatanácsnak sikerült a MÁV igazgatóságával a lebontandó épületekre vonatkozólag is megegyeznie. K. L. BORHÁZ és ÉTTEREM Budapesten, Csányi-utca 11. sz. alatt (Király-utca és Nagymező-utca sarok) megnyitotta vadásztermeit Kizárólag hegyvidéki borok. Kitünő konyha. Hangulatos zene. A legjobb családi vacsorázóhely. Külön termek hétköznapra foglalhatók. Telefon: 228—648. Pesti Hírlap 1941 jan. 23. csütörtök ötven éve halt meg Ybl Miklós ötven évvel ezelőtt, 1891 január 22-én hunyta le örök álomra szemeit Ybl Miklós, a legnagyobb magyar építőművészek egyike. Emlékét Szobormű hirdeti 1896 óta a budai Várkert aljában, azt is mindenki tudja, hogy ő építette az Operaházat, ezt a remekbe készült „ékszer-szelencét“, de a mai nemzedékből már kevesen ismerik más alkotásait, még kevésbé jelentőségét a múlt század magyar építészetének történetében. Ybl Miklósnak köszönhető, hogy Budapest építkezése nem merült el teljesen a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek szokványos és zagyva stílusú építészetében, hanem a nagy elődökhöz, Pollack Mihályhoz és Feszi Frigyeshez méltóan, időálló szépségű és műbecsű épületekkel gazdagodhatott a főváros. Ybl Miklós, aki 1814 áprilisában született Székesfehérvárott és Bécsben tanuit, 1836-ban került Pollack Mihály, a Nemzeti Múzeum építője mellé, akinek tiszta stílus törekvéseit, választékos ízlését szívta magába 1845-bene kezdte építeni Ybl a fóti templomot, amely még a kor romantikus építészetének jegyét viseli, de amikor a fiatal mester olaszországi útjáról visszatért, szakított ezzel a stílussal, hogy teljesen beleélje magát az olasz renaissance formavilágába A budai Lánchídfőnél álló takarékpénztár, a gróf Degenfeld- és gróf Károlyi-paloták, de leginkább a Margitsziget épületei már felvirágzásában mutatják ezeket a törekvéseit, amelyek tökéletesen a budai Várkertbazár, a Vámház, legerősebben pedig a Szent István bazilika és az Operaház építkezésében bontakoznak ki. Ybl Miklósnak ezekben a renaissance épületeiben az mutatja a kivételes művészi lángelmét, hogy minden renaissance stílustisztaságuk és pompájuk mellett sem hatnak utánzatoknak, mint annak a kornak úgynevezett „történelmi“ utánérzésű épületei, hanem teljesen egyéni remekművek. A Várkertbazár, a Szent István bazilika és az Operaház épülete olyanok, mintha egy olasz renaissance mester építette volna őket a XIX. század derekán. Ybl Miklós építette a régi képviselőházat, a széphalmi Kazinczy-múzeumot, az Erzsébet sósfürdőt, mint műszaki tanácsos közreműködött a Tudományos Akadémia építésénél, de nevéhez fűződik sok nemeshomlokzatú budapesti bérház és vidéki kastély építkezése is. Érdemei elismeréséül elnökévé választotta a Magyar Mérnök és Építész Egylet, a király a főrendiház tagjává nevezte ki, de minden külső dísznél maradandóbb fényt biztosítanak nevének és emlékének azok az alkotásai, amelyek minden időkben a magyar építőművészet büszkeségei lesznek . Az Operaházban szerdán este, a Rózsalovag kezdete előtt, dr. Ybl Ervin miniszteri tanácsos, rövidre fogott, de nagyon tanulságos, élvezetes előadásban emlékezett meg Ybl Miklós egyéniségéről és művészetéről. Szavai szemléltető módon hívták fel a közönség figyelmét a magyar királyi Operaház építészeti értékeire, melyekben a kiváló mester tudása, képzelőereje és ízlése a legmagasabbra emelkedett Újra megindul a belpolitikai élet A kormányzó Bartha Károly táborszernagy, honvédelmi miniszter külföldi tartózkodási idejére a honvédelmi minisztérium ideiglenes vezetésével a miniszterelnököt bízta meg. Több mint egyhónapos szünet után csütörtökön ismét megnyílnak a képviselőház kapu. Egyelőre csak formális ülés lesz délben 12 órakor, de a következő napok ülésein már élénk érdeklődés várható, mert több fontos törvényjavaslatot nyújtanak be a szakminiszterek. Ünnepélyes keretek között fogják becikkelyezni a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásról, valamint a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződésről szóló javaslatokat Politikai körökben igen nagy érdeklődéssel várják a MÉP csütörtök estére egybehívott pártértekezletét, amelyen — hír szerint — felszólal gróf Teleki Pál miniszterelnök is. Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter ezen az értekezleten mondja el első beszédét A miniszterelnök ezen a héten még egy alkalommal felszólal Gróf Teleki Pál megjelenik szombaton délután a Baross Szövetség ülésén, ahol kereskedelmi kérdésekről ad majd felvilágosításokat ikÉiÉiriliií ÉaiiflÉÉfaB't Enyhe, biztos hashajtó 2ií*ml2f4, i2ates*fn. iCscm .eCsmKSz