Pesti Hírlap, 1941. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-12 / 35. szám

A Pesti Hírlap 1941 febr. 12. szerda SV­agasból A­karja Látni Erdélyt? R­epülőgéppel Tech ÉTI I­V., Dorottya­ utca 7. Telefon : 180 888. I. Faruk király születésenapján Meghívót kaptam az egyiptomi követség­re Nem ismertem őket, kedves, hogy mégis meghívtak. A meghívón ez áll: Első Faruk király születésnapjának tiszteletére. Hány éves is lehet? Csak a minapában volt, hogy megházasodott, moziban láttam menyasszonyával együtt kilépni a kocsi­ból, ablakból integetni a népnek, moso­lyogtak, kedvesek voltak, fiatalok voltak . . . látszott, mennyire szeretik őket, mindenki örül a boldogságuknak, tolon­gott a nép a kocsi körül, részt akart venni mindenki a fiatal pár örömünnepében... mikor is volt? Ezt kérdeztem a háziúrtól, miután üd­vözöltük egymást. Alacsony termetű, égő feketeszemű, intelligens, jóvágású fiatal­ember az egyiptomi követ, aki családfáját apai ágon a tizennegyedik századig, arabs ősökre vezeti vissza. Felesége, aki mellette áll, meglepő fiatalnak látszik, alig tudom elhinni, hogy már hat esztendeje asszony és hároméves fia van. Nagy, sötét man­dulaszeme leányos bájjal és szende fé­lénkséggel pillant a mind jobban tolongó vendégseregre. — Faruk király három éve házasodott meg — felel a követ a kérdésemre —, azóta két kis leánya született, Ferial és Faiza. Nálunk azt tartják, hogy szerencsét hoz, ha a Családtagok nevei ugyanazzal a betű­vel kezdődnek; az apja Fúád volt, S maga Faruk, Egyiptomra nézve mindenesetre­, szerencsésen választott nevek­ voltak.’ 'Ma' van a huszonegyedik születésnapja ő fel­ségének, most lép huszonkettedik évébe. Tizennyolc éves volt, amikor megházaso­dott, menyasszonya tizenhét. Igen, nálunk általában korán házasodnak, ha nem is mindig ilyen korán. Jó a fiatal szülő a gye­rekeknek is. Hogy mi az átlag gyermek­áldás nálunk? Talán három-négy gyerek, a szaporaság mindenesetre kielégítő. A népesség meglehetősen egyöntetű, nyolc­van százalék arabs vér, összekeveredett húsz százalék régi egyiptomi bennszülött lakossággal, ezek arányából van össze­­téve a mostani Egyiptom. Nem néger, az alig található nálunk. Egy-egy valahon­nan hozzánk csöppent cseléd, de az is rit­­kán. Nézze ott azt a magas, sötétbőrű inast, Abuzeid a neve, örökké lót-fut — mutat egy feltűnően jóképű, fekete-piros kabátkás kiszolgáló inasra, aki intésére barátságosan villogó fogakkal közeledik — ez Luxorból való, azért olyan barnára sült a bőre, de nézze meg a vonásait, tiszta arabs. Valóban, nem tagadhatja le eredetét Új vendégek jönnek, a háziurat nem fog­lalhatom le tovább. Mrs. Shott, az ame­rikai követség ismert tagja szólit meg. Fekete, húzott taft ruha van valószínűt­­lenül karcsúi termetén, nyakában hatal­mas csiszolt üveggolyólánc, ruhájára tűz­ve, művészien készült gyémántvirág. — Strasz — mondja tömör egyszerűség­gel, amikor megbámulom. — Mrs. Mont­gomery ajándéka, otthonról hozta, amikor utoljára ottjárt. Dekoratív, ugy­e? — Bó­lintok. Szép, bármi is az értéke. Magyarok is vannak itt, de a többség a különböző követségek tagjai. A svéd kö­vet német származású felesége kócsag toll­ból készült kalapkában díszeleg. Illendően megbámuljuk. Madarak királyának tolla a király születésenapján, ez igy is való. (Szívesen követném példáját, csak épp az aprópénz hiányzik hozzá.) A spanyol kö­vet, magas, szikár alakja előkelően válik ki a többi közül. — Mi újság maguknál? — kérdem tőle. — Hallottam, hogy nemrég érkezett vissza otthonából. — Semmi. Bár így is maradna — hang­zik a válasz. — A nép békét akar. Túl sok volt nálunk a vérontás. — Meg tudom őt érteni. Szörnyű az, amit az átutazók az ottani pusztításról beszélnek. Középtermetű, jó magyar arcú férfi kö­zeledik felém egy ismerősöm kíséretében. — Abdul Latif, az összes budapesti mu­zulmánok főpapja — mutatja be nekem. És a tudományegyetem töröknyelvű lektora — folytatja a bemutatott tiszta MH magyarsággal. — Wekerle Sándor minisz­terelnök hozott engem ide, a magyar kor­mány alkalmazottja vagyok azóta is. Re­mélem, kedves férje jó egészségnek ör­vend, nagy tisztelője vagyok már igen ré­gen. A háború alatt igen sokan voltak itt török híveim, most kevesebben vannak, de nem szűnök meg őket arra nevelni és in­teni, hogy szeressék és híven tartsanak össze magyar testvéreikkel. Rokonok va­gyunk, hasonlítunk egymáshoz, bár erre már régebben rájöttünk volna. Igaza van, ha erre régebben rájövünk, még mielőtt az a tengersok magyar és tö­rök vér elfolyt volna Nándorfehérvár alatt, Mohács mezején, Buda várának fokán... igen, akkor máskép állanánk most népes­ség és hatalom dolgában is. Megrázzuk egymás kezét és ugyanegyet gondolunk. Vissza és előre is. Bethlen Margit. A ma élő magyar közéleti kiváló­ságok fényképeivel kibővítik a Magyar Történelmi Képcsarnokot Érdekes tervek, elgondolások részleteit ismertette néhány meghívott újságíró előtt gróf Zichy István, a Magyar Történeti Mú­zeum igazgatója. Arról van szó, hogy a Magyar Történelmi Képcsarnok nagyérté­­kű grafikai gyűjteményét kibővítik, illetve kiegészítik a ma élő közéleti kiválóságok fényképeivel. A tervek megvalósítását az tette idősze­rűvé, hogy a Magyar Történelmi Képcsar­nok grafikai gyűjteménye végre jelentősé­géhez méltó és rendeltetésének megfelelő helyre került Ez a gyűjtemény, amelynek a festmény- és szoborgyűjteménynél gaz­dagabb, mintegy 40.000 darabot megköze­lítő anyaga, eredetileg a várbazárban, majd a Szépművészeti Múzeumban nyert elhelyezést, most végérvényesen a Magyar Nemzeti Múzeum központi épületébe ke­rült. Itt, két földszinti helyiségben, a ha­talmas foliáns-alakú tokok sűrű sorai őr­zik a nagyértékű, történeti tárgyú met­szeteket, nyomatokat, rajzokat, vízfestmé­­nyeket és fényképeket. A magyar törté­nelemben szerepet játszott személyek, ese­mények, helyek, viseletek egykorú vagy közel egykorú képei sorakoznak itt egy­más mellé szigorú történelmi rendben. Nem a művészi ábrázoláson van a hang­súly: a képek a történelem ábrázolt hite­les forrásai és elsősorban a tudományos kutatás és csak másodsorban a művészi gyönyörködtetés célját szolgálják. — A ma meglévő anyag azonban csak­ a magyar­ múlt képei!.,őrzi —, mondotta gróf Zichy, István. — A gyűjtő, munka, nagyrészt az anyagiak, hiánya, miatt, már évtizedekkel ezelőtt megrekedt és a gyűj­temény nem fejlődhetett az élettel. Pedig a jelen múzeumának a jövő történettudo­mányára és jövő közönségére is kell gon­dolnia, amely a maga idejében a mai éle­tet fogja történelemnek tartani és a mai magyar közélet kiváló alakjainak képére lesz kiváncsi. Ha az írott forrásokból meg fogja ismerni életüket, egyéniségüket, meg akar majd ismerkedni az ábrázolt forrá­sokból emberi mivoltukkal, megjelené­sükkel, magatartásukkal is. Keresni fogja képeiket, hogy szemtől-szembe láthassa a magyar múlt legnagyobb alakjait. — Ez a gondolat vezetett bennünket arra, hogy kibővítsük múzeumunkat a ma élő magyar közéleti kiválóságok fénykép­sorozataival. A tervek szerint ennek a mo­dern fényképgyűjteménynek az anyagát a Magyar Filmiroda készíti majd el. Levele­zőlap­ alakú fényképekről van szó, ame­lyek a kartotékok szigorú betűrendjében fognak felsorakozni a gyűjtemény dobozai­ban. A mai magyar közélet minden vezető személyisége és kiválósága benne lesz eb­ben a magyar történettudomány jövője szempontjából oly nagyfontosságú gyűjte­ményben. Hogy tudjuk, hogy a Magyar Filmiroda tervbe vette azt is, hogy a Képcsarnok ré­szére készülő fényképeken felül 20—30 méter hosszúságú hangos­filmeket is ké­szít a magyar közélet jeleseiről. Ha ez a terv is megvalósul és közéletünk minden jelentékenyebb alakjának valóságos meg­jelenését, fellépését, hangját a hangosfilm modern vívmánya fogja majd megörökí­­teni, szinte páratlan gyűjteményhez jut majd a mostanában sokszor szóba, kerülő­­ Magyar Filmmúzeum. özv. Kritza Istvánná sz. Lenarduzzi Emma a maga, az alulírottak és az egész rokonság nevében is mélységes szomorú­sággal jelenti, hogy felejthetetlen jó férje, édesapa, nagyapa, após és rokon KRITZA ISTVÁN ny. keresk. isk. kir. főigazgató, a közg. tud. egy. előadója, az Orsz. Iparoktatási Tanács tagja, hites törvényszéki könyvszakértő folyó hó 10-én elhunyt. Temetése február hó 12-én délután 3 órakor lesz a Kerepesi­ úti temető halot­tasházából a róm. kát. egyház szertartása szerint. Az engesztelő szentmiseáldozat február hó 14-én­­10 órakor fog a krisz­tinavárosi plébániatemplomban a Min­denhatónak bemutattatok Áldás és béke drága emlékére! Tivadar, Rózsi tér­, dr. Schöffer Ferencné, Kornél gyermekei, Kritza Tivadarné szül. A gazdasági programtról folyt a vita a képviselőházban A magyar föld a legfontosabb termelési tényező A képviselőház keddi ülésén Tasnádi- Nag­y András elnöklete mellett megszavaz­ták az építőtakarékról szóló törvényjavas­latot, valamint a nemzetiségi érzület bün­tetőjogi védelméről szóló törvényjavas­latot. Váczy György előadó ismertette az Iro­dalmi és művészeti művek kölcsönös vé­delme tárgyában Berlinben kelt magyar­német kulturális egyezmény becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslatot. A Ház vita nélkül fogadta el a­­javaslatot és nyomban utána megkezdték a Reményi-Schneller Lajos gazdasági csúcsminiszter által a múlt héten beterjesztett program fölötti vitát. Vita a gazdasági programról Jurcsek Béla (MÉP) volt a vita első szó­noka. Azt fejtegette, hogy a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás következ­ményeként legelsőrendű feladatunk, hogy minél többet termeljünk és minden lehető terméket a legjobb minőségben és a legna­gyobb tömegben hozzunk elő a magyar földből és a gazdasági életből. A mai kö­rülmények között nem csak saját orszá­gunk ellátását kell biztosítani, hanem fe­leslegről is kell gondoskodnunk, hogy a baráti államok rendelkezésére bocsáthas­suk. Nemcsak az egészen kis, hanem a nagyobb és a közép­birtokra nézve is szükséges a birtokminimum megállapí­tása, mert enélkül a magyar gazda csak az egykével védekezhetik az ellen, hogy a földje ne essen szét. Viszont, ha kölcsönt kap és kifizetheti testvéreit, akkor a ma­gyar paraszt fiaiból fog a középosztály utánpótlása kikerülni. A magyar gazdák egyetértenek a csúcsminiszter földmive­­lésügyi programjával. Matolcsy Mátyás (nyilas) szerint a csúcs­­miniszter programja tulajdonképpen sem­mi konkrét tervet nem tartalmaz. A magyar föld a jövő alapja Tildy Zoltán mint a kisgazdapárt ve­zérszónoka beszélt és kijelentette, hogy amikor a munka mennyiségi és minőségi megszervezését a gazdasági program alap­jául tűzzük ki, akkor elsősorban a mun­­kátlanul élő emberek számára kell a mun­kalehetőséget biztosítani, minden munka­­alkalmat megtalálni, rendszerbe foglalni és a munkaalkalmakat a munkátlan töme­gekkel összehozni. A magyar mezőgazda­,­sági tömegek túlnyomóan nagy része a de­rék, becsületes, dolgozni akaró­­és­ jól dol­gozó emberekből áll, mégis van egy réteg, amelyet az előző kormánypolitika szokta­tott rá jórészben arra, hogy a könnyebb munkaalkalmakat keresse. A legfontosabb termelési tényező a föld és ha végigvonult Európa felett a mostani vihar, akkor bizo­nyos, hogy a magyar föld lesz az, amelyre jövendő gazdaságunk szilárd alapjait fel lehet építeni. Éppen ezért elkerülhetetle­nül szükséges a termőterületek megnöve­lése, elsősorban a szikes talajok megjaví­tásával. Horváth Ferenc, az Imrédy-párt szó­noka azt fejtegette, hogy a mai bel- és külpolitikai helyzetben majdnem lehetet­len reális gazdasági terv felállítása Elvi­leg helyesli a kormány gazdasági politiká­ját, de sajnálja, hogy a pénzügyminiszter kijelentései csak nagy általánosságban mozogtak.­­ Vitéz Martsekényi Imre, a kormánypárt második szónoka szerint a pénzügyminisz­ter programja végleges szakítást jelent a liberális gazdasági rendszerrel. A program a keresztény és nemzeti gazdaságpolitika komoly megnyilatkozása. A program vég­rehajtására erős kéz kell. Rajniss Ferenc (Megújulás párt) szerint a csúcsminiszteri program lényegében elfogadta és megerő­sítette azokat az elveket és tételeket, amelyeket az ellenzék hangoztatott a költ­ségvetési vita folyamán. Tegyék kötelezővé a védekező szereket Thassy Kristóf (MÉP) a falusi nép szempontjából bírálta a gazdasági pro­gramot. A munka megszervezésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy aki ezt a munkát nem megfelelően, vagy egyáltalában nem teljesíti, az ellen kény­szereszközöket is lehessen alkalmazni. Ha termelési többleteredményt akarunk el­érni, kötelezővé kell tenni a védekező sze­rek használatát. Lehetővé kell tenni, hogy a falu jövedelme emelkedjék, mert a gaz­da mai jövedelme nem elegendő ahhoz, hogy a drága ipari cikkeket beszerezze. Zimmer Ferenc (nyilas) szerint meg kell szűnni annak a felfogásnak, hogy csak a történelmi osztályok vannak hivatva a nemzet vezetésére és minden kezdeménye­zés csak a kormány részéről jöhet. Szabó Károly (MÉP) szerint nagy aka­dálya a korszerű és intenzív gazdálkodás bevezetésének az a pénzügyi és hitelpoli­tika, amellyel a nagybankok még ma is elzárkóznak a hosszúlejáratú kölcsönök nyújtásától kéri a kormányt, hogy tegye lehetővé, hogy a kisebb, 500 holdnál nem nagyobb birtokok rövidlej­áratú kölcsöneit hosszú lejáratúakká alakíthassák át. Vajna Gábor (nyilas) félreértett szavait magyarázta meg. Az ülés két órakor ért véget Szerdán délelőtt 10 órakor a gazda­sági terv feletti vitát folytatják, déli egy órakor pedig az interpellációk előterjesz­tését kezdik meg. Endre László az egykéről, az ár­vízről és az élelmiszerellátásról Pest vármegye törvényhatósága kedden tartotta évnegyedes rendes közgyűlését. Barcsay Ákos főispán elnöki megnyitóbe­szédében meleg szavakkal emlékezett meg gróf Csáky István külügyminiszter halálá­ról. A közgyűlés jegyzőkönyvben örökí­tette meg a külügyminiszter emlékét. A közgyűlés ezután megkezdte vitéz dr. Endre László alispán évnegyedes jelenté­sének tárgyalását. Mocsáry Dániel hálás szavakkal mon­dott köszönetet mindazoknak, akik életük kockáztartásával, önzetlen és lelkes mun­kával közreműködtek az árvízveszély el­hárításánál. Szentjobi Staub Elemér aggo­dalommal közölte, hogy a vármegye terü­letén közel egymillió gyümölcsfát és sok százezer hold szőlőt veszélyeztet a rézgá­­lichiány. Okos Gyula, gróf Serényi Miklós és Pentz Károly erélyes intézkedéseket sürgetett az egyke pusztításának megaka­dályozására. Vitéz Endre László alispán közölte, hogy a mezőgazdasági munkabéreket a földmivelésügyi minisztérium rendelkezései alapján kellett megállapítani. Az árvé­delmi intézkedésekkel kapcsolatban az al­ispán rámutatott arra, hogy a jégtorlaszo­kat robbantások útján sikerült több he­lyen eltávolítani. A vármegye élelmiszer­ellátásáról szólva megállapította az alis­pán, hogy a liszt szétosztása körül mutat­koztak visszásságok és attól fél, hogy a liszt- és zsírhiány a közeljövőben foko­zódni fog. Ami a rézgálic-hiányt illeti, a nyersanyag hiánya miatt a helyzet nem javulhat A földmivelésügyi miniszter köz­lése szerint a múlt évi készletnek csak 50 százalékát lehet szétosztani. Az alispán ezután az egyke pusztításáról szólt. Utalt arra, hogy megfelelő szociális intézkedésekkel kellene a születéseket elő­segíteni. Az örökösödési illetékekből ala­pot kellene létesíteni a sokgyermekes csa­ládok támogatására és a szaporodás elő­segítésére. Rámutatott végül az alispán arra, hogy az árvíz következtében a házak legna­gyobb része azért dőlt össze, mert vályog­ból épültek. Erre való tekintettel a vár­megye területén lefoglalta a téglakészle­teket. A megye különböző helyeiről össze­sen mintegy hatmillió téglát igényeltek a gazdák. Örömmel közli, hogy éppen ma kormányrendelet jelent meg, amely zá­rolta a téglát és igy ennek a hatmillió téglának a kiosztása már nem ütközik akadályokba. Árvaszéki ülnökké dr. Simon Mihályt, szolgabirákká, illetve aljegyzőkké dr. Szent-Ivány Gábort, dr. Vákár Szilárdot, dr. Paál Istvánt, dr. Szikszay-Baskay B. Andrást és dr. Szentirmai Elemért válasz­tották meg. _____ Japán-Holland-India és a maláji szigetek megszállására készül Tokió, febr. 11. (KH) Szingapúr megerő­sítésének, az USA távolkeleti flottatanács­kozásának és általában az angol és az amerikai kormány állandó tanácskozásai­nak a távolkeleti helyzettel kapcsolatban máris megmutatkozik a hatása Japánban. Az angol-amerikai akció hatására Japán­ban a tengelyhatalmak és elsősorban a német diplomácia befolyása erősödik. It­teni semleges diplomáciai körök értesül­­ése szerint nem lehetetlen, hogy az angol­amerikai távolkeleti mozgolódások és az erre válaszképpen indult német diplomá­ciai akció komoly japáni eseményeket fognak eredményezni. Japán beavatko­zása Holland-Kelet-India és a maláj szi­getvilág megszállásával tekintélyes csen­desóceáni erőket kötne le. Angol-ameri­kai körök Tokióban hangoztatják, hogy Washington és London az ilyen eshetősé­gekre is fel van készülve. Bulgária külpolitikai helyzete Szófia, febr. 11. (NST) Filov miniszter­­elnök tájékoztatta az ellenzék vezéreit az ország külpolitikai helyzetéről Beszámo­lója ezúttal is zárt ajtók mögött hangzott el s beavatott körökben is csak annyit tudnak, hogy a miniszterelnök biztosította az ellenzéki képviselőket: Bulgária kül­politikai helyzete nem ad okot nyugtalan­ságra.

Next