Pesti Hírlap, 1941. július (63. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-01 / 147. szám
A Kormányzó Ur Kenderesen szózatot intézett a nemzethez „A beásó békét ne veszélyeztesse senki, szűnjön meg az egyenetlenkedés és lépjen helyébe az összetartás, a testvéri szeretet“ Kenderes községben, ahol a Kormányzó Ur ősi családi kúriája áll, vasárnap a kormányzói család jelenlétében díszes, de bensőséges ünnepség keretében avatták fel a hősi emlékművet. A Kormányzó Úr, aki a község ügyesbajos dolgai iránt mindig annyi szeretetteljes érdeklődést tanúsít, legmagasabb támogatásában részesítette a községet a hősi emlékmű felállításában is. A hatalmas emlékmű a Kormányzó Úr elgondolása szerint készült. Tizenhat és fél méter magas oszlopon, amely korinthusi díszítéssel végződik, nagy bronzszobor áll, amely Magyarország védőangyalát ábrázolja karddal és pajzzsal a kezében. Az emlékmű talapzatának négy oldalába vésték be a község 211 hősi halottjának nevét, köztük a Főméltóságú Ur testvéréét, vitéz nagybányai Horthy Szabolcs tartalékos főhadnagyét, aki Szolnok vármegye főispánja is volt. Vitéz báró Hellenbach Gottfried, a kerület képviselője fogadta a Kormányzó Urat, aki József királyi herceggel, a Főméltóságú Asszonnyal, valamint fiával, Horthy Istvánnal és feleségével érkezett. A Főméltóságu Ur fogadta a jelentéseket, majd kíséretével a díszsátorban foglalt helyet. József királyi herceg a magyar hősiességről Báró Hellenbach Gottfried üdvözölte a Kormányzó Urat, azután József kir. herceg mondott ünnepi beszédet. Megköszönte a Kormányzó Urnak, hogy az ünnepi beszéd elmondására fölszólította. — Visszapillantva a világháború vérzivatarára — mondta beszédében a kir. herceg —, mint égő fáklyát a sötét éjjelben, látom a magyar katona emberfölötti teljesítményeit, bámulatos hősiességét a magyar föltámadás útját megvilágítani! A magyar nemzetet az Isten Európa viharsarkába állította, hol ezer évig küzdve, vérezve, hősiesen védte a nyugat kultúráját; számtalanszor megtámadva, szorongatva, sokszor másokért küzdött és mások miatt szenvedett, néha pedig másokért bűnhődőtt. — Kenderes megdicsőült 211 hősi halottjának sorában látjuk Főméltóságod fivérét, Horthy Szabolcsét, aki az elsők között a haza vértanúja lett, önmagát fölmagasztalva, életével pecsételte meg a honszeretetnek és hazafiságnak legragyogóbb okmányát. Kenderes fiaival majdnem minden harctéren találkoztam, melyen a volt osztrák és magyar monarchia csapatai küzdöttek. Tanúságot teszek itt Főméltóságú Kormányzó Urunk jelenlétében, hogy Kenderes fiai hősök voltak a szó legnemesebb értelmében és fegyvertényeikkel belesorakoztak a legdicsőbb magyar csapatok halhatatlan és aranybetükkel a magyar hadtörténetemben megörökítendő, hősi gárdájába, mely ezeréves szent határainkon örök őrségen maradt, várva, hogy szemünk fénye, bizakodó reménységünk, ifjú honvédségünk, örökre sírjukra tűzze a föltámadás piros-fehér-zöld szent jelvényét. — Csodaszámba menőket láttam ott kint, csodákat, melyekre a magyar hazájáért képes. Ez kiirthatatlan meggyőződést érlelt meg lelkemben, hogy hozzon bármit oly sokszor mostoha sorsunk, mégis eljövend a boldog magyar fölvirágzás új ezer esztendeje és ha még talán nehéz, viszontagságos idők előtt állanának, mégis úgy érzem, hogy már a boldogabb korszak küszöbére léptünk Főméltóságod vezetése alatt. — Ez az emlékmű intelem, hogy minden gondolatunkat hazánknak szenteljük, ha kell, életünk árán is. Akkor biztosan teljes egészében föltámad majd az imádkozva remélt virágzó, boldog, független, ősi Magyarország. — Közel huszonkét esztendeje járom városról-városra, faluról-falura az országot. Lelkem mélyén megindulva, boldogan látja a szívós gyökerű hazafiságnak mind sűrűbben fakadó, nagy jövőt ígérő rügyeit, melyek a közelgő magyar tavasznak előhírnökei és bizonyságot tesznek arról, hogy e derék, minden jóra érdemes nép hőseit, mint eszményképet tiszteli és kész példájukat követni. — Ők e hősök Istenbe vetett hittel, töretlen egységben néztek a kérlelhetetlen halállal szembe. Az életben maradottak egyesülnek a haza szent eszméje körül és készek a haza szent ügyét fegyverrel is szolgálni és újabb babérokat aratni, ugyanazon eszményért, melyért e hősök meghaltak. " — Az elesettek becsülete, nagyszerű kötelességteljesitésükben és halálukban magasztaltatott föl! A mi becsületünk, hazánk szent egységben való hűséges szolgálatában és a szentistváni Magyarország feltámadásában dicsőül majd meg. Lelkünk soha nem fonnyadó, legszebb virágait hoztuk el, attól a hűségtől áthatott ígérettel, hogy mindnyájan érte akarunk élni és ha kell, meg is tudunk érte halni. E mélységes, igaz érzelmektől áthatva, kérem Főméltóságodat, méltóztassék az emlékművet hivatásának átadnisággal. Munkaalkalmak lesznek bőven. Ezeket ki is kell tudni használni és arra törekedni, hogy hasznosan befektethető feleslegekre tegyünk szert. Ma még nagy az egyenlőtlenség az ipari és gazdasági munkások bére között. Ez annyiban érthető, mert a gyári munkásokat foglalkozásuk a városhoz köti, a városban pedig a megélhetési viszonyok drágábbak, úgyszólván minden lépés pénzbe kerül. Úgy mint a gyári munkások bérét, a napszámot is csak addig lehet emelni, amíg a munka bére nem haladja meg a munkával előállított iparcikk vagy termelvény értékét. Ha egy hold föld megművelése többe kerül, mint amit az hoz, vagy teremni tud, ki alkalmazhatna akkor még munkásokat? Kövessük a szeretet tanítását ! Nálunk a közélet tiszta. Ismerünk olyan országot, ahol közzétették, hogy melyik miniszter hány millióval nem tudott elszámolni. A tiszta, mocsoktalan élet szeretőtéből fakad fajunk becsületessége is, amely éppen úgy tulajdonsága a földmívesnek, mint a legmagasabb állami alkalmazottnak. A magyar nép — meggyőződésem szerint — felveheti a versenyt minden tekintetben a világ bármely népével. — Sok jó tulajdonsága mellett van Festi Hírlap 1941 jul. 1, kedd 3 azonban egy rossz tulajdonsága is, hogy nem tudja ellenségét úgy gyűlölni, mint bármely csekély okból saját fajtáját. Ennek meg kell változni, mert a könnyelmű gyűlölködést megengedhettük magunknak a jobb napokban, de nem a mostani nehéz időkben. Vallásunk mindegyike a szeretetet hirdeti, kövessük hét tanításukat. — Most, amikor az egész európai civilizációt fenyegető erők napjai már meg vannak számlálva és amikor Európa nagy horderejű átalakulás előtt áll, a belső békét ne veszélyeztesse senki! Szűnjön meg az egyenetlenkedés és lépjen helyébe az összetartás és testvéri szeretet! Neveljük ifjúságunkat továbbra is hazafias és keresztény, szellemben, hogy mielőbb tudatára ébredjen nemzeti hivatásának. — Ezeket tartottam szükségesnek elmondani, mielőtt jelt adok arra, hogy falum hős fiainak emlékéről hulljon le a lepel. Hosszantartó, lelkes taps zúgott fel, ezután lehullott az emlékműről a lepel. Vitéz Hász István r. kat. és Soltész Elemér protestáns tábori püspökök megáldották az emlékművet, majd a Főméltóságn Űr megkoszorúzta azt. Utána József kir. herceg, a honvédség nevében vitéz Bajnóczy József altábornagy és mások helyeztek el azután koszorút. A Kormányzó Ur beszéde A királyi herceg nagyhatású szavai után a Kormányzó Ur a következő beszédet mondta: — Hálásan köszönöm a Fenséges Ur mélyenszántó, szép ünnepi beszédét. Soká tartott, mig ezt az emlékművet felállíthattuk, mert hogy a nehéz időkben senki terhére ne legyünk, saját erőnkből akartuk a szükséges összeget előteremteni. Amellett azonban itt, a világ országútjánál, méltó emléket kívántunk létesíteni szeretett elesett hőseinknek, akiknek éppen az imént József főherceg tábornagy úr állította ki a legjobb s a legszebb bizonyítványt. IVT -ost végre van egy megszentelt helyünk, hová nemcsak a hősi halált halt vitézek hozzátartozói zarándokolhatnak el, de ahol összegyűlhet bizonyos alkalmakkor az egész község is, hogy az önfeláldozásig menő hazafiasság s a hősiesség emlékoszlopa előtt ünnepeljen. — A hősök szobra a legszentebb érzelmek kiapadhatatlan forrása. Ebből meríthet buzdítást minden nemzedék a haza érdekében végzendő munkájához. Ez hirdesse, hogy fajunk méltán dicsekedhetik azzal, hogy ma is egyik legszebb ékessége a harckészség. Tartsuk is ezt ébren, kiváltképpen a fiatalságban, mert a dicsőséges katonai múlt adott mindig erőt nemzetünknek az önzetlen kötelességteljesítéshez is. Büszkén állapíthatom meg, hogy amióta csak vsszaemlékszem, Kenderes hazafiasságban és áldozatkészségben mindig jó példát adott. A község ősi lakosságából felforgató törekvéseknek itt nagyon ritkán ült fel valaki. Újból felragyog a jövő biztató reménysugara . A múlt nehéz küzdelmei után újból felragyog a jövő biztató fénysugara. A Trianonban halálra ítélt Magyarország helyén most az előretörő, erős, egészséges Magyarország áll. Ebben az országban az út a boldoguláshoz, a meggazdagodáshoz, a legelőkelőbb pozíciók betöltéséhez mindenki előtt nyitva áll. A vagyonszerzéshez azonban mindenekelőtt szorgalom és takarékosság, azután pedig, akár mezőgazdasági, akár kereskedelmi téren, gyakorlati és elméleti hozzáértés kell. Az ország sorsát intéző fontos állami tisztségek elnyerésénél sokféle követelménynek kell megfelelni. A rátermettségnél azonban nem az önértékelés, hanem a közvélemény s a megítélésre hivatott tényezők elbírálása a mérvadó. — Okuljunk a történelem és napjaink példáin. Voltak irigyelt és hatalmas államok, amelyek a bukás szélére kerültek, mert egyéni érvényesülésre törekvő vezetőik előtt nem a munka, a fegyelem és összetartás célja lebegett, hanem egyre több munkabért és kevesebb munkát követeltek. Tőlünk délre egy maroknyi balkezes ember egy-két héten belül sírásója lett hazájának. Nálunk az életszínvonal ma még aránylag alacsony, ezen azonban lehet és kell is segíteni, de csak minél több munkával, szorgalommal és takarékos Magyarország hadbalépése Újabb magyar megtorló légi bombázás A magyar királyi honvéd vezérkar főnöke közli: Nagybánya és Talaborfalva helységek ellen végrehajtott szovjet repülőtámadások megtorlásaként légierőnk nagyobbszámú repülőgép bevetésével 29-én a reggeli órákban ismét szovjet katonai célokat bombázott. A támadás sikerrel járt. A célpontokban tűzkárokat és erős rombolásokat okoztunk. Valamennyi repülőgépünk visszatért. Csapot vasárnap délelőtt hét szovjet repülőgép támadta. A légi harcban három támadó szovjet gépet lelőttünk. Zárt átváltás a finn köztársaság elnöke és Magyarország Kormányzója között A MTI jelenti: Magyarországnak a Szovjet Unióval való hadbalépése alkalmából Risto Ryti, a finn köztársaság elnöke, Magyarország Kormányzójához meleghangú üdvözlőtáviratot intézett, aki azt hasonló szívélyes hangú távirattal viszonozta. Valótlant állított a moszkvai rádió A MTI jelenti: A moszkvai rádió a Magyarország és Szovjetoroszország között beállott hadiállapotot regisztrálva azt az állítást kockáztatta meg, hogy a szovjet gépek magyar terület ellen semmiféle támadást nem intéztek. Illetékes helyen kijelentették a Magyar Távirati Iroda tudósítójának, hogy a szovjet valótlan állításaival, amelyeknek propagandisztikus célzata nyilvánvaló, méltatlan volna polémiát kezdeni. Egyébként a szovjet repülők támadásaival okozott halálesetek, pusztító rombolások és a Magyarország feletti légűrben lelőtt szovjet gépek elegendő és kézzelfogható bizonyítékai annak az ismételten végrehajtott népjogellenes támadásnak, amelyet a Szovjet Magyarország ellen intézett. Szlovákia hadbalépésével kapcsolatban az Esti Újság vasárnapi számában szózatot intéz a szlovákiai magyarsághoz! Szózatában Eszterházy János egyebek között a következőket mondja: — A Szovjet ellen felvonult hadakban ott látjuk magyarországi testvéreinket és résztvesznek a háborúban a szlovákiai magyarok is. A szlovákiai magyarok mindenkor híven teljesítették államipolgári kötelességeiket. A magyar kötelességtudás be fog válni most is, amikor a világtörténelem legnagyobb csatáját vívja meg a német birodalom szövetségeseivel együtt. Felednünk kell minden keserűséget, csak egy célunk lehet, hogy egyesült erővel, a legteljesebb egyetértésben fogjunk össze mindannyian a végső győzelem leggyorsabb, legteljesebb kivívására. Mindjárt az önálló szlovák állam megalakulásakor a magyarság jelentkezett konstruktív munkára. Erre a konstruktív munkára való készségének és az állampolgári kötelességem hiánytalan vállalásának mi sem lehet hathatósabb bizonyítéka és igazolása, mint az, hogy a szlovák állam vezetői által elhatározott és megindított háborúban a magyarok is fegyvert fognak és véráldozatot hoznak. Vállaljuk az újabb terheket és újabb áldozatokat, mert megdönthetetlen a hitünk az igazság győzelmében. A milánói magyar-olasz kereskedelmi kamara távirata A MTI jelenti: A milánói magyar-olasz kereskedelmi kamara részéről a következő üdvözlő távirat érkezett Bárdossy László miniszterelnökhöz: " A történelem megismétlődésével megújulnak és megszilárdulnak a bajtársi kapcsolatok ama két nép között, amelyeket zászlaik azonos színei alatt a fegyverbarátság újból egyesít. A magyar-olasz kereskedelmi kamara mint szellemi és anyagi összekötő kapocs, a lelki barátság ilyen légkörében köszönti a nemes baráti nemzetet hadbalépése alkalmából, szilárd meggyőződéssel annak biztos győzelmében. Ruggieri: Gróf Eszterházy János a szlovákiai magyarsághoz Pozsony, jan. 30. (MTI) Gróf Eszterházy János, a szlovákiai Magyar Párt vezére. A Júniusi Bajtársak Szövetsége emlékünnepélye Vasárnap a Ludovika Akadémia kertjében a Júniusi Bajtársak Szövetsége kegyeletté ünnepséggel adózott a vértanúhalált halt ludovikás ellenforradalmárok emlékének. Az emlékünnepély szentmisével kezdődött, melyet vitéz Mándoky Sándor r.g. tábori főesperes celebrált a Ludovika Akadémia kápolnájában. Szentmise után a bajtársak kivonultak az Akadémia kertjében lévő emlékműhöz. Itt gróf Takách- Tolvaj József, a Júniusi Bajtársak Szövetsége társelnöke lépett az emlékmű elé, hogy elhelyezze a bajtársak koszorúját. — A mai napok komoly horderejét ismerve — mondotta gróf Takách-Tolvaj József — amikor ismét dörögnek az ágyak, kegyeletünket csupán a koszorúk letételével rójuk le. Csak lélekben mondjuk el a beszédet, amelyet el akartunk mondani, mert éppen a ludovikás ellenforradalmárok mutatták meg, hogy komoly időkben komoly cselekedetekre és nem beszédre van szükség. A Júniusi Bajtársak büszkék arra, hogy a most megindult új keresztes háború legelső harcosai Kormányzó Urunkkal az élén az ellenforradalmárok voltak. Adózzunk a hősök emlékének néma kegyelettel és jelmondat nélkül helyezzük el koszrúinkat, — fejezte be beszédét gróf Takách-Tolvaj József. Ezután a különböző társadalmi egyesültek kiküldöttei helyezték el koszorúikat az emlékművön.