Pesti Hírlap, 1942. január (64. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-10 / 7. szám
A Pesti Hírlap 1942 jan. 10. szombat indul Budapesttől, siet Irdényben, ha utazik ÚJ KÖNYVEK Tóth László: Magyar Vártán A magyar újságírás és publicisztika kitűnő tehetsége, Tóth László Magyar vártán cím alatt komoly és értékes újabb könyvében jelentkezik a közönség előtt. Tóth László a katolikus gondolatnak bátor és ha kell, harcos szószólója, ez a katolicizmus egyik alapja minden írásművének. Manapság, amikor egyének és népek egyaránt kutatva keresik a jövő kibontakozásának útját, keresik azokat az alapokat, amelyekre az új életet építeni kell. Tóth László rámutat arra az elválaszthatatlan szerves összefüggésre, amely magyarság és kereszténység, magyar szellem és keresztény lélek között fennáll. A történelem formáló ereje alakította a magyar népet és államot kereszténnyé, a kereszténység pedig Tóth László szemléletében azonos a katolicizmussal. Magyarságnak, katolicizmusnak, katolikus magyar közéletnek szintézisét keresi ez a legújabb kötete is, amely újabb keletű cikkeinek gyűjteménye. Kevés kivételtől eltekintve az elmúlt két esztendő publicisztikai termését nyújtja át a szerző az olvasónak. Ezek az egyes írások annak idején önálló cikkek voltak, de így, kötetbe foglalva, mégis összefüggő és töretlen képet adnak a legidőszerűbb kérdésekről. A kötet ciklusokra oszlik, mindegyik középpontjában a keresztény magyar ember és társadalom problémái kerülnek szőnyegre. A magyar ember és a világ; a magyar ember és az alkotmány; a magyar ember és az élet, az ország, a szellem. Tóth László magas, emelkedett szempontok alapján nyúl anyagához, de megvan a kellő bátorsága, hogy ne térjen ki a mának olykor kényes, nehéz és fájó kérdései elől sem, hogy őszintén és nyíltan nézzen szembe a hétköznapok problémáival. Ezeket a hétköznapokat azonban a magyar történelem és a katolicizmus kereteibe ágyazva látja és mutatja, éppen ezért lesz könyve maradandó értékű és időt álló alkotás. Valóban sokoldalú a tárgykör, amelyet a kötet felölel. Tekintélyuralom, parlamenti reform, a központi hatalom kérdése, az összeférhetetlenség problémája, tengerhajózás, színház, film, kultúrpolitika, magyar alkotmány és alkotmányos élet, csupa értékes mozaikkő, amelyek mesterien összeillesztve adják a „magyar várta“ képét. Az író vállalja a kockázatot, hogy amikor kell, harcos hangon szálljon síkra elveiért és cáfoljon irányzatokat, amelyeket helytelennek ítél, még akkor is, ha ez a közéleti bátorság manapság nem éppen hálás feladat A katolikus magyar közírásnak értékes és kimagasló eseménye ez a könyv, amely nemcsak a katolikusokhoz, hanem minden keresztény magyar emberhez szól. (A Szent István társulat kiadása.) — Jelek Könyve. A Hungária Nyomda évek óta megajándékozza a könyvpiacot egy-egy remekbe készült karácsonyi kiadvánnyal, amelynek célja a magyar nyomdatechnika és könyvművészet magas színvonalának bemutatása. Az idén Jelek Könyve címmel olyan kiadvány látott napvilágot a Hungária Nyomda jóvoltából, amely nemcsak a bibliofilek nagyigényű, de csekély számú táborát érdekelheti, mint könyvművészeti remekmű, hanem a nagyközönséget is. Egy német tudós, Rudolf Koch gyűjtése, rajzai és magyarázatai alapján, Szentkuty Pál fordításában és magyar vonatkozásokkal kibővítve azoknak a vallási és misztikus jeleknek kézikönyvét adja ez a mű, amelyeket az ősidők, az ókor, a korai kereszténység és a középkor népei használtak. Aki végigolvassa ezt a könyvet, amely, kiállítását tekintve, újból teljes joggal pályázhatik „az év legszebb könyvének“ kitüntetésére, meglepődve ismer meg benne olyan rejtelmes és ősi eredetű szimbólumokat, amelyekről eddig nem tudott, — a ponttól és vesszőtől a kereszt legkülönfélébb formáin át egészen az égitestek és hónapok jeléig, majd ezeken is túl, a vegyészet, ipar és gazdaság megannyi, ma is használatos jeléig, a rejtett összefüggéseket tárja fel ez a mű a jel és a jelzett fogalom között Bibliofil érték és tartalmi érdekesség szerencsés találkozása a Hungária Könyvek idei kötete. — Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye. Merész vágtatás a világtörténelmen keresztül e könyv, azokon a kevésbé ismert területeken át, ahol embergyilkos betegségek és járványok ellen küzdenek. Ismerteti a magasabbrendű állatoknak ösztönös gyógykísérleteit, majd a történelem előtti idők kezdetleges gyógyeljárásait, amelyek valószínűleg hasonlítottak a mai vadnépeknél jelenleg is divókhoz, majd az ókor magas fejlettségét, a középkor merev formalizmusát, az azt megdöntő heves harcokat, végül pedig az orvostudomány csodás haladását, amióta szigorú természettudományos alapra helyezkedett. Mindezt közérthető, sokszor humoros előadásban mondja el Pólya, sűrűn tarkítva jóízű történelmi anekdotákkal. A közel 200 ábrával díszített könyv a medikusnak szinte nélkülözhetetlen bevezető, az orvosnak kitűnő összefoglaló, a laikusnak pedig mindvégig detektívregénynél is érdekfeszítőbb és egyúttal tanulságos olvasmány. (Dr. R. I.) — Vörösmarty Mihály művei regékben. „Halhatatlan Írók regéi“ címmel sorozat indult Kozocsa Sándor szerkesztésében. Az első kötet: „Vörösmarty Mihály művei regékben." Vajda Endre dolgozta át prózai alakba a „Zalán futását" és a halhatatlan költőnek drámai és elbeszélő verses formában írt nagyobb regéit. Új kísérlet ez, azzal a céllal, hogy a nehezebb műfajú remekeket mai prózai nyelven, közelebb hozza az olvasóhoz. Az átdolgozó értékes előszava vezeti be a művet — A pirossipkás kislány. Vitéz Somogyváry Gyula új regényét — egy készülő sorozat első, de önálló kötetét — teljes joggal be lehetne iktatni a történelmi regények közé. A cselekmény központjában nem áll ugyan valamely kimagasló politikai, vagy társadalmi személyiség, de egy egész korszak tükörképe vonul fel. A szabadságharcot megelőző évek tárulnak fel előttünk, éles megvilágításban, színesen, jellemző ecsetvonásokkal. Súlyos, de még elfojtott szavak hangzanak el; a föld alatt dübörgő hangok morajlanak; a vergődő magyar élet kálváriája már hangosabban kezdi követelni az orvoslást; Kossuth Lajosnak a Pesti Hírlapban megjelent cikkei és Széchenyi István elvei között az ellentét mindig élesebbé válik; a jobbágyság és a nemesség között a szakadék egyre nagyobbodik. Mindezt azonban nem bővérű fejtegetésekben, hosszú, súlyos magyarázatokban, hanem rövid, találó mozzanatokban, néhány soros megjegyzésekben vetíti elénk az író. Az akkori politikai, társadalmi, katonai helyzet rajzolása közben, mint könynyű, finom, csillogó csipkekendő bontakozik ki a kedves szerelmi idill a pirossipkás kislány és a gárdistából lett festőművész között. Somogyváry írói készsége, előadó művészete kiválóan össze tudta hangolni az ellentétes témát és így nemcsak érdekes kortörténeti rajzot, de egyben szórakoztató olvasmányt is adott a közönségnek. (Singer és Wolfner-kiadás.) (Ordy) — Kis regény Damjanichról. Vályi Nagy Géza, az ismert katonaköltő Darajanichról, a hősök hőséről, az 1848-as szabadságharc legáldozatosabb, leghívebb vértanú tábornokáról katonás szellemű, nemzeti öntudatot erősítő történelmi kisregényt irt. A lebilincselő kor és életrajz a hős csodálatos lelki átváltozásának és izzó magyarrá válásának, valamint a nemzet gigantikus szabadságküzdelmének is hű tükre. — A felszabadult Erdély. (Az első magyar színesfénykép-könyv. Erdély szépségeiről, tájainak varázsáról, városainak romantikus hangulatáról, népének ősi eredetiségű életéről és színpompás viseletéről alig adhat hivebb képet könyv, mint az a remekbe készült mű. Cs. Szabó László írta érdekes, változatos és friss szövegét, képanyaga pedig, amelynek minden darabja egy-egy fényképész remekmű, Erdődi Mihály munkája. A Kormányzó Úr és a magyar honvédség erdélyi bevonulásának mozgalmas jeleneteivel Indul a képsorozat, amely végigvezet egész Erdélyen. Tökéletes technikai megoldású színes felvételek kifogyhatatlan sora mutatja be Erdély szépségeit. — Tatán. (Kovács Norbert verseskönyve.) Hosszú évtizedek költői viszszavonultsága után lép Kovács Norbert a közönség elé Tatán című verseskönyvével Verseinek mindegyikéből, akár a hazafias érzésnek, akár a vallásos hitnek, akár a szerelemnek, akár az elmélkedő filozófiának kifejezői, mélyen érző, gazdag kedély, sokat szenvedett, tapasztalt, tehát mindent megértő és megbocsátó lélek hangja szól az olvasóhoz. Ez a hang azonban nemcsak emberi, költői igazságával hat, hanem művészi csiszoltságával, változatos formáival is. Kovács Norbert e késői, de a mai korban különösen becses verseskönyve igazi gazdagodását jelenti a magyar Urának. (—y) — Medveczky Bella: Géza kisasszony. Női író tollára vall az a gyengédség, szeretet, amellyel Medveczky Bella nemcsak a regény főhősét, Géza kisasszonyt, de többi alakjait is megrajzolja. Két erős, makacs személy: a fiatal nőgyűlölő férfi és a férfias kedvtelésekben, szórakozásokban nevelt leány rejti erős szavak, indulatos jelenetek, ellenséges viselkedés mögé a bontakozó szerelmet, amely végül mégis csak diadalmaskodik. Géza kisasszony Gizella kisasszonnyá szelidül. A cselekmény fordulatossága, a stílus közvetlensége, a kellemes, szórakoztató olvasmányok sorába emeli a regényt, amely a Palladia kiadásában jelent meg. fordps Az Eke kévéház volt tulajdososának bűnügye és más árdrágítási bűnperek Az ügyészség árdrágító visszaélés, illetve áruelvonás és jogtalan árufelhalmozás bűntette miatt emelt vádat Szegő András, az Emke kávéház volt tulajdonosa ellen, akinek lakásán a detektívek 920 kiló szemes nyerskávét és 10 kiló teát találtak elrejtve. A nyomozás adatai szerint Szegő András, amikor a kávéház italmérési jogának elvonása előtt a kávéházat eladták, a vételárból reáeső összeg egy részén vásárolta meg a nagymennyiségű kávét és teát azzal a céllal, hogy így a pengő esetleges értékromlása esetén vagyonát megmenthesse. A bűnügyben egyesbíró ítélkezett, aki előtt Szegő András azzal védekezett, hogy kávé- és teakereskedésre iparigazolványa van, egyébként az áru beszerzését hivatalosan bejelentette. Az egyesbíró Szegő Andrást egy évi börtönre, 20.000 pengő pénzbüntetésre és 60.000 pengő vagyoni elégtételre ítélte, ezenkívül iparigazolványát elvonta és a lefoglalt kávét és teát elkobozta. A tábla Tokay-tanácsa mind a vád, mind a védelem indítványára ezt az ítéletet megsemmisítette és az ügyet az uzsorabíróság tanácsa elé utalta. Szegő András továbbra is fogva marad. Pető Pál ügynök villanyégőket árusított Az égőkért a megengedett 3,06 pengő helyett 4 pengőt kért, de kezességet vállalt arra, hogy ha a villanyégők egy éven belül kiégnek, azokat díjmentesen átcseréli. Az uzsorabíróság annak idején felmentő ítéletet hozott, mert álláspontja szerint, a megengedett áron felüli többletet a vevők az egyéves garancia vállalásáért fizették. A Kúria Szolnok-tanácsa Pető Pált nyolc napi fogházra ítélte el. Az ítélet megokolása szerint, ha a villanyégő gyártási hiba folytán hamar kiég, akkor azt a gyár is kicseréli. Így a vállalt kezességnek nem volt, reális értéke. Az árdrágítás tehát megállapítható. A füstöltszalonnát drágító Balázs József máramarosszigeti mészáros bűnügyében az uzsorabíróság által kiszabott 200 pengő büntetést a Kúria 500 pengőre emelte fel. — A sört és szódavizet drágító Fülöp Jenő fülöpszállási vendéglős bűnügyében az uzsorabiróság által kiszabott hat hónapi börtön, 50 pengő pénz- és 100 pengő vagyoni elégtétel-büntetést a Kúria jogerőre emelte. — Jogerőre emelte a sertéshúst drágító Heidinger István sárbogárdi hentes hat hónapi börtönbüntetését is. A pestvidéki törvényszék Hajnádytanácsa a hagymát és mákot drágító Szegedi Sándorné Komló Júlia csillaghegyi fűszerkereskedőt 100 pengő, a mákdrágító Zsóka Sándorné Gulyás Rozália pereszlényi gazda feleségét 30 pengő, a húsdrágitó Weber Géza csillaghegyi hentest 50 pengő, a tejdrágitó Pitz Péterné Kleinuf Teréz nagykovácsi tejkereskedőt hat hónapi börtönbüntetésre ítélte. — Dr. Math Ferenc egyesbíró a hulladékgumi drágító Bartyán Arnold magántisztviselőt és Tóth István autógarázstuljdonost 1000—1000 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Milyen eredményeket hoztak a tápiószelei ásatások Kétezerötezázéves szkitasírok feltárása egy pestmegyei falu határában A tápiószelei Blaskovich-kúria remekül gondozott tündérkertjében pompás úri fogatba szállunk, amely kétezerötszázéves szkita őseink feltárt sírjához röpít bennünket Útközben élvezettel hallgatjuk tudós házigazdáink, Blaskovich György és Blaskovich János tápiószelei földbirtokosok érdekes fejtegetéseit az általuk felfedezett szkita-sírokról. Az ő kutatásaik nyomán találták meg 1938 őszén az óriási kiterjedésű szkita temető első sírját, amely megerősítette a korábbi tápiószentmártoni lelet, a szkíta-aranyszarvas megtalálása óta bizonyosnak vélt feltevést, hogy a szkiták a magyarok és hunok ősei. Nagy kiterjedésű szkíta temető Megérkeztünk az ásatások színhelyére. A három év előtt feltárt sírokat már régen „behúzták“. Távolabb azonban tekintélyes halom csalogatja közelebb a kiváncsi szemlélőt. Ez az úgynevezett mesterségesen összehordott „Nagyhalom“, amely alatt már 1938-ban is fejedelmi sírokat sejtettek a Blaskovich-fivérek és a Nemzeti Múzeum kiküldött tudósai. Ez most „be van vágva“. Frissen ásott, hosszú folyosó vezet egy kör alakú, igen tágas pinceszerűen kivájt gödörbe, amely körülbelül 3-4 méter mély. Ez a nagyhalom széle. E mögött sejtik a fejedelmi sírokat. Meghatottan állunk egy pillanatig azon a földön, amely két és félezredév előtt szkitaőseink haló porait fogadta magába. Az egymásra lapuló földrétegekből ezredévek bűvös titokzatossága árad felénk. — Mi volt az oka az 1938-as ásatások megszakadásának? — kérdezzük házigazdánkat. — Részben a Nemzeti Múzeum kiküldöttjének más irányú elfoglaltsága, részben pedig az összetorlódott gazdasági munkák. — Mikor kezdték el újra a munkát? — A Nemzeti Múzeum a folyó évben munkaszolgálatosokkal akarta folytatni az ásatásokat Ez a terv azonban nem sikerült, mert a munkaszolgálatosokat csak teljes létszámú munkásszázadban bocsáthatták volna rendelkezésre, ennyi munkást viszont képtelenség lett volna szakszerűen ellenőrizni. Mármár úgy volt, hogy az idei ásatásokból sem lesz semmi, amikor azután mégis megoldódott a nehéz helyzet Dr. Györgyey Adolf helybeli földbirtokos áldozatkészen idén is felajánlotta a Nemzeti Múzeumnak az ásatásokhoz szükséges munkások fizetésének a fedezését. Szántha József helybeli malomtulajdonos szintén jelentékeny összeget ajánlott fel a Nemzeti Múzeumnak az ásatások céljaira. Az ásatásokat szeptember tizenötödikén kezdték meg újra, a Nemzeti Múzeum részéről Bottyán Árpád, a kiváló képzettségű fiatal tudós ellenőrzésével — Mi volt az idei ásatás eredménye? — Huszonhét sír feltárásán kívül a tápiószelei szkita-temető kiterjedésének a kinyomozása, továbbá annak a megállapítása, hogy a szkíta-temető szélén lévő folyómenti nagy „kurgán" kétségtelenül mesterségesen összehordott halom. A „kurgán11 titka — Mit találtak? — Az egykori felszínről összehordott humuszban — a halom fenekéig elég egyenletes,feloszolva — apró csontokat, vaskori cserepeket és kiégett kunyhósár-darabkákat, ezenkívül egy magányos koponyát, egy finoman megmunkált kőpárkány darabkát és egy bronz pitykét. Mindezeket láthatólag másodlagos fekvésben. Lent, az eredeti történelemelőtti felszínen pedig, egy négyzetméternyi területen, feltűnően sok égett és feltört állati csontot szedtek össze munkásaink. A temetés alkalmával minden valószínűség szerint itt ülték meg a halotti tort és a lakomán lerágott csontokat ide hajigálták. A csontok között több birkakoponya és állkapocs is volt. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az állatokat a helyszínen ölték le. Tudós vezetőink elmondják, hogy a nagy halom összehordása tulajdonképpen az igazi sír álcázása céljából történt. Ezzel azt akarták elérni, hogy a temetés titkába bele nem avatott munkások és a járókelők és később a halom közepéig esetleg leásó sírrablók beleunjanak a drágaságok után való eredménytelen keresésbe. Néha még külön állati csontokkal kevert humuszt is raktak a sir felső részébe megtévesztésül. Oroszországban az Azovitenger mentén, Taman félszigeten előfordult, hogy egy nagy „kurgánt“ — a megszakításokkal — 1864-től 1885-ig ástak eredménytelenül. Végül az igen gazdag sírokat a kurgán olyan helyén találták meg, ahol senki sem gondolhatta volna. — Mikor folytatják az ásatásokat? — Ha valami közbe nem jön, jövőre talán már sor kerül a nagyhalom rejtélyének megoldására is.Arról azonban korai volna még beszélni, hogy a célt hogyan, milyen úton kíséreljük meg elérni. — A szkita temetőben mennyi lehet még a kiásatlan rész? — érdeklődünk. — A régebbi szőlő-rigolozásokkal feldúlt területek leszámításával is lehet még vagy tíz magyar hold. Hosszú évekre van tehát még ásni való. A szkita temetkezés — Hazánkban az előkelő szkiták elégették halottaikat, a hamvaik mellé, mint a zöldhalompusztai és tápiószentmártoni fejedelmi sírleletekből ismeretes, aranylemez díszeket és egyéb aranyékszereket tette le A tápiószelei szkita temetőben körülbelül fele-fele arányban találtak hamvasztásos és csontvázas sírokat Az elégetett halottak rendesen a gazdagabbak, előkelőbbek. Az elégetett csontmaradványok mellé a férfiaknál dárdát, lándzsát, nyílhegyeket, kést, edényeket; a nőknél karpereceket, hajkarikákat, gyöngyöket, orsógombokat, néha bronztükröt és egyéb apróságokat helyeztek. A csontvázas halottak kivétel nélkül zsugorítva vannak a a holttestek mellé néhány edény a kisebb használati tárgy viatert. Vég vélemények szerint a zsugori tóti csontvázak egy része a szkíták által meghódított és magukba olvasztott trák őslakosoktól származna. Erre a kérdésre a további ásatások embertani anyaga fog teljes világosságot deríteni, aminthogy csak a további ásatások alapján lehet majd azt is eldönteni, hogy a szkíták Kr. e. 500-tól mely időpontig temetkeztek a temetőbe? Arra máris vannak jelek, hogy egészen a szármatóidőkig temetkeztek ide. Horogkeresztes leletek Most az idei ásatások eredményeiről beszélnek a Blaskovich-fivérek. — Az idei kutatásnak a legnagyobb érdekessége egy urnának és egy fületlen kis bögrének a meglepő díszítése. Mindkét edényen — amint azt Bottyán Árpád, a sósavas lemosás után nagy örömmel felfedezte — az ősi swastika (horogkereszt) látható. Az egyiken a jól lemert jobbra forduló horogkereszt (* halál jele), a másikon a Mészáros Gyula által Elő-Ázsiában talált hármas, szövetmintaszerű fejlettebb alakban, váltakozva szembeállítva a horogkereszt balra forduló alakjával, az élet jelével. A szkiták az egymással szembe fordított — balra és jobbra forduló d rvastikákkal már világosan kifejezik azt a sejtésüket, vagy talán hitüket is, hogy amint az élet után halál, a halál után élet — az újra születés következik. Vigasztalóbb utolsó üzenetet valóban nem tehettek volna az elköltözött sírjába. — Egy másik szkitahajkankás női csontváz koponyája mellől, illetve a beroskadt koponyájából, egy kis agyag pecsétlő került elő, igen szépen kifaragott máltai kereszt alakú dísszel. Mellette egy darabka piros festék is volt. Azt hittük, hogy ezt a festéket ruha hímzésnél előjegyzésre használták a pecsétlővel együtt. A Nemzeti Múzeum egyik tudósa azonban felismerte, hogy ilyen kis pecsételőket ma is használnak a Kaukázusban, de nem a ruhák, hanem a női arcok „feldíszítésére“!... Rúzs volt tehát a piros festék már akkor is. — Mit hagytak még ránk a szidta hölgyek? — Néhány igen szép karperecet, hajkarikát, fülbevalót, borostyán és egyéb fajtájú gyöngyöket, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a hölgyek évezredek előtt is hölgyek voltak! Igazi nők, akik nemcsak kifestették szépséges arcukat, de jó friss vízben meg is fürdették, meg is locsolgatták magukat Ezt bizonyítja az a páratlanul szép és finom kiöntőedény, amit az egyik szkita hölgy sírjában találtunk. Még ma is egészen ritkaságszámban menő szép példány. Érdekes látványossága volt az idei ásatásnak egy gazdagabb, négy edényes, hamvasztásos sír alatt talált bronzkori földkunyhó is. Kemény fehér agyagból, méteres átmérőjű, kör alakú bejárattal, boglyakemence alakú. Olyan nagyságú, hogy szerény igényekkel 2-3 ember is meleg és biztos otthont találhatott benne. A kunyhót megtöltő humuszban csak egy szarvasagancsdarab, állatcsontok és bronzkori cserepek voltak. — Lehetséges-e, hogy a szkiták a magyarok ősei, illetve rokonai? — Mind hun, mind magyar őseink szkitáknak tartották magukat Priscos rhetor Alföldünket a szkiták földjének nevezte. Tény, hogy a déli szkitáknak a magyarországi szkítákkal és a honfoglaló magyarokkal való kapcsolatai ma már tárgyi emlékekkel is bizonyíthatók. A déli szkiták útvonalán napvilágra került bulgáriai gorcsinovói szkita öntőmintának hasonlalatossága a zöldhalompusztai és a tápiószentmártoni szkita aranyszarvasokkal már az első pillanatra szembetűnő. Ez a két szkíta szarvas viszont a honfoglaló magyarok szarvas alakjainak az ősi motívuma. Mindezek alátámasztják azt a feltevést, hogy a kétezerötszáz évvel ezelőtt hazánk területén lakó szkíták rokonaink, őseink voltak. Bertha Istvánná Szirmay-Kaloss Margit» Törökország és Eden tárgyalásai Ankara, Jan. 9. (Bud. Tud.) Az ankarai brit nagykövet Moszkvából Teheránon át Bagdadba utazott és ott Bullittal, Roosevelt különmegbízottjával találkozott Innen repülőgépen Aleppóba folytatták útjukat és ott katonai tanácskozások lesznek. Ankarában úgy látják, hogy a moszkvai konferencia Törökországot is érintette és Eden tárgyalásainak eredményében Törökország is érdekelve van. Bár az ankarai brit nagykövet a török fővárosból való elutazása előtt határozott biztosítékokat adott a török kormánynak, mégis bizonyos aggodalmak merültek fel, hogy Törökországra is vonatkozik Eden hozzájárulása ahhoz, hogy a Szovjet Unió európai befolyását kiterjessze.