Pesti Hírlap, 1943. május (65. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

Bemutató mozik Hímjeinek rangsora Hs a Pista tekintetes ur. Zen. vigj. (Jávor, „-—-—-Tolnay K., Halmay). *125* 4, 8. w* ff Kés3. Társadalmi történet. (Murát­ L., Bulla E., Jávor, Sárdy). *121* 1, 10, Tlf 111 Egy szoknya, egy nadrág. Bohózat. 7, ,-- (Latabár, Csikós, Turay I.). *131* 15. |H Egy bolond százat csinál. Bohózat. ***** _ m U­irivéohy v Latabár, Raj­(Egry M., Hidvéghy V , Benkey. *135+ 14. «-a Régi nyár. Ope­ra*- rettfilm. (Hon­­thy H., Szilassy.) 52, 61. 1 —^ Férfihűség. Társ. 1 történet (Páger, Tolnay, Bulla). 37, 53, 61. -\rrcy Gyávaság. Szer. JUI~ tört. 73, 87. Keresztúton.­­Mai társadalmi 169­gény (Tolnay K., Ajtay, Perényi). Egy leány és két férfi szerelmi re­génye. 18, 19, 37, 42, 45, 47, 48, 53, 56, 60, 65, 74. Egy szív megáll.­­ Társad. dráma. (Karády Katalin, Nagy, ürny.) Féltékeny férj öngyilkos lesz. Orvosa megmenti és meg akar­ja szabadítani félté­kenységétől, azonban beleszeret az asszony­ba. A férj ellene for­dul, de közben szívbé­­nulást kap, az asszony az orvos oldalán talál­ja meg boldogságát. 27, 30, 50, 68, 82, 83. idig őrségváltás. Uj idők társadalmi tört. (Páger, Csortos). 47, 86. K . Érted. Nem. társ. tört. (P. Wessely, I esi. képében megjelenik ----------Hörbiger). »128* 3, 9. » szerencse, de most tr JT ¥¥ Az első randevú. Fr. iigj. (D. Da­­—------ rieux, F. Ledoux, L. Jourlan). *117* 13. K .III Istenek kedvence. Német film Mo­■....— zárt életéről. (H. Holt, W. Markus, I. Meyendorff.) *124* 16. K-1. A pék felesége. Francia vidéki tört. —— Raimu, G. Leclerc). *130* 5. K Fruska. Olasz vígjáték. (Lilie Silvi, — ----- Hans Stüwe). *115* 11, 78. Utánjátszó mozik filmjei Bemutató mozik: 1. Atrium. II., Mar­­git-krt 55. (153—034). Késő (M.II) *121* 124­­/22. szó. V22 (V22) L. Belvárosi Híradó. IV., Petőfi S.-u. 6. (­181-244.) Tengeralatt . Járók. Fekete leves Ufa-Magazin. Magyar, Ufa- és Luce-hiradó. Folyt. 10—21-ig. 8. Corvin. VIII., Jó ■eef-krt és üllői-ut . ( 138-983.) Érted (K.I.) 128* 123, 1 5, 7. 4. Deák (Décsi). VI. Teréz-krt 29. (125—952) Pista tekintetes u (M.I) *125* 1/62, 124 %,«• 3. Fórum. IV., Kos­­■Utu L.-U. 18. (189— 548.) A pék felesége OBLIV) *130* ^4, 1^6, %* (11). 6. Híradó. VII., Er­­zsébet-krt 13. (222-499). Tavasz Japánban. Fe­kete leves. Ufa-Maga­zjta* Magyar, Ufa- és Luce-hiradó. Folyt. 9-ai-ig. 7. Kamara. VII., Do­hnscy-u. 42. (423-901.) és éjszaka lánya (84) no»* .11, y22, y24., %t. %«■ 8. Kaszinó. IV., Es lit 1. sz. (383—102.) „ . tekintetes ur. ti) *125* % 4, 1,46, [&8, szó. 142 HD. 9. Korzó. IV., Váci-u. 1*. (182—818.) Érted f­­) *128* g.4, l/1 6, 8, (11). 1A. Nemzeti (Royal). Apolló. VII., Erzsébet­itört 45. (222-002.) Ké­ső (M.II) *121* Prol. 364, Y26, 148, szó. y.2 (11, %2). 11. Omnia. VIII., Kölcsey-u. 2. (130—125) Icuska (K.V) *115* y2 C. y28, szó. y. 2 A %2). ‘•1Mm Pest (Palace) VII Erssébet-krt 8. (221— S1) Legény vásár (84). au» %2, y24., y2e, y28. 18. Radius. VI. Nagy­­mező­ u. 22. (122—098.) Elsff randevú. (K.Il) %4, 146, 348, HO. %2, (11). Iá. Scala VI., Te­­o*-körut 60. (114—411) bolond százat csi­­„ (M.IV) *135* i/o 4, 16, 3£8, szó. V2­2 (14­2) 18. Szittya (City). V. filmes cs.­ut 36. (lll- 140.) Egy szoknya, egy nadrág (M.lll) *134* Naponta y24, V.6, 148, 16. Uránia. VIII. Rá-tócz!-Ut 21. (146—046.) Itenek kedvence (K.III) *124* Prol. y2­3, %5, 7 Utánjátszó moziig: 17. Adria. II., Mar­­git-körut 5-b (353-707). A nőnek mindig igaza Ján. (86). H-sze Stan éa Pan. (Amer. bur­­lesak.) Cs-től Bengázi .*1. ,34., 146, 342.). 18. Alkotás. XII., Dembos Gy.-út 11. (355 -374). Keresztúton (169) Os-től India tigrise J/48. sze­tt* Cll, 342.). K­. Andrássy. VI., Csengery-u. 39. (124— Jelmagyarázat. Zárójelben a vas. és tinn. előadások kezdete. Kettőspontok között a mérsékelt árú előadások. M.I, M.II, stb. a magyar, K.I, K.II, *stb. a külföldi filmek rangsora a­ömegizlés tükrében. Az utánjátszó mozik műsorában a film neve után zárójelben vas­tagon szedett szám jelzi, hogy a filmet a bemutató mozikban kb. hány ezren nézték meg. Az idegen filmek nyelvét is megjelöljük. A filmmesék végén álló számok a moziknak arra a sorszámára utal­nak, amelyek a filmet játsszák. Ha csak egy kismozibakn játsszák a filmet, akkor a műsorban a nézők száma után közöljük annak mű­faját és ha a film külföldi, nyelvét is. A színházak és mozik műsorában előforduló két csillag között lévő szám, pl. Átriumnál *121* a mesék sorszámára utal. 127.) Keresztúton (169) Cs-től 5 sz­ őrház (111. Egyszerű emberek tört.) :124., i/26, i/28 (­11­­22.). 20. Anna. VII., Rá­kóczi-út 22. (225-238). Uz Bence (Nyirő-film). H-sze Gyáva hős. (21. Ném. vigj.* Cs-tol Te csak pipálj, Ladányi. (Vigj.) 1/2 4, 1/o 6, 1/8, szó. 1,4 2 (3/2 2). 21. Attila. VII., Rá­kóczi-út 82. (222-644. Egy leány elindul. H- tel Cafe de Paris (19. Fr. bűnügyi tört.) .10, 3/­ 12., 1/0 2, 1/o 4, 3£6, 1/2 8 (:ll.). 22. Barlang. VII., Ká­­roly-körút 3. (422-722). Tigrisek ura (51) *110* :32., 3/24, 126, 1/28. 23. Baross. VIII., Jó­zsef-krt 63. (149-510). Bengázi (78). Cs-től Szakítani nehéz dolog (99) :35, 7 (:1:, 3 1^5, 5, 3^7, 7). 24. Béke. Nagy ki­rály (67). H-sze Ré­mület az alvilágban Cs-től India tigrise 144, 3/46, 3/48 Cll, 3/42.­ 25. Beleznay. VII., Akácfa-u. 4. (225—276). Két asszony (32. Fr. iigj.) :10,­­412, Vs 2, y24., 1/26, 1/28 (11). 26. Belvárosi. IV., Irányi-u. 21. (384-563). Bengázi (76). Cs-töl Szakítani nehéz dolog (99) 3­0 4, V2 5, 3/2­6, 3/27, y28 (,y22., 343). 27. Bethlen. VII., Bethlen-tér 3 (225-003). Hegyek lánya (55) Cs-től Egy szív meg­áll (150). : 34­4%.6, 3/48. szó. 342. (:11, 342.). 28. Budai Apolló. II., Csalogány­ u. 42. (351— 500. Négylovas hintó (62). Cs-től Szakítani nehéz dolog (99) .4­­06, 1/2­8. szó. 3 1 2 (11­, 322). 29. Capitol. VII., Ba­ross-tér 2. (134—337) Láthatatlan bilincs (69. Ol. dráma). :M12y24. %6, i68 ill.). 30. Csaba. VIII.,­ül­lői­ út 4. (146—040). Hegyek lánya­ (55). Cs-től Egy szív megáll (150) . y2­4 ., V26, y26. szó. 1^2 (: v22:). 31. Damjanich. VII., Damjanich­ u. 1. (425— 644). Bengázi (76). Cs­­től Legényvásár (84) 06, 348 (.11, 142.). 32. Délibáb. Négylo­vas hintó (62). H-sze Titokzatos grófnő (14. Bécsi zenés iigj.) Cs­­töl Szakítani nehéz do­log (99) 345, 348, szó. 3/44, (342, 3/44). 33. Diadal. .Negy­ed­sziglen (80. Háb. tört.) H-sze Viharos éjszaka (27). Cs-től Szakítani nehéz, dolog (99) .%é, %6, 3,*. 8 (y22). 34. Duna. V..­ Hollán­y. 7-a. (111-994). He­gyek lánya (55). Cs-töl A kútásó lánya (85. Fr. Népi tört.) :V24., x/26, (%2). 35. Erzsébet. VII.. Er­zsébet-krí 39. (222-401). 89 mozi és 78 film heti útmutatója Dankó Pista (180. Ro­mánt. tört.) :ll, 3^2., y26, 1/68). 36. Éva. Szeressük egymást. H-sze Vasko­rona (56. Ol. regényes tört.). Cs-től Négylovas hintó (62) .3£ 4ys6] 1^8 (:i/22.). 37. Flórián. Férfihű­ség (174). H-sze Nagy király (67). Cs-től­­Ke­­resztúton (169) 1^4, 1,0­6, 3/68 ill., i/22). 38. Glória. Négylovas hintó (62.) H-sze A szerelem ügyvédje (31. Fr. vigj.) Cs-től Sza­kítani nehéz dolog. (99.) , y2­4., y*6, 1/28 (,y22.). 39. Hazám. Négylovas hintó (62). H-s^e To­kaji aszú. (89. Operett­film.) Cs-től Szakítani nehéz dolog (99) 5, 7, Cll, 3.). 40. Homeros Négylo­vas hintó (62). Cs-től Szerelem a vérpadig (31) ,3/64., 3/66, 3" ( 362). 41. Hungária Hotel Kikelet. (Vigj.) H-k Négy testőr (33. Dán vigj.) 364, 3/26, Vs. 8 CMsS.). 42. Hunnia. Kereszt­ur­on (169). H-sze A nőinek mindig igaza van (86). Cs-től Négylovas hintó (62) :344., 346, 3/48 Cll., &2). 43. Ipoly. Négylovas hintó (62). H­ sze Ret­tegés (43. Fr. bűnügyi tört.) Cs-től Szakítani nehéz dolog (99.) 1/44, 166, 168, szó. 1/62 (3/12) 44. Józsefvárosi. VIII., Kálvária-tér 7. (131— 316). Bengázi (76). H­sze Viharos éjszaka (27.) Cs-től Szakítani nehéz dolog (99) 3^4, 3/­6, 3/0­8, szó. 3/4­2 (­142.). 45. Korona. I., Atti­la-krt 15 (253—318). Keresztúton (169). Cs­­töl India tigrise :3,44., 146, 1­48 C(2.). 46. Körönd. VI., Iza­bella­ u. 65. (114-926). Négylovas hintó (62). Cs-töl Szakítani nehéz dolog (99) :3:, 5, 7 Cl:). 47. Kristály. Kereszt­­úton (169). E­sze Fe­kete liliom (33). Cs-től őrségváltás (139). 3­6. VIB (3/6.4). 48. Kultur. IX., Ki­­nizsi­ u. 16. (188—120). Keresztúton (169). Cs­­től Négylovas hintó (62) .3.1.4., 146, 1/48 C.142.­ 49. Maros. VIII., 32-esek tere 2. (135—690). Szerelem a vérpadig (31.) H-sze Szerelem gyöngyei. Cs-töl Titkos parancs (56.) :1/64., 3/26, i/28 (11, 172). 50. Mesevár. V., Szent István-krt 16. (114-502). Katyi (307. Vigj.) Cs­­töl Egy szív megáll (150). : 3-2­4., 126, i/28 (: 3,4,2.). 51. Nap. XI., Horthy Miklós-Út 32. (268-210) Zoro és Huru. (Német vigj.) H­sze India tig­rise. Cs­töl Bengazi (76) :i/64., 3/66, 3/68 (:i/42.). 52. Nép. Titkos pa­rancs (56). H-sze Vas­­öklü kormányos (11. Amer. film.) Cs-től Ré­gi nyár (259). :3/64:.­­2­6, 3/68 (:122.). 53. Népszínház. VIII., Kun-u. 12. (137—244). Férfihűség (174). H-sze Barlettai párviadal (26) Cs-től Keresztúton (169) 1'1/64., 3^6, 3/2( Cll, 1/62:). 54. Nyugat. VI., Te­réz-krt 41. (121—022). Négylovas hintó (62). Cs-től Szakítani nehéz dolog (99). : 3/44., 1 46, 148, szó. : 34­2. (­11, &­2:). 55. Otthon. VIII., Be­niczky­ u. 3. (146-447). Négylovas hintó (62). Cs-től Legényvásár (84) :3/14., 146, 3^8 (:­342.). 56. Úsbuda. Kereszt­­ur­on (169). Cs-től Bar­lettai párviadal (26) 1/66, 1/68 (3/2­2). 57. Palota. I., Krisz­tina-krt 155. (156-605). A nőnek mindig igaza van (86). H-sze Fekete liliom (35). Cs-töl Négylovas hintó (62). :3/1­4., 1/2­6, 128. szó. ^62. (:162.). 58. Pátria. VIII., Nép­­szinház­ u. 13. (145-673). Fehér emberek (76. Ol. dzsungel tört.) :10—1. folyt., y­2, ^4, i.66, l68 ill., 1^2). 59. Petőfi. VII., Rot­tenbiller-u. 37. (428— 478). Négylovas hintó (62). Cs-töl Szakítani nehéz dolog (99) 1%4., 3/^6, 3/28 (.11, ^62.). 60. Plútó. Kereszt­­után (169). Cs-től Négylovas hintó (62). :1/24., 120, 1/28 (:3/21, 3/62.). 61. Rádai. IX., Rá­day-u. 32. (382—581). Férfihüség (171). H-sze Régi nyár (259). Cs-től ürdögtorony (43. Franc, kalandorf.) 36­4, 376, 3/68 (:11, 1/62.). 62. Rákóczi. VII. Rá­kóczi-út 68. (426—326). Csókolj meg (43. Svéd film.) Cs-töl Szakítani nehéz dolog (99) :11, 1., 3, 5, 1/48, 63. Székely. VII., Er­zsébetért 26. (226-425). Szerelmes századok. (Sacha Guitry-film.) Cs-töl Pascal két élete (16. Fr. életrajzfilm) :11, 3/6­2., 3/64, 126, 168. . . 64. Szivárvány, Négy­lovas hintó (62). H-sze Férjet keresek (35. Bo­hózat). Cs-től Te vagy dal (18. Zenés kar­riertört.) .3/44., 146, 148. szó. 34­2 (.11 142.). 65. Tátra. IX., üllői­út 63. (132-434). Ke­resztúton (169). H-sze Az én lányom nem olyan. (Vigj.). Cs-től Négylovas hintó (62) .­A 1/66, CU( 122). 66. Tinódy. VI., Nagy­mező­ u. 8. (225—602). Pénz áll a házhoz (35. Karrier-film.) H-sze Zárt tárgyalás (76 Ko­moly társ, tört.) Cs-től Szakítani nehéz dolog (99) :342., 14­4, 146, 148. (­11.). 67. Tisza. VIII., Nép­szinház­ u. 31. (183-171). ítél a dzsungel. (48. Ol. egzotikus film.) — Cs-töl Aranyember (Jó­­kai-film.) :12­4., 146, 3/6( 63/62.). 68. Tiszti Kaszinó. IV., Váci­ u. 38. (183—746). Máj. 2. Hegyek lánya (55). 4. Házasság ada­golva (16. Ném. vigj.) 6. Egy szív megáll (150). 9. A nagy per (51. Né­met bűnügyi f.) 345, 67). Gyűjtse össze Szinház-Zene-Mozi tájékoztatónkat. Nélkülözhetetlen a darabok kiválasztásánál meg­szakít a menyasz­­szonyával és feleségül vesz egy vidéki úri­­lányt. 23, 26, 28, 32, 33, 38, 39, 43, 44, 46, 54, 59, 62, 66, 75. pp A nőnek mindig 22? igaza van. Német vigj. (I. Werner, W. de Kowa). 17, 42, 57, 72. 04 Az éjszaka lánya. (Murát­ Lili, Aj­tay, Perényi.) Dráma. *103*, 7, 76, 79, 82, 83, 85. Né­met revül. (Rökk Marika, V. Staal.) 12, 31, 55, 69, 70. 113 Családunk szé­gyene. Zenés bohózat. (Turay Ida, 34 Legényvásár, Goll Bea, Hajmássy) ----­*104* 78, 79. on Szakítani acu«* _ , , __. . dolog. Vigj. (Day- *76 Bengali, Olasz ha­­ka M., Tóth J., v. Ben­­kö). Filmrendező hét éve vár, hogy munkát kapjon és megnősülhes­sen. Amerikai nagybá­nch­oz borús tört. 17, 23, 26, 31, 44, 51. A nagy király. Ném. ^tört film. 24, 67 37, 62 ^®Syl°vas hintó. ----- Vigj. (Szemere V., Hajmássy.) Egy kül­földről hazatért föld­­birtokos gazdatiszti ál­lást vállal elkótyave­­tyéltnek hitt ősi birto­kán.­ Beleszeret az új tulajdonos lányába, de különböző félreértések állnak boldogulásuk út­jába. Végül egy izgal­mas kocsiverseny után egymásra találnak. 28, 32, 36, 38, 39, 49, 42, 43, 46, 48, 54, 55, 57, 59, 60, 64, 65, 69, 70, 71, 73, 75. 56 Titkos parancs. Né­met bűnügyi film (Viktor de Köwa, Paul Hartmann). 49, 52. 55 A hegyek lánya. Dráma Tormay Cé­cile regényéből (Fényes 69. Toldi. VII., Rá­kóczi út 70. (224-443). Négylovas hintó (62). Cs-től Legényvásár (84) :10, % 12, 1/62­, % 4, 346, 148 (­11:, 1, 3, 5, 348). 70. Túrán. VI., Nagy­mező-u. 21. (12(1,003). Négylovas hintó (62). Cs-től Legényvásár (84) :11* 'A 2:, ^44, %6, 348. 71. Turul. Négylovas hintó (62). Cs-től In­dia tigrise ^4, %6, 3/68 (11, 3/2­2). 72. Ugocsa. XII., Ugo­csa-UI. 10. (154—422). A nőnek mindig igaza van (86). H-sze Fekete liliom (35). Cs-től Négylovas hintó (62) 3/44, 3/46, 348. szó.­­^42., (­11, 142.). 73. Újbuda. XI., Hor­thy M.-út 64. (268-999). Hegyek lánya (55). Cs­­től Gyávaság (172) ,344., 346, 348. szó. ^62 Cll, 142.). ^ 74. Vitéz. Keresztúton (169). Cs-től Fegyver­ben a világ 3, 5, 7, (1). 75. Zugló. Négylovas hintó. (62). Sze Bar­lettai párviadal (26). Cs-től Szakítani nehéz dolog (99). :342., 144, 346, 348 0 3412.). Budapest környéke: Kispest 76. Árpád. Lezárt aj­kak (49.) H-től Az éj­szaka lánya (84) *102* 5, 7 (3). 77. Hungária. Tigri­sek ura (51) *110* H- sze Mária nővér. Ős­­töl Kölcsönkért férjek (76. Vidám tört.) 346, 348. szó. (­11­, 12, 3, 5, 7). 78. Stefánia. Csalá­dunk szégyene (113) *104* H-től Fruska. (K.V) *115* 5, 7 (3). 79. Wekerle. Csalá­dunk szégyene (113) *104* H-től Az éjszaka lánya (84) *102*. 5, 7, szó. 3 042* 3). A.. Nagy. Hosszú). 27* 30, 34, 68, 73, 86. 1--| A tigrisek ura.­­Német cirkuszfilia. *110*, 23, 77. /•­­ Lezárt ajkak. Ol. ~— dráma. (F. Gia­­chetti, A. Bach.) 76, 81 ok Fekete liliom. Fr. 21? olasz egzót. film. 47, 57, 72. 00 Pofon az éjszaká- 122 ban. Német vigj. (Muráti L.). 83, 87. 01 Szerelem a vérpa- LJL dig. — Középkori olasz történ­et. (C. Höhn.) 40, 49, 89. 2m­ Viharos éjszaka. — — Német népi vigj. 33,. 44. 21 Barlettai párvia­­-----dal. Olasz kalan­dortört. 53, 56, 75. Pestszenterzsébet. 80. Kossuth. Késő (M.II) +121* Szo-tól A láp virága. (91. Her­­czeg Ferenc regénye) *103* 344, 146, 148 (122), 81. Tátra. Lezárt aj­kak (49). V-k Leány­vásár. (142. Operett­film.) Sze-cs. Azurex­­pressz. (26. Vigj.) P­ szo Erzsébet királyné. Jövő szo-tól Pepita ka­bát. (63. Bohózat.) ■'ÁB., 3/48 (,342., 84) Pestújhely: 82. Andrássy. Az éj­szaka lánya (84) *102* E­sze Pofon az éjsza­kában (33.) Cs-töl Egy szív megáll (150.) ^24, 3/26, 348 (:Va 12, y.2.), 83. Széchenyi. Éjsza­ka lánya (84) *102* Cs-töl Egy szív megáll (150.) :3/64146, 1/28 (: 3412, 3^,2.). Rákospalota: 84. Árpád. Krisztus katonái :5:, 7, (:1:, 3). 85. Botond. Éjszaka lánya (84) *102+ Cs-től Csalódás. *114+ Vigj. '24:, 1/66, 348 (;342.) 86. Tavasz. Hegyek lánya (55). Cs-től őr­ségváltás (139) .'/24., 3/26, 348 (:1/22.). Rákosszentmihály: 87. Világ. Gyávaság (172). Cs-p­­ofon az éjszakában (33.) Jövő szó-tól A sas visszatér (39. Ném. háb. tört.) :5­, 7 (­^62, 144, 140, 3/2­8) • — Újpest: 83. Attila. Szakadék felett (19. Fr. film). H-sze Igazi férfiak (50. Svéd társ.- tört.) Cs-től Burleszk-műsor: 14­4, 3,46, 1/48 (1/412, ^42). 89. Árpád. Szerelem a vérpadig (31.) Cs-től Csipkerózsika (Ném. mesejáték.) ,3., 5, 7 Cs.). I Műteremsarok 1. — A „Szerencsés flótás"-t a film legjobb nevettetői játsszák. De a film külön szerencséje a vidám, ke­rek mese! — Szóval: ideillik a híres régi vers­sor. A „Szerencsés flótás“ a mesék ,szerencsekerekén okosan ül!“ 2. ■— Hogy tetszett az ezredik hangos film jubileuma? — Remek volt. Csak azt a facsúsz­­tatást ne mutatták volna egy pilla­natra. — Miért? —• Mert eszembe jutott, hogy en­gem is akkor csúsztatott le a Ma­riska ...!* A PESTI HÍRLAP REGÉNYTÁRA Közvetlen az első világháború kitö­rése előtt Rasmus orvos egy vonat­szakaszban utazik egy fiatal testvér­párral. A fiú, Manno hegedűművész, nővére, Merula zongoraművésznő. Az orvos,­­miután megakadályozta a­ nyo­mott kedélyű Manno öngyilkossági kísérletét, összeismerkedik velük. Me­­rula iránt titkos vonzódást érez és a lány kérésére elvállalja a fiú lelki gyógykezelését. E végett meglátogat­ja őket falusi nyaralójukban s onnét magával viszi Merula feljegyzéseit. Ezekből megismeri a testvérpár gyer­mekkorának történetét. Szüleik már nem élnek. Apjuk egyetemi tanár volt s egy tudományos kísérlet al­kalmával, amikor ők még kicsik vol­tak, szerencsétlenül járt és nyomo­rékká lett. Anyjuk kevéssel ezután Gottesgirgl énektanárral kiszökött Amerikába, ott művészkarriert csi­nált és meghalt a nélkül, hogy vi­szontlátta volna gyermekeit, akik nagyszüleik gyámsága alatt muzsikus­sá nevelkedtek. Amíg apja élt, Me­rula mély gyermeki szeretettel ra­gaszkodott hozzá és tervbe vett utolsó tudományos útjára is el akarta kísérni. a * " Apám ugyan a maga részéről mást várt egy nőtől, mint hogy tudákos legyen, de azért nem ül­dözte úgy, mint a legtöbb akkori egyetemi tanár, a nőhallgatókat, legalább is semleges álláspontot foglalt el velük szemben. Így az­tán nők, akarom mondani hölgyek is szívesen látogatták előadásait, amelyeket esténként a csillagvizs­gálóban távcső-demonstrációkkal egybekötve tartott. Elég nagy lány voltam, hogy megsejtsem, mi van a lányok tudományos ér­deklődésének hátterében. A cse­lédek is elejtettek egy-egy szót, aztán meg a félénk női hódolók­tól mindenféle ajándék kiérke­zett: virág, kézimunka, sütemény. Őszintén megvallom, hogy a to­lakodó his egyikéket szívből utál­tam. De megnyugtatott, hogy apám jóindulatú, de leplezetlen fölénnyel kinevette őket. Nem is értünk rá velük törőd­ni, mert akkortájt képzeletben már valahol a tengeren hajókáz­­tunk. Folyton az utazásról folyt köztünk a szó. Este, ha megfőz­tem az utolsó kanna teát és a divány sarkába kuporodtam, ak­kor már néha nem is beszéltünk csak úgy rémlett, mintha a ten­ger zúgna a ház körül. Az öreg fák lombzúgása, az ágak recsegé­se, a veranda napvédő ponyvájá­nak ropogása, mindez abba az álmatag képzelődésbe mosódott össze, mintha már után volnánk. De még szélcsendes időben is, amikor a gyönyörű nyár nehéz virágillata és földszaga beáram­lott az ablakon és Mannó csillogó, gyöngyöző zongorajátéka valami gyermeki összhanggal telítette az estét, nekünk akkor is úgy tűnt föl, mintha nyílt tengeren ringa­­nánk és az alkonyat arany felhői mintha déltengeri szigetek lettek volna, ahol ki fogunk kötni. De mindezt nem foglaltuk holmi köl­tői szavakba, hanem szinte szára­zon soroltuk fel, hogy miféle elő­készületekre lesz szükség, milyen hajójáratokról lehet szó, milyen fölszerelésről kell gondoskodni s ugyanígy beszéltünk tengeri be­tegségről, delfinekről, világító tornyokról, a biscayai öbölről, Port Said kikötőjéről, tamarisz­­kusz-erdőkről, kengurukról, cső­rös emlősökről és kazuárokról. És már gondolatban utton vol­tunk, vagy legalább is apám után volt és nekem szabad volt őt egy kis darabon elkísérnem. Egyébként éltem a tizenhárom­éves gyerek szokásos életét, isko­lába jártam, tanulgattam, játszot­tam a diófák hegyén De emlékeze­temben még izgató fényt kapnak ezek a hetek. Ősz felé már sokal­­tam is a szép időt, aggódva kí­vántam bárcsak esne már. No­vemberre azután csakugyan be­állt az esőzés s attól fogva tud­tam, hogy az utazásból semmi sem lesz. Ha reggel leguggoltam apám elé, hogy ráadjam az ormótlan, zsinóros ortopéd-cipőket, akkor már tudtam, hogy mi ketten nem fogunk hajóra ülni, Marnót nem kell egyedül hagynom. Ez a tudat megnyugtatott, de el is szomorí­­tott. Abban az évben nagyanyám is nagyon megváltozott, de ez a vál­tozás fokozatosan ment végbe, úgyhogy csak olykor-olykor esz­méltünk rá. Az év elején szenve­délyesen és szinte kétségbeeset­ten tiltakozott fiának különféle tervei ellen. Azután töprengő hallgatásba merült, csak­ akkor szólalt meg,, ha kénytelen volt vele. Tompa ellenszegülésében, én néha ijedten ismertem rá saját titkos aggodalmaimra, apám azon­ban szokás szerint, napirendre tért fölötte. Az öregasszony egy­re inkább begubózkodott. Ha vendégek voltak, úgy ült az asz­talton a­int egy kőbálvány. Vé­gül már nem is mutatkozott, az­zal az ürüggyel, hogy a konyhán van dolga. Csakugyan el is fog­lalta a háztartás, arra sem igen ért rá, hogy fölöttünk zsandár­­kodjon. De azért féltünk tőle, jobban, mint valaha s lehetőleg kitértünk az útjából. Én néha szerettem volna gyöngéd lenni hozzá, de ő megközelíthetetlen volt és rejtélyes, mint egy élőha­lott. Fagyos hidegség áradt róla, ami úgy hatott rám, mint a li­dércnyomás. Idegességemben né­ha sikoltva felébredtem, álmom­ból, csukott szemmel mentem vé­gig a néma házon, és csak apám dolgozószobájában tértem ma­gamhoz. Ő a térdére vett, és ne­vetve beszélt hozzám, amíg csak egészen föl nem ébredtem. Az ébredés pillanata mindig gyönyörű volt. Egy ilyen alvajá­ró esetemre pontosan emlékszem. Már kinyitottam a szemem, las­sacskán összeszedtem magam, ál­mos “Szemmel mosolyogtam apám­ra és fölismertem a közvetlen környezetet is. A jó dohányillat, apám ruháinak jellegzetes szaga, ölelő karjának melege és ereje, széles válla, amire ráhajtottam a fejem, szelíd tekintete, mélyen búgó hangja, mindez úgy meg­nyugtatott. De egyszerre össze­rezzentem, iszonyodva éreztem meg valami idegenséget. Fölug­rottam és rémülten néztem szét a szobában. Amott, a kályhasa­rokban, csakugyan állt valaki, egy idegen, szikár férfialak, óriás­nak néztem. Mivel csak az asz­tali lámpa égett, felső testére ár­nyék esett, csak annyit láttam, hogy a feje kopasz, az arca borot­vált. Rám mosolygott, nagy fogai fehéren vicsorítottak a sötétben. Felsikoltottam, átöleltem apám nyakát, mellére szorítottam az ar­comat. — De Merula! Merula! — hal­lottam nyugtató szavát, mialatt gyöngéden sütögette a hátam, hogy elcsitítsa ijedt nyöszörgésemet. — Mit félsz, kis csacsi! Hisz ez a bá­csi régi úti cimborám, együtt jár­tuk a déli tengert!... A nevét is megmondta, de én abban a pillanatban elfelejtettem, azóta se jutott többé eszembe. Másnap reggel úgy tűnt fel az egész, mintha csak úgy álmodtam volna. Apám ugyan tréfásan cé­lozgatott még az éjszakai kaland­ra, de az én emlékezetemből tö­kéletesen elmosta egy újabb iszo­nyat, ami nemsokára bekövetke­zett. Csak hetek múlva jutott me­gint eszembe az az éjszaka. Ami akkor történt, olyan jelentősnek éreztem, hogy mindenáron meg akartam tudni, ki volt a késői vendég. De kitől kérdezhettem volna meg? öreg Anna szolgálón­kat, áld tőlünk közben elszegő­dött, egyszer meglestem az utcán s megpróbáltam kifaggatni, de ő eleinte egyáltalán nem emléke­zett, hogy akkor éjjel valaki ide­gen járt volna apámnál. — Csacsiság, megint csak ál­modtad az egészet! — mondotta. De aztán megdörzsölte a hom­lokát, rázogatta a fejét és lassan­ként eszébe jutott: — Persze, persze, az ánglius volt. Emlékezett rá, hogy bérkocsin érkezett az állomásról s az egész házat felvette. —­ Na igen, az úr persze még ébren volt — de mi már mind le­feküdtünk. És hogy a bérkocsi éjfél után egy óráig várakozott esőben, mert az anglius a félket­tes vonattal tovább akart utazni. Végezetül Anna még mondott egyet mást az ángliusok kelekó­­tyaságáról. Azon a bizonyos estén azonban apám szelíden simogatta az arco­mat és ezt mondta: — Ez az ,úr szeretne engem mindjárt magával vinni,­ de ott még nem tartunk — igaz-e, Me­rula? Azután az Idegenhez fordult, látszott, hogy az én megjelenésem vágta ketté a beszélgetésüket. Az „ánglius“ föltűnően halk, vagy inkább rekedt hangon, külföldies hangsúllyal felelgetett neki. Az asztalon vörösboros palackok és poharak álltak, a teafőző zümmö­gött, forró rum- és fűszerillat apo­­rodott a szobában. Mindez egé­szen megnyugtató volt, de ahogy ránéztem az idegenre, megint el­fogott a borzongás s végül úgy reszkettem, hogy apám megint észrevette, hogy ott vagyok. — No, kislány — mondta —, most még iszol egy korty forralt bort, aztán gyorsan be az ágyba! Erőlködve nyúlt egy pohár után, de az idegen megelőzte. Egyszerre ott termett az asztalnál, egy kris­tály poharat félig megtöltött bor­ral és felém nyújtotta. Mikor látta, hogy nem mozdulok, hoz­zám hajolt és a számhoz tartotta az italt. — Igyál, gyerek! Ez elálmosit! Erőszakos kínálásának nem tudtam ellentállni. Csak néhány kortyot ittam az erős keverékből, de ennyi elég is volt, hogy még jobban elbóduljak tőle. Odabuj­­tam apámhoz s azonmód elalud­tam volna, ha talpra nem állít és ki nem vezet az ajtón, hogy alud­ni menjek. Kint világosságot gyúj­tott és utánam nézett, ahogy me­zítláb felszaladtam a lépcsőn. So­hasem fogom elfelejteni, amint ott állt s megvilágított arcát fe­lém emelte. Nem fogom elfelejte­ni mosolyát, amely mintha na­gyon messziről jött volna, mielőtt lecsavarta a villanyt, hogy a sö­­tétben visszamenjen a rá várako­zó idegenhez. Mindig úgy rémlik, mintha ak­kor láttam volna őt utoljára iga­zán.* Másnap reggel Rasmus arra ébredt, hogy ruhástul fekszik a dolgozószobája heverő­j­én, úgy, ahogyan este Merula füzeteinek olvasásához leheveredett. Rá se kellett néznie a füzetekre, hogy vissza tudja idézni a tartalmukat. Telítve volt Merula világával. Elalvás előtt, félszendergésében lelkébe fogadta ennek a világnak képeit s azok szinte belérögződ­­tek, mialatt szorongó álmok nyug­talanították. Álmának minden részletére nem tudott tisztán visz­­szaemlékezni; csak annyit tudott, hogy előverte erdő kusza ösvé­nyein ment Martius Andreas és Merula nyomában, míg végül fur­csán átváltoztak és egybemosód­tak, hogy nem tudta őket megkü­lönböztetni. Most ott ült, kezébe temette a­­fejét s azon töprengett, nem kell-e neki tudnia valamit Mar­tius Andreas haláláról? Vala­hogy úgy rémlett neki, hogy az öntudata mélyén kell lennie va­lamilyen emlékezésnek arról, mi­féle kegyetlen véget ért ez az élet, mely indulásakor oly hatal­mas ígéret volt. De rájött, hogy abban az időben, amikor Merula adatai szerint, az apja meghalt, ő a déli tengert járta, így azután felhagyott az erőlködéssel. Leg­feljebb hallomásból tudhatott va­lami olyasmit, hogy Martius ön­gyilkos lett, vagy meggyilkoltak. Az egyetlen út 8 Ina Seidel regénye. Fordította Lányi Viktor

Next