Pesti Hírnök, 1865. március (6. évfolyam, 49-74. szám)

1865-03-01 / 49. szám

líttatta még a kocsiját, hogy a feléje n­yújtott folya­modványokat átv­­igye. Oldala mellett Amadeus herceg ült ezredem­­i egyenruhában. Midőn a király a palotába ért, a ne­­mzetőrség az az előtti téren gyűlt össze, és az erkél­­y előtt lépdelt el, melyen V­i­c­t­o­r Emanuel V­­ét herceggel, a syndikussal, és a ministerekkel megjelent. Az „éljen a király“ „éljen Olaszország“ ’harsány kiáltások folytán, ezek egy percre sem szü­lvén meg, kénytelen vala kalapját kezében tarta­ni. Este a fényesen kivilágított színhá­zat látogatta meg. Az egész fogadtatás családi szí­nezettel birt, és nem nyújtott csupán pompás de üres látván­yosságot. Ezen lelkesedés nagy mértékben hatott a ki­rályra, minek világos jele amnestia-rendeletéből is látszik, a­mely minden — az utóbbi turini zavar­gások all­almával — compromittáltaknak kegyel­met ad. V­aljon lesz-e ezen fogadtatásnak tartósan ked­vező eredménye, ezt csak a jövő fejtendi meg. Míg Turinban ezek történtek, az alatt L­a­­matmora tábornok és miniszerelnök a római területen utazott keresztül, és csak a véletlennek lehet tulajdonítani, hogy felismertetett. Civitavechia állomáson t. i. Alphonso Berrere álnév­re szóló útlevelét mutatván elő, senki sem képzelte, ki lappang ez alatt, hanem az állomási kávéházban Doria herceg, a­ki leányát, Rignano her­cegnőt kisérte, megpillantván őt, hozzá sietett és átölelte.­­ A tábornok Rignano hercegnővel szállt a kocsiba és legott tovább folytatta útját. Floreneben nagyban folynak az előkészü­le­­tek a kormány átköltözésére. A bel-, kül- és igaz­ságügyi ministerium szállásainak elkészítésére 30 nap tűzetett ki, úgy hogy ezek, valamint a köz­munkaügyi ministerium is a hadügyministérium­­mal egyszerre, vagy legalább nemsokára ezután egészen átköltözhetnek Turinból. Victor Emanuelt m. hó 25-dikén várták Milánóba , a­hol is a farsang végnapjait volt töltendő. A fogadtatására célzó előkészületek közé tartozik az ezen rovatunkban már említett, és Lanza által előidézett rendszabályokon kívül még azon elővigyázati intézkedés, melynélfogva Milanobani idézésének tartamára a guardie di publica sicurezza, azaz magyarul szólván a rendőrség létszáma legalább is megötszöröztetett. FRANCIAORSZÁG, P­á­r­i­s, febr. 24. A megyei s municipális tanácsosok új szervezetére vonatkozó törvényjavaslat annyiban terjeszti ki az előbbiek pénzügyi hatáskörét, hogy ezentúl bizo­nyos adónemeket, s még kölcsönöket is, melyek 12 év alatt törlesztendők, a megyefőnök indítványára, önállólag engedélyezhetnek, míg eddig ilyesmire külön törvény kivántatott. Fontosabbak a községi tanácsok szervezetében történt változtatások, név­­szerint oly községekben, melyeknek évi jövedelme 3 millió frankot fölülhalad. E városok költségve­tése (Paris, Marseille, Lyon, Bordeaux, Rouen), Párist is beleszámítva , valamint a jótékony inté­zeteké is, melyek a jövedelemre nézve velők egyen­lő sorozatba esnek ; ezentúl a belügyministerium által a császárnak fognak jóváhagyás végett fel­terjesztetni. Szerződések, melyek közmunkák át­vételére s kivitelére, vagy utak megnyitására vonat­koznak , s egyátalában minden közhasznú városi vállalatok, az államtanács határozata által lesznek jóváhagyandók. Hasonló áll a 30 éven túlterjedő engedélyekre nézve, valamint a lényegesebb muni­cipális szolgálati ágak, temetési árjegyzékek sat. tekintetében. Az előbbeni határozatok ezentúl is fenmarad­­nak, de csak a szegény­ápolás és párisi zálogházra nézve. Ily módon tehát a 3 milliónál több jövede­lemmel bíró francia városok költségvetései, va­lamint az általuk kötendő szerződések, s adandó engedmények, teljesen elvonutnak a főnök és mu­nicipális tanácsosok kezelése alól, s a központi ál­lamhatóság teendőihez csatoltatnak, de a közön­séges ügyekre nézve ezentúl Páris is a köztörvény határozatai szerint fog kormányoztatni. A másik igen fontos s a francia municipális rendszer lényegét érintő változtatás, a municipális tanácsosok megújítására vonatkozik. Eddig az ösz­­szes testület (az 1855. évi május 5-ei törvény ér­telmében) minden öt évben újból választatott. Ezentúl a municipális tanácsosok kilenc évre fog­nak megválasztatni, s minden harmadik évben egy harmadrészben megújíttatni oly módon, hogy min­den harmadik és hatodik évben az első átalános megújítás után, a szolgálatban levő tagok egy har­mada sorshúzás útján kiküszöböltetik, és a kilenc évre újból belépők által pótoltatik. A kormány — mint Thailler osztályelnök jelelentéséből ki­tűnik — e rendszabály által biztosítani törekszik a községeket, úgy a hátrálási irányzatok, mint a túl­­merész újítások ellen. Páris, febr. 24. A senatus válaszfelirati bizottmánya, kérdőpontjainak sorozatát tegnap kül­dötte át a ministereknek. — Morny úr javuló­­félben van és reménye, hogy nem sokára ismét elfoglalhatja elnöki székét a törvényhozó testület­ben. A kormánya törvényjavaslatai nem felelnek meg a várakozásoknak. Név szerint a decentralisa­­tiora vonatkozó igen jelentéktelenül esett ki. — A kormány ígéri, hogy 40,000 embert fog elbocsáta­ni, Olaszország pedig 38,000 emberrel szállítja le hadseregét.­­ A nemzetközi távirdai conferentiá­­hoz, mely mártius 1-jén gyűl egybe, Európa összes kormányai küldenek képviselőket, s mint jól ér­tesült körökben hallani, nagy kilátás van, hogy a távirati sürgönydíjak egyenlősége elfogadtatik. — Drouin de Lhuys elfogadta Montevi­deo rendkívüli követét, s kijelentette, hogy Fran­ciaország a la­ platai eseményekkel szemben semmi elhatározó lépést nem teend, míg Angolországgal e felett ki nem egyezkedett. — Human tenge­részeti hadnagy s Rose admiral segéde, fontos sürgönyökkel indult Saigonba. Rose — mint tudjuk — La Grandiére admiral távollétében az említett gyarmat kormányzójává neveztetett ki. — ,,Var“ szállítási hajó különböző tüzérségi, tengerészeti s gyalogsági csapatokkal Toulonból Mexicoba indult. — A „Patrie“-nak írják Aspin­­vallból, hogy a Castagny tábornoktól alakí­tott expeditionalis hadtest, Garnier ezredes parancsnoksága alatt, a francia hajóhad fedélzetén Mazatlanból Guaymas sonorai kikötőbe szállíttatott. Páris, febr. 24. Nagy feszültséggel várják az amerikai postahajó megérkezését. Valósulni látszik, hogy a richmondi kabinet útóbbi lépéseket tett arra nézve, hogy Franciaor­szág a déli államok függetlenségét elismerje. D­a­­w­­­s elnök kormánya hallomás szerint, következő áldozatokkal volna hajlandó ezen elismerést meg­vásárolni: 1) Szabadalommal Franciaország ré­szére, hogy a gyapotot a separatista kikötőkből bizonyos számú éveken át meghatározott áron ki­­vihesse. 2) A rabszolgaságnak meghatározott idő­szak alatti eltörlésével . 3) (végső esetben) Texas átengedésével. De miután Napóleon császár el van határozva e tekintetben csak Angolország közreműködésével eljárni, a Londonban tett nyi­latkozatok pedig nem a legkedvezőbb fogadtatás­ban részesültek, kétséges, váljon Franciaország elfogadja-e, vagy elfogadhatja-e J­efferson Davis ajánlatait. A senatus és képviselőház felirati bizottmá­nyai naponként tartanak üléseket. A senatus fel­iratának szerkesztése már tetemesen előrehaladt.­­ Némely körökben észrevették hogy az éjszaki hatalmak követei, kik előbb csak alkalmilag ta­lálkoztak, most rendes összejöveteleket tartanak, s hogy ezen értekezletek a császári trónbeszéd ide­jétől keletkeztek. — Az 1867. iparműkiállítás szá­mára alakítandó bizottmányba, melyhez már Cow­ley lord s még egy másik angol tag tartozik, hal­lomás szerint osztrák, porosz, stb. tagok is fel fog­nak vétetni.­juk kérdezni — mondja a porosz lap — hasonló esetben mit tenne az osztrák kormány? Páris, febr. 27. Chigi herceg el fogja hagyni a francia fővárost, és ugyan a nuntiushoz közel álló egyének állítása szerint, a herceg a bécsi udvarhoz fog küldetni. Ú­j-Y­o­r­k, febr. 17. Sherman tábornok át­kelt az Edistone folyamon s Orangeburgig előnyo­mult Branchewilletől éjszakra. Wilmington ellen a hadsereg és hajóhad együttesen működik. Grant Hatshers Run melletti állását erősíti. Fessenden pénzügy ér 600 millió dollárnyi kölcsönt javal. London, febr. 27. (Éjjel). Az alsóház mai ülésében V­erney megkérdi Lagarc államtitkártól , váljon képes-e felvilágosításokat adni a hercegségek kérdésének jelenlegi állapotá­ról,­­ váljon Russell lordnak jan. 27-kén kelt s a continensi lapok által gyakran emlegetett sür­gönye hiteles-e ? Lagard válaszolja, hogy sem ilynemű, sem ehhez hasonló sürgöny nem íratott, és el sem küldetett. P­á­r i­s, febr. 28. A „Moniteur“ forma sze­rint megcáfolja azon hírt, hogy a vera­cruzi málha­hajó rosz­híreket hozott volna Mexicoból, s hogy a nem-politikai lapok bélyegadó alá vettettnek. TÁVIRATI TUDÓSÍTÁSOK Berlin, febr. 27. Az 1863. évi febr. 8-áról kelt porosz-orosz egyezmény márt. 1-én hatályon kívül lép. B­erl­in, febr. 27. Hangból hire jött, hogy Anna, hollandi anya­királynő, Pál orosz császár leánya, súlyosan megbetegedett. A mai „Nordd. Alig. Z.“ Debranz lovag köz­leményeiből a „Mem. Dipl.“-ban azt következteti, hogy Metternich osztrák követ összeköttetésben áll e lappal, mely az osztrák-porosz szövetség fel­bontására törekszik, s az osztrák-francia szövetséget erélyesen pártolja. Az osztrák követ oly politikát mozdít elő, mely­ az osztrák udvar tanúsított maga­tartásával nyíltan ellenkezik. „Ma csak azt akar­ NEMZETGAZDASÁGI MOZGALMAK Pest, febr. 28. Nem lesz országos statis­­tikai hivatalunk. Bizonyára emlékezni fognak olvasóink, miszerint a magyar tudományos akadémia kebelében működő statistikai bizottmány előterjesztése folytán az akadémia több ízben járult a n. m. magyar kir. helytartótanácshoz azon kérés­sel : Magyarország részére statistikai hivatalt ál­­lítni, nehogy az 1859 óta megszűnt adatgyűjtés folytán az ország ismeretéhez szükséges statistikai adatok elveszszenek. Midőn az 1863-an Berlinben tartott internationális congressusról, a m. akadé­miát ott képviselő Weninger tanár visszatért, és jelentésében kiemeli azt, mily leverő hatást gyako­rolt reá annak látása, hogy Európának minden országából a hivatalos statistika gazdag gyűjtemé­nyek és nagybecsű egybeállítások által volt képvi­selve, de Magyarország mit sem nyújtott : a m. t. akadémia újból sürgette a statistikai hivatal felállítására vonatkozó kérésének figyelembe vé­telét , kiemelvén azt , hogy a modern állam épp oly kevéssé nélkülözheti a statistikai ada­tokat , mint a tudomány , mely abból merít. Erre a n.m. magyar kir. helytartótanács egy bizott­mányt alakított a magas kormányszék, a m. akadé­mia, és a m. t. egyetem néhány tagjaiból, oly cél­ból, hogy ezen bizottmány tervet készítsen egy or­szágos statistikai hivatal szervezetére és működé­sére nézve. A szakemberekből alakított bizottmány e végre megszerzi a külföldi statistikai hivatalok szervezési és működési terveit, és egybevetve mind­ezeket az ország szükségleteivel, feladatát egy ja­vaslat kidolgozása által megoldá, mely javaslatot még 1864-nek elején felterjeszté. Most, mint a Hon biztos forrásból tudja, magas­ helyen a vélemény oda irányult, hogy egy országos sta­tistikai hivatal felállítása szükségtele­n.“­­ Nem kételkednénk e vé­lemény ellenében,ha az csakugyan való volna,mély sajnálkozásunkat kifejezni a felett, hogy ezen ügy, a­melyért hazánk legfelsőbb tudományos testülete oly buzgalommal felszólalt, a szakférfiakból képe­zett bizottmány oly örömmel fáradozott, mindezek felett pedig az összes tudományosság Európában elismerőleg nyilatkozik — felsőbb helyen szükség­telennek találtatott. Mi felett azonban mind­addig, mig a hírnek hivatalos megerősítését nem né­szük, kételkedni vagyunk kénytelenek. Ösztön a dohánytermelés terjesztésére. A pénzügyministérium a dohánytermesztésnek az egyedárussági területen leendő előmozdítása tekintetéből elrendelendőnek találta, hogy oly községi elöljárók és jegyzők ré­szére, kik a dohánytermesztés elősegítése körül maguknak érdemeket szereztek, ebbeli fáradozásaik elismeréséül jutalomdijak biztosíttassanak. A juta­lom minden, a község területén dohánytermesztésre szánt kataszteri hold után 15 új krajcár, melyben a községi biró és jegyző, vagy csak egyik, része­­sülendnek, ahhoz képest, a mint e részben mind­kettő, vagy csak egyik működött közre. 1.­ A kereskedelmi ministe­r­­s­é­g betöltéséről újra elkezdenek a lapok beszélni. A mint mondják báró Hock nyerné el e tárcát. i^TJj hajózási vállalat. A hiva­talos lapok értesítnek, hogy ő Felsége, triesti ke­reskedő és hajógyártulajdonos Tonello Józsefnek egy tengeri gőzhajózási részvény­társulat alakítá­sára engedélyt adott. s. A. veszprémi takarékpénz­tár érték-kimutatása 1865. évi január 1-től. I. Tartozás. Készpénzpénzben, kötelezvényekben , előle­gekben, földtehermentesítési kötelezvényekben stb. Összesen: 1.056.997 ft 33 kj. II. Követelés. Részvénytőke....................... 60,000 ft — kr Tartaléktőke ....................... 1101 „ 75 „ Nyugdijtőke ....................... 1139 „ 50 „ Felek betételelei 1864. dec. vé­géig ...................................... 935,209 „ 31 „ Ezektől 1864. évi dec. végeigjá­ró kamatok....................... 21,784 „ 6 „ Nemzeti bank előlegezése . . 21,600 „ — , 1865-ik évi előlegesen bevett kamatok............................ 6277 „ 63 „ Részvénytőke kamatja . . . 3600 „ — „ 1864-dik évi tiszta jövedelem . 6285,, 8 „ Összeg: 1.056,997ft 33 kr VASUTMENETEK. Becs — Baziás. Becs. Ind. 7 ó . 45 perc. — reg. — 8 ó. — p. est­i, Pozsony. „ 10 ó. 24 „ dél. — 10 ó. 49 p. „ Érsekújvár. Ind. 1 ó. 20 p. délben - 1 ó. 48 p. éjj. Pest Érk. 4 ó. 37 p. délután 6 ó. 27 perc reggel. Pe­st. Ind. 5 ó. 35 p. délután — 6 ó. 25 p. reggel. Cegléd ind. 8 ó. 9 p. este. — 9 ó. 7 p. „ Szeged. „ 12 ó. 17 p. éjjel — 3 ó. 50 p. délután. Temesvár. Ind. 5 ó. 10 p. reg.­— Erk. 10 ó. 13 p. Baziás. Erk. 11 ó. 51 p. délelőtt. Baziás — Bécs. Baziás Ind. 5 ó. 45 p. délután. Temesvár. Ind. 10 ó. 32 p. éjjel Ind. 5 ó. 10 p. reg. Szeged. Ind. 2 ó. 25 p. reg. Ind. 12 ó. 15 p. délben. Cegléd. Ind. 6 ó. 29 p. reg.I Ind. 6 ó. 31 p. este Pest, Érk. 8 ó. 45 p. reg. Érk. 8 ó. 37 p. este. Fest- Ind. 9 ó. 65 p.­­ Ind. 9 ó. 30 p. este. Érsekújvár, Ind. 1 ó. 50 p. délut. 1 ó. 3 p. reggel. Pozsony, Ind. 4 ó. 45 p. délut. Ind. 4 ó. 3 p. Bécs. Érk. 5 ó. 33 p. este. Érk. 6 ó.­­ reggel. GYORSVONATOK. Csak hétfőn és péntek Csak kedden és szomb. Bécs. Ind. 2 ó. 80 p. d u. Pest. Ind. 7 ó. 40 p. r. Pest . 9 ó. 40 p. este Bécs. Érk. 1 ó. 50 p. d.u. Buda—Triest. Buda. Ind. 6 óra 30 p. reg. Ind. 5 ó. 15 p. este. Székesfehérvár. Ind. 8 ó.43 p. reg. Érk.7 ó.29 p.este. Kanizsa. Ind. 1 ó. 43 p. délut. Ind. 9 ó. p. este. Triest. Érkezés 3 ó. 20 p. r. 8 ó. 15 p. é. Triest Buda. Triest, Indulás 6 óra 45 perc este. 6 ó. 45 p. r. Kanizsa, Ind. 1 ó. 19 p. délut. Érk. 5 ó. 36 p. reg Székesfáv. Ind. 5 ó. 59 p. este Ind. 7 ó. 10 p. reg, Buda. Érk. 8 ó. 25 p. este Érk. 9 ó. 14 p. délelőtt. Székesfehérvár — Bécs, Székesfehérvár. Ind. 10 ó. délelőtt. Uj-Szőny. Ind. 2 ó. 25 perc délután. Bécs. Érk. 8 ó. 26 perc este. Bécs — Székesfehérvár, Bécs. Ind. 7 óra 45 perc reggel. Uj-Szőny. Ind. 2 óra 10 perc délután. Székesfehérvár. Érk. 5 óra 45 perc este. Cegléd Miskolc — Kassa, Kassa — Miskolc — Cegléd. P.-Ladány N.-Várad. P.-Ladány. Ind. 1 ó. 53 p. d. n. N.-Várad. Érk. 3 . 38 „ „ N.-Várad —P.-Ladány. N.-Várad. Ind. 10 ó. 5 p. d. e. P.-Ladány. Érk. 12 ó. 48 p. d. n. Cegléd—Arad. Cegléd. Ind. 9 ó. 47 p. reggel. Szolnok^ „ 11 ó. 2 p. reggel. Arad. Érk. 5 ó. — p. d. n. Arad—Cegléd. Arad. Ind. 10 ó. 15 p. d. e. Szolnok. ,Ind. 4 ó. 22 p. d. u. Cegléd. Érk. 5 ó, 33 p. este. PESTI BÖRZE mar. 1. " ” Érték-árfolyam. Pénz Áru Pesti kereskedelmi bank ICO 710 „ takarékpénzt.-részv. 1020 1­030 budai „ „ 440 450 ó-budai „ „ — 70 Pesti hengermalom-társ. 1020 1030 „Pannónia“ gőzmalom . 1270 1300 Kereskedelmi épület . 360 355 Buda­pesti lánchíd . . 370 375 „ alagút . . 31­33 El­ső m. ét. bizt. társ. . 745 750 „Pannónia“ viszontbizt. 380 383 Pesti iparbank . . . 228 — Sz. István kőszénbánya 180 190 Pozsony-n.-szomb.vasút I. — — - „ , n -Mátrai bánya I. ... — Pesti gázt.............................. — 51/2% magyar földh. . *2 ^ 75 6% magyar földh. . . 97 50 89 60 BÉCSI BÖRZE febr.28. Állam­ adósság. fperes osztrák érték . 67 50 67 60 Opetes Metalliques . . 72 20 72 30 4y2% „ . • 34 - 64 20 6°/0 nemzeti kölcsön . 79 15 79 25 1­839-ki sorsjegyek . . 162 — 62 50 18?4-ki „ . . 88 — 88 25 1860-ki „ . . 93 80 94 9­0 Földtehermentesitések. Magyar ...... 94 75 75 — Bánsági, szláv ... ’3 25 3 75 Erdélyi ...... 71 75 72­­Elsőbbségi kötvények, Opetes Lloyd .... 90 50 91 — Opetes Dunagőzhajózási 95 50 96 50 Záloglevelek. M­agy. földhitelintézet 5­2 81 — 82 — » » jöv. jegy 6% 97 50 98 50 Részvények. Pénz Áru Hitelintézeti .... '89 20 189 30 Nemzeti bank .... 204 — 876 — Escompte bank . . . 587 — 590 — Lloyd..........................-'34 - 236 - Dunagőzhajózás . . . 475 — 476 — Ifrsti lánchíd .... 370 — 375 — Éjszaki vaspálya . . . ’83 20 183 40 Államvaspálya . . . 200 20 200 30 Déli vaspálya . . . 1 47 — 248 — Nyugati vaspálya . 136 — 136 50 Tiszai vasút . . . —147 — — — Sorsjegyek. Hitelintézeti 100 frt 28 — 28 25 Gőzhajózási 100 „ 86 — 87 — Eszterházy herceg 40 „ 112 — 113 Salm „ 40 ,. 31 31 50 Pálffy „ 40 „ 29 75 80­­ Clary „ 40 ,. 27 - 27 50 St. Genois gróf 40 „ 27 — 27 50 Budai 40 „ 27 — 27 75 Windisebgrfitz here, 20 „ 17 75 18 — Waldstein gróf £0 „ 19 50 20 — Keglevich gróf 10 „ 14 50 16 — "Váltóli. (devisek) három hóra. Amsterdam (100 holl. frt) — — — — Augsburg (100 déln. „ 94 70 94 80 Frankfurt (100 „ „ 94 80 94 90 Hamburg (100 M. B.) 84 80 84 90 London ( 10 L. St.) 112 90 113 — Páris (100 frank ) 44 90 44 95 pénznemek. Korona.......................... 15 40 15 50 Császári arany ... 5 35 5 32 12 Napoleon d’or .... 9­­4'/­ 9 06 Orosz imperialok ... 9 25 9 28 Ezüst.....................................111 65 111 75 Bécs—Pest Pest—Bécs. Cegléd. Ind. 9 óra 27 perc reg. Szolnok „ 10 „ 27 „ „ P.-Ladány 1 „ 25 „ d. u. Debrecen 3 „ — — „ Tokaj » 3 „ 25 „ „ Miskolc, „ 7 „ 29 , este Kassa. Érk. 10 „ 34 „ „ Kassa Ind. fi ó. — perc reg. Miskolc „ 7 „ 62 „ „ Tokaj „ 9 „ 35 „ d. e. Debrecen „ 12 „ 12 „ délben P.-Ladány 1 „ 45 „ d. u. Szolnok, „ 4 „ 44 „ „ Cegléd Érk. 5 „ 41 „ este G-abona-Arak a pesti árubörzén. Alsó-ausztriai Súly heg" Legm ... . , font alant ganab mérő szerint szerint p ------, Búza, bánsági. 84—87 2 55 I 2 90 1 „ tiszav . 88 - 89 2 55 1■ 3 —­­ „ pesti . . 85—88 2 70 I 3 20 [ „ fehérm. . 84—86 2 50 ! 2 80 i ?ozs .... 78—80 1 65 i 1 85 I Árpa, sörfőzésre 69—72 i 1 80 1 50 j „ etetésre. 68—70 1 10 1 30 ! Zab .... 45-50 T Ifi 1 25 . Kukorica . . 76—79 1 1 35 1 45 ! Repce ... — 6 — 6 221­, _ ______­________________| Dunavizállás, Pesten, mart'1 1. 3' 1" 0 f. | ÜZLETI TUDÓSÍTÁSOK. Pest, mart. 1. Borult idő. Vizállás áradó.— Ezüst 111.25 ; cs. arany 5.32. Arad, febr. 25. A lefolyt heti üzlet jelen­téktelen volt. Piacra került néhány 1000 mérő kü­lönböző minőségű búza 2 frt 40—50 krral, 3000 mérő rozs 1 ft 25 kr kivitelre. Szeszben is lanyha volt a kereslet­i ára csökkenőben. Martius, ápril­s májusban szállítandó, eladatott 4000 akó 38 kr­ral fokától, néhány 100 akó meglevő készletért 36 k/1 kr fizettek, már kész áruért 37 krt fizetnek fokáért. Az itteni tegnapi hetivásár, a történt nagy havazások miatt, s azok következtében két napig megszüntetett közlekedés a felsőbb vidékekkel,­­ igen gyöngén ütött ki; egészben csak néhány ’100 mérő rozs s ugyanannyi kukorica hozatott be, az előbbi 1 frt 20 kr, az utóbbi 90 kr mérőnként. Ha­sonlóan gyengén volt az új­ aradi hetivásár is lá­togatva, s a­mi kevés búza volt, 2 frt 50 kron kelt. Az időjárás meglehetősen hideg. Debrecen, febr. 21. Tiszta búza 2 ft 10 kr, kétszeres 1 ft 60, rozs 1 ft 20 kr, árpa 1 ft, ku­korica 1 ft 30 kr, zab 90 kr, köles 1 ft 40 kr. Egy mázsa szalonna 25 ft, széna 1 ft 15 kr, szalma 40 kr, 1 font szalonna 26 kr, disznóhús 16 kr, marha­hús 13 kr, só 9 kr, 1 i­ce disznózsír 40 kr. B­a­r­o­m­­vásár. Egy pár jármos ökör 118 ft, egy pár vágó tehén 100 ft, negyedfa tinó párja 112 ft, har­­madfü tinó párja IC0 ft, rúgott borjú párja 58 ft, igás ló párja 80 ft, sertés párja 32 frt, juh párja 14 forint. Felelős szerkesztő Török János. Kiadók: Dr. Szabó Alajos és Török János. — Pest, 1860. Nyomatott Noséda Gyula gyorssajtóin barátok­ tere 8. u. alatt.

Next