Pesti Hírnök, 1865. május (6. évfolyam, 99-124. szám)

1865-05-16 / 112. szám

Hatodik évfolyam 112. szám. PESTI QJVAAArjV'JV'JV'AS'AS'AfJV'/V'Aj'A.r'AS'WV'A' ATATSSATA/'A/'ArA/'Ar AMT Af\T) | Előfizetési feltételek: helyben házhozhordás- £ ^ sál vagy posta» mindennapi megküldéssel : ^ | egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre és 5 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó- ^napos előfizetett. GwaarJ\fj\ .vwa/vaaarjvJ\rjxtjvjx/'jvjvata/'a/’A/'aaa/’Ata/'A/'AAfovv'a/vv\3 Kedd, május 16-án 1865 POLITIKAI HÍRNÖK NAPILAP. CjWJV A/'AAArAAA/'ATj\AArA/'zV'ArA/'AAA/'A/'ArAfAf ATA/'APA/'A/'AAA/'APASJ^ < Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hír- idetésnél, kr.,bélyegdij 30 krjával számíttatnak. | Szerkesztőség/ és kiadó-hiiatal: 5 | a hímző- és kalap utca sarkán l-ső sz. alatt, ? 5 a 2-dik emeleten. ^ Ca/VJVUVJV'/VJWWV'JV^VJWWWWWV^-WVjVWJVJWVWW’VWWWV 5 Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra Előfizetési feltételek: Negyedévre...................................... 5 frt. Félévre...............................................10 frt. Egész évre..........................................20 frt. illiszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik. Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, csupán a „Pesti Hírnök“ kiadó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. Hazai közügyek. A vád, május hóban. A magyar országgyűlés összehívása iránt évek óta, kiszámított conniventiával, elhite- gető journalistikai gyermekjáték űzetik, hogy nemzetünk eme üzelmek tényezőitől végképp elfordulva, minden reményét és bizallmát ő Felsége legmagasb személyé- be öszpontosítá. Örömmel constatirozzuk e közhangula-ttot, mely minden politikai szilié*^ -*««1 4. nyilvánult, mert nemzeti jellemünkhöz méltó is, gyakorlati is, s erősen hiszszük, hogy üdvös következménye nem fog elmaradni, mihelyt Ő Felsége alkalmat nyújtaná, hogy a nemzet tömegesen igazolhassa, miszerint a magyarországi sajtó e közérzületnek hű kifejezést adott. Második nevezetes momentumként felemlítendőnek tartjuk, hogy mióta a lajtántúli független politikai értelmiség meggyőződött, miszerint a hazának nincs oly eminens politikai egyénisége , ki országgyűlésen kívül politikai alkudozásokba bocsátkozhassák , és azóta országgyűlésünk összehívásának halaszthatlan szükségességét magáévá tevén, kitartó következetességgel sürgeti független sajtója útján eme közóhajunk teljesítését, méltósággal visszautasítva a kimeríletlen félhivatalosok objectióit. A lajtántúliak e testvéri részvéte oly rokonszenvet idézett elő e hazában, hogy a meggyökösödött előítéletet valóban varázs- szerüleg elenyészteté, és teljesen megcáfolá azok titkos várakozásait, kik e sürgetett országgyűlést előre is eredménytelennek nyilváníták; márpedig részünkről nehezen várjuk az alkalmat, hogy a lajtántúliak részvéte iránt teljes elismerés nyilváníttassák , s amidőn ily előzékenység és kölcsönös bizalom mellett találkoznak a népek egy közérdekű kérdés megoldása körül, akkor az elszigeteltség-szülte rémképek csakhamar elenyésznek, miután 300 éves együttlétünk alatt üdvösnek bizonyult ősi jogaink visszahelyezése képezi a megállapodás tárgyát. Ezen előzmények után hazai sajtónktól előre várható volt, hogy a provisorium mostoha eseményei s nehéz megpróbáltatás után bebizonyult közös álláspont beismerése folytán, a pártszenvedély gyanúsításai lecsillapulnak, a hazai közjog anyagi része, az alakitól elkülöníttetik, s kölcsönös méltánylással mindnyájan az ősi alkotmány alapelvei körül gyülekezendünk. Bevalósult, és a szerkezet alakszerűsége nem képez többé pártgyűlölséget, melynek a lényeg áldozatul esnék; a kölcsönös engedékenységből eredeti közeledés ama nemes versenyt s üdvös ellenőrködést idézé elő a pártok közt, melynek jelszava: ki tud a haza javára szélesebb jogkört kivívni? s ehhez Deák Ferencünk utóbbi nyilatkozata nagy mértékben járult. Íme a provisorium decomponáló élményeinek egészen ellenkező irányban számított jótékony következményei, azonban a haza minden osztályából egyértelműleg országgyűlést viszhangzó szózata figyelmet érdemlő intő jelzés, hogy az ideiglenesség ideje lejárt. A nemzetiségi decompositio fajbeli elkülönözést, az államegységi elvvel öszszeegyeztethetlen uralmi vágyat és elnyomási igényeket teremtett; a fajbeliség, bármily párturalom kegyelő pártfogása alatt, a birtok, tudomány és értelmiség fölé helyezve, követelővé válik, s a képzettség megszűnik hivatali qualificatió lenni ! Ezen, az ipar, gazdászat, közbiztonság s erkölcsi államélet tenyészetét megakasztó ál-lapot, nem üres phrasis, nem felriasztó képzelet szüleménye, hanem szomorú tapasztalásunk szerint, minden vegyes nemzetiségű megyében különböző alakban előforduló valóság, és a kivételes rendszer politikai célok utáni hajhászatának természetes kifolyása; mert azon tudat, hogy bizonyos politikai célok előmozdításának érdeme, minden állásra képesít, s minden hibát és hézagot fedez, s hogy politikai célok előmozdításának, az államélet minden egyéb nyilvánításai s szükségei, alá vannak rendelve, s minden feloszlató erkölcstelenségnek tág kaput lenne képes előbb utóbb nyitani. HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK: Z . s r Ab, máj. 19 Az octoberi diploma kibocsátása után itt folytonos nyelvharcot vívunk. Miután az akkori politikai helyzet által kedvezményben részesítve, végül odáig vitték, hogy az összes királyi s municipalis hatóságoknál az országos nyelv mint hivatalos nyelv oly sok év után ismét életbe léptetett s az 1861-diki országgyűlés után azon rendelkezés létetett, hogy az országos katonai s pénzügyi hatóságok is az országos nyelven hozzájuk érkező hivatalos és magániratokat elfogadni s a körülményekhez képest ugyan azon nyelven ezekre feleletet is adni tartoznak, azt hitték , hogy e sajnos harc mindenkorra el van mellőzve s az országos nyelvnek az azt megillető működési kör biztosítva. De nem sokáig ringatództak e reményben, mert alig hogy a harc a házi tűzhelynél kiküzdetett , megkezdődött az előcsatározás a szomszédos krajnai és szíriai hatóságok és hivatalokkal, mégpedig oly mértékbe, hogy ezek az időnkint hozzájuk horvát nyelven érkező átiratokat a legtöbb esetben feltöretlenül küldik vissza, a borítékra írt e megjegyzéssel: „csak német nyelven fogadtatik el“ , míg Horvát- skótországban e királyságok külön állása dacára a német átiratok, úgy mint előbb, kifogástalanul elfogadtatnak. E folytonosan növekvő esetek által mindinkább ismétlő csatározás végre nyilvános hivatalos harccá fejlődött ki, úgy, hogy végre a központi hatóságok Bécsben kényteleníttetve voltak, hogy mind a hivatalos közlekedés, s nyilvános szolgálat, mind a magánérdekekre nézve nagyon hátrányos összezördülések elmellőzésére oly módot találjanak fel, mely az ily sajnálatos esetek ismétlését megakadályozza. Ennek folytán azon rendelkezés létetett, hogy a zágrábi kir. helyi, tanácsnál külön fordító osztály alakíttatott, s ennek feladata az, hogy az itteni királyi s municipális hatóságoktól a németszláv tartományok hatóságai, s hivatalaihoz intézett minden átiratot németre, másrészről pedig az utóbbiaktól az itteni királyi s municipális hatóságokhoz intézett német átiratokat horvátra lefordítsa. Mindkét esetben a fordítás az eredetivel együtt küldetik el. Hiszi-e ön, hogy evvel a nyelvharc véget ért? Én azt hiszem, hogy nem ; Szerém megye fővárosában , Vukovárott e napokban takarékpénztárt akartak alapítni, de a terv néhány ottani hangadó kereskedő ellentállásán hiúsult meg, kik ez új takarékpénztár ügyeit minden áron német nyelven akarták vezettetni. Vonatkozással a fentebbiekre, a magyar s horvát hatóságok becsületére legyen mondva, hogy az országos nyelvek ismétt behozatala óta a magyarországi hivatalokban sohasem utasíttatott vissza horvát, s Horvátországban soha sem magyar átirat, hanem ellenkezőleg azon rendelkezés létetett, hogy mindkét országban kellő számú tolmácsok alkalmaztassanak. De. KÖZINTÉZETEK ÉS TÁRSULATOK.A nyelv- és széptud. osztályainak tegnapi (hétfői) ülésé-iben Szepesy Imre lev. tag olvasta fel Mátyás Flórián lev. tag igen érdekes értekezését a magyar nyelvrégiségekről. Az akadémia nyelvtud. bizottmánya értekezőt már régebben felszólítá ebbeli egész munkája beadására, mit azonban értekező eddig nem tett. Az akadémia iránta oly elismeréssel van, hogy egy tag (Ballagi) azt indítványozta, hogy a most felolvasott értekezés jegyzőkönyvileg dicsértessék meg, mi azonban szabályellenesnek találtatván, az akadémia teljes méltánylatát nyilatkoztatá ki amaz irány felett, melyet értekező követ. Az ülés második, s utolsó tárgyát Joannovics György ur értekezése képezte, melyet Pompéry János bev. tag olvasat fel, bevezetésileg ismertetvén értekező eddigi nyelvészeti cikkeit. A felolvasás az „a“ némely alkalmazásáról szólt, mely nyelvészetünknek egyik kiváló nyílt kérdése, s az akadémiát remélhetőleg egy nyelvészeti manifestatióra bírja, mi annál is inkább várható, miután a tegnapi ülésben oly nyelvészeti tekintélyek , mint Toldy Ferenc, Ballagi stb. tökéletesen oszták Joannovics nézeteit. Ezúttal csak meg akartuk érinteni a kérdést, alkalmunk lesz reá bővebben visszatérni. — Joannovics értekezésének egy második része a legközelebbi nyelvtudományi ülésben fog felolvastunk A no agy. tud. Akadémia Pályázat hirdetés. A pesti hazai első takarékpénztár kegyeletéből ennek saját kezelése alatt fennálló „Fáy Ajitl ■ 1 ^11} alaníc- 1 , ’ .. , ugyanazon takarekpen~.— igazgato választmánya részéről ezerötszáz forint jutalom tűzetik ki a Magyar Tud. Akadémia által megbírálandó „oly munkára, mely a múlt század végétől a jelen ideig hazánkban uralkodott nemzetgazdasági nézeteket, ezek fejfödése történelmét, és közviszonyainkra gyakorolt befolyását kimert tömeg adja elő.“ Beküldési határidő 1866 december 31 -e. A pályaművek idegen kézzel, tisztán leírva,szerző polgári állását és lakhelyét tartalmazó jeligés levéllel együtt — szóval az Akadémia általános pályázati szabályai megtartása mellett — a fenn kitett határidőig az Akadémia titoknoki hivatalába küldendők. — A jutalom kiadásának ideje később fog közhírül adatni. Kelt a Magyar Tud. Akadémiának 1865. május 8-án tartott üléséből. Arany János, titoknok. Pest, május 16. Az orsz. gazd. egyesület, mint olvasóink tudák, a következő medárdvásár alatt juh, sertés és gépkiállítást rendez. Sok okai voltak az egyesületnek, hogy e kiállítással szélesebb körre nem terjeszkedett, így nevezetesen : az állatok minden nemét azért nem vehette be programaiba,mivel az annak készítésekor még nagyban uralkodott marhavész miatt a marhákra nézve országos kiállításról szó sem lehetett. Egyébként pedig a közelebbi időkben külföldön tartott általános kiállítások, melyeken hazánkfiai közül is számosan megjelentek, annyira felfokozták már az e körüli igényeket, hogy egyfelől azokat ignorálni s a féle egyszerű kiállítást rendezni, minket eddig itthon láttunk, sem magunkért, sem a külföldre való tekintetből nem lehetett, de más felel egy a mai igényeknek, ha csak kis mértékben is megfelelő általános kiállítás, oly tetemes költségbe kerülendett, hogy azt az orsz. gazd. egyesület jelen pénzviszonyai közt, a midőn a tagok hátralékai aggasztó mértékben növekednek, nem lett volna képes fedezni. E körülmények tekintetbe vétele volt az, mi a gazd. egyesületet arra birta, hogy egy általános kiállítást jobb időkre halasztva ezúttal csak partiális kiállítást rendezzen, melynek tárgyai semmi más, mint a juhok, sertések és gépek legyenek. S még így is, oly gazdaságosan kellett eljárni a rendező bizottmánynak, hogy amennyire lehet, ne csak az egyesület pénztárát a lehető legkisebb mértékben vegye igénybe, sőt annak némi hasznot is hajtson. És e feladatot a rendező bizottmány nagy tapintattal és ügyességel vitt eljárása szerencsésen fejtette meg. Mindenekelőtt abbeli buzgóságát kell megemlítennünk, hogy a jól választott kiállítási helyiséget úgy szerezte meg, hogy az az egyesületnek éppen semmi kiadásába sem kerül. S e tekintetben nem kevesebb dicséret illeti Pest város hatóságát, mely a városligetben e célra a legalkalmasabb helyet rendelte ki, s e 9000 k ölnyi területet ingyen engedte át e kiállítás számára. Ezen területen a kiállításhoz szükséges épületek előállítására szintén a leghelyesebb módot követte e bizottmány. Akként egyezkedett ugyanis Luczenbacher és társa vállalkozó urakkal, hogy azok a kiállítási térnek csinos bekerítését, s a szükséges fedeles színeket, rácsokat és bódékat saját költségükön oly feltétel alatt állítják fel, hogy a felhasználandó anyagok tulajdonaik maradván, azok elkészítéséért a belépti dijaknak a részét fogják kapni, melynek minimuma azonban részekre 1350 frt erejéig biztosíttatik. A diszítésre szükséges árbocfákat, térzászlókat Pest városa szolgáltatja ingyen. A látogatók mulattatására gondoskodva van zenéről is. A városligeti vendéglősük pedig szerződésileg kötelezvén , hogy étellel és itallal a látogatókat mérsékelt díjért ellássák. A kiadások fedezésére a kiállítók az általuk elfoglalandó területekért bizonyos meghatározott csekély díjt fognak fizetni. A legfőbb jövedelemforrás azonban a belépti dijak lesznek, mely az első napon 50 kr, a többi napokon pedig 20 kr lesz. Azon gazdasági egyesületi tagok számára, kik a kiállításra küldöttségképen fognak megjelenni, szabad bemeneti jegyek fognak kiszolgáltatni. A kiállítandó állatok élelmezésére szükséges iS“n,d0“-í k a v , Aím 4» M „ P Ó cz Iván és lelugyeléao JE rkiknek e térem jártassága és HSfigíh'"Biztosít, hogy rend és felügyelet a legtökéletesebb lesz. Ami a kiállítandó tárgyakat illeti, az egyesületi titkárnak a tegnapi igazg. választmányi ülésen tett előterjesztése szerint juh van bejelentve 379 darab, sertés azonban úgy látszik nem lesz oly mértékben képviselve,mint ezt a hazánkban számosan létező nevezetes nyájak után várni lehetne, mert tegnapig csak 55 db volt bejelentve. Gépészeink azonban úgy látszik örömest használják fel az alkalmat gyártmányaik bemutatására, mert eddigele már 36-an foglaltak le gépeik számára helyeket. Érkövy Adolf úr azon bejelentését, miszerint Cséry Lajos úr kitűnő tehenészetéből 150 darabot óhajtana a kiállításra behajtani és meghiváltatni, a legnagyobb sajnálattal volt kénytelen az igazg. választmány mellőzni, számosak lévén azon tekintetek, melyek a kitűzött programaitól való eltérést egyátalában nem javasolják. Azonban, miután Cséry úr tehenészete a kiállítási helyiségnek úgy is éppen szomszédságában van, szívesen látja az egyesület, ha a tehenészet körül magának annyi érdemet szerzett kitűnő gazdatulajdonos meg fogja engedni a látogatóknak, jeles fajú teheneinek ott helybeni megtekintését, s szívesen beleegyezik, hogy ez a városligetben kifüggesztendő plakátok által juttassák tudomására a kiállítás látogatóinak, maguk az egyesületi jury tagjai is örömmel fognak megjelenni Cséry úr tanyáján, s az ott találandókról jelentést fognak tenni az orsz. gazd. egyesületnek. Örömmel jegyezzük meg, hogy a kiállítás fényét nem kevéssé növelni fogja azon körülmény, miszerint azt az erdélyi gazdaegyesület is meg fogja tekinteni küldöttsége által. A kiállítást illető tárgyak befejezése után Somssich Pál úr felszólította az igazg. választmányt, venné közbe magát a magas kormánynál, hogy a keszthelyi gazda tanintézet, melynek megnyitását immár semmi sem hátráltathatja, de amely körül egy idő óta annyira semmi haladás nem mutatkozik, hogy még a tanári állomásokra sincs kihirdetve a concursus, még ez év folytán megnyittassék. Örömmel értesült az egyesület, hogy jeles erdészeink Divald és Wagner urak elvállalták azon erdészeti munka elkészítését , melynek megírására kitűzött 200 db arany jutalom, aláírások útján már csaknem egészen fedezve van. A gazdasági kistükör, melynek sorsa felöl Somssich Pál úr minden ülésen kérlelhetlen következetességgel szokott sürgetőleg felszólalni, néhány nap múlva már 10.000 példányban készen lesz, annálfogva a vidéki gazdasági egyesületek felszólíttatni rendeltettek, hogy nevezetesebb mennyiségű példányokat rendeljenek meg, s a könyvet hatáskörük területén minden kitelhető módon tér.