Pesti Hírnök, 1865. augusztus (6. évfolyam, 174-199. szám)
1865-08-16 / 186. szám
Hatodik évfolyam 186. szám. Szerda, augustus 16-án 1860 PESTI AT AA.V'/VJV'/V'yVAT^V'/V'A/'iV'AT/VT A/'/V/'JVATJV'/V'Ai A/V'/VWW' AAAT.A/V}Előfizetési feltételek : helyben házhozhordás- stíl vagy postán mindennapi megküldéssel : ^ egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre ^ fi frt. — i'.inden hónap 1-től elfogadunk .“1 hó- ■. napos előfizetést. ^ POLITIKAI NAPILAP: OJV AA/WVJVTM J'XATAJ' SJ'ATJVJV'SVAJ/V A/ATA/'// ATATJV/V'SJJVATJVS I S Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hír-hidetésnél 6 kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak.^ | Szerkesztőség és kiadó hivatal. ^ |a hímző- és kalap-utca sarkán 1-s0sz. alatt,^ ^ a 2-dik emeleten. ^ j'JVJVJVJVJVJVJVJVJVeAJVJVWJV.VJVJVJVAfJVJVJVSJ'MJVJVJVAAS L Előfizetési felhívás. PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek. Negyedévre.......................................... 5 frt Félévre.....................................................10 fit Egész évre..............................................20 frt auszt.ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik. M 1 Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, csupán a „Pesti Hírnök“ kiadó hivatalában, a kimző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. Hazai közügyek. A főváros érdekében. III. Pest, aug. 16. 4. Amint már érintők, három tervet ad Reitter úr a főváros megvédésére: 1. a Duna szabályozását, 2. a pesti hajózási csatornát, 8. a Csepel sziget és a soroksári dunaág balpartján levő ártér megvédésének tervét. A szabályozásra nézve azon meggyőződésből indul ki, hogy Budapestről csak akkor lehet teljesen elhárítottnak tartani a vízveszélyt, ha a folyam ereje a soroksári dunaág elrekesztésével teljesen egy mederbe lesz szorítva. A Pesten fölül eső három sziget ezelőtt sem okozott jégtorlásokat, minthogy azok a dunaágak, melyek ezeket formálták, mélyebbek és rövidebbek hogysem veszélyt okoznának, annálfogva most, midőn ez ágak közül kettő már el van rekesztve, a folyamnak Pesten fölül levő része, szerző szerint éppen semmi aggodalmat sem szülhet. És így a szabályozandó rész a balparton a most épülő pesti rakpart végénél, a főegyház táján, a jobb parton pedig a Gellért alatt venné kezdetét, és terjedne Albertfalváig, 200 ölnyi szélességben, mint ez már 1839-ben meg volt állapítva. Az új medernek határt szabó két egyenkezű töltésvonalra az anyagot a folyam szolgáltatná, melynek ágyából e célra több mint 100,000 köbölet lévén szükség kotrógépek által kivájni, ez által az új meder képződése is tetemesen meg lenne könnyítve és gyorsítva. Más építményre e partokon kívül nem volna szükség, csak még a régi meder elrekesztésére kivontató kereszttöltésekre , melyek annak teljes eliszapolását s ezzel a partoknak maga a folyam általi kiképezését fogják eszközölni. A hajózási csatorna azon eszmén alapszik, hogy a soroksári dunaágnak a szabályozás által elrekesztett torkolata, Pest felső végére legyen áttéve. Váljon nyílt vagy zsilipes legyen e erre kérdésre így felel szerző , minthogy a hajókon való teherszállítás a Dunán leginkább fölfelé irányul, s a csatornát Pest területén oly szélesnek hagyni nem lehet, hogy az a balparton fekvő város föld alatti csatornáit magába fogadhatná a nélkül, hogy a levegőt meg ne rontsa, vagy a vizet használhatlanná ne tegye; ennélfogva a nyílt csatorna mellett alig szólhat egyéb ok, mint hogy arra zsilipek nem kellenek. Ellenben ellene van azon körülmény, miszerint a fenekét, hogy minden vízálláskor hajózható legyen, tetemesen mélyebbre kellene venni , mint a zsilipes csatornáét, minélfogva nem csak itt lennének a munkák költségesebbek, de a soroksári dunaágra is egész hoszszában mélyebbre kellene venni. Aztán, egy nyílt csatorna tetemes tisztítási költséget kívánna, minthogy a Duna Pestnél sok iszapot hord, mely a lassabban folyó csatorna vizében a fenékre ülepedvén, hamar feltöltené a csatorna fenekét. A reá építendő felvonó hidak költségesek és a közlekedésre nézve is igen alkalmatlanok volnának. Végre ■ Egy nyilt csatorna, a maga szüntelen , változó vízállásával, e miatt szerfölött magasra építendő töltéseivel, koránsem nyújtaná a kereskedésnek és iparnak azon kényelmet és hasznot, mit egy zsilipes csatornától bírón lehet várni. Ez okoknál fogva, és még azért is, mert ez esetben a Csepel szigetnek és a soroksári oldalon fekvő földeknek megvédése, mi a javaslatba szintén fel van véve, háromszor hosszabb töltésezést kívánna . Bár nem nyilt, hanem szekrény-zsilipekkel elzárt csatornát javasol, elegendőre tartván azt egy medencére, vagyis csak két zsilipre építeni. Mélységét a csatornának 8 lábnyira kellene kiásni, mindkét partján (2216 öl hosszúságban) kőfallal kirakni, mely, valamint a zsilipek is a 0 felett 5 lábnyira vízálló felöntelékből (beton) készítve, 5 lábtól fölfelé pedig kő és tégla vegyes fal lenne, faragott kövekkel kirakva. Tizennégy láb magasságban a 0 felett, tehát a csatorna rendes vízszinén fölül 8 lábbal, mely a legkedvezőbb magasság a hajók terhelésére és kirakodásra, e kőfalak éppúgy mint a dúnarakpart mindkét oldalon egy ötölnyi szélességű padot kapnak, mely áruforgás helyéül fog szolgálni. A falak alsó része egy gyengén hajló fvonalt képez, s legfelső sora 3 láb széles, 2 láb magas faragott kövekből áll ; a partfalak hátulról folytatása pedig, 14 lábtól 24-ig 0 felett (mely útmagasság a helybeli viszonyoknak legjobban megfelel) függőleg lesz építve, s egy szintén faragott kövekből álló sorral befejezve, mely egy egész hosszában elnyúló 30 lábnyi öntött vasrostélynak fog alapul szolgálni. E csatorna a Ferencvárosban megy be, s a József-, Teréz- és Lipótvároson át futva, Pestet egy ötven ölnyi szélességű körben kanyarodó övvel keríti be, melynek közepe oda esik, hol a csatorna a királyutcát átmetszi. A közlekedést, s csatornán túl eső városrészek, a mintegy 70 négyszögföldet teendő, város közt, 12 vertvasból készült hidt tartaná fenn, 8 öl szélességű, egészen az út színvonalán veendő kocsiúttal. A hídfőkön csatornaőr-lakok és raktárak lesznek elhelyezve. Az árurakhely és környulak közti közlekedést 48 emelő gép és ugyanannyi lépcső fogja eszközölni. Ezenkívül a környulak magassága az árurakhely felett úgy van föléve, hogy az árurakhely és környút melletti házak földalatti részei közt, boltozott alagutakat lehet készíteni. Vontató útja a csatorna Pesten átvonuló részének nincs, az evezős hajókat s gáz csavargőzösök fogják átvontatni rajta. Megfordulási helyül a hajóknak két kikötőforma öböl szolgál — a József és Terézvárosban,— melyek egyike 80, másika 115 öl hosszú. Hogy rendkívüli jégárvizek a csatornába ne nyomulhassanak , a zsilipek a kamarákon fölül és alól, a hajózás megszűntekor, a legmagasabb vizen felül érő berakó gerendázattal kettősen el lesznek zárva, továbbá az egész felső zsilip udvarának, mely a legnagyobb víznél is magasabbra töltött nádorutcával ér össze, az 1838-as víznél egy lábbal magasabbra töltése van tervezve. A Pest városát átfutó csatornának szerintünk igen fontos szerepe van, s azért időztünk annak tervezete megismertetésénél ennyi ideig, hogy módja legyen olvasóinknak fogalmat szerezni azon horderőről, melylyel Reitter úr egész javaslata bír. A t. szerző javaslatát kézirat gyanánt nyomatta ki, s azzal nyújtotta be azt Pest város tanácsának, hogy mindenki által megtekinthetés végett nyilvánossá tegye, s mind úntítani, mind költségvetési, mind közgazdasági tekintetben arra hivatott országos hatóságok és egyletek által bíráltassa meg. Azért azt hiszszük, hogy szerző kívánsága és a közérdek szerint cselekszünk, midőn a nagy figyelemre méltó jeles tervet minél körülményesebben igyekszünk megismertetni. Itt még csak annyit jegyezvén meg, hogy a 30,000 ölnyi töltés a Csepel szigetben és soroksári oldalon közel 156,000 hold földet mentene meg az árvíz elöntéseitől, átmegyünk a terv financiális oldalára. Tárca. A pest-budai zenede negyedszázados jubileuma. (Első nap, aug. 15.) A zenede helyiségei ablakaiból reggel nemz zászlók jelenték a jubileumi ünnepély megkezdését. Kilenc óra tájban a nagy teremben csoportosulni kezdtek a zenede növendékei, a tanárok, egyéb műkedvelők , a pest-budai dalárda tagjai. Tizedfélkor megindult a menet a belvárosi plébániatemplomba, hol az ünnepélyes isteni tisztelet volt tartandó, melylyel a jubileumi ünnepély megnyittatott. A menet nemz. zászló elővitele mellett vonult a váci utcán át a templomba. Elöl mentek a zenedei fis leánynövendékek, majd a tanári kar, b. Orczy Béla, az ünnepély rendező bizottmány elnöke, s a pest budai dalárda. Sajnáljuk, hogy a „Pesti Unió“ t nem láttuk e menetben testületileg képviselve, a budai dalárdát zászló szentelés ünnepélye tartá vissza. A vidéki dalárdák közül eddig egy sem érkezett meg, az idegenek közül csak a lincs. Az első vidéki dalárda, mely Pestre érkezik, az eperjesi lesz, melyet holnap este várnak. A dalárdák zöme csak holnapután jön meg , ekkor megy végbe a redouteteremben az ünnepélyes fogadtatás. De térjünk vissza a zenede jubileumához. A templom telided teli volt közönséggel,városi drabantok képeztek sorfalat. A sz. misén Lévay püspök ő mlga fényes segédlettel pontificált; a Brauer karnagy úr igazgatása alatti zenei énekkar Beethoven C-dúr misezenéjét adta elő. Ez volt a jubileumi programra első pontja. Isteni tisztelet után az ünnepélyrendező bizottmány nemz. zászló elővitele mellett kisérte Lisztet lakására, a belvárosi plébániába, mig az összegyűlt közönség a plébánia téren ünnepelt hazánkfiát a legzajosb lelkesedéssel élteté. * * * Délben ft. Schwendtner Mihály belvárosi plébános úr adott Liszt tiszteletére körülbelül 60 terítékű díszlakomát. Ezen jelen voltak a megtisztelt ünnepelt hazánkfián kivül, b. Orczy Béla az ünnepélyrendező bizottmány elnöke, Bülow és Bülowné, Liszt unokatestvére Liszt követségi tanácsos Bécsből, Danielik püspök, b. Augusz Antal, a pesti alpolgármester (a főpolgármester betegei) s több város tanácsos, a helybeli plébánosok, a kegyesrendi és ferencrendi zárdák főnökei, s a pesti zenekitünőségek közül Mosonyi, Reményi, Ábrányi stb. A lelkes áldomások egymást érték. A házigazdáé,ft. Schwendtner Mihály úré következőleg hangzott: Ha hazánk történelmének lapjait forgatjuk,már az őskorban találunk hősökre, kiknek keblét, nem tagadom, hazafias érzelmek cikkezták át, kik azonban nem tudnak más tetteket felmutatni, mint a harc győzelmeit, ilyenek Attila, Árpád s az őskori hazai hősök egy nagy sora. A hazai történet följegyezte tetteiket , a hazai költők múzsája megkoszorúzta azokat. Magyarországnak azonban még más hősei is vannak, kik a pogány kor e kitűnőségeit messze túlszárnyalják, hősök, kik a vallás fegyverzetét ölték fel, s az igazság kardjával kezükben bátran léptek ki a csatatérre, kik áthatva Isten és embertársaik iránti szeretettől összetörték a pogányság bilincseit s mint az ég óriás harcosai kivívták az evangélium szabadságát. Ily hősök voltak Sz. István, Sz. László Sz. Erzsébet és sokan mások,a költők múzsája nem koszoruzta meg őket, a valódi erényt csak az ég jutalmazza, s az ő nevében az egyház, miért is az egyház e hősöket átaladá az utókor s az örökké valóságnak. Istentől egy férfiú lett elküldve, ki e szenteket szemelte ki mintaképeiül s ezek között a szelíd béketűró Erzsébetet dicsőíti ! Nem az epos virágaival, hanem hangokkal, melyeket felülről lesett el, hangokkal, melyekben a legszebb harmónia zeng. Keble már régen belehelte ez égi hangok magasztosságát, melyeket itt e földön egyháziaknak nevezünk; ezektől lelkesült, midőn az „unam sanctam apostolicam e clesiam“ hittételt oly nagyszerűn megjelölte,mint kívüle a világon senki sem, ezek hatották át, midőn „Resurs mortuorum“ művével megreszketteté a lelkeket. S ez lesz az oka, melynélfogva a sok rendet, melylyel a világ feldiszíté, letéve melléről, csak azon egy rendet választó,ama rendet, melynek jele e fekete kabát, melyre sok felületes ember kancsaiul tekint. De Liszt ismeri Pál apostol szavát, melylyel a szenvedők vigaszául elősorolja, hogy sokan tűrtek kínos halált, sokan járnak mez nélküli lábbal barlangokban — oly férfiak, kikre a világ nem volt méltó. Ezért mosolyg Liszt s vele a jobbak, kik meghajolnak a genie s még inkább a jellem e nagysága előtt. Ezért örömmel és büszkeséggel emelem fel a poharat, örömteljesen mondok Isten hozottat e nagy férfiúnak nem csak mostanra, de akarjuk remélni, jövőre is és lelkem teljes mélyéből kívánom, hogy az Úr Isten derék hazánkfiát, a nagy Liszt Ferencet még igen sokáig éltesse! E lelkes áldomást zajos éltetés követé. A többi áldomások közül felemlitjük id. Orczy Béla szellemdús felköszöntését, mely a hazai zenészeti érdekekről szólt, s fj. Dank Agap a pesti ferencrendi zárda főnökének kedélyes toasztját. Majd b. Augusz Antal ur emelt poharat s Lisztre a leghangosb tetszések között ez áldomást mondotta: Huszonhat éve, hogy koszorús költőnk mint „a világ hirhedett zenészét“ üdvözölt, és hazád habáraidért koszorút nyújtott. — Te pedig válaszolod , hogy azon erő, mely egykor harci dicsőséget aratott, ezentúl hivatva legyen a béke műveit e honnak megszerezni. Mit az ember érez, — gondol, vagy akar, azt hangokban, szavakban, vagy tettekben fejezi ki. Te Istentől ihletve a kedély és érzelmek országát, a zenét választód, mint minden magasb műveltség alapját. Szellemed azonban a szép, a nemes, a dicső köreiben is a legtökélyesbre vágyott, és igy jön, hogy magasb hivatásod sejtelmében a dicsőség tetőpontján kezdetted komolyabb munkádat. Minden históriai miveit népek szertartásaiban az isteni tisztelet lényeges részét a zene képezte, és e szerint művészeted csakis ebben találta célját, körét és alanyát. Hazafi érzelmeid a nemzeti induló magyarázatában kerestek kifejezést. Vallási buzgalmad az esztergomi misében szárnyal Alkotód felé, midőn egy ország imáit egyesitéd szent zenédben a magyar Sión magaslatán, holnan szerinted a kereszténységgel a polgárisulás, mívelődés terjedett el Isten áldotta hazádon. Tanúi vagyunk, miként fokozta művészetedet Szentsébetr"í" *"K áldása, midiin Erzsébetünk