Pesti Hírnök, 1865. november (6. évfolyam, 251-275. szám)
1865-11-08 / 256. szám
mint ezen alkalomra kinevezett királyi biztos alkalomszerű beszéddel nyitá meg az intézetet, mire az igazgató, utána pedig a pesti küldöttség feje mélt. Korizmics L. úr gyönyörű beszédben fejtegeté az intézet áldásos rendeltetését, s a nagy számmal egybegyűlt daliás növendékeknek elragadó szavakban köté szívükre azt, hogy saját jobb jövőjükön kívül még az is magatartásától függ, hogy a tervezett többi magyar gazdasági intézet életbe jöhessen. Ezen alkalomszerű beszédekben valahányszor a felséges magyar király fölemlíttetett, a hódolatos tisztelet és hű ragaszkodás, mint mindenütt, úgy itt is szűnni nem akaró éljenzésben tört ki. A közeléden tartott elmés felköszöntések, mint szinte a pesti küldöttség elnökének beszédét talán más valaki szóról szóra közölni fogja; minket azonban, kik a dolgot közelebbről szemlélhettük, ezen alkalommal is legjobban lehet azon tisztelet, melyet a Festetics-család e téren újból kiérdemelt; minthogy az intézet ily gyorsan történt föltámadása csakis gróf Festetics László Keszthely kegyura bőkezűségének köszönhető, kinek szerénységét és tettekben ragyogó érzékeny résztvétét vonakodunk gyenge szavakkal dicsérgetni, jól tudván azt: Ki dicséretet érdemel, annak dicséretre szüksége nincs! Pest, oct. 28. A magyar orvosok és természetvizsgálók állandó közzépponti választmánya Kubinyi Ágoston méltóságának elnöklete alatt tegnap e. 5 órakor a n. múzeumban gyűlést tartott. Elnökeáltsága szívélyes szavakkal üdvözölvén a szép számmal jelenlevőket, felkérte a választmány nevében dr. Póor Imre egyetemi m. tanár urat a jegyzői teendőknek folytatására . Póor úr a választmányi tagok éljenzései közt foglalta el jegyzői székét, kisegítéséül dr. Batizfalvy Samu jon megkérve. Elnök úr a pozsonyi zárülés óta történtekről volt szíves a választmányt tudósítani, s a meghatalmazott hercegi tanácsos s irodaigazgató úrnak Bécsből kelt levele folytán, örömmel értesültünk, hogy ö fömagassága Szász-Koburg-Gótai-Koháry Ágoston herceg, mint hazánk egyik nagy birtokosa , a hazai ipar lelkes gyámolitója s a tudományok maccenása, a közbizodalmon alapuló megtiszteltetését szívesen megértvén, az elnökséget elfogadni kegyeskedett s részéről e diszes hivatásnak kitelhetőleg megfelelni kész; — mindazonáltal ily hosszú időre magát előre le nem kötheti, — mert senki nem tudhatja, váljon annyira kiterjedt családi körében nem jönnek- e közbe éppen a kitűzött időben olyan események, melyeket netalán külföldre kiszólítván, legjobb akarata dacára a reá ruházott tisztségnek teljesítésében akadályozandják, mi azonban talán nem fog megtörténni. A jövő nagygyűlés érdekében Kubinyik méltósága gyengélkedő egészsége dacára semmi fáradságot nem kímélvén kétszer volt Bécsben, folyó hó dereka táján pedig Batizfalvy úrral Gömörmegyébe rándult, hol 11-én Rimaszombatban több 150-nél jelen volt megyei és városi előkelő urakkal s ügyszerető szak férfiakkal előleges tanácskozmányt tartott, s mondhatni, igen jó eredménynyel. A méltósága ezen értekezletet ekkér nyitotta meg: Nagytekintetű tanácskozmány! Kedves Rimaszombatunk szívélyes és hazafias meghívására sikerült több más szintén tekintélyes városok versenyzése közt az ez évben Pozsony városában tartott magyar "orvosok és természetvizsgálók közgyűlésén jövő évre egy szívvel lélekkel Rimaszombat városát választani gyülhelyünkké. És méltán, mert akár a nemes város és vidéke ismert vendégszeretetét, műveltségét, tudományosságát, híres iparát, a természet három országának istenadta nagy és gazdag adományait, akár kiterjedt és célszerűleg rendezett, több nevezetes gazdaságait, gyönyörű, regényes, méhlepte történeti nevezetességű várromokkal ékített tájait s virányait Tárca. Ft. RÁTH JÓZSEF pest-lipótvárosi plébános urnak beszéde, midőn a Sz. Sírról címzett lovagrend t. c. Zorn Vilmos hazánkfiának ünnepélyesen átadatnék: Méltóságos Püspök ur ! Nagytekintetü gyülekezet ! A katholika egyház bámulatos szervezeténél fogva az emberi életnek nevezetes mozzanatait az életnek első föllobogásától annak végső fellélegzéseig gyengéd anyai figyelemmel kíséri — őrködve vezeti hívét minden viszontagságok között mindaddig, míg őt mint fáradt vándort a sír ölébe fekteti, s áldásával eltakarja. Ha Isten az embert örömmel és boldog napokkal áldja meg, úgy az egyház mérsékletre inti őt, mintegy örömeit megszenteli, — ha pedig fájdalmat és szenvedést mér reá, vagy ismét az egyház anyahangjával kitűzésre, és Istenbeni megnyugvásra bírja a szenvedőt. Igen, az egyház nem közönyös sem az ember örömei, sem fájdalmai iránt. Igen boldognak érzem magamat nagy tekintetű gyülekezet, hogy mint egyházunknak ezen hivő községben szerény szolgája, ma örömre gyüjthettem össze ezen kitűnő vendégkoszorút — hogy kedves tudomásul adjam, miszerint plébániám egyik jelesebb hive, fővárosunk lakosa, kir. álladalmi tisztviselő c. plobsheimi és bülachi Zorn Vilmos ur, az egyház iránti kegyelete, szegények iránti jótékonysága, és azon nevezetes bőkezűsége miatt, melylyel legközelebbi időkben a jeruzsálemi szent sír feldíszítéséhez és dicsőítéséhez járult, a szent sírról címzett dicső vitézrend lovagjává neveztetett. A lovagrendek intézete az egyházi életnek természetes kifolyása a keresztény vallást s azon helyeket, melyeket isteni mesterünk földi zarándoklása alatt megszentesitett, s drága szent vérével megáztatott, a félhold vad rohama ellen védeni —■ a fáradt vándort vendégül fogadni, a beteget ápolni, a gyengéd és szemérmes hölgyet a szilaj kéjdühönc ellen megvédeni, volt az első lovagrendek , s kitünőleg a szent sírról címzett vitézek dicső feladata. Az előttünk fekvő oklevélnek szövegéből érthetjük, miszerint már Nagy Károly, Fülöp a bölcs, Szent Lajos, Fülöp spanyol király neveztek lovagokat, kik a szent várost és Urunk szent sírját védenék. Azonban a rendnek szervezője és alapítója ama világhírű vitéz Bouillion Godfried, ki 1099-ben II. Orbán pápasága alatt háromezer vörös kereszt jellegű vitézeivel, a megszámlálhatlan musulmán sereget legyőzvén, a szent várost elfoglalta, és a szent föld királyává választatott. A dicső fejedelem a kivívott győzelem emléke — és a szent simák védelméül megalapította a szent sir lovagjainak rendét, meghagyván, hogy jelvényül ezüst paizsba vésett vörös keresztet viseljenek, s ezzel a királyok udvarában, s minden ünnepek és nyilvános gyülekezetek alkalmával éljenek. Kezdetben a jeruzsálemi királyok nevezték a lovagokat, míg utóbb Baduin 1103-ban akként rendelkezett, hogy a szenteír körül őrködő sz.Ferenc-rendiek főnöke nevezné a lovagokat. Majd ismét gyásznapok következtek, s mint az oklevél panaszolja : facta est quasi vidua Domina gentium. Jeruzsálem elveszett, s csak V. Kelemen pápa királysága alatt Robert mindkét Sicilia királya nagy áldozat árán szerezte vissza az egyiptomi szultántól Urunk szent sírját.VI. Sándor pápa 1496-ban a rendet újra felélesztette, s ismét a sz. Ferenc-rendi tartományi főnököt jelölte ki nagymesterül. Dicsőségesen országló IX. Pius szent Atyánk, a jeruzsálemi egyházat méltó fényébe visszahelyezvén, annak mindenkori patriarchájára ruházta a jogot és hatalmat a szent sírról nevezett rendnek lovagjait nevezhetni. így jön, hogy az erényekben és érdemekben egyaránt dús jeruzsálemi patriarchs, Valenga József ura nagyméltósága, f. évi ápril hó 2-kán Zorn Vilmos urat, hazánkfiát, tekintve nemes származását „attentis tum tuae conditionis dignitate“ vallásosságát és bőkezűségét „tum tua erga Deum O. M. eiusque Sanctam Ecclesiam religione et studio, tum tua erga S.S. haec nostrae redemtionis monumenti commendabili pietate, de quibus omnibus haud ductum nobis praebuisti documents“ mindezt — mondom — tekintve, a jeruzsálemi szent sir lovagjává nevezte ki, s számára a rend díszjellegét vörös zománcu ötös aranykeresztet a kinevezési oklevéllel együtt megküldötte. A diszjel fekete selyem szalagon függ s a nyak körül viseltetik. A szent sir lovagjai az arany gyapjas rend vitézeit kivéve minden egyéb rend lovagjait megelőzik. A lovagok pecsétje paizsba viselt ötös kereszt fenn koronával és lobogóval. Nagy tekintetű gyülekezet ! Ha valaki minden személyes erény és belérték híjával lévén, szünetlen csak őseire hivatkozik, s azok eredetét a vízözön előtti szürke hajdanba felvinni törekszik, hasonlít a törpéhez, ki talapra szorul , hogy a középszerűségen fölülemelkedjék. „Fámám extendere factis hoc virtutis opus“ mondá már a pogány Róma költőinek fejedelme. Ünnepelt hősünk a traditionális és historikus jogok tiszteleténél fogva örömmel hivatkozik őseire. Ott, hol a Rajna folyam a regényes Alsó-Alsácia területén átvonul, és ott, hol a strassburgi Münster égbe tolja páratlan csúcsát, ott van bölcsője, s mintegy ősi fészke a Zornoknak, kik népességüknél fogva több ágra szakadtak,melyek közül a plobsheimi és bülachi kitűnt. A Zornok majdnem mindannyian magas rangra emelkedtek, voltak, kik országbárói méltósággal ruháztattak fel. A plobsheimi lovagvárat Zsigmond császártól nyerték. Zorn Hugo a strassburgi Münsterhez 1000 db arany írttal járult a 13 ik században. Cauo lovag a strassburgi városnak volt parancsnoka. János a constanzi zsinaton volt jelen. György strassburgi kanonok volt. Miklós druttenheimi apát. Magdolna az altenburgi nőzárda prépostnője, Konrád gegenbachi apát s ennek nővére Veronica gunthersthali apátné, — Kristóf tábornagy és gothai főparancsnok — egy másik Konrád brandenburgi főkapitány, Siegelinus strassburgi prépost, s hogy a sokak közül még egyet nevezzek bülachi Zorn Reichard 1466- ben a jánoslovagok nagy perjele és a szent sírról cimzett lovagrend vitéze volt. De ünnepelt hősünk nemcsak őseinek hírnevét, hanem erényeiket is magáévá tenni törekedett. Zsenge korában példásszerény fiú és szorgalmas tanuló volt — a férfikor küszöbén egy nemes kellemes és erény dús hölgygyel frigy , kelvén, mint férj — s utóbb mint családapa egyaránt kitűnt, fiának oly nevelést és kiképezést adván, hogy az már most is a legszebb reményekre jogosít, ha egykor e hazának tanultabb és kitűnőbb fiai közé fog soroztatni. Mint állami tisztviselő pontos és lélekismeretes, a szegények iránt nagyurilag bőkezű, vallási célokra adakozó, a királynak hű jobbágya, a hazának munkás és lelkes polgára.. Úgy hiszem ezen néhány csak könnyűden színezett vonás — nehogy ünnepeltünk szerénységét sértsem — elégséges arra, hogy a lovag ur ő nagyságának kitüntetését őszinte örömmel fogadjuk, s azt a legbensőbb szivkivánalmakkal kisérjük, felkiáltván, hogy Isten őt a haza és egész emberiség javára igen-igen sokáig éltesse. — Éljen! tekintsük , — alig választhattunk jobb helyet gyülhelyünkké, mint kedves Gömörünk székvárosát. Gyűléseinknek nem az a célja, hogy ezeken hosszú és unalmas elméleti értekezések, gyakran plágiumok, vagy éppen sértegető cáfolatok olvastassanak ; se nem az, hogy egész időnket csupán anyagi élvezetekre és csupán mulatságokra fordítsuk. Összejövetelünk fő célja a kölcsönös ismerkedés, s a módjával használt anyagi élvezet mellett, melyet úgy is a nagy természet törvényei senkitől sem tagadhatnak meg, a szellemi élvezet, a hely és vidéke s illetőleg azon megye, melyben a nagygyűlés tartatik, megismertetése, a netalán létező hiányok a lehetőségig való orvoslása s netalán új felfedezések megismertetése. Hogy már most mindezeknek megfelelhessünk, s gyűléseink mind Rimaszombat városára, mind Gömörre, mind a hazára sőt az emberiségre nézve is minél hasznosabbak lehessenek, szükség, hogy feladatunkat komolyan tekintsük, s bár ugyan még egy egész év van előttünk, de hogy a most már nagyobb mérvben megkívánt közvárakozásnak megfelelhessünk, veszteni való időnk sincsen , s így szükség jó eleve működnünk. Ugyanazért a pozsonyi XI dik nagygyűlésünkön a jövő évi rimaszombati XII-dik nagygyűlésre csekélységem egyik alelnöknek választatván, miután tisztemhez tartozik, a jövő nagygyűlés rendezésébe egyenest befolyni, hogy nagy hivatásunknak a világ előtt megfelelhessünk ; szükségesnek tartottam némi tapasztalataim nyomán nemes Rimaszombat városa és a tisztelt megye minden osztályú, a közügyért lelkesen buzgó fiait tisztelettel egy előleges tanácskozmányra meghívni. S íme dr. Batizfalvy Samu egyik megválasztott titkár társaságában megjelentem azon kérelemmel résztveendő a mai tanácskozmányban, hogy mindkettőnket magukénak tekintvén őszinte és tisztaszándékú véleményeinket baráti bizalommal fogadni váéltóztassanak. A XII-dik nagygyűlés feladatának megismertetése után, téltsága tüzetesen és szakavatottan kidolgozott programmot olvasott fel, melyet a tanácskozmány elvileg elfogadván s pontról pontra megvitatván határozatba ment . A kölcsönös megismerkedést illetőleg Rimaszombat városa meg fog kerestetni, hogy a beiratások 3-dik estvéjén és így megelőzőleg az első közülés előtti napon egy tágasabb helyiséget jelöljön ki, melyben a rendes beírt tagokon kívül belépti jegyek mellett más vendégek is részt vehessenek. Rimaszombat és vidéke, illetőleg Gömör megye megismertetése céljából készíttetni fog megyei helyirat (topographia), melyben rövidedenbenfoglaltatni fog ennek története, földrajza, statistiája, faunája, flórája, ásványországa, ipara, mezei gazdasága, ásványvizei, egészségi állapota, szóval minden, mi ily munka kiadásánál kívántatik. Rendeztetni fog Gömörmegyét lehetőleg megismertető és képviselő nagyobb kiállítás, melyben ennek archaeologiája, a természet három országa, kiváltképen ásványai, ásványvizei, ethnogragraphiai, nevezetes és szép iparcikkei, gazdasági, erdészeti és kerti terményei, gazdasági élő állatai képviselve és kiállítva leendőek. A kiállítást a természetvizsgálók rendes jegyeik előmutatása mellett, mások pedig csekély díjért fogják megszemlélhetni. Minden osztályt és szakot lehetőleg képviselő a város és megye fiaiból nagy bizottmány alkult, mely szállás-rendező, étkezési, kirándulási, különféle szakférfiakból álló kiállítási, termek elrendezési, Leiratási az egész megyét illető közegészségi, emlékérmet vezető s végre a Rimaszombatba érkezendő természetvizsgálóknak Vácon,Balassa-Gyarmaton, Losoncon, Miskolcon, Kassán kocsikról rendelkező albizottmányokat fog maga kebeléből alkotni. A nagybizottmány elnökéül Vona József alelnökéül Dapsy Vilmos, jegyzőül Török János urak közfelkiáltással választottak meg. A tájrajzi munka létesítésére és a kiállítás támogatására többen ajánlkoztak, nevezetesen a földtanra idősb Kubinyi Ferenc, s dr. Kiss Antal, ki ezenkívül a sebészeti adatok összeállítására Gömör megye orvosi helyrajzának részletes elkészítésére is vállalkozott, valamint dr. Török János is; a megye flórájára és faunájára Fábry János és Csajos Gyula tanárok ; Dapy Pál, Kramarcsik Károly, Adorjány Boldizsár, Baksay István , Bodon Ábrahám, a megye történetének megírására; ifj. Kubinyi Ferenc és Römer Flóris ez archaeologiára; — Frivaldszky János a zoológiára; — Vony József a bányaipar, Terray Károly tanár a közoktatási és vallási viszonyok összeállítására ; — Hunfalvy János pedig az egész műnek összeállításán kívül a megye horizontális és vertikális tagosulatának és a vízrajzi, éghajlati viszonyainak leírására jelentkezett. Ezen említett urak felkérették, hogy ígért dolgozataikat legfeljebb 1866 dik évi február végéig a pesti középponti állandó bizottmánynak küldjék be a végből, hogy a nyomtatást már mártiusban Pesten meg lehessen indítani; továbbá, hogy külön-külön dolgozataik , legfeljebb 5 nyomtatott ivén túl ne terjedjenek. Az emlékérem vezetését szintén felajánlá a nemes város, s az érem kiállításának gondjait szíves volt elnöki maga magára vállalni. Mi a nagygyűlés megtartásának idejét illeti, miután augustus 28-án s 29-én van a rimaszombati vásár, a gyűlés előbb fog tartatni s erre nézve következő sorrend állapíttatott meg: Jövő 1866-dik évi augustus 18, 19, és 20-kán történend a szokott módon a beírás; aug. 21-én megnyitó közülés; — aug. 22, 23 szakülések ; — aug. 24-kén egy napi kirándulás külön-külön csoportokban Ajnácskőre, Ózdra és Putnokra s onnét éjszakára vissza Rimaszombatba. Aug. 25-kén zárülés. Aug. 26 kán kirándulás történik Tornallján az e célra kivilágított agteleki barlangba, mely alkalommal a tornaljai időzés alatt a királyi tó is meg fog szemléltetni. Ugyan az nap Agtelekről Rosnyóra éjszakára, Rosnyón aug. 27-kén hitelesítő ülés fog tartatni, innen kirándulás Krasznahorba, Váraljára s onnét vissza Rosnyóra. Ugyancsak aug. 27 én éjszakára Dobsinára, honnan egy napi időzés után másnap, azaz 29 én Pohorellára ebédre, innen éjszakára Murányba, honnan aug. 30-án a kiránduló társaság Rimaszombatba visszautazik. A középponti állandó választmány ezen a rimaszombati tanácskozmány által megállapított programmot egyhangúlag elfogadta, mely határozat a rimaszombati nagy bizottmánynyal közöltetni fog, valamint az is, hogy dr. Entz Ferenc a korábban élő szőlőfajokat a budai országos szőlőiskolából magával viendi Rimaszombatba, s azokat ott kiállítván, róluk értekezést tartana. Dr. Balogh Pál indítványozza, hogy célszerű volna azon helyeken, hol a nagygyűlések tartatnak, maradandó emléket hagyni, s nézete szerint más külföldi társulatok példájára, minden tag saját photographiáját keze aláírásával adná át, s az ekkép gyűjtött arcképek egy albumba tétetnének s az illető városnak emlékül adatnának. Az indítvány elvben elfogadtatott s javaslattétel végett Balogh elnöklete alatt dr. Kovács Sebestyén , Halász, Henszelmann, Arányi, Than, Havas Sándor, Gönczy és Szabó Alajos urakból álló bizottmány küldetett ki. Rózsay pénztárnok úr jelenti, miszerint a megnyitó gyűlés 15-dik pontjának határozata folytán dr. Kanka úr, hg Prímás Eminentiájának, a pesti takarékpénztárnak, az állam-déliészak, tisza-vidéki vasút és az első dunagőzhajózási társulatok igazgatóságainak az évkönyvet a pozsonyi érem kíséretében a nagygyűlés nevében köszönőlevél mellett megküldötte. Buda főváros által ajánlott 30 db aranyból álló s újabb aláírások által szaporodott pályadij folytán kitűzendő pályakérdés ügye Pólya, Flór, Bene, Rózsay és Korányi urakra bízatott. Balassa János alelnök e nagysága által a következő három év alatt megjelenendő legjobb magyar orvosi eredeti munkára kitűzött 100 db arany 5% kamat kötelezvény kiállítása mellett e nagyságánál hagyatni határoztatok, s miután a jutalom-kitűzés 1. év aug. 27-dikén történt, a 3 évi határidő 1868-dik évi aug. 27-dikén fog letelni s ezen idő alatt a pályadíj gyakrabban fog hirdettetni. A pozsonyi nagygyűlés által intézkedés végett a középponti bizottmányhoz áttett s az orvosi szakba vágó minden ügy javaslattétel végett a középponti bizottmány orvosaiból dr. Póya József elnöksége alatt alakítandó szakosztályra bízatott. Dr. Balogh Pálnak nagygyűlési indítványa folytán a társadalmi tudományoknak nyitandó külön szakosztály működési körének megalapítására Balogh elnöklete alatt Flór, Halász, Poór, Havas Ignác, Szupa, Hunfalvy, Markusovszky, Géyer és Greguss Ágost urakból álló bizottmány neveztetett ki. A gazdászati szakosztályban kitűzött 100 db. e. pályakérdés , melyre Hideghéti Antal ur 50 db. aranyat ritka hazafias nagylelkűséggel átadott. Páya elnöksége mellett Korizmics, Morócz Havas, Kovács Sebestyén, Hideghéti, Entz, Hunfalvy János, dr. Szabó Alajos és Gönczy urakból álló szakosztályra bizatott. Más tárgy nem lévén, Kubinyi elnök e méltósága ezen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésén Pólya, Kovács Sebestyén, Havas L., Halász, Sztupa, Szabó Alajos, Batizfalvy, Rózsay, Poor és Arányi urakat kérvén fel, szívélyes szavak kíséretében az ülést eloszlatta. *) Dr. Szabó Alajos: Municipalis mozgalmak. B. Gyarmat h, nov. 5. Megyénk egynémely választó kerülete élénk szinhelye a követválasztási mozgalmaknak , — ugyanis még a b. gyarmati választó kerületbe Szobtagh Pál — megyénk egyik kitűnő kapacitása, — a nógrádi kerületben Huszár István 1861 -ik évi kékkői főszolgbiró, — az ecsegi kerületben Dessewffy Ottó 1861-ik évi első alispán vetélytársak nélkül vannak egyhangúlag a közvélemény által kiszemelve, — addig a szécsényi, losonci és füleki választókerületekbe a pártoskodás nagyban folyik. — Ugyanis a szécsényi kerületben követjelöltül Török Sándor 1864-ik évi másod alispán, és Básthy Miklós 1861-ik évi szécsényi főszolgabíró léptek fel, — utóbbi a capacitatio eszközéül az itatás undorító módját használja fel, és a r. kath. papság elleni vakgyűlölettel agitál,— pártja oly csekély, hogy alig vehető számba, míg Török Sándor a kerület értelmisége, vagyonos osztálya s józan népének bizalma által felkarolva, bizton tekinthető a szécsényi kerület követjéül. A losonci kerületben Kubinyi Ferenc 1861-ik évi volt képviselő felszólíttatva egy némely losonci lakos s párthive által lépett fel kivetjelöltül, a vidék azonban, úgy Losonc városa lakosságának egy tetemes része gróf Cebrián Lászlót jelölte ki követjének. — A Kubinyi-párt emberei az agitató különböző módjaival élnek, főleg a Losonc városbeliek, kik e tekintetben is a tulságig viszik az ügyet, s az ellenfél véleménye iránti intolerantiát nyílt gyűlöletté növesztve, azt a családi, és magányélet viszonyai között is érvényesíteni törekednek. A múlt hó utolsó napjaiba Kubinyi Ferenc Losonc felé utaztában itt B. Gyarmaton némely tisztelői által fáklyás éjjeli zenével lepetett meg, mind ezen tüntések azonban a Cebrián-féle pártot nem esték kétségbe, sőt úgy látszik ezen párt túlsulylyal birand; —minden esetre e választás egyike leend a legizgatottabb jeleneteknek. A fülesd kerületben két követjelölt van, — Be- * S *) Sajnáljuk, hogy ez érdekes közlemény megjelenését a sürgetőbb érdekű tárgyak miatt, mindeddig késleltetni voltunk kénytelenek. Tartalmának értéke remélhetőleg ezáltal mit sem vesztett. S ze rk.