Pesti Hírnök, 1865. december (6. évfolyam, 276-297. szám)

1865-12-01 / 276. szám

ványt nyújtott be a dublini törvényszéknél, mely elfo­gadás esetére elvonná a három vádlottat a külön bi­zottmány vizsgálata alól, s akkor valószínű, mikép a többi fogoly is hasonló kedvezményt venne maga ré­szére igénybe. Butt követelését azzal indokolta, hogy Dublinban a részrehajlatlan vizsgálat merőben lehetetlen, s hogy a bizottmány jelleme­s összeállítá­sa ellen lényeges nehézségek emelkednek. Indítvá­nya visszavettetett. A „Morning Herald“ inti a kor­mányt, óvakodjék a fenianismus kicsinylésétől, nem az ír összeesküdtek miatt, kiket északi Izland oran­­gistái maguk is képesek leküzdeni, hanem az ameri­kai feniánok miatt, hol az utóbbi háború óta nagy számban találkoznak vakmerő és zsákmány­szomjas kalandorok, kik nagy kedvet mutatnak a tengeri kalózjáratokra vagy legalább a Canadába való betö­résre. Hogy a kormány nem hagyta figyelmen kívül az intést, mutatják a Dublinban és környékén életbe­léptetett elővigyázati rendszabályok. Stevens az izlandi feniánok főnöke, kitől ritka szellemi fugékonyságát senki sem fogja megta­gadni, most bebizonyította, mikép elég testi ügyesség­gel is bir. Nagy volt a rendőrség öröme, midőn alig tizennégy nap előtt e szerencsés lógást tette, hogy most már az összeesküvés lelke biztos őrizet alatt van; midőn azonban a fogházőr tegnap körjáratát megtette a börtön ajtaját nyitva találta, s a fo­goly nyomtalanul eltűnt. Kiderült, hogy Stevens ügytársai kívülről nyolc ajtót nyitottak meg előtte és az utolsó ajtó zárjában még a ha­mis kulcsot is benhagyták. A fogház kertjében több asztalokat találtak, melyek a tetemes távolság­ban levő étteremből hurcoltalak oda, és egymás fe­lett a falhoz voltak támasztva oly helyen, hol a meg­szökést azon felül még egy fa is elősegítette. Ste­fen­a valószínűleg éjjeli egy és két óra közt mene­kült meg. Noha a rendőrség haladék nélkül minden oldalra kiküldetett, s a vasúti indóház szigorú fel­ügyelet alá helyeztetett, a szökevénynek legcseké­lyebb nyomára sem akadhattak. Mondják, hogy Ste­fens a tengerparton fekvő Howth falun át, mely három óra távolságra esik Dublintől, egy halász bár­kán a nyílt tengerre menekült. Isméti elfogatására, mint már említve volt, 1000 font sterling tűzetett ki, 300 font sterlinggel jutalmaztatik, ki elfogatá­­sát eredményező közleményeket tesz, és hasonló ösz­­szegben és feltétlen megkegyelmeztetésben részesül ügytársai közül az, ki a rendőrséget nyomába vezeti. Nem kétkednek, hogy a börtönőrök vagy politikai rokonszenvből, vagy önző indokokból segély kezet nyújtottak neki a megszökésnél. Dublinban az alatt nagy izgatottság uralkodik , mindenütt a vár és helyőrség erősítéséről beszélnek, melyet nem képe­sek maguknak elegendően megmagyarázni, s a titok­teljes hajókról, melyeket az őr csatornában véltek fel­­fedezhetni. A legvadabb s a­mi némileg megnyugta­tó — a legkülönbözőbb hírek járnak szájról szájra­­kukba. A lázadókat nem annyira e fegyverek bir­toka, mint sűrű tömegük, és a forróság és túlságos ital okozta felhevülés tette veszélyesekké. A kapuőr­­ség felett parancsnokló kapitány azalatt ismét össze­gyűjtötte elszéledt katonáit , kik szuronyszegi­zve támadták meg a lázadókat és tizet közülök leterítet­tek. Ezzel idő nyeretett mig újabb erősítések érkez­hettek. Ha azonnal kartácsok akartak volna hasz­nálni, a vár kétségkívül egy pillanat alatt ismét el lett volna foglalva, de a katonai hatóságok vissza­riadtak az abból eredő mészárlástól. Esti 4 és 6 óra közt a puskatűz mindkét részről megnyittatott, ennek folytán a tengerész­gyalogság 3 halottat és 10 sebe­sültet, a tüzérség 1 halottat s egy sebesültet, a zsavok végre 17 halottat, és mintegy 40 sebesültet vesztettek. A hadihajók legénységének noha a gyalogsággal egy sorban állott nem voltak sem hal­ottai sem sebesült­jei, mert a zuávok szándékosan nem lőttek rájuk. Hat órakor a tüzelés mindkét részről megszüntettetett, a harcolók a földön telepedtek le, de már akkor a fel­vonó híd ismét a csapatok birtokában volt. A zuarok, kik valamennyien holtrészegek voltak éjfél körül mély álomba merültek. Ekkor a katonaság az ügyes és vállalkozó R­e­g­a­d zászlóalj parancsnok veze­tése alatt lábu­jhegyen gyors lépésben a vár felé nyo­mulva egy pillanat alatt körülvették a zsarokat, míg a matrózok, kik a két udvart egybekötő ka­puban állottak fel, őket két részre választották. Mi­dőn a lázadók látták, hogy körül vannak fogva, dara­bokra törték a rablott fegyvereket, s megadták ma­gukat a kormányzónak, ki reggeli 7 órakor érkezett a várba.“ Ez eseményhez még néhány jellemző tény csatlakozik. A lázadók lőkészletüket a Franciaország­ba visszatérő katonáktól nyerték, kikkel a várbeli lak­­tanyában történetesen összetalálkoztak. E nélkül a zuavoknak lehetetlen lett volna az ellenállás. Más jellemző körülmény , hogy a lázadók büntetlenül szállíttattak Mexicóba; a martinique-i kormányzó tudatta jelöli, hogy sorsuk felett B­a­z­a­­­n­e tábor­nagy fog határozni. Félreismerhetlen, mikép ez utób­bi nem merte személyesen a fenyítő tisztét elvállalni, mert nem rendelkezik az erre szükséges katonai erővel. FRANCIAORSZÁG, Paris, nov. 25.A „Phare de la Loire“ jelentést közöl Martiniquebel azon öszeütközés felől, mely 1100 Mexicóba rendelt zuar és az ottani helyőrség közt történt. A különböző francia hadtestek nyílt csatába elegyedtek egymás­sal ; a zuarok közül 16 ember esett el, a helyőrség a hallottat, és 10 sebesültet számlál. A véres megha­­sonlás October 28-án és 29-én ment végbe. „Les An­tilles“ hírlap következőleg adja elő az eseményt: „Pénteken, October 27-én reggel, „Allier“ szál­lító hajó 1039 emberrel a nevezett ezredekből érke­zett a Fort de Francéba, kik 5 tiszt alatt állottak, és Mexicóba voltak rendelve. A zuarok azonnal a Fort Desaix-be helyeztettek el, hol mindaddig kellett vol­na maradniok, míg a hajó a kikötőben időzik. Meg­engedtetett nekik, hogy 25—30 főnyi csapatokban a várost meglátogathassák. Történetesen ugyanazon nap a „Var“ szállítóhajó is 660 elbocsátott katonával érkezett a révbe. Ezek hasonlóan a Fort Desaix-be helyeztettek el. Mindez October 27-dikén történt. Mint a következő nap reggelén a zuarok közt forrongás jelei mutatkoztak. Követelték, hogy tömegesen jö­hessenek a városba, s mindazon mulatságokat élvez­hessék, melyeket maguknak szerezni képesek; egy­idejűleg panaszkodtak, hogy a várbeli markotányos­­nők hallatlan drága áron adják a bort és egyéb sze­szes italokat. Délután e panaszok és rendetlenségek valódi lázadássá fajultak. Az elégedetlenek tömege­sen megrohanták a vár kapuinál állomásozó első ten­gerészeti gyalogezred őrségét, és könnyű móddal le­fegyverezvén a meglepett katonákat, kiszorították őket a vár rácskapuzatán, melyet hátuk mögött be­zártak. Ily módon mintegy 20 fegyver jutott birte­ TÁVIRATI TUDÓSÍTÁSOK. Prága, nov. 30-dikán (Országgyűlési ülés.) Schmerling képviselőnek négy holnapi szabad­ságidő adatik. Herbst indokolja javaslatát azon álláspontból kiindulva, hogy a septemberi patens a februári alkotmányt valamint az October 20-iki di­plomát is felfüggesztette. (Oha­m­a közepén.) A két törvény változatlan elfogadására, s az octoberi diploma második törvénycikkében meghatá­rozott közös ügyeknek változatlan elismerésére gon­dolni sem lehet, az ellenben bizonyos, hogy a biro­dalmi közös ügyek alkotmányszerű elintézése egy­előre el nem látható időre kérdés alá helyeztetett, s az orsz­ág érdekeit legmélyebben érintő kérdések ab­solut után intéztetnek el. Ily viszonyok közt igazolva van, ha a septem­beri patens visszahatása az ország külön viszonyaira vizsgálat alá vétetik, mire főleg N­o­s­t­­­z gróf fel­irati indítványa ad okot. Kötelességünknek tartjuk kifejezést adni a mandatariusaink közt uralkodó nézeteknek, s azon örvendetes öntudattal bírunk, hogy a császár és biro­dalom iránti áldozatkészség és toyalitás tekintetében senki mögött nem maradunk hátra. (Helyeslés balról.) Herbst végre javasolja, hogy a resolutio, mint pótindítvány jelentéstétel végett a Nostiz-féle indít­vány megvizsgálására kinevezett bizottmányhoz uta­­síttassék , mit a főország marschal ellenez. Az utóbbi indítvány ennek folytán névszerinti szavazás alá bo­­csáttatik, és 111 szavazattal 105 ellen elvettetik. Lemberg, nov. $$. (Este) A „Gaz. Naro­­dowa" írja: Magasabb megbízatás folytán a pétervári osztrák követség az orosz haditörvényszékek által elí­télt valamennyi osztrák alattvaló szabadon bocsátta­­tását kérte, minek folytán egy erre vonatkozó csá­szári ukár legközelebb várható. Madrid, nov. 29. A „Diario“ tudni akarja, mikép Francia-és Angolország nem akarják a spa­nyol kormány azon jogát csorbítani, hogy becsülete felett őrködjék. Hamburg, nov. 29. A „H. Berssn­halle“ jelenti Valparaiso-vól nov. 18-ról, hogy onnan több hajó visszautasít­atott, mivel az ostromzár még tart. P­á­r­i­s, nov. 29. Hire jár, hogy F­­­e­u­r­y fog hadügyministerré kineveztetni. A császár paran­csára vissza fogna hivatni a kormányzó Martinique­ből. A „Moniteur“ reméli, hogy a child viszály béké­sen fog elintéztetni. Berlin, nov. 29. A „Prov. Corresp.“ az alkotmányi súrlódás kiegyenlítésének valószínűtlen­ségére utalva, mondja: a kormánynak valószínűleg az leend feladata, hogy idejekorán elejét v­gye az ülés szenvedélyességének és meddő izgalmának. — A „Prov. Corresp.“ jelenti, hogy a porosz politika sem a Schleswig holsteini, sem az osztrák porosz viszonyok­ban, sem más hatalmasságokkal szemben változáson nem ment keresztül. Köln, nov. 29. A „Köln. Zig“ sugalmazott cikkben írja, hogy Poroszország van hivatva arra, hogy a németországi kisállamoskodás katonai és di­plomatiai bajain segítsen.Birtoka, hivatása és eszköze van rá. P­á­r­i­s, nov. 29. Antonelli bibornok érte­kezett II. Ferenccel, mire a nápolyi ki­rályi család készületeket tett az elutazásra. London, nov. 30. A királyné személyesen szándékszik a parlamentet megnyitni. Az eddig szo­kásos szertartás némileg módosíttatni fog. Pária, nov. 20 A „Constitutiones“, midőn a különböző lapoknak Bismark gróf biarritzi útját vonatkozó nézeteit taglalja, igy nyilatkozik : B­i­s­m­a­r­k gróf a császárnál és Drouin de L­h­u­y­s-nél tett látogatások alkalmával, természe­tesen politikáról beszélt, de kirekesztőleg csak az általános megfontolásokra szorítkozott. — Távol attól, hogy arra törekedett volna, miszerint Fran­ciaországot Európa békéjét veszélyezető conbinatiók­­kal hozza összeköttetésbe, minden lépéseinél nagy elő­vigyázatot, s a legnagyobb tekintetbe vételt tanú­sította. L E ti C J A N­ B. — Napról napra bizonyosabb lesz,hogy Ausztria Poroszországgal szemben a frank­furti ügyet illetőleg semmikép sem akar a szövetségi jog útjáról eltérni, így a többi közt jelentik, mikép a november 14-ei porosz jegyzék előrevigyázólag már azon esetet is szem előtt tartja, ha a frankfurti ügyben­ a két nagyhatalmasság által közösen teendő in­dítvány nem nyerné el a többséget a szövet­ségi gyűlésben, s ezen esetlegességre a tett­leges beavatkozáshoz szándékszik folyamodni. Erősítik, miszerint a legújabb osztrák jegyzék e véleményt is tüzetesen megvilágította, s igen határozottan azon nézetet képviseli, hogy az indítványozók mindenike tisztelni tartozand­ó Bundnak az illető indítványok által előidé­zett határozatát. — Egy berlini lap, mely olykor igen előzékeny B­i­s­m­a­r­k gróf irányában, ve­szélyes forradalmi mozgalmakról szól, melyek Belgiumban mutatkoznak; s azon nézetben­ van, mikép L­i­p­ó­t király halálával N­a­ I­poleon császár nem igen fogja megkö­szönni, ha Franciaország északi határán ily forradalmi tűzhelyet állítanak fel. — Utólagosan még egy olasz választá­si beszéd jön tudomásunkra, az t. i., melyet Crispi Cit­á di Castello­­ választóihoz tar­tott. Ellentétben Sella-val, az ellenzék e je­löltje kijelenti, hogy Velencét fegyveres kéz­zel kell felszabadítani. „Olaszország — mond­ja Cr­ssipi — erős, és bizonyos lehet jó győ­zelemről, ha fel tudja használni a kedvező pillanatot. A lengyel felkelést, és dán hábo­rút tétlenül engedte lefolyni, most arról kell gondoskodnia, hogy hasonló alkalmat idézzen elő. De hogy miként lehetne ezt eszközölni, arról engedelmükkel nem fogok szólani.“­­ Az oro­z kormány hivatalos lapja Varsóban azon célzatos hírt terjesztette, hogy a lengyel nemzeti kormány Mierolawski alatt ismét szerveződik, a „Progres de Lyon” ezt határozottan megcáfolja. — A fenián-perben Dublinban, f. hó 28-kán nyittattak meg a törvényszéki tárgya­lások. A közönség magatartása által élénk rokonszenvet tanúsított a fenián ügy iránt, mi a birót azon nyilatkozatra birta, hogy a karzatokat ki fogja üríttetni. Stevens-ről még semmi hír, a dublini fogház szigorú őri­zet alatt áll. — Még nem tudni bizonyosan, váljon a spanyol kormánynak békülékeny nyilatkoza­ta, melyet Chilit illetőleg Londonban és Pá­riában adott komolyan vétetett-e. A spanyol lapok elleneznek minden erőszakos eljárást. A belpolitikára nézve a kormány nehézségei naponta szaporodnak. A progressisták részé­ről közzétett programm, minden szabadságo­kat, a községek és tartományok decentralisa­­tióját, nagyobb megtakarításokat, s a tanügy teljes stcularisatióját követeli. Espartero helyeselte e programmot, a bizottmány elnök­ségét ellenben visszautasította, azon hozzáte­­véssel, hogy a progressista párt mindig szá­míthat karjára, ha a szabadság és alkotmányos trón megvédéséről lesz szó.­­ Az Észak-Amerikából érkező leg­újabb hírek azon gyanúsítást keltik fel, hogy a washingtoni kormány a harcias események bekövetkezését még távolról sem tartja lehe­tetlennek. A közönséget leginkább a katonai előkészületek foglalkoztatják. Louisianából ír­ják, hogy ott a kormány szállító hajóinak el­árverezése felfüggesztetek, és Texasba ha­sonló parancs küldetett. A déli lapok ismét csapatközpontosításokról beszélnek a Rio Grande mellett, sőt tudni akarják, miszerint, ha a franciák karácsonyig ki nem vonulnak, az Unió interveniálni fog Juarez elnök javára. Grant, ki minden alkalommal nagy rokonszenvet tanúsít Juarez kormánya iránt, New-Yorkban most a legünnepeltebb egyéniség. ÜZLETI TUDÓSÍTÁSOK. Pest, dec. 1. Borult, langyos időjárás, a hév­­mérő 9° R. Gabon­a-ü­z­­­e­t. Állandóan nyugodt hangu­lat mellett a búzában valamivel nagyobb ke­reslet. Jegyzőkönyv szerint az összes forgalom tett 13,000 m., melyből 88—89 fontos tiszai búza mérője 3 frt 30 krért kell. Rozsból eladatott 1000 m. 2 frt 20 krjával. Zab 12,000 m. 1 f. 5 krjával. D­u­n­a­v­i­z­á­r­­­á­s : 2' 90­0 f. Ezüst: 107. cs. a­r­a­n­y : 5.17. A „P. Hírnök “ magántársstigénye. (Délelőtt érkezett.) Z­á­g­r­á­b, dec. 1. d. e. 9 ór. A horvát bán Sokcsevics tábornok és Hau­­­ik bi­bornok táviratilag Bécsbe idéztettek, s a mai vonattal oda el is utaztak. Az indóházban s az elinduláskor mindketten, az ott megjelent követek (anti-fusionisták) által viharos éjje­­nekkel ü­dvözöltettek. Fel.­szerkesztő és kiadó-tulajd. TÖRÖK JÁNOS* bidai takarékpénzt-‘rm!BZV' 10- 52° Licydotebank: . : **‡‚$ JA4 r&fte !:«l' T’ AXIn&i ttU EStBSK­ t K J.; p-Ladány 12 a-48 d­­u. PESTI BÖRZE dec. 1. ^ ^ Részvények. Pénz _Ar«_ V^SUTMENETEK. Triest-Buda. N.-Várad - P.-Ladány. PeB^!k'tfd!rmha k Nemzeti bank .* ! ! TM || °›| “ BftZlA8‘ Triest. Indulás 6 óra 45 perc este. i. 6 ó. 45 p. reg. N.-Várad. In*. 10 ó. 5 p. d. e. ó-budai ” ” 76 80 Dunagőzhajózás . .­­36900 370 00 Érsekújvár Ind. I ó. 0 p.délut. — 1 ó. 54 p. éjj. Buda- Erk. 7 ó. 68. p. este Erk. 9 ó. 20 p. délelőtt Cegléd - Arad. Pesti hengermalom-társ. 1050 1060 Pesti lánchíd . . . ■ 165 80 166 00 „eat 4 ó. 36 p. délután 5 ó. 39 perc reggel. „Pannónia“ gőzmalom . 1570 1585 Éjszaka vaspálya . . • 178 79 176 80 r!'í-1 • / P. " Székesfehérvár — Becs. Cegléd. Ind. 9 ó 47 p reggel Kereskedelmi épület . 360 — Államvaspálya . . . . 173 50 174 50 Cegled ind 7 ó. 54 p. este. — 9 p. 14 p. „ Szolnok 11 ó 2 d refeei Buda­pesti lánchíd . . 368 370 Deli vaspálya . . . • 12, 50 126 00 12,0'./? Pé dítel — 2 UA 1*;dld.utan- Székesfehérvár .ind. 10 ó.délelőtt. Arad. Érk. 5 ó. — p.‘d. «S „ alagút .. 61 63 Nyugati vaspálya ... UT 0()-------1 165 Erk'8 °'27 P' * Uj-Szöpy. Ind. 2 ó. 25 perc délután. P Első m. át. bizt. társ . 540 665 Tiszai vasút ... . Baziás. Erk. 9 p. 10 p. délelőtt. Bécs. £a k 8 ó 17 perc este. •Pannónia“ viszontbizt. 323 330 1 • '. Arad — Cegléd. Pesti iparbank ... 210 — Sorsjegyek. Baziás — Bécs. Losonci vasúti. ... - - 10 , Becs - Szekesfehervar. Arad. Ind. 10 ó. 15 p. d. e. Szegedi gőzmalm. s vízi- Hitelintézeti 100 frt 116 30­0 Baziás. Ind. 5 ó. 55 p. délután. T . . . .. , Szolnok. Ind. 4 ó. 22 p. d. u. munkálatok..................................... — _ Gőzhajózási 100 0 76 00 77 00 Temesvár. Ind. 10 ó. 40 p. éjjel. Ind. 7 ó. 25 p. reg. f fca­,.Ind­ 7 óra 45 perc réggé . Cegléd. Erk. 5 ó. 33 p. este. Első budai gőzm. . . . 605 — Eszterházy herceg 40 „ 62 00 66 00 Szeged. Ind. 2 ó. 25 p. reg. Ind. 12 ó. 53 p. délben Uj-Szony. Ind 2 óra 10 perc délután. GVi% magyarföldé. . 77 — 77 50 Salm „ 40 „ 25 00 26 00 Cégiér­. Ilid. 6 ó. 35 p. reg. Ind. 6 ó. 21 p. este. Székesfehérvár. Erk. 5 óra 38 perc este. -------------------------------------------------------------------6% magyar földh. . 93 — 96 - PMffy „ 40 „ 21 50 22 no peat. Erk. 8 ó. 56 p. reg. Erk. 8 ó. 40 p. este. RtfridT nnp-zr, an Clary » 40 » „í 9° íír,, Pest. Ind. 9 ó. 55 p. d. e. Ind. 9 ó. 30 p. este. Cegléd - Miskolc — Kassa. , , - BECSI BÖRZE nog. 30. tó, » M1 M. 1 la p. «itat. 1 f. 8 f. »te. Cegléd. Ind. 9 óra 27 perc regg. 8 4.21 p. utó. Gabona-árak Jalamadostóg. fejg... .... &», „ * 1,00 ft 01 “Sa* ??*A ’ S ' ■ a . pe.ti 4,ab»,ein. öpetes osztrák érték 69 90 60 00 Waldstein gróf 20 " 18 00 ,­7 00 ,1 4 p. fi p. este. b­rk. b 6. 0 p. reggel. p..Ladány ,2 , d.u. 1­0 „ éjjel. ______________________________________ Opetes Metalliques . . 63 80 63 90 Keglevich gróf 10 „ 42 00 l 12 50 Debrecen 3 „ 0 „ d.u. 3 „ 47 „ regg L Legma. 4y,% r .. 56 30 56 40 * ^ h ‘ GYORSVONATOK ” 2 Alsó-ausztiai ala*t garab 6% nemzeti kölcsön. . 67 70,67 90 V&ltöt (devisek) I . A­I­S­AAIUIi. Miskolc „ 7 » 24 » este. 11 „ 8 „ d. e. mérő szerint szerint --------a0Téi---------1839-ki sorsjegyek . . 139 00140 00 h­á­r­o­m h­ó­r­a. * hu- Kassa. Erk 9 66 „ „ 2 „ 49 „ d. u.__________________szerint az e.---------1864-ki „ .. 80 25 80 76 három hóra. 0 Becs—Baziás. Szeged-Becs. » •• 84 SB 0t 95 Amsterdam (100 holUrc*) ^ _ Csak hétfőn és péntek. Csak kedden és szomb. Kassa - Miskolc - Cegléd. Búza, bánsági . 85-86 8 06 3 10 » yrr »« «,» &&«■» gs» d '<>•»« SS KttöÄTV’«’-"“-1* S*íí : rf"-.- »8 5» 88 88^ M$| || JL ílí;* ■ « SS 8 Elsőbbségi kötvények. 42 56 42 65 ^ 18 $■■ 38 p­ ?■ Bécs. Érk. 1 ó. 50 p.d.u. p.-Ladány„ 1 „ 45 „ d. u. 12 ” 56 „ „ Árpa, etetésre . 68 70 1 40 1 45 «petes Lloyd .... 87 60 88 10 Pénznemek.. ) e en s szomb. Szolnok „ 4 „ 44 „ este. 4 „ 43 „ regg. rubkotrica­­ p 60 1 76 «peres Dunagőzhajózás! 90 00 92 00 Korona..........................14 90 ,4­­5 Buda-Trle»t. Cegldd Er 5 ”41 " » ” 54 " » Repce . . . . - gs »» Ärs?:18% SÄ* ---------------------------------------------------­ I * * J^-jegy 6/» 93 00 98 00 Orosz imponálok. • • . 8 91 8 84 Kanizsa Ind. 1 ó. 60 p. délut.Ind. 6. 35 p. este. P.-Ladány. Ind. 1 ó. 53 p. d. u. Dunavizállás Pesten, dec. 1. 2' 9" Of. *-------------------‘ EzUgt ... 107 50 1106 76 Pest. Érkezét 8 ó. 29 p. r. Érk. 8 ó 15 p este. N-Váradi Érk. 4 . 38 j. ,_____________________________________________________________ Pest, 1865. Nyomatott Emich Gusztáv Magy. Akad. nyomdásznál barátok­ ter 7. al.

Next