Pesti Műsor, 1945 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1945-07-12 / 2. szám
2 PM __________ Július 12—If d äaCett ’regények története A tánc régebbi, mint a beszéd, mert az ősember már akkor is ritmikus mozgással fejezte ki örömét vagy bánatát, amikor még csak artikulátlan hangokat hallatott. A tánc alapja a ritmus és az élet magából a ritmusból keletkezik. A csecsemő első lélegzése már ritmus és csak a haldokló utolsó szívdobbanásával szűnik meg az élet ritmusa. A népi táncokon, a vallásos és harci táncokon kívül más táncot nem ismert nagyon sokáig az emberiség. A színpadi tánc először a görög szatírjátékokban tűnt fel, a balett születése pedig ezelőtt 600 évvel volt Olaszországban, 1341-ben. Természetesen az első időben csak kiváltságosak élvezhették, ezért el is nevezték sokáig udvari balettnek. Ezekből a főleg udvari ünnepségeken előadott balettekből formálódott később ki a látványos balett, amelynek megalapítója a franciát Lully, aki 1671-ben mutatta be az első opera-balettjét, amelynek címe: »Szerelem Bacchus ünnepén« volt. A cselekmény nélküli és csak a technikára alapozott balettet Nővérré, francia balettmester formálta át és megteremtette a balett-pantomimot, a mai balett alapját, amelyet azután a régi, híres orosz cári balett folytatott. Fokin és Duncan az unalomig egyforma tüllszoknyák helyett változatos és stilizált kosztümöket adott a táncosokra és a kicsavart technikai bravúrokat felváltotta jellemtáncokkal, majd kiemelte a pantomimikus jeleneteket. Ezt a stílust jelzi legjobban az Operaház Romeo és Júlia balett-előadása. Draghileff, ez a zseniális táncrendező pár évvel az első világháború előtt megalapítja az úgynevezett második orosz balettet, amelynek tagjai közül még ma is jól emlékszünk Anna Pavlova, Karsavina, Mjassin és Nizsinszkij neveire. A világháború után azonban ez a társulat szétoszlott Draghileff halála miatt és így Mjassin megalakította a híres Monte Carloi balettet, amelyet harmadik orosz balettnek is szoktak nevezni. Itt már a fő elemet a groteszk képviselte és mindjobban eltávolodott a realitástól. Harangozó Gyula, az Operaház balettmestere is ennek az iskolának képviselője Magyarországon (Francia saláta), míg a vendég Cieplinski Jan, lengyel balettmester inkább az első és második orosz balett eredményeinek. Szovjet-Oroszországban ezalatt Forregger vezetése alatt mindinkább teret hódított az úgynevezett »proletár tánckultúra” egyik sajátos terméke: a géptánc, amely ritmikus kollektív mozgással próbálta érzékeltetni az élő organizmus sajátosságait. A másik orosz színpadi táncválfaj a népi táncok balettfeldolgozása volt, amelynek egyik őse Stravinszkij Petruskája és a magyarországi balettek közül Hubay Csárdajelenete. A Magyar Állami Operaház mindig nagy súlyt fektetett a balettelőadásokra. Jelenleg is több, mint húsz balett áll készen és a közeljövőben bemutatja végre az elmúlt rendszer alatt kétszer is betiltott Bartók: Csodálatos mandarin-ját, felújítja Weiner: Csongor és Tündé-jét és a jövő évadra tervbe vette, hogy bemutatja Csajkovszkij: Hattyú-ját, Vasszilenko: Szép József-jét, Prokofjeff, Punin, Minkus és Aszejev balettjeit. Szombaton, július 14-én. (XasiD'Lc'^ MAGYAR ÁLLAMI OPERÁMÉI Bérletszünet. Rendes helyárak. AIDA Változás: Rádámesz, miután megverte az etiópokat, diadalmenetben vonul be Memfiszbe. A foglyok között Aida felismeri atyját, Amonazrót. A fáraó a győztes Rádámeszt utódjául jelöli ki és megajándékozza leánya kezével. 3. felvonás: Amnerisz Izisz templomában készül az esküvőre. Aida ezalatt atyjával találkozik az éj sötétjében, a templom előtt. Amenazro DuridU&fia _______ARCBÚZS * azt követeli Aidától, tudja meg Rádámesztől a győztes egyiptomi sereg felvonulási tervét. Találkozásukkor Rádámesz közli is Aidával a tervet. Amonazro ekkor előlép a bozótból, amelyben elrejtőzött, elmondja, hogy ő az etiópiaiak királya és hívja Rádámeszt, hogy szökjék meg velük. Amnerisz elfogatja a szökni készülőket 4. felvonás: Az egyiptomi királylány szeretné megmenteni Rádámeszt, de Rádámesz visszautasítja Amnerisz ajánlkozását A papok arra ítélik, hogy elevenen eltemessék. Változás: Rádámeszt és Aidát az istentisztelet során befalazzák az Ízisz-templom falába. Vasárnap, július 15-én. Bérletszünet. Felemelt helyárak. Az Operaház csoportszemélyzetének jutalomjátéka. K. 5, V. 9 után. Dalmű 4 felvonásban. Zenéjét szerzette: Verdi. Szövegét írta: Ghislanzoni. Fordított: Zoltán Vilmos. Az előadást vezényli: Failoni Sergio. Rendezte: Rékai András. A király..................... Fodor János Amneris, leánya . . . Palánkay Klára Aida . . ........................Rigó Magda Radames .....................Halmos János Ramfis, főpap . . . . Vermes Jenő Amonasro.................Palló Imre dr. Főpapnő .....................Dósa Mária Hírhozó......................ifj. Toronyi Gyula A táncokat tervezte és betanította: Cieplinski János. A táncokat előadja: Géczi É., Patócs K., Tatár Gy. és a tánckar. TARTALOM: 1. felvonás Az etiópok betörtek Egyiptomba. A főpap szerint Ízisz istenasszony az egyiptomi hadsereg vezéréül Rádámeszt jelölte ki. A fáraó leánya, Amnerisz szerelmes Rádámeszbe. Rádámesz Amnerisz rabnőjét szereti, Aidát. Változás. Vulkán templomában Rádámeszt beiktatják fővezéri méltóságába. 2. felvonás: Amnerisz rabnőjétől kiszedi titkát, Aida elárulja, hogy szereti Rádámeszt A DENEVÉR K. 5, V. 9 után. Operett 3 felvonásban. Zenéjét szerzette: Strauss János. Szövegét írták: Hafner és Genée. Fordította: Evva Lajos. Vezényli: Fricsay Ferenc. Rendezte: Oláh Gusztáv. Eisenstein ..................Sárdy János Rosalinda.....................Osváth Júlia Adél............................. Orosz Júlia Ida................................ Bordy Bella Alfréd...........................Nagypál László Falke ..........................Reményi Sándor Frank..........................Maleczky Oszkár Blind ...........................Fekete Pál Frosch..........................Rátkay M. m. v. Orlovszky .............. Angyal Nagy Gy. Melanie........................Olgyay Olga Murray........................ Sugár Dezső Iván............................. Hegedűs Armand A második felvonás díszhangversenyében fellépnek: Bajor Gizi, Pataky Kálmán, Némethy Ella, Palló Imre dr. Failoni Sergio. Táncok: Brahms: Magyar táncok. Táncolják: Bordy Bella és Harangozó Gyula. Strauss: Mesék a bécsi erdőből. Előadja: Patócs Kató, Brada Rezső, Vashegyi Ernő és a tánckar. Koreográfia: Harangozó Gyula. Strauss: Dunakeringő. Táncolják: Ottrubay Melinda és Tatár György. „lisfecstwc" Couture 1^., Vörösmarty-tér 3.