Pesti Műsor, 1949 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1949-03-18 / 12. szám
Márc. 18-tól márc. 24-ig PM__________________ i SZIMFONIKUS EST PAUL DUKAS (1865—1935): Bűvészinas Zomethianischerzo Goethe: ,,Der Zauberlehrling“ c. 'balladásiai nyomán, a görögfrancia szerző ragyogóan szellemes, virtuóz műve. Közismert szimbóliskiue meséje: a blvész elkov egy hazulról, inasa életrekelt söprűt, rongyot, hogy takarítsanak helyette. Utánnia a vizet idézi: az cseppent, csurran, folyik, hömpölyög. . . mindent elönt. A bűvészinas nem tudja az visisszaparancsoló bűvszót, fuldoklikl ki, segítségérrt kiált: megérkezik a mester, visszavarázsolja a a vizet és megszidja az inast. Az bűn bánatioit mutat, de a büntetés elöl megugrik . . bevágja az ajtót. ARNOLD SCHÖNBERG (1874—): Dicsőült éj. Op. 4. Schönberg az „új zene“ kiemelkedő alakja: cselekvő-tanító-alakotó szelllem, elhatárolt egyéniség. Zenéje rövid szavakban nem jellemezhe tő, de há kiéli' mutattni arra, hogy amit a melódiaszerikészítés, a harmóniák felbontása, a ritmus elemnek függetlenítése és a zenefilozófiai gondolkodás terén a'l'kotokt ölte ® léptekik,ért, kisugárzó hatással vitte előre a modern zenét. Eszméinek nagy része végső fokon Bartókban és Hindemitíhben nyert beteljesülést. A híres „Verklärte Nlacht“ Richard Dehmelia fiilozófikus költő .Asszony és világ“ sorozatának Súlyos szépségű költeményén alapuló programmkamaras zenre, vonószenekarra, eredetileg vonóshatásra. A mély értelmű vers tartalma néhány szóban: Ketten mennek ,a kopár éjszakában. A nő szól: bűnt hordok magam« ban. Gyermekeit, mem a. te gyermeked. A férfi szólt: ne legyen ez bűnöd. Egyek vagyunk és i a gyermek az enyém lesz. . . mert te hoztad nekem életem fényét és én is a gyermeked vagyok. Ivetten mentnek a fényilő éjszakában . . . KODÁLY ZOLTÁN (1882—): Galántai táncok Szünet szil A ^ZEtlk^KADÉMIÁN Pénteken, március 18-án 8 órakor . © Kényei: SZŐKE TIBOR >1 íi sor ANTON BRUCKNER (1824—1896): VII. Szimfónia, E-dúr. Keletkezése: 1883. Bruckner az uitóromantika sokant vitatott jelensége. Gyökerei Beethovenhez és Selimbeirtihez nyúlnak vissza, rajongott ideálja Wagner . . . és mégis, ha Istenit-kereső, tisizta líráját, őszinte témáitis sokszor fenségesig magasító Codáiniak ragyogó hangszerelését tekintjük, nem tagadhatjuk meg tőle az egyéniséget. Ez az egyéniség nem hibátlan, de mégis igazi, égő lelkű költő, akiit a szép és mnjíigaszinos kereséseinek gyötrelmes öröme űz magános íróasztalához. VII. Szimfóniája emu. kevesek közé tartozik, amelyek még alkotójuk életében sikert és elismerést arattak; valóban, forma szerkesztés és tartalmi kiegyensúlyozottság tekintetében kimagasló értékű mű. I. Allegro moderato. Méltóságteljesen ívelő fő témából, kereső hangulatú melléktémából és igazi Bruckner-zárónérmából formált terjedelmes szonátáforma. II. Adagio. Dalformia. Ez a tétel a szimfóniaírodatom abszolút értelméi közé tartozik: Wagner halála idejében keletkezett és Bruckner hitben, gyökerező mélységes fájdalmának megrázó vallomása. (A «szimfómilai irodalomban először jelennek meg a sejtelmes hangszínű WagnerHrúbák.) III. Scherzo. A szelídtellkű mester új oldala: groteszk, csúfombéros, szinte démoni hangulatú tétel, amelynek élességét a Trió lágy éneke enyhíti. IV. Finale: Széles szonáta formia, amelyben a témai amyag erősen polifon ikkidolgiozásiban jelenik meg. A hatalmas erejű Coda diadalittasan koronázza meg a művet RENDEZÉSE A ZENEAKADÉMIÁN Hétfőn, március 21-én 8 órakor A Közalkalmazottak LISZT FERENC KÓRUSÁNAK III. ORATÓRIUM-ESTJE Közreműködnek: a MÁV SZIMFONIKUSOK Vezényel: SZŐKE TIBOR Műsor ORLANDO di LASSO (1530?—1594): Zsoldos katona szerenádja • JEAN-BAPTISTE LULLY (1632 1687): Táncdal KODÁLY ZOLTÁN (1882—): Székely keserves SZÉKELY ENDRE (1912—): Jószomszédság dalai IGOR FJODOROVICS STRAA'INSZKU (Í882—): Zsoltárszinifónia ,histen dicsősségére“ írta Stravinszkij 1930- ban. Bizarr maga a tény, hogy a modern ember isszike,pbimizmussával, érzelemtagadásával és technikai önbizalmával alkotó mester a Zsoltárokat teszi műve alapjává ... a kivitel még bizarrabb. Mintha a francia legenda ismétlődnék meg: Boldogasszony Bohóca bukfencet vet a Szűzanya oltára előtt, hogy a maga módján ajándékozna meg sírő moróságában. A háromtételes Zsoltárszimfonia partitúrája latinul éneklő négyszólamú kard és nagyzenekart ír elő, de kalarinétok, hegedűk és brácsák nélkül, maga ís hangszín is rendkívüli. Az első tétel a 39. zsoltárra épül: a kar gregoriánra emlékeztető könyörgését, a zenekar mozgatlmas, riitmuziális keretbe foglalja. Az aittaec a következő második tétel, a 40. zsolttár ell'beszélő szövgének fugatójellegű feldolgozása. Attacca: a harmadik tétel ív 150. zsoltár Istent zenével dicsérő textusát szóláztatja meg ... a Ma nyelvén, egészen a jazz határáig tágítva a kereteket. A bangós ünnepek utáni csendes öröm légkörében, elhalkulva zárul a maga nemében páratlanul érdekes alkotás. Szünet CLAUDE ACH ILLE DEBUSSY (1862—1918): Nocturnes Kertenkezése: 1899, Debussy impresszionista Periódusának terméke, három fínomszépségű kép. I. Nuages. (Felhőik.) A bujkáló napfényben Lomhán vonul le, él foszló, kék-ezüst bárányfeltlők pasztelllje ... a forma nélküli formaalkotás ihletelűt muzsikája. II. Fétes. (Ünnepek).) Elmentét: ritmikus, lüktető zene, szabályos dalforma. Feszült, örömtől izgatotti várakozás .. távolid fumkárok: jön az ünnepi meneti Extázistig fokozódó, hanigörvény . . . majd elhalkul, elenyészik minden. Ilii. Siréims. (Szirének.) Az öt évvel később szültetett,La Mera előfutára. Szöveg nélkül élnek,Lő női kar jelleníiti meg a végzetes nőa,lakóikat, ,alkik a tengeri hulllámaiból felbukkanó sírmákon éneklik csábító dalukat... aztán eltűnik hosszú hiajuk, hívó karjuk és a tenger sükke mélyén szetlem-ének zsong. ALEXANDR PORFIRIEVICS BORODIN (1833—1887): Roloveci táncok az „Igor hercegiből Az orosz alapi témákra épült, igen jelentős operát Rimiszkij-Korzsalkoff és Glaszunov fejezték be. 1890-ben került színre, Borodin halálla után. Dús színekben csillogó, remekül fellépíteltű jelenetei közül a Pofovech táncok címen ismert részlet vált a hanghangversenytermeik nagyhatású számává. Lágy, bánatos srémiák váltakoznak dübörgő ritmusokkal és valósággall földszingú őserdő árad a befejezés hiaitailimas folkozásábólt. (Szered!.) MÁRCIUSI SIKEREK Balzac: Vesztett illúziók A kapitalista társadalom és sajtó hatalmas kórtörténete, a kiábrándulás legnagyobb regénye. Ára kötve 48. Ft Dante: Isteni színjáték A nagy mű ú i népszerű kiadása Babits Mihály tökéletes fordításában. Ára kötve 34.50 Ft Gorkij: Kispolgárok Gorkij nagy drámai freskója a forradalom előtti Oroszország korhadt és jövőbemutató rétegeiről. Ára kötve 1450 Ft Tersánszky J. Jenő: Egy kézikocsi története A Kossuth-díjas író legifjabb remek kisregénye: a nyilas idők akasztófahumora egy kézikocsi történetében. Ara kötve 13.50 Ft RÉVAI