Pesti Műsor, 1958 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1958-10-31 / 44. szám
4 ........... ......... _ _ ___________ P M ............okt. 31—nov. 6-ig Vasárnap, november 2-án de. Bérletszünet Kezdete 11, vége 2 után JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KACSÓH PONGRÁC Újra hangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette Kenessey Jenő. A verseket Heltai Jenő írta. Bakonyi Károlynak Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán írott szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar. Rendező: Mikó András Vezírrel: Németh Amadé Kukorica Jancsi Iluska .... Bagó................... Francia király Királykisasszony Gonosz mostoha Strázsa mester Csősz . . . í 1 1 gazda . * . i 2. gazda . » * . Bartolo ..ti Udvarhölgy • » Tábornok . . • Első udvaronc . Második udvaron Kövecses Béla Vámos Ágnes Katona Lajos Fekete Pál Páka Jolán Lőrincz Zsuzsa Szomolányi János Mally Győző Csőr József Sugár Rezső Perényi Kálmán Bordy Bella Kőváry Richárd Erdei Gyula Kertész Gyula A táncokat tervezte és betanította: Harangozó Gyula. Előadják: Bordy Bella, Rab László, Menyhárt Jacqueline, Molnár Ferenc, Bánki Györgyi, Boross Erzsébet, Bronecz Ilona Történik a falu végén, a francia király udvarában, az élet tavánál és ismét a falu végén I. felv.: Kukorica Jancsi, a bojtárfiú, szerelmes az árva Puskába, aki sokat szenved gonosz mostohaanyjától. Jancsi megfenyegeti az öreg banyát, s ez bosszúból a tilosba csalja Jancsi nyáját. A feldühödt nagygazdák Jancsinak rohannak, aki otthagyja a pásztorkodást és beáll huszárnak. — II. felv.: A francia király, akinek a magyar huszárok segítségére siettek. Jancsit »►János vitéz« névvel jutalmazza meg hősiességéért, egyben felajánlja neki a trónját és leánya kezét. Bagó szomorú hírt hoz. Iluskát halálra gyötörte mostohája. Jancsi a halál országából is vissza akarja hozni szerelmesét. — III. felv.: Hosszú vándorlás után Jancsi és Bagó egy tóhoz ér. Egy öregasszony el akarja téríteni őket útjukból, de Jancsi felismeri benne Puska gonosz mostoháját. Kiderül, hogy boszorkány. Jancsiék végeznek vele s feltárul előttük az Élet Tava. Itt van a tündérek között Iluska is. A boldog Jancsinak hiába ajánlják fel a tündértrónt, ő visszamegy Puskájával falujába. Vasárnap, november 2-án este Márkus-bérlet, 2. előadás Kezdete 7. vége 10 után LIVIA LIZEANU a Kolozsvári Állami Román Opera magánénekesének vendégfelléptével RIGOLETTO Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét írta: Piave. Fordította: Blum Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar. Táncok: Nádasy Ferenc, Rendezte: Dr. Kenessey Ferenc Vezényel: Pless László A herceg , , , , Járay József Rigoletto * » « , Radnay György Gilda • . , i , i Lívia Lizeanu Sparafucilet , , Bódy József Magdaléna , , * Monterone • . • « Marullo i * . • • Borsa ...i,f Ceprano gróf i . * Ceprano grófné Giovanna , * • • Apród t i , i Porkoláb • * « Garancsy Márta Cser Tímea Hegyi Adorján I. felv.: A mantuai herceg zabolátlan, ledér életet él. Udvari bolondja, Rigoletto kicsúfolja a herceg áldozatait, köztük Monteronet is, aki számonkéri a hercegtől leánya elcsábítását. Monterone a csufolkodó bohócot megátkozza. II. felv. A külvárosban — ahol Rigoletto él lányával, Gildával — álruhában besurran a kapun a herceg, aki most tudja meg, hogy szerelmesének atyja a bohóc. Rigoletto elhiszi Marullo meséjét, hogy Ceprano grófnőt akarják elrabolni és még segíteni is hajlandó. Hl. felv.: Rigoletto megtudja az igazat, átkutatja a palotát, s megtalálja leányát. Bosszút esküszik a herceg ellen. IV. felv. Rigoletto megkísérli kiábrándítani Gildát a hercegből, majd Sparafuellet, a bérgyilkost a herceg ellen küldi. De az átok megfogant. Sparafueile áldozata nem a herceg, hanem a férfiruhába öltözött Gilda. Palánkay Klára Varga András Rajna András Palcsó Sándor Komáromy László Gombos Éva Márkás új és használt ZOHSORAK és KANIHÚK nagy választéka ZONGORATEREMBEN VII. Lenin körút 101. (T.: 123-398) VÉTEL-ELADÁS Hétfőn, 3-án 8-kor a MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR A bérlet, 3. estje Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Közreműködik: JEANNE-MARIE DARRÉ MŰSOR: DEBUSSY: Egy faun délutánja RAVEL: G-dúr zongoraverseny SZTAJNOV: Trákia — szimfonikus költemény CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny Debussy 1892-ben komponálta Egy faun délutánja című »szimfonikus előjátékát« Mallarmé verse alapján. Képzeletbeli, mitológiai tájon a szerelmes faun fuvolaszóval hívogatja az erdő tündéreit. A táj egyszerre megelevenedik, de a nimfák hamarosan eltűnnek, a faun egyedül marad, a légiesen könnyed látomás szertefoszlik. Debussy kompozíciója nem a vers cselekményét, inkább az általa keltett impressziókat kívánja zenébe önteni. Ezért is tekintik a zenei impresszionizmus egyik első, úttörő alkotásának. Maurice Ravel G-dúr zongoraversenye három tételes: Allegramente — Adagio assai — Presto. Az 1930—33 között keletkezett műről a szerző így nyilatkozott: »A szó legszorosabb értelmében véve koncert, Mozart és Saint-Saens zongoraversenyeinek szellemében. Az I. tétel a Lúdanyó meséi zenei világával rokon, virtuóz »divertissement«. A II. tétel álmodozó, egyszerű idill. A III. tétel, a komponista szavai szerint, »tartalmaz néhány jazz elemet is, de csak mértékkel«. Sztajnov bolgár zeneszerző »Trákia« című szimfonikus költeménye nálunk ez alkalommal hangzik fel először hangversenyteremben. A műnek nincs programjai Kedden, november 4-én 7. bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 10 után AZ ELADOTT MENYASSZONY Vígopera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: SMETANA Irta: Sabina K. Fordította: Blum Tamás. Rendezte: Stephányi György. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: Varga Pál Kruzsina ...» Varga András Ludmila, felesége : Uher Zita Mazsenka, leányuk Mátyás Mária Micha Tóbiás » . Galsay Ervin Háza, felesége . » Farkas Anna Vasek, a fiuk « * Kishegyi Árpád Jenik ...» i i Kövecses Béla Kecal Domahidy László Springer . . » * • Göndöcs József Esmeralda » » * Pavlánszky Edina Indián komédiás . Hegyi Adorján Koreográfiáját Vaszilij Vajnonnen, a Moszkvai Nagy Színház Sztálin-díjas balettmestere tervezte és tanította be, asszisztensével, Klavdia Armasevszkájá- val, a Moszkvai Nagy Színház művésznőjével I. felvonás Polka. Táncolja: Hamala Irén, Tóth László és a tánckar II. felvonás: Furiante. Táncolja: Kálmán Etelka és a tánckar III. felvonás: Cirkusz. Táncolja: Bánki Györgyi, Pető László, Balogh Ágoston, Nádas Imre I. felv: A vidáman ünneplő faluban csak Mazsenka és Jenik szomorú, mert Mazsenkát szülei a gazdag Micha fiához, Vasekhez akarják kényszeríteni. Mazsenka szembeszáll szülei akaratával. Kecal házasságközvetítő azonban vállalja, hogy jutalom ellenében mégis létrehozza a házasságot. II. felv.: Az ügyefogyott, dadogó Vasek a kocsmában megismerkedik Mazsenkával, aki eltitkolja kilétét* Mazsenka megjátssza neki a csapodár, erőszakos teremtést . Vasek, aki beleszeret, már visszalépne az apja által tervezett házasságtól. Kecal 300 tallért ígér Jeniknek, ha otthagyja Mazsenkát. Jenik látszólag belemegy az alkuba, de kiköti,hogy csak Micha fia lehet a férj. Kecal elmeséli az alkut a falusiaknak, akik felháborodnak Jenik viselkedésén. III. felv.: A faluba érkező cirkusz kötéltáncosnője is megtetszik Vaseknek, aki, hogy elnyerje a lányt, hajlandó az előadáson a medve szerepében fellépni. Mazsenka, aki azt hiszi, hogy Jenik eladta őt, beleegyezik, hogy Vasek felesége legyen. Ekkor Jenik bevallja, hogy ő Micha másik fia, de elbújdosott mostohaanyja elől. A szerződés értelmében őt, Micha fiát illeti Mazsenka. Mazsenka boldog lesz, a medvebőrbe bújt Vaseket és a póruljárt Kecalt pedig az egész falu kineveti. inkább utóromantikus hangvételű hangulatkép, népzenei elemek alkalmazásával. Rövid bevezetés után gyors-lassúgyors részre tagozódik. Csajkovszkij három zongoraversenyt írt, ezek közül az első, a b-moll versenymű a legismertebb. Nagy népszerűségének titka a szólóhangszer virtuóz lehetőségeinek kiaknázásában, a mű hatásos felépítésében rejlik. A csillogó külső mögött azonban nem sikkad el a tartalmi mondanivaló sem. Az I. tételben a rézfúvók bevezetése után a hegedűkön és gordonkákon szólal meg a patétikus főtéma, a zongorának az egész klaviatúrát átfogó, hatalmasan zengő akkordjai kíséretében. Majd a zongora szólisztikusan fejleszti tovább a témát. A fafúvókon hangzik fel az érzelmes melléktéma. A II. Andante semplice tételben megkapó bölcsődal-téma szólal meg. A tétel könnyed, táncos középrésze egy régi francia sanzont idéz, majd visszatér a bölcsődal-téma. A III. Allegro con fuoco tétel kozákos táncritmusai, lendületes, friss témái a orosz népünnepély vidám forgatagába vezetnek.