Pesti Műsor, 1958 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1958-10-31 / 44. szám
Okt. 31—nov. 6-ig PM 7 MH mi i ii ii ni »..«■■■MJWMTr m ihiu Hd i ii 'I i ii iMiáinirr—irinrTT~n~nrrnniinii Csütörtökön, november 6-án Kezdete 7, vége 10 után TISZTÚJÍTÁS Vígjáték 3 felvonásban Irta: NAGY IGNÁC Zenéjét szerezte: Farkas Ferenc, Rendezte: Várkonyi Zoltán. A díszleteket Varga Mátyás, a jelmezeket Nagyajtay Teréz tervezte Dr. Langyosi Kinga, a felesége Aranka, sógornőj Farkasfalvy . . Tornyai, szolgabír Hajtósi, aljegyző Dr. Heves, ügyvé Darabos, Jurátus Schnaps, fogadós Damázsdi, írnok Virágos György Aranyos Mihály j Nelly, szobalány Inas Langyosékní I. Köznemes « II. Köznemes » ül. Köznemes IV. Köznemes * Kintornás . . . Cselédlány . « » i » Major Tamás Csernus Mariann Lukács Margit Barsi Béla Horváth József Horkai ’OS Kállai Ferenc Tarsoly Elemér Suka Sándor Pásztor János Tompa Sándor Bihari József Soós Edit Paláncz Ferenc fh. Márkus Ferenc Ambrus András Almási József Holl István fh. Peczkay Endre fh. Pásztor Erzsi fh. Történik Magyarországon, az 1840-es években I. felv.s Langyos főorvos sógornője. Aranka, a szép özvegy, annak ígéri kezét és vagyonát, akit a küszöbön álló tisztújításon alispánná választanak. Két esélyes jelölt van; a régi alispán Farkasfalvy és a szabadelvű Heves ügyvéd. Aranka azonban a harmadikat szereti, a szegény Tornyai szolgabírót. — Híe,v*! Megindul a választási küzdelem. Farkasfalvynak sok az ellensége, de a szabadelvűségnek meg több is. Heves is eteti, itatja választóit. A két erős ellenfél azzal próbálja egymást gyöngíteni, hogy ha már rájuk nem szavaz valaki, akkor a harmadikra, Tornyaira adja le a voksát. Ez Aranka ötlete volt, aki ügyes fogással kényszerítette Langyost, hogy legyen segítségére. — III. felv.: Aranka egyformán kacérkodik Hevessel és Farkasfalvyval: az egyiket légyottra csináltja, amelyen nővére helyettesíti, a másik kilesi és félreérti a jelenetet. Kicsi híja, hogy baj nem származik ebből, mert Tornyai is tudomást szerzett a dologról. Végül azonban a szerelmesek egymásra találnak, s a választás Tornyai győzelmével végződik. KATONA# JÓZSEF SZÍNHÁZ V., Petőfi Sándor utca 6. Tel.: 187-794 Pénteken, 31-én BEMUTATÓ ELŐADÁS vasárnap: <5-5111 KéUm>n, Pfen Kezdete 7, vége 10-kor A TIZENHETEDIK BABA NYARA Színmű 3 felvonásban,, 5 képben Irta: Ray Lawler Fordította: Majoros István. Rendezte: Várkonyi Zoltán. A díszleteket Fábry Zoltán, a jelmezeket Laczkovich Piroska tervezte Olive i . , t . . Mészáros Ági Pearl........................Lukács Margit Roo nádvágó Básti Lajos Barney I munkások Bárdy György Johnie Dawd . . . Buss Gyula Emma, Olive anyja Gobbi Hilda Búbba ...................Törőcsik Mari Történik napjainkban, Melbourne-ben * Roo és Barney cukornádvágó munkások, akik az év hét hónapját nehéz munkában északon töltik, a másik öt hónapon megtakarított pénzükön délre utaznak pihenni, élni. A szabadban dolgozó két munkás szerelemre vágyik, meghitt fészekre, ahol az élet szépségeit ízlelheti. Tizenhat éven át Olive házában találtak megnyugvást, boldogságot, szerelmet. Roo és Barney szemében mennyország az az öt hónap, amelyet délen töltenek. A tizenhat szép nyár emléke él bennük, amikor ismét megérkeznek Olive házába, de a tizenhetedik nyáron kiderül, hogy az ilyenfajta boldogság nem örökkévaló. Olive most is várja Root, de Barney szerelme, Nancy megunta az örökös várakozást, biztos életre vágyott és férjhezment. Olive ugyan gondoskodik negyedik partnerről, Pearl személyében, de kudarcot vall vállalkozásával. Megpróbálják felidézni az elmúlt nyarak gondtalan világát, de hasztalan, felbomlik a négyesfogat. Fájdalmasan döbbennek rá, hogy megöregedtek és a fiatalos hévvel gyújtott tűz kialudt, melegítő parázsa nem maradt Az első ausztrál színműről Az önálló ausztráliai irodalom a XIX. század első felében bontotta ki szárnyait, a drámai alkotások közül azonban eddig egy sem ütötte meg az európai mértéket, de még a hazai színházlátogató közönség érdeklődését sem tudta felkelteni. Csaknem kizárólag angol, illetve amerikai darabokat adtak elő Ausztráliában, jórészt külföldi sztárokkal. Míg az amerikai színpad 1920-ban hirtelen önellátóvá lett és nyomban megkezdte hódító útját más földrészeken is, addig az ausztrál drámairodalom első komoly alkotása, amely a nagy hazai siker után eljutott angol területre, majd a világ más színpadaira is (egyben az első, magyar színpadon színre kerülő ausztráliai színmű). Ray Lawler: »Summer of the Seventeenth Doll« — A Tizenhetedik baba nyara c. drámája volt. A szerző 18 évvel ezelőtt próbálkozott első színművével — sikertelenül. Nem adta fel a harcot, tovább figyelte, tanulmányozta a színpadot, a közönséget, amire mint színésznek bő lehetősége volt, aztán ismét darabot írt, amelyet egy művészi fesztiválon mutattak be. Az egyszeri előadás sikere arra buzdította Lawlert, hogy komolyabb darabot írjon. A Tizenhetedik baba nyara melbourne-i és sidneyi hatalmas sikere mindenekelőtt Lawrence Olivier figyelmét keltette fel, aki nyomban lekötötte az angliai előadásokat — ausztráliai színészekkel. A darab frissesége és őszinte realizmusa egy csapásra meghódította az európai színpadokat. Mondanivalója abban foglalható össze, hogy az embernek, bizonyos idő elmúltával felül kell vizsgálnia a saját útját. Meg kell néznie, nem került-e zsákutcába és ha kell, szakítani az elkopott illúziókkal, leszámolni azzal, ami visszavonhatatlanul elmúlt, színét, ízét vesztette és csak önmegtagadással, erőltetetten volna fenntartható. A darab külföldi sikereinek egyik titka az, hogy idegen munkások életéből ad képeket. Steinbeck: Egerek és emberek c. darabjához nagyon hasonló mesterkéletlen drámaisággal. Kőműves Imre UAU Brecht-bemutatóra készül a nv". ■ Nemzeti Színház: »A rettegés birodalma« című dráma sorrendben a negyedik brechti mű, mely színre kerül magyar színpadon. Az első a »Koldusopera« volt, amelyet először a Vígszínház, ezután 1945-ben a Szabad Színpad mutatott be, majd az elmúlt évadban a Színművészeti Főiskola vizsgaelőadásán került színre. A »Jó embert keresünk«-et a Katona József Színház, a »Courage mamá«-t pedig a Madách Színház hozta színre. A nagy humanista új drámája (eredeti címe »Félelem és nyomorúság a harmadik birodalomban«). 13 képből áll és mindegyik kép egy-egy önálló dráma, mely rávilágít azokra az emberekre, akik félelemből nem szálltak szembe az embertelenségekkel és így maguk is bűnrészeseivé váltak egy gyilkos rendszernek. Az előadást Marton Endre rendezi. A főbb szerepeket Tompa Sándor, Major Tamás, Kállai Ferenc, Máthé Erzsi, Somogyi Erzsi, Somló István, Apáthi Imre, Olty Magda és Barsi Béla játsszák. A díszleteket Hincz Gyula és Bakó József, a jelmezeket Nagyajtay Teréz tervezte. A kísérőzenét Dávid Gyula szerezte. Szombaton, november 1-én kezdenek, vége 10-kor WARRENNÉ MESTERSÉGE Színmű 4 felvonásban Irta: G. B. SHAW Fordította: Harsányi Zsolt. Rendezte: Major Tamás. Díszlet: Varga Mátyás. Jelmez: Nagyajtay Teréz Warrenné . . . . Ladomerszky Margit Vivien leánya. . Zolnay Zsuzsa A tiszteletes . * * Tassy András Frank, a fia i « * Horkai János Sir Crofts , Mányai Lajos Praed Kemény László Történik Londonban és környékén a század elején Shaw ebben a szatírájában azt a tételt igazolja, hogy »a pénznek nincs szaga«. Az előkelő körökhöz tartozó Warrenné és társa, Sir Crofts találkahelyek és nyilvános házak fenntartásából gyarapítja vagyonát. Vivie azonban elszakad a gondtalan élettől, sőt anyját is megtagadja, mert a piszkos eredetű pénz helyett a maga munkájából akar megélni; SHAW — MINT KOVÁCS G. B. Shaw-t sokszor érte az a vád, hogy a »Warrenné mestersége« megírására Ibsentől és Maupassant-tól nyert ösztönzést. Shaw ezekre a vádakra ezzel válaszolt: »Süketnek és vaknak kell lennie az olyan drámaírónak, aki a mai világ érdekei, kötelességei és fordulatai között könyvekhez fordul eszmékért vagy sugallatokért. Ibsen és Maupassant épp oly kevéssé járt eszemben, mint ahogy a falusi kovács, amikor lovat patkól, nem gondol arra a kovácsra, aki a szomszéd megyében patkólja a lovakat«,