Pesti Műsor, 1968. június (17. évfolyam, 23-26. szám)

1968-06-07 / 23. szám

4 MAGYAR @­­­LIA MI •PEIADAZ ERKEL SZIFIHÁZA VIII., Köztársaság tér Tel.: 330—5« Jegypénztár nyitás­­-kor (hétfőn zárva), ünnepnap de­ 10-12-ig és du. 5—7-ig Szombaton, 8-án 5. bérlet, 10. előadás Kezdete 7, vége 11 előtt HUNYADI LÁSZLÓ Opera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ERKEL FERENC (1810—1893) Szövegét írta: EGRESSY BÉNI. (1813 — 1851.) Átdolgozta: Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Komor Vilmos és Radnai Miklós. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. Díszlet: Forray Gábor Jelmez* Márk Tivadar. Táncok: Brada Rezső. Karigazgató: Németh Amadé Vezényel: OBERFRANK GÉZA Erdész Zsuzsa V. László . . . Czillei Ulrik . . Hunyadi László . Hunyadi Mátyás Gara nádor Mária, leánya Szilágyi Mihály . Szilágyi Erzsébet Rozgonyi . . . Hadnagy . . . . Egy nemes . . . Palcsó Sándor Radnay György Tarnay Gyula Várnay Edit Fodor János Erdész Zsuzsa Tóth László Agay Karola Máhr Ottó Kövesdy Károly Bánfai László * V. László retteg a nép szívében élő Hu­nyadiak dicsőségétől. A nagy Hunyadi emlékét gyűlölő főurak csoportjának ve­zére, a király nagybátyja, Czillei Lilrik el akarja tenni láb alól Hunyadi két fiát, Lászlót és Mátyást. Hunyadi László fele­lősségre vonja a cselszövő Czilleit, aki tőrrel támad rá, de Lászlónak segítségére sietnek vitézei és Rozgonyi megöli Czil­leit. Az ingatag, gyenge V. László látszó­lag megbocsát Hunyadi Lászlónak, eskü­vel fogadja, hogy nem lesz bántódása. A király beleszeret Hunyadi László menyasszonyába, Gara Máriába, akinek apja azt szeretné, ha leányából királyné lenne. Gara nádor hamis vádat kohol Hunyadi L­ászló ellen. A király kapva a hamis vádon, megszegi esküjét és lefe­jezteti Hunyadi Lászlót. BÉCSIKAPU TÉRI EVANGÉLIKUS TEMPLOM Pénteken, 7-én 7-kor: BACH ELŐTTI MESTEREK: Buxtehude, Pachchell, Wal­ther művei. Orgonánál: Peskó György. HALÁSZBÁSTYA ISTVÁN SZOBORNÁL. Szombaton, 8-án este 8-kor: BÉCSI EST. Közreműködik a Postás Szimfonikus Ze­nekar. Vasárnap, 9-én déli 12-kor: TÉRZENE. Közreműködik a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara. PM­ TéS Június 7—13-ig Pénteken, 7-én 10. bérlet, 10. előadás Kezdete 7. vége 10-kor . PARASZTBECSÜLET Melodráma 1 felvonásban Zenéjét szerezte: PIETRO MASCAGNI (1863-1945) Szövegét Giovanni Verga elbeszélése nyo­mán írta: Giovanni Targioni-Tozzetti és Guido Menasci. Fordította : Pless László. Rendezte: Békés András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella. Karigaz­ 9­gató: Németh Amadé Vezényel: LENDVAY GYÖRGY Santuzza * , . . Lola '••••• Turiddu •••.«« Alfio ...... Lucia ...... Dunszt Mária Mészöly Katalin Korondy György Széki Sándor Palánkay Klára * A parasztok Lucia asszony kocsmája előtt gyülekeznek. Megjön Santuzan és elpanaszolja, hogy Turiddut Lola újra behálózta. Lola férje, Alfia fuvaros fele­ségét minden asszonyok leghűségesebb­jének tartja. A templomból elindul a húsvéti körmenet, megjön Turiddu, aki­hez Santuzza könyörög, hogy térjen visz­­sza hozzá. De a férfi ónja már. Ekkor pillantja meg a lány a fuvarost s be­­árulja neki Turiddu és Lola bűnös sze­relmét. Mise után a nép a kocsmában gyülekezik. Turiddu - a szicíliai nép­szokás szerint — megharapja Alfie fülét, ez kihívás, késpárbaj életre-halálra. Tu­riddu búcsút vesz anyjától, kéri hogy ne hagyja el a magára hagyott Santuzzát. Aztán elrohan és néhány pillanat múlva felhangzik a rémült kiáltás: -Megölték Turiddut-é. n. BAJAZZÓK Vasárnap, 9-én este 12. bérlet, 10. előadás Kezdete 7. vége Vall után HOFFMANN MESÉI Fantasztikus dalmű 3 felvonásban, elő- és szójátékkal Zenéjét szerezte: JACQUES OFFENBACH (1819-1880) Szövegét E. T. A. HOFFMANN (1776-1825) elbeszéléseinek felhasználásával írta: Ju­les Barbier. Fordította: innocent Vince Ernő. Rendezte: Nádasdy Kálmán. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket és az előfüggönyt Márk Tivadar tervezte. Táncok: Eck Imre Vezényel: VARGA PÁL Olympia .... Antónia..................... Giulietta és Stella Hoffmann, a költő Lindorf, Coppelius, Miracle, Dapertutto . . . András, Cochenille, Ferenc, Pitichinaccio . . Spalanzani .... Crespel .... Miklós ..... Lutter kocsmáros . Schlemil..................... Hermann­­­v Nathaniel­a diákn­é Antónia anyjának hangja..................... Zádorfalvy Margit Szecsődy Irén Mátyás Mária Korondy György Losonczy György Külkey László Göndöcs József Antalffy Albert Szőnyi Olga Kerekes Gébor Varga András Erdei Gyula Rajna András Barlay Zsuzsa A táncokat előadják: Dévényi Edit, Péter László, Tauz István * Dráma 2 felvonásban Zenéjét szerezte és szövegét írta: RUGGIERO LEONCAVALLO (1858—1919) Fordította: Pless László. Rendezte: Békés András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella. Karigazgató: Németh Amadé Vezényel : LENDVAY GYÖRGY Nedda (a színpadon Colombina) komédiásnő . . . Szabó Rózsa Canio (a színpadon Fagliaccio) a tár­saság feje . . . Udvardy Tibor Tonio, a bamba (a színpadon Tad­deo) komédiás . Jámbor László Beppo (a színpadon Arlecchino) komédiás . . . Jagasich Péter Silvio..........................Turpinszky Béla Első per ..... Kövesdy Károly Második per . . . Sikolya István * Egy dél-olaszországi faluba vándor­komédiások érkeznek. A parasztok áldo­másra hívják meg a színészeket. Beppo és Canio szívesen tartanak velük, csak Tonio hiányzik. Egy paraszt otrombán tréfálkozik, hogy biztosan azért nincs itt, mert szerelmeskedik Neddával. A férj is nevet a tréfán. Végül a kocsmába men­nek. Tonio csak erre várt, hogy bevall­hassa szerelmét Neddának, de az asszony kikacagja, sőt ostorral ver végig rajta. Tonio később meglátja, hogy Silvio megy Neddához, akinek csókjait boldogan viszo­nozza a »hű« asszony. Tonio a férj után siet és mindent elmond neki. Canio kést emel nejére, de Beppo kicsavarja a kezé­ből, mert közeledik az előadás ideje, öl­tözni kell. Canio egyedül marad. A komé­diások egy olyan darabot játszanak, amely pontos mása annak, amit az utolsó órákban éltek végig. Canióból kitör szen­vedélye, és megöli feleségét, s szerelmes, Bét, Silviót. Előjáték: Hoffman, a költő Lutter bo­rospincéjében poharazgat. Stella művész­nő szolgája levelet hoz neki, a művész­nő szobája kulcsával együtt. De hirtelen megjelenik a sátán és arra kényszeríti a szolgát, hogy a levelet őneki adja át, Hoffmannak pedig hamis üzenetet vi­gyen, amely szerint úrnője többé látni sem akarja. Hoffmannak mindig útját állja az ör­dög, sohasem lehet boldog. Hoffmann inni kezd és mámorában elmeséli három boldogtalan szerelmének történetét. I. felv.: Hoffmann szerelmes Olympiába, Spalanzani „leányába”. Olympia nem élő lény, hanem bábu, amelyet Spalanzani és Coppélius készített. Coppélius, aki maga az ördög, Hoffmann örök ellenfele, ösz­­szetöri a bábut, mert Spalanzani kisem­­mizte őt. Hoffmann csak most tudja meg, hogy egy bábuba volt szerel­mes. — II. felv.: Velencében Giuliettáért rajong Hoffmann. Rossz szelleme most Dappertutto alakjában jelentkezik és Giuliettát ráveszi, hogy lopja el Hoff­mann tükörképét. (Aki tükörképét elve­szíti, a lelkét veszíti el.) Dapertutto arra bíztatja Hoffmannt, hogy menekül­jön, mert Schlemil meg akarja ölni. Giu­lietta szobája kulcsát Schlemilnek adja, akit a féltékeny Hoffman megöl. A kacér lány kineveti Hoffmannt és másnak ígéri kegyeit. — III. felv.: Hoffmann szerel­mes a szívbeteg Antóniába, aki anyjától gyönyörű hangot örökölt, de egészsé­gére végzetes lehet, ha énekel. Miracle doktor, a démon a halálba küldi a lányt azzal, hogy a dicsőségről áradozva neki­­ éneklésre csábítja. Utójáték: Ismét a kocsmában vagyunk. Hoffmann most fe­jezte be boldogtalan szerelmeinek törté­netét. A színházban véget ért a Don Juan előadása és megjelenik Stella, mit sem sejtve arról, hogy az ördög paran­csára szolgája hazug üzenetet adott át Hoffmannak. A bortól mámoros Hoff­mann már meg sem hallja Stella hívó szavát és az énekesnő Lindorf tanácsos karján vonul el. Az ördög ezúttal is le­győzte a költőt. ___ TOVÁBBI MŰSOR 14- én: János vitéz 15- én: Nabucco 16- án: Coppélia

Next