Pesti Műsor, 1971. január (20. évfolyam, 1-5. szám)
1971-01-22 / 4. szám
2 Szombaton, 23-án Fleischer-bérlet, 6. előadás Kezdete 7. vége Vall előtt BŰN ÉS BŰNHŐDÉS Opera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: PETROVICS EMIL Szövegét FJODOR MIHAJLOVICS DOSZTOJEVSZKIJ (1821—1881) regényéből MAAR GYULA írta. Rendezte: Ivlikó András. Díszlet: Forrai Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Karigazgató: Németh Amadé Vezényel LUKÁCS ERVIN Raszkolnyikov . . Vizsgálóbíró . . . Szonja . . . . . Vén asszony . . . Cseléd . . . . • Szvidrigajlov • • • Razumihin . . . . Doktor..................... Fogalmazó . . . . Rendőrtiszt . . . Cifraruhás . . . . Diák ...... Tiszt.......................... Marm eladó . . . . Koldusasszony . . Idegen ..................... toto Endre Szőnyi Ferenc Sudlik Mária Delly Rózsi Jablonkay Éva Radnay György Rende Zsolt Antalffy Albert Göndöcs József Jánosi Péter Pavlánszky Edina Rozsos István Varga András Nagy Sándor Marton Éva Kunsági Kálmán Galsay Ervin Albert Miklós Csányi János Lux Géza Galsay Ervin Kunsági Kálmán Katona Lajos Hegyi János Rende Helga Balázs István * I. felv.: Raszkolnyikov hosszú ideje viaskodik a gondolattal, hogy megöli az uzsorás öregasszonyt. Töprengéseit találkozásai — a cinikus Szvidrigajlovval, a bájos Szonjával, a kocsmában a tiszttel és a diákkal — különféleképpen befolyásolják. Végül mégis felmegy az öregaszszonyhoz, s baltával megöli. Betoppan az asszony húga, Lizaveta is, Raszkolnyikov őt is kénytelen meggyilkolni. Rémlátomások gyötrik a tett elkövetése után. A rendőrségre idézik. Elviselhetetlen bűntudat dolgozik benne. II. felv.: Raszkolnyikovot rémképei kísérik. Beteg lesz, barátja, Razumihin igyekszik segíteni rajta. A fiú nem bírja bűnének terhét. Az utcára megy, a kávéházban provokatív beszélgetést kezdeményez. Szonjával is találkozik. A lány — akit egyszer megmentett egy tolakodó férfitól — most utcalány. Raszkolnyikov felkeresi a vizsgálóbírót. III. felv.: Raszkolnyikov elmegy Szondához, s bevallja neki tettét. A vizsgálóbíró, aki már korábban is gyanakodott, váratlanul vereséget szenved: egy mázoló — ismeretlen okból — magára vállalja a gyilkosságot. Szonja azonban rábírja Raszkolnyikovot, vallja meg bűnét a világ előtt. Másik idegen . . . Utcai énekes . . . Részeg ..................... Rendőr ..................... Első munkás • • Második munkás . Mázoló..................... Feketeruhás . . . Lizaveta..................... Egy úr ..................... Kedden, 26-án A bérlet, 6. előadás Kezdete 7, vége 10 után A VARÁZSFUVOLA Dalmű 2 felvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756—1731) Szövegét írta: EMANUEL SCHIKANEDER Harsányi Zsolt fordítását átdolgozta: Fischer Sándor. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk T. Vezényel: FERENCSIK JÁNOS Papagena Hankiss Ilona Monostatos ..... Külkey László ( Kalmár Magda Három gyermek : Kovács Eszter I Szabó Anita I. őrtálló .... Göndöcs József II. őrtálló . . . . Domahids’’ László I. felv.: Tamino herceget az Éj királynőjének udvarhölgyei mentik meg az őt üldöző kígyó elől. Megmutatják neki Pamina képét, s az ifjú szerelemre robban a lány iránt. Elhatározza, hogy kiszabadítja Sarastro fogságából. Kísérője Papagena, a madarász fegyvere a varázserejű fuvola. — Pamina szökni akar a fogságból, de Monostatos elfogja, Tamino pedig közben átlépi Sarastro birodalmának küszöbét. De csak akkor nyerheti el Paminát, ha mindketten kiállják a nehéz próbákat. II. felv.: Tamino hősiesen állja a próbatételt. Hallgatása Paminát a kétségbeesésbe dönti. Annál nehezebben sikerülhelytállnia Papagenának. Már-már öngyilkosságra szánja magát, de társra talál. Elnyeri Papagénát, Tamino pedig megkapja Paminát. Sarastro..................... Tamino .... Az éj királynője Pamina, a leánya 1. hölgy..................... II hölgy . . . . III. hölgy . . . . Öreg pap . . . . Fiatal pap . . . . Papageno . . . . Bódy József Bartha Alfonz Lehoczky Éva László Margit Vámos Ágnes Sándor Judit Jablonkay Éva ülő Endre Szellő Lajos Melis György PM Január 22—28-ig Vasárnap, 24-én de. Ifjúsági I. bérlet, 3. előadás Kezdete is, vége 2 után HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN (1882—1967) Szövegét Paulini Béla (1881—1945) és Harsány Zsolt (1887—1943) írta. Rendezte: Békés András. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte. Az énekkart betanította: Pless László. A táncokat Rábai Miklós, az óraszobrokat Kovács Margit tervezte Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Háry János. . . .örzse, a mátkája . Ferenc Császár . . A császárné . . . Napóleon .... Mária Lujza . . . öreg Marci . . . Ebelasztin báró . . Meluzina grófnő Esztrella bárónő . Magyar silbak . . Burkus silbak . . Generális Krucifix Generális Dufla . . Első huszár . . . Második huszár . . Első tüzér .... Második tüzér . . Udvari lakáj . . . Diák.......................... Bíró............................... Kocsmáros. .... Első per..................... Második per . . . Szólót táncol : Zilahi Győző Előjáték: Háry János, aki a nép mesélőkedvének megszemélyesítője, a nagyabonyi kocsmában külországi kalandjait regéli. I. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akarja átengedni a határon. A lovagias Háry az őrházat átrántja Galíciába. Ezért hálából Mária Lujza magával viszi őt Bécsbe testőrnek, bár örzse. Háry mátkája ugyancsak féltékenykedik. II. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár, Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjában, ,,háborút csinál,’ és a Napóleon elleni csatába küldi Háryt. III. kaland: Háry megveri a francia ármádiát és éppen Mária Lujzával ropja a táncot, amikor betoppan örzse, aki titokban követte a csatába vőlegényét. Mária Lujza hazaparancsolja örzsét, Háryt pedig hercegi rangra emeli. IV. kaland: A bécsi Burgban a császár Vendége Háry, akit a császári család már vezérnek tekint, de Háry törzséhez ragaszkodik és kikéri az obsitját. Utójáték: A kocsmában Háry befejezi elbeszélését, melynek igazságához tanúnak hívná örzsét, ha az már meg nem halt volna. * Berczelly István Mátyás Mária Várhelyi Endre Szecsődy Irén Mészáros Sándor Sándor Judit Varga András Palcsó Sándor Kenderessy Éva Bajor Klára Lux Tibor Hegyi János Antalffy Albert Cser József Bódy Tivadar Morandini Egon Rajna András Müller Gyula Klätzer Alajos Bódy Tivadar Gogolyák Antal Ferencz László Orbán András Berkes János Szerdán, 27-én Bérletszünet Kezdete 7, végez 11 után SPARTACUS Balett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ARAM HACSATURJAN Szövegét írta, koreográfiáját tervezte, betanította és rendezte: SEREGI LÁSZLO A koreográfus asszisztense Kaszás Ildikó. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: FRATER GEDEON Dózsa Imre Menyhárt Jacqueline Vámos György Sterbinszky László Fülöp Zoltán Geszler György Sebestény Katalin Csarnóy Katalin Pethő László Bozsó Árpád Bérezés Mária Erdélyi Sándor ( Balikó István I Bchumi Ferenc | Jurkovits Mátyás (Péter László | Balogh Ágoston [Gál Jenő | Kiss László | Péter László Történik, a római birodalomban, i. e. 74 körül * I. felv. 1. kép: Spartacus, a rabszolgalázadás feje a keresztfán, haláltusájában újra végigéli a hatalmas küzdelem eseményeit. 2. kép: Crassus előkelő barátaival elhatározza, hogy felkeresi a híres gladiátor-iskolát. 3. kép: Itt ismerjük meg Spartacust is. A gladiátorok közül Crassus választja ki a négy küzdőt. 4. kép: A kiválasztott rabszolgákat elkülönítik. Spartacushoz beszökik felesége, hogy búcsút vegyen tőle. 5. kép: Az arénában az egyik néger gladiátor majdnemmegöli Spartacust, amikor dühe Crassus ellen fordul, meg akarja ölni, de egy katona dárdája keresztüldöfi. 6. kép: Spartacus bosszút esküszik. Kiszabadítja rabszolgatársait. . . II. felv. 1. kép: Évekkel a lázadás leverése után Crassus barátaival visszatér a rombadőlt arénába. Az emlékek meglepetésszerűen törnek rá. 2. kép: Crassus villájában mulatozik. A bacchanália után megjelenik Spartacus is embereivel, birtokba veszi a villát. Canus, Grassus barátja meghal. III. felv. 1. kép: A lázadó rabszolgák Rómát fenyegetik. Crassus vállalja a hadvezérséget a lázadók leverésére. 2. kép: Spartacusék helyzete reménytelenné válik. Spartacus búcsút vesz feleségétől. 3. kép: Az életben maradt Flavia férje keresztfájánál, elsiratja az eltiport szabadságot. _____ TOVÁBBI MŰSOR: 29- én: Az ember tragédiája 30- án: Cosi fan tuite 31- én: de. Diótörő, este: Háry János Spartacus . . . . Flavia . . . .. . Crassus ..................... Gád............................... Az afrikai . . . . Crixus, a thrák . . Júlia.......................... Claudia..................... Canus . . . . . Batiátus . . . . Táncosnő . . . . Egy római katona . 4 férfi csörgővel . örök.......................... Budapest, január 2.4 De. 9-kor: TIT-tárlatvezetés a Szépművészeti Múzeumban (XIV., Dózsa György út 41.) . Száz éve közkincs az Esterházyképtár. Vezető: dr. Urbach Zsuzsa. De. 10-kor: TIT-tárlatvezetés a Magyar Nemzeti Galériában (V., Kossuth Lajos tér 12.) : XIX. századi magyar festészet. Vezető: Ecsery Elemér. — Munkácsy Mihály művészete. Vezető: N. Pénzes Éva. De. 10-kor: TIT-tárlatvezetés az Iparművészeti Múzeumban (IX., Üllői út 33— 37.): Az ötvösség remekei. Vezető: Héjjné Détári Angéla.