Pesti Műsor, 1971. január (20. évfolyam, 1-5. szám)

1971-01-22 / 4. szám

2 Szombaton, 23-án Fleischer-bérlet, 6. előadás Kezdete 7. vége Vall előtt BŰN ÉS BŰNHŐDÉS Opera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: PETROVICS EMIL Szövegét FJODOR MIHAJLOVICS DOSZ­TOJEVSZKIJ (1821—1881) regényéből MAAR GYULA írta. Rendezte: Ivlikó András. Díszlet: Forrai Gábor. Jelmez: Márk Tiva­dar. Karigazgató: Németh Amadé Vezényel LUKÁCS ERVIN Raszkolnyikov . . Vizsgálóbíró . . . Szonja . . . . . Vén asszony­­ . . . Cseléd . . . . • Szvidrigajlov • • • Razumihin . . . . Doktor..................... Fogalmazó . . . . Rendőrtiszt . . . Cifraruhás . . . . Diák ...... Tiszt.......................... Ma­rm eladó . . . . Koldusasszony . . Idegen ..................... toto Endre Szőnyi Ferenc Sudlik Mária Dell­y Rózsi Jablonkay Éva Radnay György Rende Zsolt Antalffy Albert Göndöcs József Jánosi Péter Pavlánszky Edina Rozsos István Varga András Nagy Sándor Marton Éva Kunsági Kálmán Galsay Ervin Albert Miklós Csányi János Lux Géza Galsay Ervin Kunsági Kálmán Katona Lajos Hegyi János Rende Helga Balázs István * I. felv.: Raszkolnyikov hosszú ideje viaskodik a gondolattal, hogy megöli az uzsorás öregasszonyt. Töprengéseit talál­kozásai — a cinikus Szvidrigajlovval, a bájos Szonjával, a kocsmában a tiszttel és a diákkal — különféleképpen befolyá­solják. Végül mégis felmegy az öregasz­­szonyhoz, s baltával megöli. Betoppan az asszony húga, Lizaveta is, Raszkolnyikov őt is kénytelen meggyilkolni. Rémlátomá­­sok gyötrik a tett elkövetése után. A ren­dőrségre idézik. Elviselhetetlen bűntudat dolgozik benne. II. felv.: Raszkolnyikovot rémképei kí­sérik. Beteg lesz, barátja, Razumihin igyekszik segíteni rajta. A fiú nem bírja bűnének terhét. Az utcára megy, a kávé­­házban provokatív beszélgetést kezdemé­nyez. Szonjával is találkozik. A lány — akit egyszer megmentett egy tolakodó férfitól — most utcalány. Raszkolnyikov felkeresi a vizsgálóbírót. III. felv.: Raszkolnyikov elmegy Szon­dához, s bevallja neki tettét. A vizsgáló­­bíró, aki már korábban is gyanakodott, váratlanul vereséget szenved: egy mázoló — ismeretlen okból — magára vállalja a gyilkosságot. Szonja azonban rábírja Raszkolnyikovot, vallja meg bűnét a világ előtt. Másik idegen . . . Utcai énekes . . . Részeg ..................... Rendőr ..................... Első munkás • • Második munkás . Mázoló..................... Feketeruhás . . . Lizaveta..................... Egy úr ..................... Kedden, 26-án A­ bérlet, 6. előadás Kezdete 7, vége 10 után A VARÁZSFUVOLA Dalmű 2 felvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756—1731) Szövegét írta: EMANUEL SCHIKANEDER Harsányi Zsolt fordítását átdolgozta: Fi­scher Sándor. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk T. Vezényel: FERENCSIK JÁNOS Papagena Hankiss Ilona Monostatos ..... Külkey László ( Kalmár Magda Három gyermek : Kovács Eszter I Szabó Anita I. őrtálló .... Göndöcs József II. őrtálló . . . . Domahids’’ László I. felv.: Tamino herceget az Éj király­nőjének udvarhölgyei mentik meg az őt üldöző kígyó elől. Megmutatják neki Pa­mina képét, s az ifjú szerelemre robban a lány iránt. Elhatározza, hogy kiszaba­dítja Sarastro fogságából. Kísérője Papa­­gena, a madarász fegyvere a varázsere­­jű fuvola. — Pamina szökni akar a fog­ságból, de Monostatos elfogja, Tamino pedig közben átlépi Sarastro birodalmá­nak küszöbét. De csak akkor nyerheti el Paminát, ha mindketten kiállják a ne­héz próbákat. II. felv.: Tamino hősiesen állja a pró­batételt. Hallgatása Paminát a kétségbe­esésbe dönti. Annál nehezebben sikerül­­­helytállnia Papagenának. Már-már ön­gyilkosságra szánja magát, de társra ta­lál. Elnyeri Papagénát, Tamino pedig megkapja Paminát. Sarastro..................... Tamino .... Az éj királynője Pamina, a leánya 1. hölgy..................... II hölgy . . . . III. hölgy . . . . Öreg pap . . . . Fiatal pap . . . . Papageno . . . . Bódy József Bartha Alfonz Lehoczky Éva László Margit Vámos Ágnes Sándor Judit Jablonkay Éva ülő Endre Szellő Lajos Melis György PM Január 22—28-ig Vasárnap, 24-én de. Ifjúsági I. bérlet, 3. előadás Kezdete is, vége 2 után HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN (1882—1967) Szövegét Paulini Béla (1881—1945) és Har­sány­ Zsolt (1887—1943) írta. Rendezte: Békés András. A díszleteket Forray Gá­bor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervez­te. Az énekkart betanította: Pless László. A táncokat Rábai Miklós, az óraszobro­kat Kovács Margit tervezte Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Háry János. . . .­örzse, a mátkája . Ferenc Császár . . A császárné . . . Napóleon .... Mária Lujza . . . öreg Marci . . . Ebelasztin báró . . Meluzina grófnő Esztrella bárónő . Magyar silbak . . Burku­s silbak . . Generális Krucifix Generális Dufla . . Első huszár . . . Második huszár . . Első tüzér .... Második tüzér . . Udvari lakáj . . . Diák.......................... Bíró............................... Kocsmáros. .... Első per..................... Második per . . . Szólót táncol : Zilahi Győző Előjáték: Háry János, aki a nép me­sélőkedvének megszemélyesítője, a nagy­­abonyi kocsmában külországi kalandjait regéli. I. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akar­ja átengedni a határon. A lovagias Háry az őrházat átrántja Galíciába. Ezért há­lából Mária Lujza magával viszi őt Bécs­­be testőrnek, bár örzse. Háry mátkája ugyancsak féltékenykedik. II. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár, Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjá­ban, ,,háborút csinál,’ és a Napóleon el­leni csatába küldi Háryt. III. kaland: Háry megveri a francia ármádiát és ép­pen Mária Lujzával ropja a táncot, ami­kor betoppan örzse, aki titokban követte a csatába vőlegényét. Mária Lujza haza­parancsolja örzsét, Háryt pedig hercegi rangra emeli. IV. kaland: A bécsi Burg­­ban a császár Vendége Háry, akit a csá­szári család már vezérnek tekint, de Háry t­örzséhez ragaszkodik és kikéri az obsit­­ját. Utójáték: A kocsmában Háry befeje­zi elbeszélését, melynek igazságához ta­núnak hívná örzsét, ha az már­ meg nem halt volna. * Berczelly István Mátyás Mária Várhelyi Endre Szecsődy Irén Mészáros Sándor Sándor Judit Varga András Palcsó Sándor Kenderessy Éva Bajor Klára Lux Tibor Hegyi János Antalffy Albert Cser József Bódy Tivadar Morandini Egon Rajna András Müller Gyula Klätzer Alajos Bódy Tivadar Gogolyák Antal Ferencz László Orbán András Berkes János Szerdán, 27-én Bérletszünet Kezdete 7, vége­z­ 11 után SPARTACUS Balett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ARAM HACSATURJAN Szövegét írta, koreográfiáját tervezte, be­tanította és rendezte: SEREGI LÁSZLO A koreográfus asszisztense Kaszás Ildikó. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: FRATER GEDEON Dózsa Imre Menyhárt Jacqueline Vámos György Sterbinszky László Fülöp Zoltán Geszler György Sebestény Katalin Csarnóy Katalin Pet­hő László Bozsó Árpád Bérezés Mária Erdélyi Sándor ( Balikó István I Bchumi Ferenc | Jurkovits Mátyás (Péter László | Balogh Ágoston [Gál Jenő | Kiss László | Péter László Történik, a római birodalomban, i. e. 74 körül * I. felv. 1. kép: Spartacus, a rabszolga­lázadás feje a keresztfán, haláltusájában újra végigéli a hatalmas küzdelem ese­ményeit. 2. kép: Crassus előkelő barátai­val elhatározza, hogy felkeresi a híres gladiátor-iskolát. 3. kép: Itt ismerjük meg Spartacust is. A gladiátorok közül Cras­sus választja ki a négy küzdőt. 4. kép: A kiválasztott rabszolgákat elkülönítik. Spartacushoz beszökik felesége, hogy búcsút vegyen tőle. 5. kép: Az arénában az egyik néger gladiátor majdnem­­megöli Spartacust, amikor dühe Crassus ellen fordul, meg akarja ölni, de egy katona dárdája keresztüldöfi. 6. kép: Spartacus bosszút esküszik. Kiszabadítja rabszolga­társait. . . II. felv. 1. kép: Évekkel a lázadás le­verése után Crassus barátaival visszatér a rombadőlt arénába. Az emlékek meg­­lepetésszerűen törnek rá. 2. kép: Crassus villájában mulatozik. A bacchanália után megjelenik Spartacus is embereivel, bir­tokba veszi a villát. Canus, Grassus ba­rátja meghal. III. felv. 1. kép: A lázadó rabszolgák Rómát fenyegetik. Crassus vállalja a hadvezérséget a lázadók­­ leverésére. 2. kép: Spartacusék helyzete reménytelenn­é válik. Spartacus búcsút vesz feleségétől. 3. kép: Az életben m­aradt Flavia férje keresztfájánál, elsiratja az­ eltiport sza­badságot. _____ TOVÁBBI MŰSOR: 29- é­n: Az ember tragédiája 30- án: Cosi fan tuite 31- én: de. Diótörő, este: Háry János Spartacus . . . . Flavia . . . .. . Crassus ..................... Gád............................... Az afrikai . . . . Crixus, a thrák . . Júlia.......................... Claudia..................... Canus . . . . . Batiátus . . . . Táncosnő . . . . Egy római katona . 4 férfi csörgővel . örök.......................... Budapest, január 2.4 De. 9-kor: TIT-tárlatvezetés a Szépmű­vészeti Múzeumban (XIV., Dózsa György út 41.) . Száz éve közkincs az Esterházy­­képtár. Vezető: dr. Urbach Zsuzsa. De. 10-kor: TIT-tárlat­vezetés a Magyar Nemzeti Galériában (V., Kossuth Lajos tér 12.) : XIX. századi magyar festészet. Vezető: Ecsery Elemér. — Munkácsy Mi­hály művészete. Vezető: N. Pénzes Éva. De. 10-kor: TIT-tárlatvezetés az Ipar­­művészeti Múzeumban (IX., Üllői út 33— 37.): Az ötvösség remekei. Vezető: Héjjné Détári Angéla.

Next