Pesti Műsor, 1984. április (33. évfolyam, 14-17. szám)
1984-04-04 / 14. szám
Gombosi Györgyre emlékezve A név idegenül, ismeretlenül hangzik még képzőművészeti szakemberek körében is. A Magyar Nemzeti Galéria emlékkiállítása Gombosi György művészettörténésznek tiszteleg születésének 80. és halálának 40. évfordulóján, Új magyar rajzművészet címmel. Ez a cím utolsó művére is utal, amelynek első kötetét 1945. karácsonyára posztumusz kiadásként jelentette meg az Erasmus Könyvkiadó. A második kötet jegyzetei, elkészült próbanyomatai pedig hagyatékában maradtak meg. A kiállítás e két kötet összegyűjtött rajzait — mintegy 150 művet — mutatja be, néhány elveszett alkotást pedig fotómásolatokon reprodukálva láthatunk. Az érdekes, színes művészettörténeti anyagot néhány levél és dokumentum egészíti ki, hogy a szerző életét és a könyv keletkezésének a körülményeit még közelebbről megismerjék az érdeklődők. A bemutatót Gombosi György publicisztikai munkáinak válogatott anyagával tették még teljesebbé a rendezők. Gombosi György doktori oklevelét 1926-ban szerezte meg Berlinben, a Spinello Aretinóról írott tanulmányával. Járt tanulmányúton Firenzében és Rómában is, rövid ideig a Szépművészeti Múzeumnál dolgozott. Pályája elején leginkább a középkori és a reneszánsz itáliai művészetével foglalkozott, s munkáit többnyire külföldön, német nyelven jelentette meg. Talán ez is oka annak, hogy munkásságát alig-alig ismerik hazánkban. Számos lexikon, például a német Künstler lexikon itáliai reneszánsz műveit bemutató sorait írta, de publikált német, svájci és olasz művészeti folyóiratokban is. Nemzetközi hírnevet a Spinello Aretinóról és Palma Vecchióról írott monográfiájával szerzett. A XX. század rajzművészetét bemutató, dokumentáló s összegző könyve megvalósítására csak egy sikeres kiállítás rendezése után, 1941-ben gondolt. Magán- és közgyűjteményekből kereste ki a megfelelő illusztrációkat, azonban hazánk német megszállása miatt ez a munka abbamaradt... Auschwitzba deportálták. Litván József, akivel könyvkiadót készült alapítani, csak később bizonyosodott meg arról, hogy a művészettörténész életét vesztette. Így Bernáth Aurél festőművész segítségével fejezte be a munkát, s 1945 karácsonyára megjelent a Rippl-Rónaitól a Nyolcakig alcímet viselő kötet. Ennek második része, amely többek között Egry, Szőnyi, Derkovits, Vajda munkásságát mutatta volna be, máig kiadatlan maradt. A XX. század első felének magyar rajzművészetét reprezentáló válogatást negyven év után, ha nem is könyv formájában, most a nagyközönség is láthatja. Számtalan művet első ízben tárnak így elénk, mulasztást is pótolva, méltó emléket állítva a fiatalon elhunyt Gombosi Györgynek. Cs. M. • Két mélyen érző és gondolkodó művésznő munkáiban gyönyörködhetünk a Nagy Balogh János Kiállítóteremben. Antalfi Mária grafikáinak alapja, mondanivalója: a szöveg. Kollázsainak megkomponálását, alapmotívumát, hangulatát mindig a felhasznált, kézzel írott szöveg határozza meg aszerint, hogy a bibliát, héber betűs szakrális szöveget, az Énekek énekét vagy mai költők, írók írásait másolja-e. Gádor Magda kisplasztikái ősi és mai félelmek, gondolatok hordozói. (A kiállítás április 22-ig tekinthető meg, XIX., Ady Endre út 57.) • DOBROSZLÁV LAJOS festőművész kiállítását március 29-től április 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők Szombathelyen, a Derkovits teremben. A Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár és Edvi Illés Aladár voltak a mesterei, majd rajztanárként, nyugdíjaztatásáig pedig mint múzeumigazgató dolgozott. Tatán él a számtalan díjjal kitüntetett mester. Képein a tatai tó környékét, halászok, bányászok életét eleveníti meg csendesen, szemlélődön. Realista hangvételű olaj és akvarell kompozícióin az ember és a természet örök, megbonthatatlan kapcsolata izgatja művészi képzeletét. iss0Tn