Pesti Műsor, 2006. augusztus (55. évfolyam, 31-35. szám)

2006-08-24 / 34. szám

mm A HÉT KIÁLLÍTÁSA EURÓPA VÉDELMÉBEN HADTÖRTÉNETI MÚZEUM I. III. Callixtus pápa 550 esztendővel ezelőtt, június 29-én adta ki nevezetes imabulláját, amivel a keresztényeket igyekezett déli imára sarkallni, a gyors hódításba kezdett törökök visszaszorítása végett. A bulla hatása gyorsan be­érett: Hunyadi János és Kapisztrán Szent János vezetésé­vel a magyar várvédők megsemmisítő győzelmet arattak II. Mehmed serege felett 1456. július 22-én Nándorfehér­várnál. A harangok egész Európában az ő tiszteletükre kondulnak azóta is. Különösen, miután az imabulla és a győzelem híre egyszerre jutott el a hívő néphez, és a pápa is megerősítette a kettő közötti kapcsolatot — így lett a se­gélykérő fohászból hálaadó ima. A Hadtörténeti Múzeum ezen a kerek évfordulón kiállí­tással emlékezik meg a diadalról. A kultúrtörténeti tárlat minden oldalról alaposan körüljárja az eseményt. Megis­merhetjük a törökverő pragmatikus hadvezér, Hunyadi Já­nos és a karizmatikus katonaszent, Kapisztrán Szent Já­nos élettörténetét. Olyan tárgyi emlékek segítségével, mint a ferences szent serleggé alakított fatárja, a Prágá­ban őrzött állítólagos köpenye, valamint a különböző ko­rokból származó ábrázolások (köztük XVII. századi fest­mények, Körösfői-Kriesch Aladár freskója vagy Molnár C. Pál litográfiái). A hely szellemének köszönhetően jókora tér illeti meg a haditechnikai bemutatót. Makettek illuszt­rálják az ostromtüzérséget, a különböző kő- és nyílvetőgé­peket, miközben állványon sorakoznak a fekete lőporral működő, kezdetleges tűzfegyverek. Sőt, látható egy 364 al­katrészből álló, egész alakot védő, német gótikus díszpán­cél is. Igaz, Pádár Gyula páncélverő mester mai másolatá­ról van csak szó, de a hatás így is garantált! DÉR GABI KONDOR BÉLA KÖZÖSSÉGI HÁZ VISSZAPILLANTÁS A Visszapillantás című tárlattal ünnepli Buczkó Imre 70. születésnapját a Kondor Béla Közösségi Házban. A sokoldalú festőművésznek van is mire visszapillantania, jóllehet, kizárólag a képzőművészettel csak az ezred­forduló óta foglalkozik. Korábban a Ferihegyi Repülőtér főmérnökeként tevékenykedett, de igazgatta a repülő­tér galériáját és írt több képzőművészeti tárgyú könyvet is. Például egykori mesteréről, Elekfy Jenőről, akitől még a hatvanas években sajátította el a szakma fogásait, az akvarellfestés lényegét. Buczkó a vízfesték mellett dolgozik még pasztellel és olajjal is, sőt, a reklámgrafika sem ismeretlen terület számára. nép­pari MAGYAR NEMZETI MÚZEUM MÍVES VADÁSZFEGYVEREK A nagy múzeumok mostanában a tömegeket vonzó megakiállításokat és a kis lélegzetvételű, speciális té­makört felölelő kabinettárlatokat váltogatják követke­zetesen. Ez utóbbi halmazba illeszkedik be a Nemzeti Múzeum kiállítása (Rejtett ritkaságok III.), amely most a kollekció vadászfegyver-gyűjteményéből válogat. A több mint 2000 darabos raktári anyagban pedig jó pár különleges, mívesen megmunkált ritkaság akad. Mind­erre persze csak akkor derül fény, ha már átkeltünk az állathangokkal aláfestett fahidakon, és elértünk az erdőposzterek közé installált üvegvitrinekhez. Ott tárul fel a míves vadászfegyverek csodálatos világa a 15. századtól napjainkig: elöltöltős csinkapuska, négy­csövű vadászkarabély, gépágyútáras winchester, acél­íves számszeríj, bársonyos sólyomsapka, marhalapocká­ból faragott lőporos szaru, kutyafejes vadászkard és em­ber nagyságú medveölő lándzsa. Lövőfegyverek a pus­kapor felfedezése előttről s persze titánról — szépen megmunkált puskák, flinták, karabélyok, pisztolyok és mordályok számolatlanul. A rangidős fegyver egy kopot­tasan is előkelő faragás a számszeríj, Hunyadi-címerrel, a 15. század végéről. A teremőr néni szíves közlése sze­rint egykor Mátyás király tulajdonát képezte, de ilyen fel­­tételezésekbe az óvatos katalógus inkább nem bocsát­kozik. A vadászat a középkori lovagoktól kezdve a 20. századi párttitkárokig mindig is a vagyonos elit kedvelt foglalatossága volt, így rendszerint jutott pénz a fegyver illő megmunkálására is. Nem lepődhetünk meg a csövé­től a tusáig gyöngyház-, zománc- vagy csontberakással díszített gyilkolóeszközök láttán sem. Innen már meg­érthetjük Hobo dalbetétjét a vadászat alapelveiről, mi­szerint a vadászat megtanít gondolkodni, miközben sza­­badságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. RIEDER GÁBOR PESTI MŰSOR TÁRLAT

Next